A Kp. 8. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt okok hiányában a közigazgatási bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el [2017. évi I. törvény (Kp.) 8. § (1), (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes az általa üzemeltetett Áruházra rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet nyújtott be Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője elsőfokú hatósághoz.
[3] Az elsőfokú szakhatóság a 2019. július 4. napján hozott szakhatósági állásfoglalásában a szakhatósági hozzájárulás kiadását megtagadta.
[4] Az elsőfokú építési hatóság a 2019. július 8-án kelt határozatával a felperes rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmét – a szakhatósági állásfoglalásban foglaltakra figyelemmel – elutasította.
[6] Az I. rendű alperes a 2019. október 16-án hozott határozatával az elsőfokú hatóság határozatát – az indokolási részből egyes hivatkozásokat mellőzve – helybenhagyta a másodfokú szakhatósági állásfoglalásra alapítottan.
[7] A felperes keresete alapján eljárt Szegedi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa a 103.K.700.078/2020/3. számú ítéletében az I. rendű alperes határozatát – az elsőfokú hatóság határozatára kiterjedő hatállyal – megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
[8] Az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak ismételten meg kell keresnie az elsőfokú szakhatóságot, amelynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) tartalmi és formai követelményeinek megfelelő új szakhatósági állásfoglalást kell kiadnia, amelyben el kell végeznie az irányadó jogszabályhelyekben szereplő mérlegelési tevékenységet. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást, a döntéshozatalnál figyelembe vett valamennyi releváns tényt, okot és körülményt, valamint fel kell tárnia azok értékelését és számot kell adnia a mérlegelés során figyelembe vett szempontoktól.
[10] Az új eljárás alatt módosult a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) ezért Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője hatáskör hiánya miatt a kérelmet áttette az I. rendű alpereshez.
[11] A megismételt eljárás során ismételten megkeresett II. rendű alperes beszerezte a Bizottság véleményét, amelyben a Bizottság a tervezett beruházást ismételten nem támogatta, mert véleménye szerint az a fenntarthatóság szempontjainak nem felel meg.
[12] A II. rendű alperes nyilatkozatában nem támogatta a felperes kérelmének való helytadást.
[13] Az I. rendű alperes a 2020. augusztus 24-én kelt CS-06/D01/03047-5/2020. számú határozatában a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokolásának rendelkező része tartalmazza a II. rendű alperes szakkérdésben tett nyilatkozatát.
A kereseti kérelem
[15] A felperes eljárási és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben.
Az elsőfokú ítélet
[16] A törvényszék egyesbíró által hozott ítéletében az I. rendű alperes határozatát megsemmisítette és az I. rendű alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[17] Az indokolásban megállapította, hogy a Bizottság állásfoglalása okszerűtlen és megalapozatlan, mert annak indokolása nem konzekvens és részben hiányos is.
[20] Az új eljárásra a törvényszék az alapügyben hozott ítéletében írt iránymutatást adta az I. rendű alperesnek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[21] A jogerős ítélet ellen az I. rendű és a II. rendű alperesek terjesztettek elő közös felülvizsgálati kérelmet annak teljes egészében történő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[22] Az alperesek előadták, hogy a megismételt eljárás során – a Rendelet mellett – érdemben módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) IV/A. fejezete egyebek mellett oly módon, hogy a II. rendű alperes a rendeltetésmódosítási eljárásban már nem szakhatóság, hanem szakkérdésben nyilatkozó szerv. Ezt a tényt az elsőfokú bíróság nem értékelte. Ennek azért van különös jelentősége, mert az alperesek szerint a II. rendű alperesre és az általa kiadott nyilatkozatra nem irányadók az Ákr. rendelkezései.
[23] Ezt meghaladóan az ítélet iratellenes megállapításokat tartalmaz, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékokból és a tényállásból súlyosan okszerűtlen következtetést vont le, amelyek jogszabályokba ütköznek.
[24] Az ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését és 28. cikkét, a Kp. 1. § (1), 4. § (1) és 85. § (2) bekezdését, az Étv. 57/C. §-át, az 57/D. § (1), (3) bekezdését, az 57/F. § (2) bekezdését, az Ákr. 7. § (2), az 55. § (2) bekezdését és a 81. §-t, továbbá a jogalkotásról szóló törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdését.
Döntés a befogadásról
[26] A Kúria a Kfv.III.37.698/2021/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A jogerős ítélet az alábbiak szerint érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[28] A Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva.
[29] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben, a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében nem tettek nyilatkozatot az elsőfokú bíróság megalakítása körében. A Kúria ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet hozó elsőfokú bíróság szabályszerűen volt-e megalakítva vagy nem.
[30] A Kp. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A Kp. 8. § (3) bekezdése zárt felsorolásban határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben első fokon egyesbíró jár el. A 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján egyesbíró jár el elsőfokon a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben.
[31] Az alapper alapjául szolgáló közigazgatási eljárás kétfokú volt, első fokon Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője járt el, míg a másodfokú határozatot az I. rendű alperes hozta. Ennek megfelelően a Kp. 8. § (3) bekezdés a) pontja alapján főszabály szerint egyesbírónak kellett eljárnia az ügyben.
[32] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alapügyben hozott 18.K.27.862/2019/6. számú végzésében a Kp. 8. § (4) bekezdésére alapítottan elrendelte, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A hatáskörváltozás folytán a perben a Szegedi Törvényszék döntött a 103.K.700.078/2020/2. számú ítéletében, három hivatásos bíróból álló tanácsban.
[33] Miután a Szegedi Törvényszék fenti számú ítéletében az I. rendű alperes – ott alperes – határozatát az elsőfokú döntésre is kiterjedően megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte, az ügy iratai visszakerültek Szeged Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez.
[34] A korábban írtaknak megfelelően az új eljárás során módosult a Rendelet, annak 2020. július 2-től hatályos 2. §-a az építmény fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölte ki egyfokon eljáró hatóságként. Ezért Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője hatáskör hiánya miatt a kérelmet áttette az I. rendű alpereshez, amely egyfokú eljárásban hozta meg a keresettel támadott határozatát.
[35] Az I. rendű alperesi határozattal szemben benyújtott keresetlevéllel indult közigazgatási pert egyesbíró kezdte meg, aki az eljárást lefolytatta és meghozta a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet.
[36] A Kúria rámutat, hogy mivel a jelen per alapjául szolgáló közigazgatási eljárás nem kétfokú, hanem egyfokú volt, a Kp. 8. § (3) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. Ezt meghaladóan a 8. § (3) bekezdés b–j) pontjai sem alapozzák meg egyesbíró eljárását.
[37] A Kúria hangsúlyozza, a fentiekből következően a közigazgatási pert három hivatásos bíróból álló tanácsnak kellett volna lefolytatnia a Kp. 8. § (1) bekezdésére tekintettel. Miután a felülvizsgálati eljárással érintett közigazgatási pert egyesbíró folytatta le, ezért az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva.
[38] A Kúria a Kp.121. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[39] Az új eljárás során az elsőfokú bíróság köteles három hivatásos bíróból álló tanácsban eljárni.
(Kúria Kfv.III.37.276/2021.)