C-219/22. sz. QS (Révocation du sursis) ügyben 2023. október 5-én hozott ítélet

III.

C-219/22. sz. QS (Révocation du sursis) ügyben 2023. október 5-én hozott ítélet

Az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely ezen állam olyan bírósága számára, amelyhez egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban hozott, jogerős – és teljes mértékben még végre nem hajtott – büntetőítéletben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt személy ellen indított új büntetőeljárás keretében ezen büntetőítélet végrehajtása iránti kérelemmel fordultak, lehetővé teszi, hogy az említett bíróság e felfüggesztést visszavonja, és elrendelje e büntetés tényleges végrehajtását, feltéve hogy az említett büntetőítéletet a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27 i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak megfelelően továbbították és azt elismerték abban a tagállamban, amelyben az új büntetőeljárást lefolytatják.

1    Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24 i 2008/675/IB tanácsi kerethatározat (HL 2008. L 220., 32. o.) 3. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2    E kérelmet egy olyan eljárás keretében terjesztették elő, amely egy más tagállam állampolgára ellen e más tagállam bírósága által meghozott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó jogerős ítéletnek egy más tagállamban való tényleges végrehajtására irányul.

Az alapeljárás 
11    QS Romániában élő román állampolgár.
12    Egy 2019. április 3-i, a Curtea de Appel Cluji (kolozsvári ítélőtábla, Románia) 2019. június 24-i, jogerőre emelkedett ítéletével helybenhagyott ítélettel QS t ittas járművezetés bűncselekménye (a továbbiakban: első bűncselekmény) miatt egy év hat hónap szabadságvesztés büntetésre ítélték, amelynek végrehajtását két év próbaidőre, vagyis 2021. június 24-ig felfüggesztették (a továbbiakban: első büntetőítélet).
13    QS az első büntetőítéletben meghatározott próbaidő alatt, 2020. szeptember 1-jén Bulgária területén ismét ittas járművezetés bűncselekményét követte el (a továbbiakban: második bűncselekmény).
14    A kérdést előterjesztő bíróság, a Rayonen sad Nesebar (neszebari kerületi bíróság) a 2022. március 9-én jogerőre emelkedett végzésével QS-t három hónap szabadságvesztés büntetésre, 150 bolgár leva (BGN) (hozzávetőleg 77 euró) pénzbüntetésre, valamint a járművezetői engedély 12 hónapra történő visszavonására ítélte (a továbbiakban: második büntetőítélet).
15    2022. március 23-án a Rayonna prokuratura Burgas (burgaszi kerületi ügyészség, Bulgária) ügyésze a kérdést előterjesztő bíróságtól az NK 68. cikkének (1) bekezdése alapján kérte az első büntetőítélet végrehajtását azzal az indokkal, hogy a második bűncselekményt az e büntetőítéletben előírt próbaidő alatt követték el.
16    Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságban kétség merült fel a 2008/675 kerethatározat értelmezésével kapcsolatban. E tekintetben arra hivatkozik, hogy az NK 8. cikkének (2) bekezdése e kerethatározat 3. cikkének (1) bekezdését annak előírásával ültette át, hogy a Bolgár Köztársaságtól eltérő tagállamban az NK szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény miatt hozott jogerős büntetőítéletet a Bulgáriában ugyanazon személy ellen folytatott minden büntetőeljárásban figyelembe kell venni.
17    Márpedig ez a helyzet az első büntetőítélet esetében, mivel QS-t Romániában jogerősen egy év hat hónap szabadságvesztés büntetésre ítélték, és mivel a kölcsönös jogsegély eszközei útján összegyűjtött információk alapján megállapított, hogy az első bűncselekményt megvalósító cselekmény szintén az NK szerinti bűncselekménynek minősül.
18    A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül megállapítja, hogy a jelen ügyben teljesül az NK 68. cikkének (1) bekezdésében az első büntetőítélet tényleges végrehajtása tekintetében előírt valamennyi feltétel. QS ugyanis az említett büntetőítéletben megállapított próbaidő lejárta előtt újabb szándékos bűncselekményt követett el, amely miatt szabadságvesztés büntetést szabtak ki vele szemben.
19    Így e bíróság úgy véli, hogy az NK 8. cikke (2) bekezdésének és 68. cikke (1) bekezdésének együttesen értelmezett rendelkezései alapján figyelembe kell vennie az első büntetőítéletet, és el kell rendelnie annak tényleges végrehajtását. Az említett bíróság álláspontja szerint azonban felmerül a kérdés, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdésével ellentétes e az ilyen figyelembevétel.
