Amennyiben az egyszeri kampánytevékenységgel szemben nem nyújtottak be a Ve. 209. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kifogást, e tevékenység nem minősül a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatos jogsértésnek akkor sem, ha az arról készített videóösszeállítást a jelölt utóbb a közösségi oldalán folyamatosan közzéteszi [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.), 209. § (1)–(2) bek.].
A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kifogástevő 2024. június 8-án kifogást nyújtott be egy jelölt, a bírósági eljárásban kérelmező Facebook oldalán 2024. május 25-én megosztott, a benyújtás időpontjában is elérhető videója miatt. A videó tanúsága szerint a jelölt – aki egyben a kerület Önkormányzata Képviselő-testületének jelenlegi tagja – az Iskola (a továbbiakban: iskola) felújított udvarának átadása kapcsán beszédet mondott, amelyben részletesen kifejtette álláspontját a kerület politikai ügyeiről, a kerületi kormányzati beruházásokról és a kerület vezetéséről. A jelölt a videó 5. másodpercében egy diákkal fényképezkedett. A videón tucatnyi gyerek látható, jelentős részük beazonosítható.
[2] A kifogástevő szerint a fent leírt cselekmény a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140. §-ában meghatározott kampánytevékenységnek minősül, mivel a jelölt a közösségi oldalán közzétette a nyilvános szerepléséről készült videót, amely alkalmas arra, hogy a választópolgárok előtt őt kedvező színben tüntesse fel. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdése kifejezetten tilalmazza a köznevelési intézmény területén folytatott politikai tevékenységet. A jelölt e szabályt sértette, és ezzel összefüggésben sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja is. Kérte e körben értékelni a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) gyakorlatát, valamint az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozatának [27]–[30] bekezdéseiben foglaltakat. Azzal, hogy a jelölt közösségi oldalán megosztotta az eseményről készített videót, illetve fényképeket, amelyekhez nem kérte a résztvevők engedélyét, újabb jogsértést valósított meg. A jogsértés tényének megállapítása mellett a jelölt eltiltását kérte a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását indítványozta.
[3] A Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 251/2024. (VI. 10.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a jelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlőségére, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá az Nkt. 24. § (3) bekezdését. Erre figyelemmel a jogsértőt 200 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte.
[4] A HVB a kifogás határidejét vizsgálva megállapította, hogy a jelölt az iskolában kifejtett tevékenységét a Facebookon egyértelműen abból a célból osztotta meg, hogy a választói akaratot befolyásolja, azaz, hogy azzal kampánytevékenységet folytasson. Mivel a videó a közzététel óta folyamatosan elérhető, a kifogás a „Ve. 209. §-ában” meghatározott határidőben került előterjesztésre.
[7] A HVB a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette egyrészt azt, hogy a jelöltet a nemzeti köznevelési intézményben történő tiltott kampányolása miatt korábban már elmarasztalták, másrészt azt is, hogy a jogsértő tartalmat a közösségi oldalon nagy számban tekintették meg; a választási kampány lezárultára tekintettel pedig nem látta okát a további jogsértéstől történő eltiltásnak.
[8] A jelölt által benyújtott fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 240/2024. (VI. 14.) FVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
[10] Az FVB az Nkt. alkalmazhatóságával összefüggésben a Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai döntésre utalt – amelyet az Alkotmánybíróság a 3210/2022. (IV. 29.) AB végzésében is megerősített –, mely szerint a kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban foglalt kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
[11] Ezt követően az FVB azt vizsgálta, hogy a jelölt tevékenysége a Ve. 141. §-ában meghatározott kampánytevékenységnek minősült-e. A rendelkezésre álló bizonyítékok megtekintését követően arra a következtetésre jutott, hogy a videó és a fényképek alapján megállapítható, miszerint a jelölt az alatt az idő alatt, amíg az iskola a gyermekek, tanulók felügyeletét látta el, politikai tevékenységet folytatott annak területén. A jelölt „több iskola területén beszédet tartott, a felújított udvarok átadó ünnepségén részt vett”, mindez pedig a választók befolyásolására irányuló tevékenységként értelmezhető, így az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ennélfogva a választási eljárás során értékelhető. Ezt erősíti, hogy a jelölt az iskola udvarának felújítását nem a helyi önkormányzat, hanem saját maga eredményének tekintette. E kampánytevékenységet az Nkt. 24. § (3) bekezdése szempontjából értékelve nincs jelentősége, hogy a kifogásban szereplő iskolában történő látogatása során találkozott-e a jelölt gyerekekkel vagy sem, mivel a hivatkozott szabályban ez feltételként nem szerepel.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[12] A jelölt (a továbbiakban: kérelmező) a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében elsődlegesen az FVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte, míg másodlagos kérelme arra irányult, hogy a Kúria az FVB határozatát úgy változtassa meg, hogy a pénzbírság megfizetésére kötelezését mellőzze.
