C-393/21. sz. Lufthansa Technik AERO Alzey ügyben 2023. február 16-án hozott ítélet

II.

C-393/21. sz. Lufthansa Technik AERO Alzey ügyben 2023. február 16-án hozott ítélet

1)   A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21‑i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkének c) pontját

a következőképpen kell értelmezni:
a „kivételes körülményeknek” az e rendelkezésben szereplő fogalma olyan helyzetre vonatkozik, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtására irányuló eljárás lefolytatása abban az esetben, ha az adós az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogorvoslatot vagy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására irányuló kérelmet nyújtott be, ezen adóst olyan különösen súlyos kár tényleges kockázatának tenné ki, amelynek megtérítése az említett határozat megsemmisítése, illetve a végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása esetén lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne. E fogalom nem utal az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozattal vagy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó igazolással szemben a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljáráshoz kapcsolódó körülményekre.
2)   A 805/2004 rendelet 23. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
az lehetővé teszi az a) és b) pontjában előírt korlátozásra, illetve biztosíték nyújtására irányuló intézkedések egyidejű alkalmazását, de nem teszi lehetővé e két intézkedésnek az eljárás felfüggesztésére irányuló, a c) pontban előírt intézkedéssel való egyidejű alkalmazását.
3)   A 805/2004 rendelet 6. cikkének (2) bekezdését e rendelet 11. cikkével összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
amennyiben egy európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtható jellegét az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették, és az e 6. cikk (2) bekezdésében előírt tanúsítványt benyújtották a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságához, e bíróság köteles e határozat alapján felfüggeszteni az ez utóbbi államban indult végrehajtási eljárást.

1   Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21‑i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 143., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 38. o.) 23. cikkének, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 36. cikke (1) bekezdésének és 44. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2   E kérelmet az Arik Air Limited légitársaság és a Lufthansa Technik AERO Alzey GmbH (a továbbiakban: Lufthansa) között egy német bíróság által a Lufthansa javára kibocsátott európai végrehajtható okirat alapján az Arik Air ellen indult végrehajtási eljárás felüggesztése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
 
Az alapeljárás
1   2019. június 14‑én az Amtsgericht Hünfeld (hünfeldi helyi bíróság, Németország) fizetési meghagyást bocsátott ki az Arik Airrel szemben 2 292 993,32 euró összegű követelésnek a Lufthansa javára történő behajtására vonatkozóan. E fizetési meghagyás alapján e bíróság 2019. október 24‑én európai végrehajtható okiratot, majd 2019. december 2‑án európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt állított ki.
16   A Lufthansa egy Litvániában tevékenységet végző bírósági végrehajtóhoz (a továbbiakban: bírósági végrehajtó) fordult a célból, hogy az az ezen tanúsítványnak megfelelően hajtsa végre e végrehajtható okiratot.
17   Az Arik Air a 805/2004 rendelet 10. cikke alapján az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány megsemmisítése és a követelés behajtásának megszüntetése iránti kérelemmel fordult a Landgericht Frankfurt am Mainhoz (Frankfurt am Main‑i regionális bíróság, Németország) azon okból, hogy az Amtsgericht Hünfeld (hünfeldi helyi bíróság) nem kézbesítette szabályszerűen részére az eljárás iratait, ami miatt nem tudta betartani az e bíróság által kibocsátott fizetési meghagyással szembeni kifogás benyújtására nyitva álló határidőt.
18   Az Arik Air Litvániában is benyújtott egy kérelmet a bírósági végrehajtóhoz, amelyben a végrehajtási eljárás azon időpontig való felfüggesztését kérte, amíg Németországban az ez ügyben eljáró bíróság jogerős eljárási határozatban el nem bírálja az adósnak az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány visszavonása és a végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét. Az említett bírósági végrehajtó azon okból tagadta meg a végrehajtási eljárás felfüggesztését, hogy a releváns nemzeti szabályozás nem teszi lehetővé a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését azon az alapon, hogy – amint a jelen ügyben is – a végrehajtandó határozattal szemben keresetet nyújtottak be a származási állam valamely bíróságához.