20    A kérdést előterjesztő bíróság azzal érvel, hogy e rendelkezés a Bíróságnak a többek között a 2017. szeptember 21-i Beshkov ítéletben (C 171/16, EU:C:2017:710) kifejtett értelmezése szerint azt követeli meg, hogy ne vizsgálják felül a korábbi büntetőítélet végrehajtására vonatkozó határozatot. Úgy véli azonban, hogy a jelen ügy különbözik az ezen ítélet alapjául szolgáló ügytől, mivel az első büntetőítélet végrehajtási módjának esetleges módosítása nem e bíróság diszkrecionális döntéséből, hanem az NK 68. cikkének (1) bekezdésében előírt jogi kötelezettségből ered.
21    E körülmények között határozott úgy a Rayonen sad Nesebar (neszebari kerületi bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjeszt a Bíróság elé.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
„Úgy kell e értelmezni [a 2008/675 kerethatározat] 3. cikkének (3) bekezdését, hogy azzal ellentétes [az NK] 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 68. cikkének (1) bekezdésében foglalt[akból eredőhöz] hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az a nemzeti bíróság, amely a valamely másik tagállam bírósága által hozott korábbi büntetőítéletben kiszabott büntetés végrehajtása iránti kérelem ügyében jár el, e célból a tényleges végrehajtást elrendelve megváltoztathatja ez utóbbi büntetés végrehajtási módját?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
22    A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy az lehetővé teszi valamely tagállam azon bírósága számára, amelyhez egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban hozott jogerős büntetőítélettel kiszabott, próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtása iránti kérelmet nyújtottak be, hogy visszavonja e felfüggesztést, és elrendelje e büntetés tényleges végrehajtását.
23    Előzetesen meg kell vizsgálni, hogy az ilyen kérelem a 2008/675 kerethatározat hatálya alá tartozik e.
24    E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy e kerethatározat célja azon feltételek meghatározása, amelyek alapján az egyik tagállamban valamely személlyel szemben hozott korábbi büntetőítéleteket figyelembe veszik a valamely másik tagállamban ugyanezen személy ellen, eltérő cselekmények alapján indult új büntetőeljárás során (2018. július 5-i Lada ítélet, C 390/16, EU:C:2018:532, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Azt is meg kell állapítani, hogy az említett kerethatározat 2. cikke szerint a „büntetőítélet” a valamely bűncselekményben való bűnösség megállapítására jogosult büntetőbíróság jogerős határozata.
25    Ebből következik, hogy – amint azt a főtanácsnok az indítványának a 36. pontjában lényegében megállapította – a 2008/675 kerethatározatot alkalmazni kell minden olyan új büntetőeljárásra, amelyet valamely tagállamban olyan személlyel szemben indítottak, akit egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban jogerősen elítéltek.
26    Egyébiránt e kerethatározat 3. cikkének a (2) és (7) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdéséből az következik, hogy az említett kerethatározat alkalmazásában az „új büntetőeljárás” fogalma magában foglalja a tárgyalás előtti szakaszt, a tárgyalást és a büntetőítélet végrehajtását (lásd ebben az értelemben: 2018. július 5-i Lada ítélet, C 390/16, EU:C:2018:532, 29. és 30. pont).
27    Így a 2008/675 kerethatározat nemcsak a terhelt esetleges bűnösségének meghatározásával és megállapításával összefüggő eljárásokra alkalmazandó, hanem a büntetés végrehajtásával kapcsolatos eljárásokra is, amelyekhez figyelembe kell venni a valamely másik tagállamban korábban hozott jogerős büntetőítéletben kiszabott büntetést is (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 21-i Beshkov ítélet, C 171/16, EU:C:2017:710, 28. pont).
28    A jelen ügyben az alapügy tárgyát képező, a jelen ítélet 15. pontjában említett kérelmet egy tagállamban, nevezetesen a Bolgár Köztársaságban nyújtották be olyan személlyel szemben, akivel szemben korábban egy más tagállamban, nevezetesen Romániában egy első jogerős büntetőítéletet hoztak.
29    Ezenkívül, bár e kérelem az ezen első büntetőítélettel kiszabott büntetés tényleges végrehajtására irányul, azt azért nyújtották be, mert Bulgáriában az említett személlyel szemben más cselekmények miatt egy második büntetőítéletet hoztak, és a kérelem az e második büntetőítélet végrehajtásával kapcsolatos eljárásba illeszkedik, amely ítélethez figyelembe kell venni az említett első büntetőítélettel kiszabott büntetést.