[13] Elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a HVB olyan ügyben járt el, amelyben joghatályos kifogás nem érkezett hozzá. A Ve. 212. § (1) bekezdése alapján kifogást kizárólag írásban lehet előterjeszteni, azonban a Ve. az írásbeliség fogalmát nem határozza meg, ezért alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (2) és (3) bekezdése. Tekintettel arra, hogy a kifogástevő semmilyen formában nem írta alá a kifogást, a HVB és az FVB is joghatály kiváltására alkalmas kifogás hiányában járt el.
[15] Ezen felül a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani amiatt is, hogy az iskolaudvart átadó ünnepség 2024. május 23-án volt, a kifogást pedig 2024. június 8-án nyújtották be. A HVB és az FVB is okszerűtlenül értelmezte a folyamatosan fennálló jogsértés fogalmát, mert az iskolaudvart átadó ünnepségnek 2024. május 23-án vége lett, így szó sem lehet az Nkt. 24. § (3) bekezdésének folyamatos megsértéséről.
[16] Ezen felül az FVB helytelenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat is, mert a határozata [30] bekezdésében a „videó és a fényképek alapján megállapítható” szöveget használta, holott a kifogástevő által csatolt két fénykép közül az alsó kép nem is a tárgyi iskola udvarátadásán készült, a felső képet pedig nem a kérelmező osztotta meg. Az FVB helytelenül értékelte a kifogástevő által csatolt videót is, mert abból jól látható, hogy az több helyen is megvágott, ebből pedig az következik, hogy a videórészek felvételei időben és térben eltérnek.
[17] E körben kérte figyelembe venni a Kúria Kvk.IV.39.095/2024/6. számú határozatának elvi tartalmát, kiemelve, hogy a választási jogorvoslati eljárásokkal szemben is elvárás, hogy a tényállás ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehet levonni.
[18] [18] Sérelmezte továbbá az FVB határozatának azon megállapítását is, amely szerint nem a hivatali feladatai ellátása miatt volt jelen az ünnepségen. Önmagában az, hogy valaki kompenzációs listáról nyert mandátumot, nem zárhatja ki, hogy a Ve. 142. §-a szerint minősüljön tevékenysége. Az önkormányzati képviselők jogszabályban meghatározott feladatát az FVB tévesen szűken értelmezte, holott az nem korlátozható a szűken vett önkormányzati feladatok ellátására.
[19] A kifogástevő érintetti nyilatkozatában kifejtette, hogy a kifogást a Ve. 212. § (1) bekezdésének megfelelően e-mailben benyújthatta, az a választási eljárásban joghatás kiváltásra alkalmas jognyilatkozatnak minősült. A kérelmező érvelése érdemben sem foghat helyt, tekintettel arra, hogy a felújítás és az ünnepség alatt is folyamatosan oktatás zajlott az iskolában, a kérelmező fellépése és az erről készült, megosztott kampányanyag az Nkt. 24. § (3) bekezdésében tilalmazott tevékenységet valósított meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – megalapozott.
