Ha a szavazóurna a szavazás teljes folyamata alatti lezárt állapota kétséget kizáróan nem állapítható meg, akkor a nem zárt szavazóurnában gyűjtött valamennyi szavazólapot érvénytelennek kell minősíteni [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek. a) pont, 7. §., 174. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
[1] A Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi ellentmondásos tényállást tudta megállapítani: A 2024. június 9-én a 004. számú szavazókörében megtartott polgármester-választáson egy választópolgár a délelőtti órákban észlelte az egyik szavazóurna sérülését, azt, hogy a lezárást szolgáló fül letörött, ezáltal a szavazóurna fedele felnyithatóvá vált. A szavazat számláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) a rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet vett fel, amelyben azt rögzítette, hogy 11.15-kor észlelte a fül letörését, a fedél felnyílását. Ezt követően az urnába a hiba elhárításáig szavazólap nem került bedobásra, illetve onnan szavazólapot nem vettek ki, majd a zárófedél címkével történő leragasztását követően az urnát ismételten szabályszerű felhasználásra alkalmassá nyilvánították. A zárócímkéket valamennyi bizottsági tag aláírásával látta el. A felmerült hibáról a Helyi Választási Irodát (továbbiakban: HVI) értesítették.
[2] A szavazást követően állampolgári érdeklődésre a HVI vezetője tájékoztatta az állampolgárt arról, hogy az SZSZB saját hatáskörében intézkedett a probléma elhárításáról, melyről jegyzőkönyv került felvételre és ennek megismerésére lehetősége biztosított. A jelenlévő SZSZB jegyzőkönyvvezető kérdésre nem tudta megmondani, hogy a problémát mikor fedezték fel, azonban előadta, hogy 19 óráig a fül biztosan a helyén volt, mivel körbe volt fűzve nemzeti színű szalaggal és az SZSZB tagjai által aláírt és lepecsételt etikettcímke is biztosította annak helyén maradását. Arról is beszámolt, hogy az esemény észlelésekor az urnát azonnal félrehúzta, az a szavazás végéig a felügyelete alatt állt és új urna került beállításra.
[3] A Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) 52/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a polgármester választás eredményét, a kérelmező 39 szavazat különbséggel második lett.
[4] Az eredmény megállapítását követően a kérelmező jelölő szervezete által delegált SZSZB tag megkeresésre megerősítette, hogy a sérült urnában lévő szavazólapokat a számláláskor összeöntötték, összekeverték a többi szavazóurna tartalmával és így kerültek megszámolásra a szavazatok.
A fellebbezés
[5] A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte, oly módon, hogy az eredményt a 004. számú szavazókörben leadott valamennyi szavazat, mint érvénytelen szavazat figyelmen kívül hagyásával állapítsa meg a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB). Fellebbezésének indokaként kifejtette, hogy az elsőfokú határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjába és a Ve. 174. § (2) bekezdésébe ütközik.
[6] Kérelmező állította, hogy az urna plomba elhelyezésére szolgáló fülének letörése következtében nem volt biztosított a szavazóurna zártságára vonatkozó Ve. 174. § (2) bekezdésében írt követelmény. A fül letörésének időpontját követően a szavazóurna felnyithatóvá vált, ezáltal lehetőséget nyújtott a szavazólapok jogosulatlan behelyezésére, illetve kivételére. Emiatt súlyosan sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, választás tisztasága megóvásának alapelve. Jogszabálysértően járt el az SZSZB mikor ebben a sérült urnában lévő szavazatokat a többivel összekeverve állapította meg a választás eredményét. Akkor járt volna el helyesen, ha ezeket a szavazatokat az eredmény megállapításakor figyelmen kívül hagyja, azok érvénytelenségére tekintettel. Arra is utalt, hogy az SZSZB tagjai és a HVI vezetője, továbbá az SZSZB jegyzőkönyvvezető nyilatkozatai nem koherensek, hangsúlyos ellentmondás áll fenn a szavazóurna sérülése észlelésének időpontja és további sorsa tekintetében.
