A büntetőeljárásban a bíróság eljárásával szemben bejelentett adatvédelmi kifogást az eljárás elhúzódása miatti kifogás egyes szabályai szerint kell elbírálni. A nyilvánvalóan alaptalan kifogást vissza kell utasítani [2011. évi CXII. törvény 71/A. § (2) bek. a) pont, 71/C. § (1) bek. a) pont].
[1] A Kúria a rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a határozatával – a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – a kerületi bíróság elsőfokú és a törvényszék mint másodfokú bíróság másodfokú ítéletét hatályában fenntartotta.
[2] A Kúria a határozatát – a Bírósági Integrált Információs Rendszer adataiból megállapíthatóan – a védőnek 2025. november 25-én 9 óra 2 perckor, a magánvádló jogi képviselőjének pedig 2025. november 25-én 9 óra 3 perckor kézbesítette elektronikus úton. A terhelt a határozatot – az iratok között található tértivevény tanúsága szerint – 2025. november 26-án személyesen vette át a Kúria iratkezelő irodájában.
[3] A terhelt a Kúria elnökének címezve 2025. december 1-jén – tartalma szerint – adatvédelmi kifogást terjesztett elő arra hivatkozva, hogy a magánvádló jogi képviselője 2025. november 25-én 9 óra 45 perckor arról tájékoztatta, miszerint az ügyében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot hatályában fenntartotta, holott ekkor erről ő még nem tudhatott.
[4] Állította, hogy a Kúria a magánvádló jogi képviselőjének a határozatát 10 óra után küldte ki, amit a jogi képviselő 11 óra 28 perckor töltött le. Mindemellett jelezte, hogy korábban ő már többször érdeklődött a Kúria kezelőirodájánál a határozat felől, ahol csupán annak a meghozataláról tájékoztatták, azonban a döntés érdeméről nem.
[5] Mindezekre alapítottan – mivel a felülvizsgálat tárgyában hozott határozat a személyes adatait is tartalmazza – indítványozta, hogy az általa előadottakat a Kúria adatvédelmi incidensként kezelje.
[6] A terhelt által előterjesztett adatvédelmi kifogás nyilvánvalóan alaptalan.
[7] Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez.
[8] Ehhez kapcsolódóan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) bekezdés második mondata alapelvként rögzíti, hogy az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
[9] A bírósági döntés meghozatalára irányuló peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban: alapügy), az azokra vonatkozó előírások alapján a bíróságok által végzett adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére adatvédelmi kifogás (a továbbiakban: kifogás) útján kerül sor [Infotv. 71/A. § (1) bek.].
[10] A kifogás alapján a bíróság azt vizsgálja, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásoknak megfelelően járt-e el [Infotv. 71/B. § (1) bek.].
[11] A kifogást az érintett arra hivatkozással terjesztheti elő, hogy a személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, valamint, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR), illetve az Infotv. 14. §-ban meghatározott érintetti jogainak érvényesítése során az adatkezelő jogszerűtlenül járt el [Infotv. 71/B. § (2) bek. a) és b) pont].
[12] Kétségtelen, hogy a bíróságok az igazságszolgáltatási feladataik ellátása során végzett adatkezelési műveletek jellegük szerint minden esetben egy adott (konkrét) peres vagy nemperes eljáráshoz (alapügyhöz) kapcsolódnak.
[13] Az Infotv. 71/A. § (1) bekezdésének szabályai ezen alapügyhöz kapcsolódóan teszik lehetővé az eljárásban résztvevő bármely érintettnek (természetes személynek), hogy ha megítélése szerint az alapügyben személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy az alapügyben eljáró bíróság az érintettet az adatkezelővel szemben megillető jogok érvényesítése során nem az uniós vagy a magyar jogszabályok szerint járt el, úgy adatvédelmi kifogást terjesszen elő.
[14] A kifogás alapján azt kell (és lehet) vizsgálni, hogy vajon a bíróság az eljárás során végzett adatkezelési tevékenysége során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós jogi előírásokat betartotta-e.
[15] Az Infotv. 71/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kifogást elbíráló bíróság indokolt határozattal a kifogást visszautasítja az Infotv. 53. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben.
[16] Az Infotv. 53. § (3) bekezdés c) pontja alapján ilyen eset az, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan.
[17] A törvény értelmében az adatvédelmi kifogás önmagában (általánosságban) nem terjeszthető elő, ugyanis vagy egy pontosan meghatározott konkrét jogsérelem (jogszabálysértés) bekövetkeztének megállapítása vagy az érintettet megillető valamely jog érvényesülésének a biztosítása esetén van helye. Következésképpen csupán a kifogás hangoztatása annak ténybeli és jogi alapjai (a jogsérelem) meghatározása nélkül, illetve az érintettet megillető jog érvényesülési deficite bemutatásának hiánya értelemszerűen csak az alaptalanságához vezethet.
[18] Mindez egyben azt is jelenti, hogy az adatvédelmi kifogás nem általános jellegű, hanem mindig konkrét. Lehetősége valamely folyamatban lévő eljárás vonatkozásában, annak keretein belül áll fenn, ahhoz kötődik.
[19] Rámutat a Kúria, hogy az adatvédelmi kifogás a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzésére szolgál és csak akkor lehet alapos, ha az adatkezelés az Infotv. vagy GDPR rendelkezéseit, illetve egyéb, a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamely jogszabályt sérti.
[20] Az Infotv. 71/A. § (2) bekezdés a) pontja meghatározza, hogy a kifogás elbírálására a Be. 143. § (3) bekezdését, valamint a Be. 144. § (3) bekezdését és (8) bekezdés a) pontját az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
[21] A jelen ügy tárgyát képező kifogás szempontjából releváns Be. 144. § (3) bekezdés negyedik fordulata szerint a Kúria mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.
[22] A Be. 144. § (8) bekezdés a) pontja rögzíti azt is, hogy a kifogás elbírálására egyebekben a bíróság mulasztásával szemben előterjesztett kifogás esetén a végzés elleni fellebbezés elbírálására vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
[23] Mivel az ügyiratokból minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelen ügyben a terhelt ellen indult büntetőeljárás során csak olyan személy ismerte meg a terhelt személyes adatait, aki a törvényben meghatározott feladatait látta el és csak ebből a célból (célhoz kötötten), a jogosultak között megismerés sorrendjére pedig a törvény semmiféle kötöttséget nem határoz meg, ezért megállapítható az is, hogy semmilyen jogsértés nem történt, ugyanis a Kúria eljáró tanácsa az eljárása során a törvénynek megfelelően gondoskodott a személyes adatok védelméről [Be. 98. § (1) bek.].
[24] Ekként a Kúria a nyilvánvalóan alaptalan adatvédelmi kifogást az Infotv. 71/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján – az Infotv. 53. § (3) bekezdés c) pontjára utalással – tanácsülésen eljárva, a Be. 144. § (3) bekezdés negyedik fordulata szerint az ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül visszautasította.
(Kúria Bpkf.II.2/2026/3.)