A nemzeti minősítésű személyes adat megismerésére irányuló eljárás az alapjául szolgáló idegenrendészeti eljárástól elválik.
Az alapjog-korlátozás szükségességénél figyelembe kell venni, hogy a minősítés alapjául szolgáló közérdek a hatályos szabályozási környezetben alkotmányos értéket takar, az arányosság megítélésekor pedig irányadó az is, hogy az érintett a minősített adatokon kívül az ügy iratait megismerheti, továbbá, hogy az alperes határozata a megtagadási okok tekintetében indokolást tartalmaz-e, végül az, hogy a bíróság a minősített iratokba történő betekintés során az arányosságról döntött-e [2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 5. §, 11. §; 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 5. §].
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelme nyomán eljárt idegenrendészeti hatóság megkeresésére az alperes 2022. február 28. napján kelt, AH/13922/2022. iktatószámú szakhatósági véleményében arról tájékoztatta a megkeresőt, hogy a felperes „Magyarország területén való tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot”, továbbá, hogy az azt megalapozó adatok „az Alkotmányvédelmi Hivatal – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény [a továbbiakban: Mavtv.] alapján minősített és az e törvényben írtak szerint megismerhető – AH/12690/2022-1. számú iratban kerültek részletes rögzítésre.”
[2] A felperes 2022. október 10. napján az AH/13922/2022-2. számú szakhatósági vélemény alapját képező nemzeti minősítésű személyes adatai megismerésének engedélyezését kérte, amelyet az alperes – a Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján – a 2022. október 28. napján kelt AH/12690-2/2022-1. számú határozatával azért tagadott meg, mert a kérelemmel érintett adatok a Mavtv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, Magyarország nemzetbiztonsági tevékenysége mint minősítéssel védhető közérdek körébe tartoznak. Kifejtette, hogy a felperes nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzése során olyan információszerző tevékenységet végzett, amelyben a megszerzett információk nem függetleníthetők a felhasznált eszközöktől, módszerektől, ezért ezek az adatok olyan többletinformációkat tartalmaznak, amelyek felperes által történő megismerése az alperes nemzetbiztonsági tevékenységét gyengítené vagy akadályozná. A megismerni kért adatok nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, illetőleg az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja Magyarország nemzetbiztonsági tevékenységét, továbbá jelentősen zavarja vagy hátráltatja a nemzetbiztonsági tevékenység hatékonyságát, megzavarja az alperes működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását, és ezáltal közvetve sérti Magyarország törvényben meghatározott érdekeit, ezért a Mavtv. 5. § (4) bekezdés c) pontja, 5. § (5) bekezdése, valamint 5. § (6) bekezdés b) pontja alapján 2041. december 31. napjáig „Bizalmas!” szintre minősítette az adatokat, amelynek fenntartása továbbra is indokolt, mert a felperes nemzeti minősítésű személyes adatainak megismerése, azok alapján az alperes – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § g) pontjában meghatározott – nemzetbiztonsági tevékenységére, annak irányultságára, metodikájára, eljárásrendjére levonható következtetések az alperes befolyástól mentes, hatékony feladatellátását hátráltatnák, ezzel közvetve Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértenék.
[3] A felperes személyes adatainak megismeréséhez való jogát és a védendő közérdeket az alperes megvizsgálta, egymással összevetette, „és – különös tekintettel a felperesnek az alperes felderítő-elhárító tevékenységi körébe illeszkedő tevékenységére, kockázati tényezőt jelentő kapcsolati körére – gondos mérlegelés alapján” úgy döntött, hogy a védendő közérdek kellő alapját képezi a megismerés szükséges és arányos korlátozásának.
[4] A felperest arról is tájékoztatta, hogy a kért irat megismerése – az iratban rögzített adatok komplex, összefüggő jellegére tekintettel – a védendő közérdek sérelme nélkül még tartalmi kivonatos formában sem volt lehetséges.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte úgy, hogy tegye lehetővé a részére, hogy a róla kialakított vélemény alapjául szolgáló tényeket és körülményeket megismerhesse, hogy sikerrel védekezhessen az általa igaztalannak tartott alperesi véleményekkel szemben.