A TVB határozata
[7] A TVB a 221/2024. (VI. 13.) határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az SZSZB jogszerűen járt el, amikor az urna sérülésének észlelésekor jegyzőkönyvet vett fel, az urnát lezárta és kivonta a szavazás folyamatából.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező a Ve. 223. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján elsődlegesen kérte az TVB határozatának a megváltoztatását, és a 004. számú szavazókörben leadott szavazatok mint érvénytelen szavazatok figyelmen kívül hagyásával a választási eredmény megállapítását. Másodlagosan a 004. számú szavazókörben megállapított eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését indítványozta.
[10] Változatlanul állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának és a Ve. 174. § (2) bekezdésének a sérelmét. Lényegében megismételte a fellebbezésében a 004. számú szavazókör szavazatainak érvénytelensége körében előadott indokokat, kiegészítve azzal, hogy a TVB határozatában a fellebbezésében foglaltakra érdemben nem reagált.
[11] Megítélése szerint a szavazóurna lezárásának garanciális jelentősége van a választás tisztaságának megóvása, biztosítása tekintetében. A Ve. 174. §-a részletesen rögzíti a szavazóurnák szavazás megkezdése előtti ellenőrzési folyamatát és kimondja, hogy azok hitelesítését követően lehet csak megkezdeni a szavazást. Utalt a mozgóurnára vonatkozó szabályozásra, mely egyértelműen rendelkezik, hogy milyen követelmény teljesülése esetén minősülnek az azokban elhelyezett szavazatok érvényesnek.
[12] Jelen esetben az urna sérülését már a délelőtt folyamán, tehát a szavazás megkezdését követő 5–6. órában észlelték, azonban a sérülés jellege kellőképpen nem tisztázott. Az biztos, hogy az urna fedelének nem megfelelő rögzítése, a lezárást szolgáló plomba fülének letörése által felnyitásának lehetősége fennállt, ez súlyos sérülést jelent, melyet tükröz a „nyitott urna” jegyzőkönyvi megállapítás is.
[14] A Kúria 2. számú végzésével felhívta a másik polgármesterjelöltet nyilatkozattételre, aki 5. szám alatt elektronikus úton, 6. sorszám alatt személyesen benyújtva azonos tartalmú beadványokat terjesztett elő, de azokat – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 27. § (1) bekezdés a) pontjára történő tájékoztatás ellenére – kötelező jogi képviselő nélkül nyújtotta be, ezért azok hatálytalanok.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapos.
[18] Elsőként a Kúria a TVB által megállapított és elfogadott tényállást vizsgálta. A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem folytán a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
[19] A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Kúria álláspontja szerint a TVB nem megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállást.
[20] Rámutat a Kúria arra, hogy a tényállás kapcsán számos ellentmondás lelhető fel. A Kúria elfogadta a kérelmezőnek a választási eljárás során eljáró, közreműködő személyek eltérő tartalmú nyilatkozatára történő hivatkozását. Az SZSZB tagjai, jegyzőkönyvvezető különböző egymással nem koherens tartalmú nyilatkozatokat tettek a sérülés időpontjának felfedezése és a szavazóurna további sorsa tekintetében. Ez alapján nem kellőképpen tisztázott, hogy a biztonságos lezárást garantáló fül mikor sérült meg, a megsérült szavazóurna kivonásra került-e, avagy az továbbra is használatban maradt, ha kivonásra került, akkor arra mikor került sor. Az sem világos, hogy az urna nyitott állapota milyen mértékben és mennyi ideig állt fenn, mennyire valós az az SZSZB jegyzőkönyvben foglalt állítás, hogy az urna nyitott állapota alatt oda szavazólap bedobásra, vagy onnan kivételre nem került. Míg az SZSZB jegyzőkönyvében azt rögzítette, hogy az aláírásukkal hitelesített etikettcímkével az urnát lezárták és változatlanul használták, addig a jegyzőkönyvvezető 2024. június 11-i előadása szerint az urna a felügyelete alá került és új urnát állítottak be. A TVB határozata ezeket az ellentmondásokat nem tárta fel, ebből következően tévesen következtetett a választás tisztasága elvének megvalósulására. A Kúria jelentőséget tulajdonított a fennálló ellentéteknek, mert emiatt nem lehet megállapítani a Ve. 174. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglalt követelmények megvalósulását, vagyis azt, hogy olyan szavazóurnába gyűjtötték-e a szavazólapokat, amely megfelelően lezárva, hitelesítve volt. Ezen követelmények teljesülése hiányában pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a választás tisztaságára vonatkozó alapelv sérült azzal, hogy a nem lezárt szavazóurnában gyűjtött szavazólapokat nem nyilvánította az SZSZB érvénytelennek, hanem azokat érvényes szavazatok közé keverve összeszámolta és a végeredmény megállapítása során figyelembe vette.
