A védő a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel mondhatja fel, a felmondási idő alatt pedig köteles a megbízó érdekében eljárni [2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 35. § (3) bek.].
Ekként a törvényi előírások szerint a védőnek a védelem ellátása a nyilvános ülés időpontjában olyan kötelezettsége volt, amely önkényesen nem lett volna figyelmen kívül hagyható.
Ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni [Be. 116. § (3) bek.].
[1] Az ítélőtábla a 2022. január 27. napján meghozott végzésével dr. T. L. P. védővel szemben 200 000 forint rendbírságot szabott ki.
[2] Indokai szerint a szabályszerűen idézett védő egy nappal a nyilvános ülés előtt jelentette be, hogy megbízása megszűnt, ezért a vádlott védelmét a továbbiakban nem látja el, és a nyilvános ülésen sem jelenik meg.
[3] Az ítélőtábla hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ütv.) 35. § (3) bekezdésére, valamint arra, hogy a nyilvános ülést el kellett halasztani, ami a fogvatartásban lévő vádlott ügyében súlyos következmény, így a rendbírság kiszabásától nem lehetett eltekinteni.
[4] A végzés ellen a védő jelentett be fellebbezést a rendbírság mellőzése érdekében.
[5] Indokai szerint a vádlott és a családja az elsőfokú ítélet meghozatalát követően folyamatosan hitegette a másodfokú eljárásban való védői részvételért közölt ügyvédi munkadíj kifizetése vonatkozásában. Mivel az ígéretekből semmi nem teljesült, ezért volt kénytelen a megbízást megszüntetni.
[6] Álláspontja szerint az nem volt elvárható tőle, hogy „pro bono” részt vegyen egy emberölés miatt folyamatban lévő büntetőügy másodfokú eljárásában. Az ítélőtábla e körülményeket azonban nem értékelte a végzése meghozatalakor.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a rendbírság mellőzésére irányuló jogorvoslati kérelmet alaptalannak tartotta – osztva az ítélőtábla határozatának indokolásában foglaltakat –, egyben indítványozta, hogy a Kúria a végzést hagyja helyben.
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] Törvényesen járt el az ítélőtábla, amikor a védővel szemben rendbírságot szabott ki.
[10] Az ítélőtáblán emberölés bűntette miatt volt folyamatban másodfokú eljárás az ügyész, a vádlott és a védő által az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések alapján.
[11] A védő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a 2022. január 27. napjára kitűzött másodfokú nyilvános ülésen, 2022. január 26. napján jelentette be, hogy megbízása január 25-én megszűnt, a vádlott védelmét a továbbiakban nem látja el, a nyilvános ülésen nem jelenik meg.
[12] Az ítélőtábla helytállóan utalt arra, hogy a letartóztatásban lévő vádlott esetében a másodfokú bíróság nyilvános ülésén a védő részvétele a törvény értelmében kötelező, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.
[13] A védő mulasztása miatt, az új kirendelt védő felkészülése érdekében a nyilvános ülést el kellett halasztani.
[14] A védő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy munkadíjának kifizetése elmaradt, ezért kénytelen volt megszüntetni a megbízást, az pedig nem várható el tőle, hogy „pro bono” részt vegyen a másodfokú eljárásban.
[15] A védő érvelése nem helytálló.
[16] Az Ütv. 35. § (3) bekezdése alapján a megbízott, jelen esetben a védő a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel mondhatja fel, a felmondási idő alatt pedig köteles a megbízó érdekében eljárni.
[17] Ekként a törvényi előírások szerint a védőnek a védelem ellátása a nyilvános ülés időpontjában olyan kötelezettsége volt, amely önkényesen nem lett volna figyelmen kívül hagyható.
[18] Ez nem általános elvárhatósági kérdés, hanem törvényi elvárás, amely a törvény kötelező rendelkezésén alapul.
[19] A Be. 116. § (3) bekezdése szerint, ha a védő az idézés ellenére nem jelenik meg és a helyettesítéséről nem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni.
[20] Következésképpen az ítélőtábla a törvény rendelkezése alapján, annak megfelelően szabott ki rendbírságot a védővel szemben.
[21] A rendbírság összegének meghatározása sem eltúlzott. A védővel szemben kiszabható rendbírság összege a Be. 127. § (1) bekezdés b) pontja szerint húszezer forinttól egymillió forintig terjed.
[22] A védő sem az ítélőtáblának küldött beadványában, sem a fellebbezésében nem jelölt meg olyan okot, amely méltányolható lett volna.
[23] Ekként a Kúria a Be. 614. § (1) bekezdése, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés szerint eljárva az ítélőtábla végzését a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf.III.361/2022/2.)