[7] Azért tartotta a határozatot jogszabálysértőnek, mert az alperes nem tett eleget a Mavtv. 11. § (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének, így különösen, hogy a megismerés iránti kérelmében hivatkozott, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-159/21. sz. ítéletében foglaltak ellenére miért nem ismerheti meg az általa megismerni kívánt iratokat. Sérelmezte, hogy alperestől nem kapott választ sem arra a felvetésére, hogy az uniós jog nem teszi lehetővé, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős hatóság módszeresen a nemzetbiztonsági hatóságok indokolás nélküli állásfoglalására támaszkodjon, sem a 2013/32. számú irányelv 33. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, sem pedig az uniós jog elsőbbségével kapcsolatos hivatkozására.
[8] Kifejtette, hogy a perben nem érvényesül a fegyveregyenlőség elve, amely miatt sérül a tisztességes eljárás elve. Hivatkozott arra, hogy sérült az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt tisztességes eljáráshoz való jog, és a betekintés megtagadása sérti a Charta 41. és 47. cikkeit, 52. cikk (1) bekezdését is. A jogsérelmet a bírói megismerési jogosultság ugyan enyhíthette, de azt kiküszöbölni nem tudta. Az alperes eljárását azért is az uniós jogot sértőnek tartotta, mert nem ismerhette meg az alperes szakhatósági véleményének ténybeli alapjait, így lényegében megfosztották az érdemi védekezés lehetőségétől.
[9] Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartotta és a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat
[15] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[16] Az indokolás a Kúria Kfv.I.37.086/2021/9. számú határozatára hivatkozva kifejtette, hogy az alperes határozata jogszerűségének megítélésekor az elsőfokú bíróság a szükségességi-arányossági teszt alkalmazásával kizárólag a Mavtv.-ben írt feltételek alapján dönthet a határozat jogszerűségéről, az e körbe nem tartozó felperesi személyes életkörülményeket sem veheti figyelembe .
[17] A Kúria Kfv.I.37.055/2022/9., Kfv.I.37.455/2022/11. és Kfv.I.37.665/2022/9. számú ítéletei felhívásával rámutatott, hogy a nemzeti minősítésű személyes adat megismerése iránti engedélyt megtagadó határozat jogszerűségét vizsgáló pernek nem tárgya az alap-idegenrendészeti eljárás vizsgálata. Az az eljárás, amelyben az alperes a szakhatósági állásfoglalását kiadta, a jelen megismerési engedély kiadása iránti eljárástól elkülönül. Erre figyelemmel a jogerős ítélet szerint a felperes által ismertetett uniós jog, EUB joggyakorlat (C-159/21. sz. döntés), valamint az Alapjogi Charta hivatkozott rendelkezései sem lehetnek irányadóak a nemzeti minősítésű adatok megismerhetősége tárgyában indult eljárásban, így ezeket sem az alperes, sem pedig az elsőfokú bíróság nem értékelhette. A Kúria Kfv.I.37.055/2022/9. számú ítéletére hivatkozva rámutatott, hogy az alapeljárás és a Mavtv. szerinti minősített adat megismerésére irányuló „[…] eljárások ezen elkülönülése eredményezi azt, hogy a Mavtv. szerinti minősített adat megismerési engedély kiadása iránti kérelemre folytatott eljárás során nem alkalmazhatóak a felperes által hivatkozott uniós és más nemzetközi normák, valamint az azokhoz kapcsolódó eseti döntések.”.
[19] A Kúria Kfv.I.37.086/2021/9. számú ítéletének [28] és [30] pontja és elvi lényege alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes alaptalanul állította a tisztességes eljáráshoz való joga megsértését, mert a számára nyitva álló bírói utat igénybe vette, a megismerni kért minősített iratokba a bíróság betekintett, megvizsgálta, hogy a szükségesség-arányosság tesztje alapján az alperes megalapozottan állította-e a megismerés megtagadásának megalapozottságát, továbbá a szükségességi-arányossági tesztet az elsőfokú bíróság maga is elvégezte.