[21] Az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI. 13.) számú döntésének [32] bekezdésében a választás tisztasága elvének érvényesülése kapcsán az alábbiakat fejtette ki: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását, és ebben az értelemben egyes előírásai egyebek között a választási kampány-eszközöket és tevékenységet korlátozzák. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van [lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint].”
[22] A Kúria álláspontja szerint, ha a szavazóurna a szavazás teljes folyamata alatti lezárt állapota kétséget kizáróan nem állapítható meg, akkor a nem zárt szavazóurnában gyűjtött valamennyi szavazólapot érvénytelennek kell minősíteni, azt a végeredmény szempontjából nem lehet figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy nincs adat arra vonatkozóan, hogy a 004. szavazókörben a nem zárt szavazóurna mennyi szavazatot tartalmazott (mivel azokat összekeverték a többi urna tartalmával), a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy a végeredményt ezen szavazatok mellőzésével állapítsa meg. A fentiekben kifejtettek alapján egyetért a Kúria azzal a kérelmezői érveléssel, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok számszaki egyezésének megállapítása nem vezethet a jogsértés kiküszöbölésére.
[23] A kérelmező elsődlegesen a 004. számú szavazókörben leadott valamennyi szavazat, mint érvénytelen szavazat figyelmen kívül hagyásával kérte a választási eredmény megállapítását. A Kúria megítélése szerint ez a megoldás ellentmond az Alkotmánybíróság fent idézett határozatában is megfogalmazott „választók akarata szabad kifejezésének biztosításá”-nak. Ismeretlen számú érvénytelen szavazat miatt nem lehet az adott szavazókörben leadott valamennyi szavazatot érvénytelenné nyilvánítani, mert a Kúria ezzel elvonná a többi választópolgártól az Alaptörvényben biztosított politikai akartnyilvánítás lehetőségét.
[24] A Kúria emellett figyelembe vette a szavazáson valamennyi szavazókörben szavazók és a 004. szavazóköri szavazók arányát (26%) is. Ezen szavazókör nélkül az össz-választói akaratot nem tükröző eredményt kellett volna megállapítani. Mindezek alapján a választói akarat megnyilvánulása, annak érvényre juttatása érdekében a Kúria a 004. szavazókörben a szavazás megismétlésének elrendelését látta szükségesnek.
[25] Miután a Kúria megállapította, hogy a TVB, HVB határozata a 004. szavazóköri eredmény megállapítása kapcsán jogsértő volt, az a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző módon került megállapításra, a választási eredmény megállapítását az elsőfokú határozatra is kiterjedően a 004. szavazókör tekintetében mellőzte, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és c) pontjai megfelelő alkalmazásával a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét, a 004. szavazókörre kiterjedő hatállyal megsemmisítette, és a 004. szavazókörben a polgármester választás megismétlését rendelte el.
[26] A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.
(Kúria Kvk.I.39.132/2024/7.)