19   2020. április 9‑én hozott végzésében a Landgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális bíróság) a 2019. október 24-i európai végrehajtható okirat végrehajtásának felfüggesztését attól tette függővé, hogy az Arik Air 2 000 000 euró összegű biztosítékot nyújt. E bíróság előadta, hogy e végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nem lehet helyt adni, mivel az Arik Air nem bizonyította, hogy a végrehajtható okiratot jogellenesen állították ki, és azt sem, hogy a kifogás benyújtására nyitva álló határidő anélkül került túllépésre, hogy neki felróható lett volna.
20   Az Arik Air keresetet nyújtott be a Kauno apylinkės teismashoz (kaunasi körzeti bíróság, Litvánia) a bírósági végrehajtónak az e végrehajtási eljárás felfüggesztését megtagadó határozatával szemben. 2020. június 11‑én hozott végzésével e bíróság elutasította a keresetet.
21   2020. szeptember 25‑én hozott végzésében a Kauno apygardos teismas (Kaunas megyei bíróság) az Arik Air által benyújtott fellebbezésről határozva megsemmisítette a Kauno apylinkės teismas (kaunasi körzeti bíróság) 2020. június 11‑i végzését, és elrendelte a végrehajtási eljárás felfüggesztését mindaddig, amíg a német bíróság jogerős határozattal el nem bírálja az Arik Air kérelmeit. A Kauno apygardos teismas (Kaunas megyei bíróság) úgy ítélte meg, hogy tekintettel arra a kockázatra, hogy az Arik Airrel szemben indult végrehajtási eljárásából aránytalanul nagy kár eredhetne, a végrehajtási eljárás felfüggesztését kellően indokolja az, ha az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvánnyal kapcsolatban keresetet nyújtanak be a kiállítás helye szerinti állam bíróságához. E bíróság a Kauno apylinkės teismasszal (kaunasi körzeti bíróság) ellentétben azt is megállapította, hogy az azt megerősítő információk hiányában, hogy a német bíróság által meghatározott biztosíték befizetésre került az eljárás e szakaszában, nem volt indoka annak, hogy e bíróság határozzon a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem megalapozottságáról.
22   A Lufthansa felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Kauno apygardos teismas (Kaunas megyei bíróság) 2020. szeptember 25‑i végzésével szemben a Lietuvos Aukščiausiasis Teismashoz (Litvánia legfelsőbb bírósága), a kérdést előterjesztő bírósághoz.
23   E bíróságnak mindenekelőtt a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai vagy hatóságai által a 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontja alapján végzett felülvizsgálat hatályával, alkalmazási feltételeivel és terjedelmével kapcsolatban vannak kétségei.
24   E tekintetben az említett bíróság úgy ítéli meg, hogy e cikk szövegéből az tűnik ki, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a végrehajtási eljárás felfüggesztése elrendelésének lehetőségét illetően, és azt kérdezi, hogy mekkora e mozgástér terjedelme. Egyfelől azt emeli ki, hogy az említett cikkben szereplő „jogorvoslatot nyújtott be”, illetve „beleértve […] is” kifejezések azt feltételezik, hogy az valamennyi jogorvoslati lehetőségre vonatkozik a származási tagállamban, amely feltétel a jelen ügyben láthatóan teljesül, másfelől pedig azt, hogy a „kivételes körülmények” fogalomnak egységes értelmezést kellene adni minden tagállamban.
25   A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy bár a jelen ügyben bírósági eljárások vannak folyamatban a származási ország bíróságai előtt, a felek között nincs egyetértés ezen eljárások értelmét, terjedelmét és a kimenetelükre vonatkozó perspektívát illetően. Ily módon, ha az Arik Air azt állítja, hogy jogorvoslati jogot gyakorol, a Lufthansa vitatja, hogy e fél rendelkezik ilyen joggal, és arra hivatkozik, hogy kizárólag a végrehajtási eljárás késleltetésére törekszik. Következésképpen e bíróság a származási tagállamban folyamatban lévő eljárás azon felülvizsgálatának terjedelmével kapcsolatban tesz fel kérdést, amelyet esetlegesen el kell végeznie.