30    Amint ugyanis arra a főtanácsnok az indítványának a 40. pontjában rámutatott, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett, alkalmazandó nemzeti jogból kitűnik, hogy amennyiben – mint a jelen ügyben is – egy korábban próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személyt – akár egy más tagállamban – újból szabadságvesztés büntetésre ítélnek az első büntetőítéletben meghatározott próbaidő alatt szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, az illetékes bíróság az újabb büntetőítélet meghozatalakor az első büntetőítéletben meghatározott felfüggesztett büntetés végrehajtásáról is határoz.
31    A fentiekből következik, hogy az alapügy tárgyát képező kérelem olyan új büntetőeljárás keretébe illeszkedik, amelyet egy tagállamban olyan személy ellen indítottak, akit egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban jogerősen elítéltek, így e kérelem a 2008/675 kerethatározat hatálya alá tartozik.
32    E körülmények között úgy kell érteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely lehetővé teszi ezen állam olyan bírósága számára, amelyhez egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban hozott, jogerős – és teljes mértékben még végre nem hajtott – büntetőítéletben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt személy ellen indított új büntetőeljárás keretében ezen büntetőítélet végrehajtása iránti kérelemmel fordultak, hogy e felfüggesztést visszavonja, és e büntetés tényleges végrehajtását elrendelje.
33    E tekintetben először is hangsúlyozni kell, hogy – amint azt a kerethatározat (6) preambulumbekezdése is előírja – e kerethatározatnak nem célja a más tagállamokban hozott bírósági ítéletek egy adott tagállamban való végrehajtása. A kerethatározat valójában – amint az a (2) és (5)–(7) preambulumbekezdéséből kitűnik – azt célozza, hogy minden tagállam biztosítsa, hogy a más tagállamban hozott korábbi büntetőítéletekhez a saját bíróságai által a nemzeti joggal összhangban hozott büntetőítéletekhez hasonló jogkövetkezményeket fűzzenek az elkövető büntetett előéletének értékelésekor, visszaesői minőségének megállapításakor, valamint a büntetések típusának és végrehajtásuk megfelelő módjának meghatározásakor (lásd ebben az értelemben: 2021. április 15-i AV [Összbüntetési ítélet] ítélet, C 221/19, EU:C:2021:278, 47–49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34    E céllal összhangban e kerethatározat 3. cikkének az (5) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy az adott tagállamban folyó új büntetőeljárás során a valamely más tagállamban ugyanezen érintett személlyel szemben más tényállás miatt hozott olyan korábbi büntetőítéleteket, amelyekkel kapcsolatban a kölcsönös jogsegélyről vagy a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló hatályos eszközök értelmében információkat szereztek, egyfelől ugyanolyan mértékben vegyék figyelembe, mint amennyire a korábbi nemzeti büntetőítéleteket a nemzeti jog alapján figyelembe veszik, és másfelől, hogy azokhoz ugyanolyan joghatás fűződjön, mint amilyen e jog szerint ez utóbbi büntetőítéletekhez fűződik, akár ténybeli hatásról, akár eljárásjogi vagy anyagi jogi joghatásról legyen szó (lásd ebben az értelemben: 2021. április 15-i AV [Összbüntetési ítélet] ítélet, C 221/19, EU:C:2021:278, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35    Ugyanakkor a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az adott tagállamban folyó új büntetőeljárás során a valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítéletek figyelembevétele nem járhat a korábbi büntetőítéleteknek vagy a végrehajtásukkal kapcsolatos határozatoknak az új büntetőeljárást folytató tagállam általi megváltoztatásával, visszavonásával vagy felülvizsgálatával, melyeket tehát úgy kell figyelembe venni, ahogyan azokat meghozták (2021. április 15-i AV [Összbüntetési ítélet] ítélet, C 221/19, EU:C:2021:278, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
36    E rendelkezés folytatásaként e kerethatározat 3. cikkének (4) bekezdése pontosítja, hogy e kerethatározat 3. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó annyiban, amennyiben megállapítható, hogy ha a korábbi büntetőítélet az új eljárást folytató tagállam nemzeti ítélete lett volna, a korábbi büntetőítélet figyelembevétele – a tagállam nemzeti jogával összhangban – a korábbi büntetőítélet vagy a végrehajtásával kapcsolatos határozatok megváltoztatását, visszavonását vagy felülvizsgálatát eredményezte volna.
