A vállalkozás eleget tesz a neve és címe feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének, amennyiben a jótállási jegyet a tartalmának megfelelő helyen a cégnevét és székhelyét tartalmazó, olvasható bélyegzőlenyomattal látja el [151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bek.].
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló fogyasztó a 2021. október 31. napján vásárolt termékre minőségi kifogás miatt két ízben panaszt tett a felperesnél, majd kérte az alperest, hogy vizsgálja meg a minőségi kifogás intézésének módját.
[2] Az alperes a fogyasztó kérelmére fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított, melyben a felperes a rendelkezésére bocsátotta a termék jótállási jegyének másolatát, és az alkalmazott a jótállási jegyeinek mintáit.
[3] Az alperes a BP/2200/02034-6/2022. számú határozatával négy kötelezés mellett a felperest figyelmeztette és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől, ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírság kerülhet vele szemben kiszabásra. A második kötelezés szerint a felperes a jótállási jegyein az eddigiek feltüntetése mellett tüntesse fel a vállalkozás nevét és címét (a továbbiakban: kötelezés2). Indokolásában megállapította, hogy a felperes megsértette az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdés c), e), f) pontját, (4) bekezdését, valamint a 19/2004. (IV. 29.) NGM rendelet 4. § (5) bekezdését. A jogkövetkezményről a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (5) bekezdése és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint határozott.
[4] Az alaphatározatra tekintettel benyújtott keresetlevél alapján az alperes a BP/2200/02034-11/2022. számú módosító határozatával alaphatározatát úgy módosította, hogy a négy kötelezésből hármat törölt, de a kötelezés2-t és a figyelmeztetés jogkövetkezményt fenntartotta (a módosított alaphatározat a továbbiakban: alperes határozata).
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes a módosított keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, és perköltséget igényelt. Arra hivatkozott, hogy jótállási jegyein a jogszabály által előírt kötelező elemek szerepelnek, közöttük a vállalkozás neve és címe is, melyet minden esetben bélyegzővel tüntet fel; álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely kötelezővé tenné ezeknek az adatoknak nyomdai úton való feltüntetését. A módosító határozat átvételét követően arra is hivatkozott, hogy az alperes a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépte.
[6] Az alperes a módosított kereset elutasítását kérte, vitatva, hogy a felperes által alkalmazott jótállási jegyek a Korm. rendelet 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek. Kifejtette, hogy a bélyegzőlenyomat nem mindig olvasható, a Korm. rendelet sem írja elő a bélyegzőlenyomat kötelező tartalmi elemeit, a bélyegző nem mindig tartalmazza a vállalkozás címét. Az olyan jótállási jegy pedig, amely nem felel meg a teljes körű tájékoztatás követelményének, sérti a fogyasztói jogokat.
Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat
[7] Az elsőfokú bíróság az alperes BP/2200/02034-11/2022. számú határozatával módosított BP/2200/02034-6/2022. számú határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a 2021. évben kétféle jótállási jegyet alkalmazott. Az egyik típuson a „vállalkozás (forgalmazó) üzlet neve, címe”, alatta lévő sorban „(bélyegzője)” szövegrész került feltüntetésre, a másik mintán a „terméket a fogyasztó részére értékesítő vállalkozás neve, címe:” és alatta helykihagyással pontozott vonal alatt „vállalkozás bélyegzőlenyomata a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírása (bélyegzője)” szöveg szerepelt. A termék eladásakor felperes az első típusú jótállási jegyet adta át a fogyasztónak, melyen a nyomtatott szöveg felett a felperes nevét, címét és adószámát tartalmazó bélyegzőlenyomat látható egy olvashatatlan aláírás mellett; a bélyegzőlenyomaton minden adat magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű.
[8] A jogerős ítélet szerint a felperes a módosító határozat átvételét követően a keresetét meg nem engedett módon terjesztette ki az ügyintézési határidő megsértésére, így azt nem vizsgálta.
[9] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes határozatában a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének megsértését nem állapította meg, a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjait pedig annak ellenére nem jelölte meg a felperes által megsértett jogszabályhelyek között, hogy a felperes terhére megállapított jogsértés ezek értelmezésén alapul.
[10] A jogerős ítélet szerint a Korm. rendelet nem határozza meg, hogy a jótállási jegyen a vállalkozás nevét és címét hogyan kell feltüntetni. A felperes jótállási jegyei tartalmazták a vállalkozás nevét, címét és bélyegzőlenyomatát. Rámutatott, hogy a vállalkozások bélyegzőlenyomata nem feltétlenül tartalmazza a vállalkozás címét, ezt jogszabály nem is zárja ki, azonban a vállalkozás nevének és címének feltüntetésére vonatkozó kötelező alakiságot sem határoz meg, ezért a névre és címre kiterjedő kötelező adattartalom bármilyen olvasható és közérthető alakisággal megjeleníthető. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által alkalmazott mindkét jótállási jegy minta és a termékre vonatkozóan a fogyasztónak átadott jótállási jegy megfelel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjainak.
[11] Az elsőfokú bíróság iránymutatása szerint az új eljárásban „az alperesnek a fogyasztó kérelmét akként kell elbírálnia, hogy a felperes jogszabálysértést nem valósított meg, és a kérelemre indult eljárást az ennek megfelelő tartalmú döntéssel kell befejezni.”
A felülvizsgálati kérelem
[12] Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[13] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése kógens rendelkezéseket tartalmaz, attól még közös megegyezés esetén sem térhetnek el a szerződő felek.
