Ha a sérelmezett magatartások tárgyában benyújtott kifogás nem vezetett eredményre, ugyanazon jogsértés érdemi vizsgálata a választás eredményét megállapító határozat elleni fellebbezési eljárásban, illetve az azt követő bírósági felülvizsgálat során kizárt. Jogszabálysértés megvalósulásának bizonyítottsága hiányában nem vonható kétségbe a szavazás eredményét és az eredményt megállapító döntés jogszerűsége [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 241. § (1)–(2) bek., 218. § (2) bek. c) pont, 143. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 239/2024. (VI. 10.) számú határozatával a határozat mellékletét képező „Egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményéről” elnevezésű jegyzőkönyv szerint megállapította, hogy a Városban a 09. számú egyéni választókerületi képviselő-választás eredményes volt és 1376 db érvényes szavazattal a megválasztott X.Y. képviselő lett.
[2] Kérelmező fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdése alapján a Ve. 241. § (1) bekezdésére és a 242. § (2) bekezdés a) és e) pontjára figyelemmel.
[3] Fellebbezésében előadta, hogy „a szavazatszámláló bizottsági eredményt megállapító döntések” jogszabálysértők, melynek következtében a HVB határozata is jogszabálysértő.
[4] Álláspontja szerint a választás napján elkövetett, a választási bizottságok által nem kezelt, a választás eredményét befolyásoló jogsértéseket fellebbezésben kell előadni és elintézni.
[5] Érdemi, minden egyes szavazatra vonatkozó bizonyítás nem várható el, azonban a jogsértés valószínűsítése körében tanúnyilatkozatokat csatol, melyek tovább emelik a valószínűsítés szintjét. Fellebbezéséhez bizonyítékot csatolt egyrészt arról, hogy egy nyilatkozattevő demens édesanyját hogyan befolyásolták jogszerűtlenül arra, hogy mozgóurnát igényeltessen, a szavazásban részt vegyen és az akaratával nem egyező szavazatot adjon le, mely álláspontja szerint önmagában sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt alapelvet.
[6] Bizonyítékokat csatolt továbbá arra vonatkozóan, hogy a „09. számú egyéni választókerületének jelöltje X.Y. egyrészt többször megjelent az 50. szavazókörben, mintha ellenőrizné a megjelenteket”, másrészt a 049. számú szavazókörben a választópolgárok szavazókörhöz való utaztatását szervezte, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, illetve 143/A. § (2)–(3) bekezdését.
[7] A szavazatszámláló bizottság a kötelezettségének jogsértő mulasztása érdemben befolyásolta a szavazóköri eredményeket, és az ezek alapján megállapított egyéni képviselői választási eredményt, illetve az azt megállapító HVB határozatot.
[8] A kérelmező mindezek alapján kérte a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a Város 09. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes egészében, másodlagosan a 49. és 50. számú szavazókörök tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését, a választás megismételtetését és ennek eredménye alapján a HVB határozatának megváltoztatását.
A Területi Választási Bizottság határozata
[9] A TVB a 88/2024. (VI. 15.) határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
[10] Határozatának indokolásában a Ve. 241. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben. Azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott határozat elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú határozatában.
[12] Határozatában kifejtette, hogy a kérelmező által sérelmezett cselekményeket elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény, hanem leginkább a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni.
[15] Hangsúlyozta, hogy a kérelmező által hivatkozott a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító HVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újra számolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének – a szavazatok megszámolásának – a megismétlése.
A felülvizsgálati kérelem
[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a 88/2024. (VI. 15.) TVB határozat – a HVB határozatára is kiterjedő – megváltoztatását, a Város 9. számú önkormányzati egyéni választókerületi választás eredményének elsődlegesen teljes egészben, másodlagosan a 49., 50., 51. és 54. számú szavazókör tekintetében a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megsemmisítését és a szavazás megismételtetését kérte.
[17] Felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a TVB arra az elvi hibás következtetésre alapozza határozatát mely szerint – bár a „hivatkozott jellegű jogsértéseknek” akár ráhatása is lehetne a választás eredményére – a jelzett jogsértések kifogás benyújtása útján orvosolhatóak. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a sérelmezett magatartások tárgyában kifogást is benyújott.