[20] Rámutatott, hogy a határozatból kitűnik, hogy a felperes kérelme alapján az alperes megvizsgálta, hogy a kérelemmel érintett felperesi adatok minősítettek-e és milyen okból, továbbá, hogy az adatok minősítését fenn kell-e tartani, és ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a minősítés oka változatlanul fennáll. A határozat indokolása szerint a minősített adatok olyan többletinformációkat tartalmaznak, amelyek felperes által történő megismerése az alperes nemzetbiztonsági tevékenységét gyengítené vagy akadályozná, továbbá, hogy a megismeréshez fűződő magánérdek és a védendő közérdek összevetése alapján az alperes megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem teljesítése a közérdek – Magyarország nemzetbiztonsági tevékenysége – károsításához vezetne. Azt is megalapozottan állapította meg az alperes, hogy a felperesnek az alperes felderítő-elhárító területére tartozó tevékenységére, kockázati tényezőt jelentő kapcsolati körére tekintettel a védendő közérdek kellő alapját képezi a megismerés szükséges és arányos korlátozásának.
[21] A jogerős ítélet szerint a határozat Mavtv. 5. § (1) bekezdés c) pontjára és az Nbtv. 5. § g) pontjára utalva egyértelműen rögzítette a védendő közérdeket, és megindokolta, hogy miért járna ennek sérelmével a megismerés engedélyezése. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a Mavtv. 11. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot elvégezte, a közérdek sérelmét megvizsgálta, indokolási kötelezettséget nem sértette meg.
[22] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.I.37.673/2022/12., Kfv.I.37.455/2022/11., Kfv.I.37.259/2022/8., Kfv.I.37.055/2022/9., Kfv.I.37.931/2021/8., Kfv.I.37.747/2021/7., Kfv.I.37.468/2021/7., Kfv.I.37.127/2021/10., Kfv.I.37.086/2021/9., Kf.I.37.587/2019/6., Kf.I.38.387/2019/12., Kfv.I.37.019/2017/5., Kfv.I.37.381/2017/6., Kf.I.37.924/2018/5. határozatainak felhívásával rámutatott, hogy a megismerés teszi lehetővé a bíróságnak a szükségességi-arányossági teszt elvégzését, így biztosított a tisztességes eljáráshoz való jog, a hatékony bírói jogvédelem, és az az alkotmányos igény, hogy a perbe vitt jogokról a bíróság érdemben döntsön.
[23] A hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében az elsőfokú a bíróság is megismerte a minősített adatokat tartalmazó iratokat, elvégezte a szükségesség-arányosság vizsgálatot és megállapította, hogy jogszerű, a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelő korlátozó döntést hozott az alperes. Tényként állapította meg, hogy a kérelem teljesítése az alperes nemzetbiztonsági tevékenységére, annak irányultságára, metodikájára, eljárásrendjére levonható következtetések az alperes befolyásolástól mentes, hatékony feladatellátását hátráltatnák, és ezzel közvetve Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené. A közérdek védelmét a felperes személyes adatai megismeréséhez fűződő magánérdekénél hangsúlyosabb érdekként értékelte, ezért alperes – a szükséges összevetést követően – alappal, a szükségesség-arányosság követelményének megfelelően tagadta meg a felperes számára a megismerést.
[24] Az alperes – a minősített adatok védelmének jogszabályi kötelezettségére tekintettel – a határozatban foglaltaknál részletesebb indokolást nem adhatott, az tartalmazta az adatok megismerésének a minősítéssel védett közérdeksérelemmel való okozati összefüggését. Az elsőfokú bíróság szerint a minősített irat olyan komplex összefüggéseket tartalmaz, amelyekből az alperes nemzetbiztonsági tevékenységére nézve további következtetések vonhatók le, az adatok bármilyen szétválasztása nem lehetséges.
[25] A jogerős ítélet – hivatkozva a Kúria Kfv.I.37.127/2021/10. számú ítélet [34] pontjára – rámutatott, hogy a Mavtv. irányadó rendelkezéseinek vonatkozásában a felperes által hivatkozott, uniós jog elsőbbségének szükségessége nem merült fel.
A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem
[26] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria „azt semmisítse meg és kötelezze az […] alperest új eljárás lefolytatására.”
[27] Felülvizsgálati kérelmében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte az uniós jogot, és úgy utasította el a keresetét, hogy nem biztosította felperes számára az iratok megismerését, amelyet a 2013/32/EU irányelv 23. cikke előír, és amelynek értelmezését a C-159/21 EUB ítélet is tartalmazza. A 2013/32/EU irányelv 23. cikke (1) bekezdésének megsértésével nem biztosították részére a törvényben előírt eljárási joga gyakorlását.