[25] A Ve. 212. § (1) bekezdése a kifogás írásban történő előterjesztését követeli meg, azonban nem határozza meg, hogy mi minősül írásban előterjesztett kifogásnak. A kifogás benyújtása történhet például személyesen, levélben, elektronikus levélben is. A kifogás tartalmát a Ve. 212. § (2) bekezdése határozza meg, a kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának indokai [Ve. 215. § a)–d) pontjai] között pedig csupán a Ve. 212. § (2) bekezdésében felsorolt tartalmi követelmények hiánya szerepel. E szabályok alapján tehát a Ve. 212. § (2) bekezdése és 215. §-a alapján az aláírás nélkül benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának nem volt helye.
[26] A kifogás határidőben történő előterjesztése kapcsán a Kúriának az előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a Ve. 209. § (1)–(2) bekezdését kellett értelmeznie. E szabályozás szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz [Ve. 209. § (1) bekezdés]. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll [Ve. 209. § (2) bekezdése].
[27] Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy a kifogástevő a kifogást határidőben nyújtotta-e be, a kifogásban sérelmezett tevékenységet kellett meghatározni. Ennek kapcsán megállapítható volt, hogy a kifogástevő egyértelműen a kérelmező saját Facebook oldalán 2024. május 25-én megosztott videófelvételt, valamint a kérelmező Instagram oldalán fellelt fotókat tekintette a sérelmezett tevékenységnek. Ezt alapul véve az első- és a másodfokú választási bizottság helyesen állapította meg, hogy folyamatosan fennálló tevékenységről van szó, hiszen mind a videó, mind a fényképek folyamatosan elérhetőek a közösségi oldalon, ebben az esetben pedig a Ve. 209. § (2) bekezdésének szabálya alkalmazandó, amelynek értelmében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani.
[28] Ebből azonban az is következik, hogy a továbbiakban a választási bizottságok csak azt vizsgálhatták, hogy ezek a tevékenységek – azaz az, hogy a kérelmező a saját Facebook oldalán megosztotta az iskolaudvar átadásakor készült videót, valamint közzétette az Instagram oldalán a fényképeket – sértik-e a választásra irányadó szabályokat. A vizsgálat tárgya nem lehetett az, hogy a kérelmező 2024. május 23-án, az iskolaudvar átadásakor megsértette-e a Ve. valamely szabályát, vagy vétett-e a politikai tevékenységének korlátot szabó Nkt. tilalom ellen, tekintettel arra, hogy ezt az egyszeri tevékenységet a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül lehetett volna kifogással megtámadni, amely azonban nem történt meg, így az arra való hivatkozás elkésett. Attól, hogy a 2024. május 23-i eseményről készült összeállítást a kérelmező a saját közösségi oldalain közzétette, nem vált a már befejezett tevékenység folyamatossá. Ezért tévedett az eljárt első- és másodfokú választási bizottság akkor, amikor az iskolaudvaron történt tevékenységet elemezte a választási szabályok megsértése szempontjából, mivel az előterjesztett kifogás alapján ez már nem lehetett a választási bizottságok vizsgálatának tárgya, kizárólag az eseményről készült, közzétett videó- és fényképfelvételek.
[30] Ezzel összefüggésben a Kúria abból a tényből indult ki, hogy a kérelmező – aki a hivatalban lévő önkormányzat képviselő-testületének is tagja és egyúttal kerületi polgármesterjelöltként is indult a 2024. évi önkormányzati választásokon – a kifogásolt posztot a saját Facebook oldalán tette közzé, abban pedig a konkrét iskola udvara és a kerületben az adott beruházó által felújított valamennyi iskolaudvar vonatkozásában a saját önkormányzati képviselői munkáját emelte ki, a megvalósult beruházásokat a saját érdemeként tüntetve fel. Emellett az iskolaudvar átadásáról készült felvételek egyértelműen „vágott” tartalommal szerepeltek, és azon az iskolaudvar átadó ünnepségén fellépő gyerekek is láthatóak voltak.