26   Ezt követően az említett bíróság a 805/2004 rendelet 23. cikkében előírt azon különböző intézkedések között szereplő „vagy” kötőszó alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket a végrehajtás szerinti tagállamban a bíróság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság fogadhat el a végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása céljából, arra keresi a választ, hogy lehetséges–e ezen intézkedések közül többnek is az egyidejű alkalmazása.
27   Végül a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a 1215/2012 rendelet alapján egy, a származási tagállamban hozott, a végrehajthatóságot felfüggesztő határozatnak a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére vonatkozó, e rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános kötelezettségnek megfelelően a végrehajtás helye szerinti tagállamban kell kifejtenie a joghatásait. Mindazonáltal az említett rendelet 44. cikkének (2) bekezdése egy, a végrehajtási eljárás felfüggesztésére vonatkozó eltérő kötelezettséget is említ. Ezzel szemben a 805/2004 rendelet nem írja elő, hogy a bírósági határozat származási tagállamban való végrehajthatósága felfüggesztésének e határozat más tagállamban való végrehajtása automatikus felfüggesztéséhez kellene‑e vezetnie, illetve azt, hogy ehhez a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak határozata szükséges. Az a kérdés merül tehát fel, hogy az 1215/2012 rendeletben előírthoz hasonló rendszert kell‑e alkalmazni a 805/2004 rendelet keretében.
28   E körülmények között a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia legfelsőbb bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

„1)   Hogyan értelmezendő a »kivételes körülményeknek« a 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontjában szereplő fogalma, figyelembe véve a 805/2004 rendelet célkitűzéseit, többek között a tagállami határozatok végrehajtásának gyorsítására és egyszerűsítésére, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog hatékony védelmére irányuló célkitűzést? Milyen mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai [e fogalom] értelmezését illetően?
2)   A 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontjának alkalmazása kérdésében történő döntés szempontjából relevánsnak tekintendők‑e a jelen ügy körülményeihez hasonló olyan körülmények, amelyek a származási államban folytatott azon bírósági eljáráshoz kapcsolódnak, amelynek során az európai végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezésének kérdésében döntenek? Milyen szempontok alapján értékelendő a származási tagállamban folytatott jogorvoslati eljárás, és mennyire kell átfogónak lennie a származási tagállamban folytatott eljárás azon értékelésének, amelyet a végrehajtás szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai folytatnak le?
3)   Mi a tárgya a »kivételes körülmények« 805/2004 rendelet 23. cikkében szereplő fogalma alkalmazásának kérdésében való döntéshozatal során végzett értékelésnek: értékelendő‑e a jogvita körülményeinek hatása abban az esetben, ha a származási államban hozott határozatot vitatják a származási államban, vizsgálandó‑e, hogy [az e] rendelet 23. cikkében meghatározott intézkedés jár‑e haszonnal vagy kárral, illetve vizsgálni kell‑e a határozat végrehajtása szempontjából az adós gazdasági teljesítőképességét vagy más körülményeket?
4)   A 805/2004 rendelet 23. cikke értelmében alkalmazható‑e egyidejűleg az e cikkben említett több intézkedés? Amennyiben e kérdésre igenlő választ kell adni, a végrehajtás szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságainak milyen szempontokat kell alapul venniük a több ilyen intézkedés alkalmazásának érdemében és arányossága kérdésében való döntés szempontjából?
5)   Alkalmazandó‑e a[z 1215/2012 rendelet] 36. cikkének (1) bekezdésében szereplő jogi szabályozás a származási államnak a végrehajthatóság felfüggesztéséről (vagy megszüntetéséről) szóló határozatára, illetve alkalmazandó‑e az e rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében előírthoz hasonló jogi szabályozás?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első, a második és a harmadik kérdésről
29   Első, második és harmadik kérdésével – amelyeket célszerű együttesen vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében a „kivételes körülményeknek” a 805/2004 23. cikke c) pontja értelmében vett fogalma értelmezését kéri a Bíróságtól, illetve elsősorban arra keresi a választ, hogy a származási tagállamban az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat vagy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány ellen irányuló bírósági eljáráshoz kapcsolódó körülmények relevánsak‑e ezen fogalom terjedelmének meghatározása tekintetében, és ha igen, milyen mértékben.