37    Az említett kerethatározat 3. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában e kerethatározat (14) preambulumbekezdése pontosítja, hogy „[e]gy ítélet vagy annak végrehajtása közti kölcsönhatás [helyesen: az ítéletnek vagy annak végrehajtásának a megváltoztatása]” fogalmilag többek között olyan helyzetekre terjed ki, amikor – az új büntetőeljárást lefolytató tagállam nemzeti joga szerint – a korábbi ítéletben kiszabott büntetést olyan mértékben kell belefoglalni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetésbe, vagy olyan mértékben kell azt összevonni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetéssel, amilyen mértékben az első büntetés végrehajtására még nem került sor vagy annak végrehajtását nem ruházták át a második tagállamra.
38    E tekintetben a Bíróság először is megállapította, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének a (6) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt írja elő, hogy az új büntetőeljárásban eljáró nemzeti bíróság visszavonhatja a valamely másik tagállamban korábban hozott és már teljes egészében végrehajtott jogerős büntetőítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés felfüggesztett jellegét, és e büntetést végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssé alakíthatja. Ezen ítélet ilyen körülmények között való figyelembevétele ugyanis a hatását tekintve az említett ítélet végrehajtási módja felülvizsgálatának minősül (lásd ebben az értelemben: 2017. szeptember 21-i Beshkov ítélet, C 171/16, EU:C:2017:710, 44–47. pont).
39    Ebből az következik, hogy a valamely tagállamban korábban hozott és teljes mértékben végrehajtott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó jogerős ítéletet illetően a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének a (6) és (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (3) és (4) bekezdésével ellentétes, ha a nemzeti bíróság e büntetőítéletet a nemzeti büntetőítéletekkel azonos módon veszi figyelembe, és az említett ítélet tekintetében a nemzeti büntetőítéletekével azonos joghatást ismer el, amennyiben ez az alkalmazandó nemzeti jog értelmében azzal a következménnyel jár, hogy az említett büntetőítélettel kiszabott büntetés próbaidőre való felfüggesztését visszavonják, és e büntetést végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssé alakítják át.
40    Másodszor a Bíróság pontosította, hogy a valamely más tagállamban korábban hozott és teljes egészében végre nem hajtott büntetőítéletnek az ugyanazon személy ellen eltérő cselekmények miatt indított, az ezen büntetőítéletben kiszabott büntetést figyelembe vevő összbüntetés kiszabására irányuló új büntetőeljárásban való figyelembevétele nem jár a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének a (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése értelmében az említett büntetőítéletnek vagy az annak végrehajtásával kapcsolatos határozatnak a megváltoztatásával, amennyiben e büntetőítéletet a 2008/909 kerethatározatnak megfelelően továbbították és elismerték az azon tagállamban történő végrehajtása céljából, amelyben az új büntetőeljárásra sor kerül (lásd ebben az értelemben: 2021. április 15-i AV [Összbüntetési ítélet] ítélet, C 221/19, EU:C:2021:278, 55. és 56. pont).
41    Ebben az összefüggésben meg kell állapítani, amint azt a főtanácsnok az indítványának az 51. pontjában hangsúlyozta, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó jogerős ítélet esetében e büntetőítéletnek az új büntetőeljárást lefolytató tagállam illetékes hatósága részére történő továbbítását és az említett büntetőítéletnek az e tagállam általi elismerését nem a 2008/909 kerethatározat, hanem a 2008/947 kerethatározat szabályozza (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26-i A. P. [Próbaidő alatti magatartási szabályok] ítélet, C 2/19, EU:C:2020:237, 59. pont). E két kerethatározat hatálya ugyanis kölcsönösen kizárja egymást, amint az a 2008/947 kerethatározat 1. cikke (3) bekezdésének a) pontjából következik.
42    Ez azonban nem változtat azon, hogy ezen utóbbi kerethatározat 14. cikke (1) bekezdése szerint a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó ítélet elismerésének az egyik joghatása éppen az, hogy a végrehajtó tagállam illetékes hatóságára ruházza az eredetileg elrendelt felfüggesztéssel kapcsolatos azon intézkedések meghozatalára vonatkozó hatáskört, amelyek az elítélt személy újabb bűncselekménye esetén szükségeseknek tűnnek, ideértve többek között a felfüggesztés visszavonását (lásd ebben az értelemben: 2020. március 26-i A. P. [Próbaidő alatti magatartási szabályok] ítélet, C 2/19, EU:C:2020:237, 47–49. pont).
