Végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolás kiállítása közszolgálati ügyben a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (4) bek.].
A kijelölés iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2021. október 29. napján JIF/635-78-8/2021. nyilvántartási számú fizetési felszólítást bocsátott ki a kérelmezett részére a Magyar Honvédséggel szemben, a szolgálati jogviszonya megszüntetésére tekintettel fennálló összesen 1 340 652 forint tartozása megfizetése érdekében. A kérelmező ezt követően a törvényszékhez fordult, hogy a végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolást állítsa ki. Utalt arra, hogy a fizetési felszólítás 3. oldal első bekezdésében felhívta a kérelmezett figyelmét: amennyiben a fizetési felszólítást sérelmesnek tartja, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 186. § (1) bekezdés d) pontja alapján 30 napon belül keresettel közvetlenül a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.
[2] A kérelmező a 2022. április 25. napján kelt JIF/635-78-12/2021. nyilvántartási számú levelében megkereste a törvényszék Munkaügyi Kollégiumát igazolás kibocsátása iránt. A kérelmező igazolás kibocsátása iránti kérelme arra irányult, hogy a törvényszék állítsa ki a végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolást, amennyiben a fizetési felszólítással kapcsolatban keresetet a kérelmezett nem terjesztett elő. Az igazolás szükséges annak érdekében, hogy a Hjt. 130. § (3) bekezdése szerinti hatvan napon túl érvényesíthető, jogalap nélkül folyósított illetményrész érvényesíthető legyen a Hjt. sajátos fizetési felszólítás/fizetési meghagyás szabályai szerint, amelyekre a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezései a Hjt. 130. § (6) bekezdése szerint csak megfelelően alkalmazandók. Az igazolásra vonatkozó megkeresés tárgya tehát az volt, hogy a kérelmezett nem kezdeményezett-e az illetékes bíróság/bíróságok előtt az illetményt érintő közigazgatási (közszolgálati) jogvitát.
[3] A kérelmét a törvényszék Munkaügyi Kollégiuma lajstromozta, majd a 2022. május 11. napján kelt 57.Mpk.75.109/2022/2. szám alatti átiratával a kérelmet megküldte a törvényszék Közigazgatási Kollégiuma részére. A törvényszék – mint közigazgatási bíróság – a kérelmet 202.Kpk.750.219/2022. számra lajstromozta, majd a 3. szám alatt 2022. június 3. napján meghozott jogerős végzésével megállapította illetékességének hiányát és elrendelte a kérelem áttételét a járásbírósághoz. Álláspontja szerint a kérelmező végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. A kérelmező a kérelmében a kérelmezett lakóhelyét feltüntette, azonban a törvényszék a KKSZB lekérdezésből megállapította, hogy a kérelmezett lakcíme a járásbíróság illetékességi területén található. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 47. § (1) bekezdése alapján eljárva, figyelemmel a Hjt. 130. § (4) bekezdésére, a Vht. 20. § (1) bekezdésére és 23. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi törvény) 1. melléklet 13/2. pontjára, rendelkezett a kérelem áttételéről.
[4] A járásbíróság a 1302-2/Vh/157/2022/4. számú jogerős végzésével megállapította hatáskörének hiányát és az eljáró bíróság kijelölése végett elrendelte az iratok felterjesztését az ítélőtáblához. Megállapítása szerint a kérelmező igazolás kibocsátása iránti kérelme arra irányult, hogy a törvényszék Munkaügyi Kollégiuma állítsa ki a végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolást, amennyiben a fizetési felszólítással kapcsolatban keresetet a kérelmezett (adós) nem terjesztett elő, a kérelem, tartalma szerint, a végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolás kiállítására irányult. A bíróság álláspontja szerint a törvényszék tévesen állapította meg illetékességének hiányát, és rendelte el a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem járásbírósághoz történő áttételét, ugyanis az ügyben sem végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelem, sem keresetlevél nem került előterjesztésre. A járásbíróságnak pedig olyan igazolás kiállítására nincs hatásköre, hogy a törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtt terjesztett-e elő keresetlevelet a kérelmezett a fizetési felszólítással szemben. A járásbíróság a Vht. 9. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ítélőtáblától kérte a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölését.
A kijelölés iránti kérelem
[5] Az ítélőtábla 2022. augusztus 30. napján kelt 3.Kkk.750.532/2022/2. számú végzésével megállapította a hatáskörének hiányát és elrendelte az ügy áttételét a Kúriára, a Kp. 15. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel.