[18] Hivatkozott továbbá a fellebbezésében is kifejtett, de a TVB által figyelembe nem vett bizonyítékokra.
[20] Kifejtette, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt relatív területi kampánytilalom intézményének megteremtésével a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a szavazás napján a választópolgár a Ve. 143. §-ában meghatározott területen és a szavazóhelyiségben szabad választói akaratát zavartalanul és befolyásolástól mentesen kinyilváníthassa.
[21] Utalt arra, hogy a Ve. 173. §-a a (2) és (3) bekezdésében egyértelműen rendelkezik arról, hogy ki tartózkodhat a szavazóhelyiségben a szavazás megkezdésétől annak lezárásáig, ezen személyek között a képviselőjelölt nem szerepel. A jelölt magatartása, tehát (a szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségekbe belépett, ott a delegáltakkal kommunikált) önmagában is jogszabálysértő kampánytevékenység, amely közvetlenül alkalmas a szavazópolgárok befolyásolására.
[22] Álláspontja szerint mindezek alapján a TVB határozata a Ve. 143. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 173. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakba ütközik.
[25] Az ellenérdekű fél kérte a Kúriától a TVB 88/2024. (VI. 15.) számú határozatának helybenhagyását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[29] A kérelmező fellebbezésében a HVB választási eredményt megállapító határozatát támadta, azt kérve, hogy a HVB a megjelölt jogszabálysértések okán a Ve. 241. §-a alapján járjon el és döntsön.
[30] A Ve. 241. § (1) bekezdéséből fakadóan a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[31] A Kúria hangsúlyozza, a választási eredményt megállapító döntéssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmében a kérelmezőnek nem elégséges általános jogsértést állítania, abban a Ve. 241. § (2) bekezdése körébe tartozó konkrét tényállítást szükséges tennie, amely a választási eredményt befolyásolhatja és az eredmény megállapításához közvetlenül kapcsolódik. A kérelmezőnek a konkrét hivatkozását valószínűsítenie szükséges, a valószínűsítés megfelelő szintjét a jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságnak vagy bíróságnak a konkrét ügy tényállásához képest esetről esetre szükséges vizsgálnia. (Kvk.III.39.158/2024/6. [36])
[32] A kérelmező fellebbezésében olyan cselekményekre hivatkozott, amelyek szorosan nem a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, illetve annak jogszabálysértő voltához kapcsolódtak, ezért a TVB tévedés nélkül állapította meg, hogy azok érdemi vizsgálatára a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslati eljárásban nem volt jogszerű lehetőség. A Kúria megjegyzi, hogy önmagában az a fellebbezésbeli hivatkozás, hogy a szavazatszámláló bizottság a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztotta nem volt elégséges indok a választási eredményre gyakorolt hatás valószínűsítésére, már csak azon okból kifolyólag sem, mert a Ve. hivatkozott 14. §-a a választási bizottságokra (és nem a szavazatszámláló bizottságra) vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, így annak a szavazatszámláló bizottság általi megsértése kizárt.
[33] A Kúriának továbbá figyelemmel kellett lennie a felülvizsgálati kérelemben előadott jogsértések vonatkozásában arra a körülményre, hogy a kérelmező a sérelmezett magatartások tárgyában kifogást is benyújtott, ugyanazon jogsértést a TVB az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésben ezen okból sem vizsgálhatta hatásköre hiányában.
[34] A kifogás tárgyában indult jogorvoslati eljárásban a TVB a 92/2024 (VI. 19.) számú határozatában a HVB 259/2024 (VI.14.) számú határozatát megváltoztatta, a kérelmező kifogását elutasította és az érintett képviselőjelölt bírság megfizetésére kötelezését mellőzte. A kérelmező által kezdeményezett felülvizsgálat iránti eljárásban a Kúria a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzésében a TVB határozatát az indokolás megváltoztatásával helybenhagyta. A HVB határozatában megállapított jogsértéseket a bizonyítottság hiánya miatt nem állapította meg. A Kúria döntésének indokolása szerint „a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásossága folytán a Ve. 143. § (1) bekezdés a) pontjának és a 173. § (1) és (2) bekezdéseinek sérelme nem volt megállapítható.”