[29] Sérelmesnek tartotta és vitatta az elsőfokú bíróság azon megállításait, hogy az alap-idegenrendészeti eljárás és a megismerési eljárás elkülönülése miatt az uniós jog, az EUB gyakorlata és az Alapjogi Charta rendelkezései nem lehetnek irányadók a nemzeti minősített adatok megismerhetősége tárgyában indult eljárásban. Ez ellentétes az említett közösségi rendelkezésekkel. Előadta, hogy a C-159/21 EUB ítélet „egy menekült ügyében született ugyan, de egyes rendelkezései olyan kérdésekről szóltak, amelyek tekintetében mindegy, hogy menkültről vagy tartózkodási engedélyre jogosultságról van szó.” Álláspontja szerint az EUB C-159/21. számú ítélet és a 2013/32/EU Irányelv alkalmazhatósága kiterjed azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek nemzetbiztonsági okból nem adtak vagy nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét. Ezzel összefüggésben indítványozta, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az EUB-nál.
[30] Arra hivatkozva állította a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét, hogy nem biztostították részére az alperessel szembeni elsőfokú eljárás során a szakhatósági vélemény alapját képező iratok megismerésének lehetőségét a közérdekre, a közérdek védelmére hivatkozással. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megállapításaival szemben a bíróság Mavtv. 11. § szerinti iratmegismerési joga nem tette tisztességesé az eljárást, mert ennek következtében nem ismerhette meg az iratokat, és a bíróság megismerési joga magában nem keletkeztethetett kontradikciót sem. Azt is kifejtette, hogy a bíróság megismerési joga csak arra terjedhet ki, hogy az alperes iratában szereplő minősített adatokból összességükben okszerűen lehetett-e következtetni nemzetbiztonsági veszélyeztetésre. Az alperes álláspontjának felülbírálata körében csak erre volt lehetőség. Sérelmezte, hogy ha nem történhetett meg az alperes adaitainak valóságkontrollja, az teret adhat a jogalkalmazói önkénynek, és olyan feltételezésnek is, hogy a felperes nemzetbiztonságot sértő magatartása tények nélküli, az alperes által összeállított, egymással összefüggő adathalmaz.
[31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
[38] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemre tett észrevételében fenntartotta a felülvizsgálati kérelmét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[39] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[43] A Kúria elsőként arra utal, hogy az idegenrendészeti eljáráshoz külön-külön eljárások kapcsolódnak, amelyeknek más-más az eljárási rendje. Ide kapcsolódhat a minősítés jogszerűségének vizsgálata a titokfelügyeleti eljárásban, a jelen ügy tárgyát képező megismerési eljárás vagy a megismerési engedély birtokában a felhasználási engedély adására irányuló eljárás. Ezen eljárásokban adott esetben az alapjogérvényesítés is más-más aspektusban merül fel. A Kúria Kfv.VII.37.517/2023/12. számú határozata szerint „[a] Kúriának kialakult joggyakorlata van a minősített adaton alapuló idegenrendészeti hatósági határozatok jogszerűségének megítéléséről. E körben elöljáróban szükséges kiemelni, hogy a feleknek a tisztességes eljárás alkotmányos követelményéből eredően joguk van arra, hogy minden, az ügyükben lényeges és a döntéshozatalhoz szükséges adatot megismerhessenek, azokra nyilatkozhassanak. Ez az iratmegismerési jog azonban nem lehet korlátlan. Ahogyan az az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből is következik, az az alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A minősített adaton alapuló idegenrendészeti hatósági határozatok esetében a felperes tisztességes eljáráshoz való jogából levezethető iratmegismerési joga az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdése szerinti más személyek szabadsághoz, személyi biztonsághoz való alapjogával ütközik. Ez utóbbinak biztosítása során az arra kijelölt hatóságok – törvényben meghatározott keretek között – Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében járnak el.” (Indokolás [27])
[44] Jelen felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló közigazgatási per tárgya az alperes nemzeti minősítésű személyes adat megismerése iránti kérelemről hozott, AH/12690-2/2022-1. számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata, nem pedig a felperes idegenrendészeti ügyében hozott határozatok vagy az alperes szakhatósági állásfoglalásának vizsgálata. A minősített adat megismerése iránti kérelemre folytatott eljárástól és az abban hozott döntés jogszerűségétől az alapeljárás (idegenrendészeti eljárás) teljesen elkülönül, azok más-más közigazgatási cselekményt valósítanak meg, ezért szükségképpen más-más közigazgatási jogvita (Vö. Kp. 4. §) tárgyai lehetnek, amelyek során az alkalmazandó anyagi- és eljárásjogi szabályok is eltérőek. Amint az idegenrendészeti eljárás során nem ítélhető meg a minősített adat megismerési engedély kiadása iránti kérelme tárgyában hozott határozat jogszerűsége, úgy a megismerési engedély iránti kérelem ügyében hozott határozat miatt indított közigazgatási pernek sem tárgya az alapeljárás – és e körben az alperes szakhatósági közreműködése – jogszerűségének vizsgálata.