30   A 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontja értelmében, ha az adós jogorvoslatot nyújtott be az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat ellen, az e rendelet 19. cikk értelmében vett felülvizsgálat kérelmezését is beleértve, illetve az említett rendelet 10. cikkének megfelelően az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítását vagy visszavonását kérelmezte, a végrehajtás szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága az adós kérelmére kivételes körülmények esetén felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.
31   Meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés nem tartalmaz semmiféle utalást a tagállamok jogára a „kivételes körülmények” fogalmának jelentését és terjedelmét illetően, ennek megfelelően mind az uniós jog egységes alkalmazásának, mind pedig az egyenlőség elvének követelményeire tekintettel e fogalmat az uniós jog önálló fogalmának kell tekinteni, és azt az Unió területén egységesen kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2022. január 27‑i Zinātnes parks ítélet, C‑347/20, EU:C:2022:59, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32   Az a tény, hogy a 805/2004 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése a végrehajtási eljárások tekintetében a végrehajtás helye szerinti tagállam jogára utal, nem kérdőjelezheti meg e megállapítást. Amint ugyanis arra a főtanácsnok is rámutat indítványának 15. pontjában, ezen utalás nem érinti az említett rendelet IV. fejezetének rendelkezéseit, és különösen a 23. cikket, amely kifejezetten meghatározza a végrehajtási eljárás esetleges felfüggesztésének vagy korlátozásának feltételeit abban a konkrét esetben, amelyben az adós jogorvoslati kérelmet nyújtott be a származási tagállamban.
33   Következésképpen, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából is kitűnik, a „kivételes körülményeknek” a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontja értelmében vett fogalma értelmezésének céljából nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét, valamint azon jogi aktus céljait is figyelembe kell venni, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2019. október 9‑i BGL BNP Paribas ítélet, C‑548/18, EU:C:2019:848, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34   Először is, ami a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontjának szövegét illeti, magának e rendelkezésnek a szövegéből, különösen a ható igeképző és a „kivételes” melléknév használatából az következik, hogy – amellett, hogy mérlegelési mozgásteret hagyott a végrehajtó tagállam bíróságai vagy hatóságai számára annak értékelése tekintetében, hogy fennáll‑e egy európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtása felfüggesztésének szükségessége – az uniós jogalkotó e lehetőséget azon körülmények fennállásának megállapításával szándékozott korlátozni, amelyeket „kivételesnek” minősített, e rendelkezést szigorúan kell értelmezni (lásd analógia útján: 2015. október 22‑i Thomas Cook Belgium ítélet, C‑245/14, EU:C:2015:715, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35   Minderre tekintettel a „kivételes körülmények” fogalmának az uniós jogalkotó általi alkalmazásából azt a következtetést kell levonni, hogy a jogalkotó nem kívánta a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontjának terjedelmét kizárólag a vis maior eseteire korlátozni, amelyek általában az adóstól idegen okból, előre nem látható és elháríthatatlan eseményekből következnek.
36   E szöveges elemekre figyelemmel meg kell állapítani, hogy az említett, európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtására irányuló eljárás felfüggesztésére vonatkozó lehetőséget azon esetekre kell korlátozni, amikor a végrehajtás folytatása az adóst különösen súlyos kár tényleges veszélyének tenné ki, amelynek megtérítése lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne a származási tagállamban általa benyújtott jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos eljárás lezárásakor.
37   Ezenfelül, a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontjának olvasatából az következik, hogy az adós által a származási tagállamban indított bírósági eljárás – akár egy európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat vitatása, akár egy európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavításának vagy visszavonásának kérelmezése céljából – előfeltételét képezi annak, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága megvizsgálja a kivételes körülmények fennállását az ezen okirat alapján történő végrehajtás esetleges felfüggesztése érdekében.