[35] Mivel az ezzel összefüggésben megjelölt jogszabálysértés a kifogás tárgyában indult eljárásokban nem nyert bizonyítást, az a jelen felülvizsgálati eljárásban ítélt dolognak (res iudicata) minősül, emiatt a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek 2. pontjában („A TVB határozat tartalmi hibái”) előadott jogsértőnek vélt cselekményekkel kapcsolatos hivatkozások érdemi vizsgálatát mellőzte. A hivatkozott szabálysértések megvalósulásának bizonyítottsága hiányában a szavazás eredményét és az eredményt megállapító döntés jogszerűsége sem vonható kétségbe.
[36] A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező a TVB határozatát eljárásjogi okból is jogszabálysértőnek minősítette. Állítása szerint a TVB nem a Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú végzésében foglaltaknak megfelelően járt el.
[37] A Kúria megvizsgálta a hivatkozott döntést és azt állapította meg, hogy a két ügy tényállása merőben eltért. A Kvk.VI.37.524/2018/2. számú ügyben a felülvizsgálat tárgyát kifogást elbíráló határozatok képezték, mely kifogás azon tényállításon alapult, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a Ve. előírásának megfelelően járt el a szavazatok számlálása során. Míg a jelen ügy kérelmezője a Ve. 241. §-a szerinti fellebbezésben az érintett képviselőjelölt által elkövetett jogszabálysértésekre hivatkozással támadta a TVB választási eredményt megállapító döntését.
A Kvk.VI.37.524/2018/2. számú végzés hivatkozott megállapításának, mely szerint „ha a szavazatszámláló bizottság jogsértő cselekménye a kérelmező szerint kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtani a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen” nem mond ellent a TVB határozatában kifejtett jogértelmezéssel. A TVB a határozat [22] bekezdésében éppen azt mutatta be, hogy a kérelmező által bemutatott eseményeknek is lehetne hatása a választás eredményére, erre történő hivatkozás esetén „azonban pontosan meg kell jelölni, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének jogszabálysértő voltát vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmények megállapítására vonatkozó szabályok megsértését”.
[38] Ami a kérelem szerinti jogkövetkezményt illeti, a Kúria mindössze utal arra a gyakorlatára, hogy a Ve. a 241. § (2) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés esetén nem teszi lehetővé a döntés megsemmisítését, csak a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálást. A szabályozás hátterében az a jogalkotói akarat áll, hogy a választási bizottságok – fellebbezés elbírálásakor – már csak érdemi döntést hozhassanak. Megsemmisítés esetén ugyanis új eljárást kellene lefolytatni, ami időt vesz igénybe. A választási eljárásra vonatkozó szabályozás sajátossága pedig éppen az, hogy minél rövidebb idő alatt szülessenek az ügyekben érdemi döntések. Csak akkor van lehetőség a jogorvoslat során a választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítésére és megismételtetésére [Ve. 218. § (2) bek. c) pont], ha a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni – kivéve a szavazóköri eredmény megállapítását – kifogásról dönt és annak helyt ad. (Kvk.IV.37.504/2018/2.)
[39] A fenti jogértelmezést erősítette meg a Kúria a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú végzésében is, mely szerint, „amennyiben a kifogást a választási bizottság alaposnak találja, jogkövetkezményként a kifogás elbírálásával rendelheti el a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és annak megismételtetését, az eredményt megállapító döntés elleni fellebbezésben indult eljárásban azonban ezt a jogkövetkezményt nem alkalmazhatja.” A választás eredményének számszaki hibája esetén a választási eljárás vagy annak a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése nem lehetséges jogkövetkezmény.
[40] A TVB a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogsértést a már kifejtettek szerint nem követte el, ezért a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB felülvizsgált határozatát helybenhagyta.
(Kúria Kvk.IV.39.161/2024/5.)