[45] A jelen perbeli határozat elbírálása tehát – annak ellenére, hogy a felperes nem csak a jelen eljárás és az idegenrendészeti eljárás szoros összefüggését állítja, hanem felülvizsgálati kérelmében azokat össze is mossa, amikor e per tárgyát az idegenrendészeti eljárásban született szakhatósági vélemény vitatásaként említi – önálló, az idegenrendészeti eljárástól és a minősítési eljárástól egyaránt független ügy. Erre figyelemmel a Kúria sem vonhatta vizsgálata körébe a felperes idegenrendészeti eljárással öszefüggésben tett előadásait.
[46] A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének vizsgálata, ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottakat arra figyelemmel értékelte, hogy azok alátámasztják-e a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő voltát. A felperes a jogerős ítélet jogszerűségét az ügyében folytatott idegenrendészeti eljárással összefüggésben, az azzal való szoros összefüggésre hivatkozva, olyan érvekkel vitatta, amelyek körében kialakult és következetes a Kúria gyakorlata.
[47] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.I.37.019/2017/5., Kfv.I.37.381/2017/6., Kf.I.37.924/2018/5., Kfv.I.38.063/2018/5., Kf.I.37.587/2019/6., Kf.I.38.387/2019/12., Kfv.I.37.468/2021/7., Kfv.I.37.747/2021/7., Kfv.I.37.931/2021/8., Kfv.I.37.086/2021/9., Kfv.I.37.127/2021/10., Kfv.I.37.259/2022/8., Kfv.I.37.055/2022/9., Kfv.I.37.665/2022/9., Kfv.I.37.455/2022/11. és a Kfv.I.37.673/2022/12. számú határozataival támasztotta alá jogi indokolását. Mivel zárt tárgyalás esetén is nyilvánosan kell kihirdetni az ítéletet, az ítélet anonimizált szövege felkerül a Bírósági Határozatok Gyűjteményébe.
[48] A Kúria nemzeti minősítésű személyes adatai megismerése iránti közigazgatási perben hozott határozatait is a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 163. §-a alapján a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzé kell tenni.
[49] A Kúria nem lát okot arra, hogy a fenti, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben eltérjen, azt továbbra is irányadónak tartja. Az eltérésre egyébként csak a jelen eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése útján kezdeményezett jogegységi eljárás eredményeként nyílna lehetőség [Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése], a Kúria azonban az eljárás felfüggesztését és az ilyen indítvány előterjesztését arra tekintettel nem látta indokoltnak, hogy a hivatkozott döntésbe foglalt jogértelmezéssel egyetért.
[50] A felperes felülvizsgálati kérelmében indítványozta, hogy a Kúria az EUB-nál kezdeményezzen a 2013/32/EU irányelv és a C-159/21 EUB ítélet értelmezése érdekében előzetes döntéshozatalt.