38   Másodsorban, ami azt a szövegkörnyezetet illeti, amelybe a 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontja illeszkedik, meg kell állapítani, hogy e rendelet rendszerében a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásnak az 5. cikkében előírt eltörlése a származási tagállam bíróságai és hatóságai, valamint a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai közötti egyértelmű hatáskörmegosztáson alapul, amelyet olyan követelmények kísérnek, amelyeket egyaránt tiszteletben kell tartani úgy egy nem vitatott követelésre vonatkozó határozat elfogadásához vezető eljárás keretében, mint e határozat végrehajtása során. Ez a hatáskörmegosztás azon tényből ered, hogy a követelést és az azt megállapító európai végrehajtható okiratot a származási tagállam joga alapján állapítják meg, míg a végrehajtási eljárást az említett rendelet 20. cikkének megfelelően a végrehajtás helye szerinti tagállam joga szabályozza.
39   Ily módon a származási tagállamban a nem vitatott követelésre vonatkozó határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítése a 805/2004 rendelet III. fejezetében előírt minimumszabályok betartásától függ. E tekintetben e rendelet 18. cikke alapján e szabályok megsértése kizárólag ezen állam bíróságai vagy hatóságai előtt orvosolható.
40   Ami a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes bíróságait vagy hatóságait illeti, azon hatáskörük keretében, amelyet a 805/2004 rendelet 20. cikke ruházott rájuk, jogukban áll megvizsgálni, hogy fennállnak‑e olyan körülmények, amelyek az e rendelet 21. cikkének (1) bekezdése alapján igazolják a végrehajtás megtagadását, illetve az említett rendelet 23. cikkének megfelelően a végrehajtás korlátozását vagy felfüggesztését.
41   Ugyanakkor a származási tagállamban hozott határozat vagy annak európai végrehajtható okiratként való hitelesítése nem képezheti e bíróságok vagy hatóságok mérlegelésének tárgyát. Amint ugyanis az a 805/2004 rendelet (18) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 21. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, a tagállamok egymás igazságszolgáltatásában fennálló kölcsönös bizalmának mindegyik tagállamban ahhoz kell vezetnie, hogy egy tagállam bármely bírósága úgy tekinthesse, hogy az európai végrehajtható okiratként való hitelesítés valamennyi feltétele teljesül oly módon, hogy egy nem vitatott követelésre vonatkozó határozat vagy annak hitelesítése a végrehajtás helye szerinti tagállamban érdemben nem vizsgálható felül.
42   Ennek megfelelően a 805/2004 rendelet rendszeréből az következik, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam illetékes bíróságai vagy hatóságai nem rendelkeznek hatáskörrel ahhoz, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti eljárásban akár közvetlenül, akár közvetve megvizsgálják egy, a származási tagállamban hozott ilyen határozat vagy annak európai végrehajtható okiratként való hitelesítését.
43   A származási tagállam bíróságai és hatóságai, valamint a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai és hatóságai közötti, a 805/2004 rendeletben megállapított hatáskörmegosztásra tekintettel a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai vagy hatóságai korlátozott mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek azon körülmények értékelését illetően, amelyekre figyelemmel egy végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt lehet adni. Ily módon egy ilyen kérelem vizsgálata során és az e kérelem alátámasztása érdekében az adós által hivatkozott körülmények kivételes jellegének megállapítása érdekében e bíróságoknak vagy hatóságoknak annak megállapítását követően, hogy létezik‑e egy, a 805/2004 rendelet 23. cikke értelmében vett, a származási tagállamban benyújtott jogorvoslati kérelem, arra kell szorítkozniuk, hogy mérlegeljék a fennálló érdekeket, vagyis a hitelezőnek a követelésére vonatkozó határozat azonnali végrehajtására irányuló érdekét, illetve az adósnak a különösen súlyos és helyrehozhatatlan vagy nehezen helyrehozható károk elkerülésére irányuló érdekét, hogy megtalálják az e cikk által megkívánt méltányos egyensúlyt. E vizsgálat során – amint arra a főtanácsnok is rámutatott indítványának 30. pontjában – kizárt, hogy az említett bíróságok vagy hatóságok bármilyen, akár prima facie értékelést végezzenek az adós által a származási tagállamban benyújtott jogorvoslati kérelem megalapozottságát illetően.
44   Harmadsorban, a „kivételes körülmények” fogalmának szigorú értelmezését a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontjának teleologikus értelmezése is megerősíti.