[31] A videó saját közösségi oldalon való közzétételének a célja kétségkívül a választói akarat befolyásolása volt, ezért a kérelmező a saját – jelenlegi pozíciójában végzett – munkájának kidomborításával adott számot az elkészült iskolaudvar(ok) felújításáról, annak érdekében, hogy a szavazók rá adják a voksukat. A Facebook oldalon közzétett videó egyértelműen a kérelmező saját kampánytevékenységeként (Ve. 141. §) volt értékelendő.
[32] A kifogás alapján azt kellett vizsgálni, hogy a kérelmező az általa kifejtett kampánytevékenység keretében közzétett videóval sértett-e a választásra vonatkozó valamely alapelvet.
[33] A Ve. 2. § (1) bekezdése szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – egyebek mellett az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] alapelvi követelményét.
[34] A kialakult bírói gyakorlat egységes abban, hogy a jelölt a választási kampányában nem köteles a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására (Kúria Kvk.V.39.098/2024/3.), a jelölt kampánytevékenységével szemben nem törvényi követelmény a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatása. Tekintettel arra, hogy a vitatott posztot a kérelmező egyértelműen mint az önkormányzati választásokon induló polgármester-jelölt, és nem mint hivatalban lévő önkormányzati képviselő tette közzé, annak – mint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerint védett politikai véleménynyilvánításnak – tartalma nem volt korlátozható azon az alapon, hogy a kérelmező a kampányidőszakban a korábban megválasztott önkormányzat tagja. Az Alkotmánybíróság a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában és a 3256/2019. (X. 30.) határozatában is kifejtette, hogy ha egy hivatalban lévő polgármester újra meg kívánja mérettetni magát a helyi önkormányzati választásokon mint polgármester-jelölt, akkor a kampányidőszakban való véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható. E megállapítás igaz az újabb önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként induló önkormányzati képviselőre is. Arra vonatkozóan nincs a Ve.-ben tiltó rendelkezés, hogy a polgármester-jelölt kampányában az általa önkormányzati képviselőként végzett munka eredményeiről számot adjon, ezért a kérelmező vitatott videójának posztolása nem ütközött a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába.
[36] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét a polgármester-jelölt kampánytevékenysége során is érvényre kell juttatni. A kifogástevő arra hivatkozva állította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését, hogy a kérelmező megszegte az Nkt. 24. § (3) bekezdésében lefektetett tilalmat, amely értelmében a nevelési-oktatási intézmény területén az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Azonban – amint arra a Kúria fentebb már rámutatott – a kérelmező Facebookon megosztott videója kapcsán nem lehetett értékelni a kérelmező által az iskolaudvart átadó ünnepségen kifejtett tevékenységet, mivel a tekintetben a kifogás előterjesztésére nyitva álló, a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti háromnapos határidő már eltelt.
[37] A kérelmező közösségi oldalán posztolt videón valóban szerepelnek gyerekek, de ez még nem jelenti a választási alapelvek sérelmének megvalósulását. A HVB és az FVB által is hivatkozott 3256/2019. (X.30.) AB számú határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény átadó ünnepségén. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen az ügy körülményeitől függően, így különösen ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek.
[38] Mivel – a korábban kifejtettek szerint – a 2024. május 23-án lezajlott eseményen történtek nem voltak vizsgálhatóak, csak a kérelmező saját közösségi oldalán megosztott videó, az Nkt. 24. § (3) bekezdése – azaz a gyermekek eseményen való tényleges jelenléte – nem képezhette jogi értékelés tárgyát, ezért tévedett az első- és másodfokú választási bizottság, amikor a jogsértést az Nkt.-ra alapítottan állapította meg.
[39] A Kúria – mindezen indokok alapján – megállapította, hogy az eljárt választási bizottságok abban tévedtek, hogy a 2024. június 8-án előterjesztett kifogás alapján vizsgálhatónak találták a 2024. május 23-án megvalósult tevékenységet, amelyre viszont a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján nem volt lehetőség. Erre figyelemmel a Kúria az FVB bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatát – a HVB határozatára is kiterjedő hatállyal – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
(Kúria Kvk.III.39.146/2024/5.)