[51] Amint arra a Kúria Kfv.I.37.127/2021/10. és Kfv.I.37.259/2022/8. számú ítéletében rámutatott, a Mavtv. szerinti minősített adat megismerése során nem alkalmazhatók felperes által hivatkozott uniós és más nemzetközi normák, az azokhoz kapcsolódó eseti döntések. Ez következik a Kúria Kfv.VII.37.517/2023/12. számú határozatából is. Az elsőfokú bíróságnak a kereseti kérelmet, majd a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet a Mavtv. és az Nbtv. keretei között kellett elbírálni. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem vonatkozó előadásait a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, és kauzalitás hiányában mellőzte az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
[52] Az Alkotmánybíróság 29/2014. (IX. 30.) AB határozata érintette a Mavtv. szabályait is. E szerint „analógia szintjén figyelembe lehet venni az uniós jog által biztosított védelmi szintet akkor is, ha a Mavtv. rendelkezései egyébként nem tartoznak az uniós jog hatálya alá”. Megállapítható, hogy az alkotmánybírósági határozat sem mondja azt, hogy a Mavtv. rendelkezései az uniós jog alá tartoznak, hanem azt rögzíti, hogy a nemzeti minősített adatok védelmi rendszere jelenleg szervezetileg elkülönül a nemzetközi (NATO, illetve Európai Unió) titokvédelmi rendszertől, azonban a nemzeti minősített adatvédelmi rendszer kialakítása és működése kapcsán is eleget kell tenni a nemzetközi követelményeknek, kötelezettségvállalásoknak (pl. egységes adatvédelmi rendszer és hatósági felügyelet létrehozása). (Indokolás [11]) Vagyis a védelmi szintről rendelkezik. Az alapjogok védelmi szintjét az Európai Unióban az EU Alapjogi Charta, az Európa Tanács keretében annak alapjogi dokumentuma, az EJEE, a hazai jogot tekintve az Alaptörvény tartalmazza. A nemzetközi emberi jogi dokumentumokban garantált absztrakt védelmi szintet az alaptörvény-konform értelmezés is biztosíja.
[53] Az előbbiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem vonatkozó előadásait a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, és mivel a fentiek szerint az ügyben nem merült fel uniós joggal való közvetlen összefüggés, és az ítélet meghozatalához sem a a Szerződések értelmezésére, sem pedig az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusai érvényességének vizsgálatára vagy értelmezésére nem volt szükség, a Kúria nem kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást.
[54] A C-159/21 számú ügynek a tárgya nem idegenrendészeti eljárással függött össze, hanem menekültüggyel, és az EUB abban adott válaszai a jelen felülvizsgálati eljárásban a nemzeti minősítésű személyes adat Mavtv. hatálya alatti konkrét, nem általánosítható, nem kivonatolható minősége következtében nem irányadók. Így nem irányadók az EuB C-159/21 számú határozata által értelmezett – és a felülvizsgálati kérelemben többször hivatkozott – 2013/32/EU irányelv sem. (Megjegyzendő azonban, hogy az Iranyelv 23. § (1) bekezdése alapján a tagállamok eljárási autonómiája nagy, maga az irányelv is kivételként határozza meg a nemzetbiztonságot.) A jelen felülvizsgálati eljárás tárgya ugyanis – amint azt a Kúria pl. Kfv.I.37.127/2021/10., Kfv.I.37.931/2021/8., Kfv.I.37.055/2022. és Kfv.I.37.455/2022. számú ügyekben már többször kifejtette – nem az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti eljárás során hozott határozatának jogszerűsége vagy az alperes szakhatósági véleményének tartalma, hanem az alperes nemzeti minősített személyes adat megismerése iránti kérelem tárgyában hozott határozat jogszerűsége volt.
[55] A Kúria rámutat, hogy az alapvető jogok Alaptörvényben biztosított védelmi szintje nem marad el a nemzetközi emberi jogi dokumentumok által garantált védelmi szintjétől. Az Alaptörvény, a nemzetközi jog, és a belső jog között normahierarchia áll fenn. Az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése kimondja, hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Az EJEE nemzetközi jognak tekintendő, a belső jogot a Q) cikk alapján az Alaptörvénnyel a nemzetközi szerződésekkel együtt kell értelmezni.
[56] A felperes a tisztességes eljáráshoz való jogra, azon belül az iratmegismerés és a nyilatkozattétel jogára, továbbá a hatékony bírói jogvédelemhez, jogorvoslathoz való jogra, a védelemhez való jogra is hivatkozott. Ezekkel összefüggsében megjelölte az Alaptörvény érintett cikkeit, utalt az Alapjogi Charta 47. cikkére, 52. cikk (1) bekezdésére. Hivatkozott továbbá arra, hogy az eljárás során nem valósul meg az alperesi adatok valóságkontrollja.