[14] Álláspontja szerint az, hogy határozatában a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének megsértését nem állapította meg, a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjait pedig nem jelölte meg, nem nyújthat alapot arra, hogy az új eljárásban azt kellene megállapítania, hogy nem történt jogsértés. Sérelmezte a jogerős ítélet jótállási jegy tartalmával kapcsolatos megállapításait. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a Korm. rendelet valóban nem határozza meg azt, hogy a jótállási jegyen a vállalkozás nevét és címét milyen módon kell feltüntetni, azonban a Kúria Kfv.37.617/2016/4. számú ítéletének [17] pontja „a jótállási jegy tartalma kapcsán az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az R. (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet) 3. § (3) bekezdése és (4) bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz, a jótállási jegyen való feltüntetési kötelezettséget fogalmazza meg”. Álláspontja szerint ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletének a [17] pontja, hogy „a felperes által alkalmazott mindkét jótállási jegy minta megfelel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) és g) pontjainak és ez igaz a termékre vonatkozóan a fogyasztónak átadott jótállási jegyre is”.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
[16] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése, 108. § (1) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja felül. Bizonyítás felvételének a felülvizsgálati eljárásban nincs helye figyelemmel a Kp. 120. § (5) bekezdésére.
[17] A Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a), c), e) és g) pontjai szerint a jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a vállalkozás nevét, címét,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.
[18] A Kúria megállapította, hogy az alperes a per szempontjából lényeges, módosított határozatával azt állapította meg, hogy a csatolt jótállási jegyről hiányzott a vállalkozás neve és címe, azonban az indokolásban nem hivatkozott a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) pontjának megszegésére, ezzel az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 81. § (1) bekezdését. Az elsőfokú bíróság rögzítette továbbá, hogy a jótállási jegy tartalmazta a felperes nevét és címét, mely az olvasható bélyegzőlenyomat útján került feltüntetésre.
[19] Az alperes felülvizsgálati érvelése szerint nem mellőzhető a név és a cím feltüntetése és a bélyegzőlenyomat szerepeltetése, mivel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése kógens és mindkettő feltüntetését előírja. Abból továbbá, hogy a jogszabálysértést megalapozó jogszabályhely nem szerepelt a határozatban, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a felperes jogszabálysértést nem valósított meg.
[20] A Kúria rögzíti, hogy az alperes határozata nem tartalmazott arra vonatkozó megállapítást és kötelezést, hogy a bélyegzőlenyomat ne szerepelt volna a jótállási jegyen. Az iratokból megállapítható továbbá, hogy a vállalkozás neve és címe felirat felett a felperes neve és címe feltüntetésre került, mely megállapítást a felek sem vitatták. A feltüntetés módjára vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, ahogyan arra sem, hogy a vállalkozásnak bélyegzővel kellene rendelkeznie, az esetlegesen létező bélyegző tartalmát sem határozza meg jogi norma. Ebből következően – az Alaptörvény 28. cikkére tekintettel – azt kellett figyelembe venni, hogy a vállalkozás neve és címe feltüntetésének célja az, hogy a fogyasztó tudja, hogy az esetleges igényét kivel szemben érvényesítheti. Ezen cél elérése nem függ attól, hogy a kívánt adatok feltüntetése milyen módszerrel valósul meg.
[21] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben nem azért adta a megismételt eljárásra azt az utasítást, hogy a felperes jogszabálysértését nem lehet megállapítani, mert a határozatban az azt megalapozó jogszabályhely nem szerepelt, hanem azért, mert tényként rögzítette, hogy a hivatkozott jótállási jegyen olvashatóan szerepelt a felperes neve és címe. Ez a megállapítás pedig a megismételt eljárásban is kizárja a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) pontjának sérelmét. A keresettel támadott módosított határozat pedig éppen ezen egyetlen jogszabálysértést rótta a felperes terhére.
[22] Az alperes hivatkozott a Kúria Kfv.37.617/2016/4. számú ítéletének [17] pontjának azon megállapításától való eltérésre, hogy a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése és (4) bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz, a jótállási jegyen való feltüntetési kötelezettséget fogalmazza meg. A Kúria megállapította, hogy – bár a felhívott döntés és jelen ügy tényállása jelentős mértékben eltér – a hivatkozott megállapítás nem állhat ellentétben a jele ügyben hozott elsőfokú ítélettel, mivel az nem azt állapította meg, hogy a vállalkozás nevének és címének feltüntetése nem kötelező, hanem azt, hogy a felperes a bélyegzőlenyomaton való feltüntetéssel ezen kötelezettségének eleget tett.
[23] A Kúria az alperes perben előadott védekezésére tekintettel jegyzi meg, hogy bár valóban előfordulhat, hogy egy bélyegzőlenyomat nem olvasható, valamint jogszabály nem írja elő a bélyegzőlenyomat kötelező tartalmi elemeit, illetve a bélyegző nem mindig tartalmazza a vállalkozás címét, a felperes esetében a hatósági eljárásban nem merült fel, hogy olyan jótállási jegyet használt volna, amelyen a neve és címe csak olvashatatlan bélyegzőlenyomaton szerepelt volna, vagy a bélyegzőlenyomat esetleges hiánya ellenére azt más módon sem tüntette volna fel. A keresettel támadott – módosított – határozat ténybeli megállapítása csupán az eljárást kezdeményező fogyasztó részére átadott – és a fentiek szerint értékelt – jótállási jegyen alapult, további, az alperesi védekezés szerinti feltételezéseknek megfelelő jótállási jegy értékelése nem történt meg, így arra határozatot alapítani sem lehetne.
[24] A kifejtettek szerint a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.IV.37.604/2023/7.)