[6] A kijelölést kezdeményező bíróság végzése szerint a kérelmező megkeresésének tárgya visszaigazolás azon ténykérdésre nézve, hogy a kérelmezett nem kezdeményezett-e az illetékes bíróság előtt az illetményt érintő közigazgatási (közszolgálati jogvitát) a Hjt. 186. § (1) bekezdés d) pontja alapján. A kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint, ha a mögöttes anyagi jogi jogviszony közszolgálati, úgy az igazolást/végzésbe foglalt visszaigazolást a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék állítja ki, munkaviszonynak minősülő jogviszony esetén a munkaügyi perre illetékes törvényszék(ek). A Kp. 13. § (8) bekezdésére tekintettel a természetes személy felperes az illetékességet megalapító okok közül választhat, ezért több bíróságot is szükséges lehet a munkáltatónak megkeresnie a nemleges ténykérdés igazolására. Ilyen esetben a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek között illetékességi vita, adott esetben, látszólagos is lehet.
[7] A kijelölést kérő ítélőtábla hangsúlyozta, hogy a Pp. 31. § (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a közigazgatási perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen esetekre elsődleges eljárási kódexszé tett Kp. 15. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. Jelen esetben pedig a hatásköri jogvita a törvényszék mint közigazgatási kollégiummal működő törvényszék és a járásbíróság mint polgári jogi jogvitában eljárni jogosult bíróság között alakult ki.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A hatásköri összeütközés feloldásához a Kúriának mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező miért fordult a bírósághoz, végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolás kiállítását vagy végrehajtási záradék kibocsátását kérte, s ekként mely bíróság rendelkezhet hatáskörrel a kérelem elbírálására.
[9] A Kp. 4. § (7) bekezdés 3. pontja szerint közszolgálati jogviszony az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát. A Kp. 5. § (4) bekezdése szerint a bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
[10] A Kp. 5. § (4) bekezdése szerint a bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. A hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő jogvita is közigazgatási jogvita.
[11] A Kúria jelen előjáró tanácsa mindenekelőtt rögzíti, hogy a Pp. 31. § (3) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a Kp. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kp. 15. § (3) bekezdés b) pontja szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. Azaz a Pásztói Járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a Kúriára teszi át az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése végett.
[12] A Kúria eljáró tanácsa az ügy iratai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező 2022. április 25. napján kelt JIF/635-78-12/2021. nyilvántartási számú levelében végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolás kiállítása érdekében fordult a Fővárosi Törvényszékhez, s nem tartalmazott végrehajtási záradék kibocsátásához kapcsolódó határozott kérelmet. Tehát a kérelem tárgya visszaigazolás azon ténykérdésre nézve, hogy a kérelmezett kezdeményezett-e az illetékes bíróság előtt az illetményt érintő közigazgatási pert vagy sem a Hjt. 186. § (1) bekezdés d) pontja alapján. Amennyiben a rendelkezésre álló iratok alapján nem volt egyértelmű, hogy a kérelmező miért fordult a bírósághoz, úgy hiánypótlás útján az eljárt bíróságnak az ügy áttétele előtt lehetősége lett volna ennek tisztázására.
[13] A Kp. 13. § (8) bekezdésére tekintettel a természetes személy felperes az illetékességet megalapító okok közül választhat, ezért több bíróságot is szükséges lehet a munkáltatónak megkeresnie a nemleges ténykérdés igazolására. Ebben az esetben a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek között valójában nem keletkezik illetékességi vita, hiszen az igazolást vagy végzésbe foglalt visszaigazolást arra nézve állítják ki, hogy az adott közigazgatási bíróság előtt kezdeményeztek-e közigazgatási pert vagy sem. Így jelen ügy szempontjából a kérelmezett lakóhelye és tartózkodási helye közötti különbség csupán annyiban bír jelentőséggel, hogy több bíróság előtt is kezdeményezhetett közigazgatási pert, s a kérelmező több bíróságot is megkereshet(ett) a ténykérdés igazolására vonatkozóan.
[14] Az eljáró bíróság feladata tehát, hogy a kérelem tárgyában nyilatkozzon, szükség esetén hiánypótlásra történő felhívással élve. Mivel a kérelmező a végrehajtási záradék kibocsátásához szükséges igazolás kiállítása érdekében fordult a bírósághoz, úgy e ténykérdés tárgyában szükséges a bíróságnak nyilatkoznia.
[15] Erre tekintettel a Kúria a Pp. 31. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 15. § (3) bekezdése alapján eljáró bíróságnak a törvényszéket – mint közigazgatási bíróságot – jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.
(Kúria Kpk.39.507/2022/3.)