[57] Abszolút jog a tisztességes eljáráshoz való jog, amely egyben az eljárási jogok anyajoga is. Vele szemben más jog vagy alkotmányos érték nem mérlegelhető, azonban levezethetők belőle további jogok, amelyek azonban az alapjog-korlátozás általános mércéje szerinti szükségesség/arányosság tesztje alapján korlátozhatók. A tisztességes eljáráshoz való jog egyes elemei – indokolási kötelezettség, jogorvoslathoz való jog, bírósághoz fordulás joga, a nyilvános tárgyalás követelménye vagy az anyanyelv használata – azonban korlátozhatók. A tisztességes eljárás követelményéből további „részjogok” vezethetőek le, ezek azonban már nem korlátozhatatlanok.
[58] Az alapvető jogok korlátozásának mércéjeként az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése – ahogy az Alapjogi Charta 52. cikk (1) bekezdése is – nevesíti az ún. szükségességi arányossági tesztet. Az Alaptörvény szerint alapjogot korlátozni csak más alkotmányos jog vagy alkotmányos érték tehet szükségessé. A közérdek ugyan önmagában szükségességi okként nem fogadható el, azonban a korlátozás alkotmányosága esetenként ítélhető meg. Az Alkotmánybíróság 3378/2023. (VII. 27.) AB határozata vizsgálta a Mavtv. 11. § (2) bekezdésének alkotmányosságát, alkotmánysértést nem állapított meg. A határozat indokolásának [40] bekezdése egyértelművé teszi, hogy a „A minősítés alapjául szolgáló közérdek a hatályos szabályozási környezetben alkotmányos értéket takar” Az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdése szerint pedig alkotmányos érték alapján az alapjogok korlátozhatóak.
[59] Az alperes perbeli határozata tartalmazza a korlátozás szükségességét alátámasztó okokat, az elsőfokú bíróság azokat helyesen ismerte el alapjogkorlátozási okoknak, és ugyanerre a következtetésre jutott a Kúria is a minősített adatok megismerését követően. A megismerni kért adatokból az alperes nemzetbiztonsági tevékenységére, annak irányultságára, metodikájára, eljárásrendjére lehet következtetni, ezért a minősített adat felperes általi megismerése az alperes befolyástól mentes, hatékony feladatellátását hátráltatná, összességében pedig Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértené.
[60] A felperes szerint akkor lenne arányos a fenti jogok korlátozása, ha valamilyen szinten megvalósulna az alperesi adatok valóságkontrollja.
[61] Ezzel összefüggésben indokolt rámutatni, hogy a felperes az eljárás során az Ákr. 33. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdésének együttes értelmezése, „összeolvasása” alapján az eljárás során keletkezett iratokba – az olyan irat vagy az irat olyan része kivételével, amelyből következtetés vonható le a minősített adatra – betekinthet, azokat megismerheti. Az alperes perbeli határozata 3. oldala első bekezdésében tartalmazza azokat a tényeket, amelyeket kockázati tényezőként azonosított, és amelyeket a minősített adattal összefüggésben – anélkül, hogy azokból a minősített adatra vonatkozó következtetés volna levonható – a felperes is megismerhetett. Ilyenként határozta meg, hogy a felperes „a nemzetbiztonsági szolgálatok információszerzési, illetve elhárítási feladatkörébe tartozó, határokon átnyúló jogellenes cselekményekben érintett személy”. Indokolt tehát rámutatni, hogy korántsem az történt, hogy a felperes kapott egy határozatot, amiben az alperes egyszerűen megtagadta a megismerést, hanem az előbbi, kockázati tényezőként azonosított konkrétumokat abból megismerhette.
[62] A minősített adatok megismerhetőségének korlátozása következtében a megismerési engedély megtagadásának kontrollja a Mavtv. 11. § (3) bekezdése szerinti peres eljárásban valósul meg. Ennek során a bíróság nem csak a megelőző eljárásban hozott határozat indokolását vizsgálja, hanem a megismerni kért adatot tartalmazó iratot is, azt, hogy annak tartalma alapján megalapozott-e a minősítéssel védett közérdek sérelmére való hivatkozás. A Kúria Kfv.I.37.747/2021/7. számú ítéletében rámutatott arra, hogy a szükségességi-arányossági teszt elvégzésére csak a Mavtv. által meghatározott személyeknek van lehetősége. A minősített adatot tartalmazó iratokat a bíróság megismerheti, azokat összevetheti az alperesi határozatban foglaltakkal, a felperes hivatkozásaival, és a jogorvoslati rendből következően az elsőfokú bíróság ezen értékelésének jogszerűségét a Kúria vizsgálhatja. Ez a vizsgálata pedig a fent említett szükségesség fennállása mellett az arányosság értékelésére is kiterjed.