45   Amint ugyanis az e rendeletnek a (8) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett 1. cikkéből következik, e rendelet célja többek között a nem vitatott követelésekre vonatkozó határozatok szabad mozgásának biztosítása, valamint azok végrehajtásának a határozat meghozatala helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő végrehajtásának gyorsítása és egyszerűsítése. E célkitűzésre tekintettel az említett rendelet 21. és 23. cikkében előírt, az e határozatok azonnali végrehajtását megakadályozó feltételeket is szigorúan kell értelmezni.
46   A fentiekre tekintettel az első, a második és a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a „kivételes körülményeknek” az e rendelkezésben szereplő fogalma olyan helyzetre vonatkozik, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtására irányuló eljárás lefolytatása abban az esetben, ha az adós az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogorvoslatot vagy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására irányuló kérelmet nyújtott be, ezen adóst olyan különösen súlyos kár tényleges kockázatának tenné ki, amelynek megtérítése az említett határozat megsemmisítése, illetve a végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása esetén lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne. E fogalom nem utal az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozattal vagy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó igazolással szemben a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljáráshoz kapcsolódó körülményekre.

A negyedik kérdésről

47   Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 805/2004 rendelet 23. cikkét, hogy az lehetővé teszi az a), b) és c) pontban előírt korlátozásra, biztosíték nyújtására, illetve a végrehajtás felfüggesztésére irányuló intézkedések egyidejű alkalmazását.
48   E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 805/2004 rendeletnek „A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása” című 23. cikke sorolja fel azokat az intézkedéseket, amelyeket a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága rendelhet el az adós kérelmére, vagyis a végrehajtási eljárás biztosítási intézkedésekre való korlátozását, a végrehajtásnak a biztosíték nyújtásától való függővé tételét, illetve a végrehajtás rendkívüli körülmények között történő felfüggesztését.
49   E cikk szövegéből következik, hogy az abban előírt intézkedéseket a „vagy” kötőszó kapcsolja össze, amelynek bizonyos nyelvi változatokban vagy vagylagos vagy kumulatív jelentése lehet (lásd ebben az értelemben: 2020. január 30‑án hozott, Autoservizi Giordano ítélet, C‑513/18, EU:C:2020:59, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E kötőszó használata ezért nem fedi fel az uniós jogalkotónak a 805/2004 rendelet 23. cikkében szereplő intézkedések egyidejű alkalmazásának lehetőségére irányuló szándékát.
50   Ezzel szemben e cikk szerkezete és az abban előírt intézkedések terjedelme lehetővé teszi annak megállapítását, hogy egyrészt a 805/2004 rendelet 23. cikkének c) pontjában előírt, a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló intézkedés, másrészt pedig az e 23. cikk a) pontjában előírt, az ezen eljárás korlátozására irányuló, illetve az említett 23. cikk b) pontjában előírt, a hitelezőt biztosíték nyújtására való kötelezésére irányuló intézkedés egyidejű alkalmazása nem lehetséges.
51   A végrehajtási eljárásnak a 805/2004 rendelet 23. cikke c) pontja alapján az adós kérelmére elrendelt felfüggesztése ugyanis – az ezen eljárás folytatására gyakorolt azonnali hatásaira tekintettel – akadályát képezi azon lehetőségnek, hogy ezen eljárást az e rendelet 23. cikkének a) pontja értelmében biztosítási intézkedésekre korlátozzák. A hitelező arra való kötelezése, hogy az említett rendelet 23. cikkének b) pontja alapján biztosítékot nyújtson, annak érdekében került előírásra, hogy azonnal végre lehessen hajtani a szóban forgó követelést, ami logikusan kizárja a végrehajtás felfüggesztését elrendelő intézkedés egyidejű alkalmazását.
52   Mindazonáltal, amint arra a főtanácsnok is lényegében rámutatott indítványának 52. pontjában, nem kizárt, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága a kizárólag biztosítási jellegű végrehajtási intézkedések végrehajtásának feltételeként biztosíték nyújtására kötelezheti a hitelezőt.
53   A fenti megfontolásokra tekintettel a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 805/2004 rendelet 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi az a) és b) pontjában előírt korlátozásra, illetve biztosíték nyújtására irányuló intézkedések egyidejű alkalmazását, de nem teszi lehetővé e két intézkedésnek az eljárás felfüggesztésére irányuló, a c) pontban előírt intézkedéssel való egyidejű alkalmazását.