43    Ebből következik, hogy a valamely tagállamban korábban hozott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó jogerős, teljes mértékben végre nem hajtott ítéletet illetően az, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének a (6) és (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (3) és (4) bekezdésével nem ellentétes, ha a nemzeti bíróság e büntetőítéletet a nemzeti büntetőítéletekkel azonos módon veszi figyelembe, és az említett ítélet tekintetében a nemzeti büntetőítéletekével azonos joghatást ismer el, amennyiben e figyelembevétel azzal a következménnyel jár, hogy e büntetés próbaidőre való felfüggesztését visszavonják, és az említett büntetés tényleges végrehajtását elrendelik, csak abban az esetben áll fenn, ha e büntetőítéletet a 2008/947 kerethatározatnak megfelelően továbbították és elismerték. E büntetőítélet ilyen figyelembevétele ugyanis csak ebben az esetben nem járna azzal a hatással, hogy az említett rendelkezés értelmében megváltoztatja az annak végrehajtásával kapcsolatos határozatokat.
44    A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból egyrészt kitűnik, hogy QS, miután Romániában egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélték, amelyet két év próbaidőre felfüggesztettek, amely 2021. június 24-én járt le, 2020. szeptember 1-jén, vagyis az első büntetőítéletben előírt próbaidő alatt egy második bűncselekményt követett el, amely miatt Bulgáriában elítélték. Így az első büntetőítéletet a második bűncselekmény elkövetésének időpontjában még nem hajtották végre teljes mértékben.
45    Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság szerint az első büntetőítéletnek az alapeljárás keretében a nemzeti büntetőítéletekkel azonos módon való figyelembevétele és e büntetőítélet tekintetében a nemzeti büntetőítéletekkel azonos joghatás elismerése az e bíróság által értelmezett nemzeti jog szerint azzal a hatással járna, hogy e bíróságnak vissza kellene vonnia e büntetés próbaidőre való felfüggesztését, és el kellene rendelnie az említett büntetőítélet tényleges végrehajtását.
46    Márpedig, amint az a jelen ítélet 43. pontjában megállapításra került, az első büntetőítélet ilyen figyelembevételére csak akkor kerülhet sor, ha e büntetőítélet végrehajtását az új büntetőeljárást lefolytató tagállamban, azaz a jelen esetben a Bulgáriában a 2008/947 kerethatározatban előírt feltételek tiszteletben tartása mellett továbbították és elismerték.
47    Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból azonban nem tűnik ki, hogy a Curtea de Apel Clujnak (kolozsvári fellebbviteli bíróság) a jelen ítélet 12. pontjában említett ítéletét e kerethatározat alapján továbbították volna az illetékes bolgár hatóságoknak annak elismerése és az ezen ítéletben előírt próbaidő alatti magatartási szabályok felügyelete céljából, aminek vizsgálata mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
48    Hozzá kell tenni továbbá, hogy e tekintetben nem releváns a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott azon körülmény, hogy az első büntetőítélettel kiszabott büntetés végrehajtása módjának az ilyen megváltoztatása nem e büntetőítéletnek az e bíróság vagy az elítélt kezdeményezésére történő felülvizsgálatából, hanem a bolgár jog alapján abból ered, hogy az említett büntetőítéletet úgy veszik figyelembe, mintha azt bolgár bíróságok hozták volna meg. Elegendő ugyanis megállapítani, hogy a nemzeti bíróság ily módon – a 2008/947 kerethatározatban előírt eseteken kívül – nem veheti figyelembe a valamely más tagállamban hozott korábbi jogerős büntetőítéletet.
49    A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/675 kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely ezen állam olyan bírósága számára, amelyhez egy más tagállamban eltérő cselekmények miatt korábban hozott, jogerős – és teljes mértékben még végre nem hajtott – büntetőítéletben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt személy ellen indított új büntetőeljárás keretében ezen büntetőítélet végrehajtása iránti kérelemmel fordultak, lehetővé teszi, hogy az említett bíróság e felfüggesztést visszavonja, és elrendelje e büntetés tényleges végrehajtását, feltéve hogy az említett büntetőítéletet a 2008/947 kerethatározatnak megfelelően továbbították és azt elismerték abban a tagállamban, amelyben az új büntetőeljárást lefolytatják.