[63] Az arányosság kérdése tehát nem választható el attól, hogy a Kúria – éppúgy, mint az elsőfokú bíróság – betekinthetett és be is tekintett a minősített iratokba, a megismerni kért nemzeti minősítésű adatot megismerte.
[64] Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.I.37.086/2021/9. számú ítélete [28] pontjára, miszerint „[a]hhoz, hogy a bíróság állást tudjon foglalni a határozat jogszerűsége kérdésben, óhatatlanul meg kell ismernie a szakvéleményben foglaltakat, mert csak így tudja elvégezni a szükségesség-arányosság tesztjét. Az adatok megismerésére az Mavtv. 11. § (3) bekezdése jogosítja fel.” Vagyis a perben eljárt elsőfokú bíróságnak és a Kúriának is el kell végeznie a szükségesség-arányosság tesztjét, és a korlátozás arányosságát is értékelni kell.
[65] Amint arra a Kúria már Kfv.I.37.931/2021/8. számú ítéletében rámutatott, hogy ha a szükségesség-arányossági teszt elvégzése során a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a korlátozás nem szükséges az elérni kívánt cél teljesítéséhez, akkor a megismerési engedély kiadását nem lehet megtagadni. Ez mutatis mutandis érvényesül akkor is, ha a korlátozást a bíróság nem találja az elérni kívánt céllal arányosnak. Jelen ügyben azonban a Kúria ilyen okot nem tárt fel, maga győződött meg arról, hogy a korlátozás az alperes határozatában megjelölt okból szükséges, és a felperes által felhívott alapvető jogok tekintetében arányos, továbbá, hogy a szükségesség-arányosság tesztjét az elsőfokú bíróság elvégezte, és annak eredményeként helytálló következtetésre jutott.
[66] A felperes álláspontja szerint az, hogy a bíróság megismerheti a nemzeti minősített adatot, nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogát. Ezt a Kúria nem osztja, mert egyfelől, ha a bíróság a szükségesség-arányosság tesztjének eredményéhez képest elrendeli a minősített adat megismerését, akkor magától értetődően van. Másfelől az alapjogi teszt elvégzésének előfeltétele, hogy a bíróság a teljes iratanyagot korlátozásmentesen megismerje, és ezt követően juthat arra a megállapításra, hogy a minősítő a megismerési engedély iránti kérelmet megalapozottan tagadta meg. Az alperesi adatok valóságkontrollját maga a bíróság végzi – a Kp. 78. § (2) bekezdése alapján – az ügyben keletkezett bizonyítékok egyenkénti és összességében való figyelembevételével. Az Alkotmánybíróság már említett 3378/2023. (VII. 27.) AB határozat is elismeri, hogy az alapjogok korlátozásának rendszerében az arányossági oldalon értékelni kell, hogy a bíróság a minősített iratokba betekinthet, sőt ha a feltételek fennállnak, e határozat a [48] bekezdésben azt a kötelezettséget rója a bíróságra, hogy „a döntése indokolását úgy kell megfogalmazni, hogy abból ne lehessen következtetni a szóban forgó adatokra”.
[67] A hatékony bírói jogvédelemhez való jog azt jelenti, hogy a bíróságnak a perbe vitt jogokat és kötelezettségeket érdemben el kell bírálnia. A bíróság a betekintést követően, a szükségesség fennállásának megvizsgálása után éppen arról dönt, hogy arányos-e teljeskörűen vagy csak részben minősítéssel védeni az adatokat. Az elsőfokú bíróság ennek eremdényeként arra a következtetésre jutott, hogy arányos a felperes személyét érintő adatok teljes körű minősítése, és a felperes alaptalanul hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglaltak és Kp. 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezések megsértésére.
[68] Összefoglalva tehát az arányosság akkor biztosan érvényesül, ha a felperes a minősített iratokon kívül valamennyi iratot megismerhette, a minősített iratokban megjelölt kockázati tényezőként azonosított okokat (pl. a kérelmező határon átnyúló jogellenes cselekménye) megismerhette, továbbá ha a bíróság az iratokba való betekintés nyomán, arra figyelemmel érdemben döntott a korlátozás arányosságáról.
[69] A felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó indokokat, ezért azt a Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.IV.37.473/2023/11.)