Az ötödik kérdésről

54   Az ötödik kérdés, amely az 1215/2012 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének és 44. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul, egy európai végrehajtható okiratként hitelesített, nem vitatott követelésre vonatkozó határozat végrehajtását elrendelő, a származási tagállamban hozott határozatnak az ezen utóbbi határozatnak a végrehajtás szerinti tagállamban indult végrehajtási eljárásra gyakorolt joghatásaira vonatkozik.
55   Elöljáróban meg kell állapítani, hogy bár az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem tűnik ki, hogy a Bírósághoz fordulás időpontjában az illetékes német bíróság jogerős határozatot hozott a 2019. október 24‑i európai végrehajtható okirat végrehajtásának felfüggesztéséről, ebben az időpontban folyamatban volt e bíróság előtt egy ilyen értelemben indított eljárás, így nem zárható ki, hogy ezen okirat végrehajtását felfüggesztő határozatot hoznak. Következésképpen nem tűnik nyilvánvalónak, hogy az ötödik kérdésre adandó válasz ne lenne hasznos a kérdést előterjesztő bíróság számára az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához. Ebből következik, hogy ez a kérdés elfogadható.
56   Azt is meg kell állapítani, hogy még ha alaki szempontból a kérdést előterjesztő bíróság az 1215/2012 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének és 44. cikke (2) bekezdésének értelmezését kéri is, a 805/2004 rendelet, amelynek alapján az alapeljárásban a végrehajtási eljárás indult, 6. cikkének (2) bekezdésében maga szabályozza az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajthatósága felfüggesztésének esetét.
57   Mivel a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által benyújtott összes információból, és különösen az előzetes döntéshozatal iránti kérelem indokolásából kiemelje az uniós jog azon elemeit, amelyek a jogvita tárgyára tekintettel értelmezésre szorulnak (lásd ebben az értelemben: 2021. április 22‑i Profi Credit Slovakia ítélet, C‑485/19, EU:C:2021:313, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), az ötödik kérdést úgy kell érteni, hogy az a 805/2004 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul.
58   Következésképpen ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 805/2004 rendelet 6. cikkének (2) bekezdését, hogy amennyiben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajthatóságát a származási tagállamban felfüggesztették, a végrehajtás szerinti tagállam bírósága e határozat alapján köteles felfüggeszteni az ezen utóbbi tagállamban indított végrehajtási eljárást.
59   E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 805/2004 rendelet 6. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy egy nem vitatott követelésre vonatkozó határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítésének több feltétele van, köztük az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt, e határozatnak a származási tagállamban való végrehajthatóságára vonatkozó feltétel.
60   E rendelet 11. cikke értelmében az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kizárólag a határozat végrehajthatóságának keretein belül hatályos.
61   E rendelkezésekből az következik, hogy az európai végrehajtható okirat nem válthat ki joghatásokat, ha az ily módon hitelesített határozat végrehajthatóságát az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették.
62   A 805/2004 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése ebben az szövegösszefüggésben írja elő, hogy ha egy európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat már nem végrehajtható vagy annak végrehajthatósága felfüggesztésre vagy korlátozásra került, a végrehajthatóság felfüggesztését vagy korlátozását tartalmazó tanúsítványt kell kibocsátani a származási bírósághoz bármely időpontban benyújtott kérelem alapján, az e rendelet IV. mellékletében szereplő formanyomtatványon.
63   Következésképpen, ha az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajthatóságát a származási tagállamban felfüggesztették, a végrehajtás szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága köteles felfüggeszteni az e tagállamban indított végrehajtási eljárást a 805/2004 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében előírt tanúsítvány benyújtása esetén.
64   A fenti megfontolásokra tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 805/2004 rendelet 6. cikkének (2) bekezdését e rendelet 11. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egy európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat végrehajtható jellegét az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették, és az e 6. cikk (2) bekezdésében előírt tanúsítványt benyújtották a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságához, e bíróság köteles e határozat alapján felfüggeszteni az ez utóbbi államban indult végrehajtási eljárást.