Ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti, ezért vele szemben szolgálati viszonyának megszüntetését követően, ha azzal egyidejűleg szolgálati nyugdíjasnak nem minősül, lefokozás katonai büntetés kiszabására nem kerülhet sor [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont; Btk. 137. § (1) bek.; 2015. évi XLII. törvény 80. § (1) bek. c) pont, 82. § (1) bek. g) pont, 82. § (2) bek., 15. § (1) bek.].
[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2019. december 18. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott ítéletében a volt címzetes rendőr-főtörzsőrmester II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a) pont], ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. A II. r. terhelt vonatkozásában kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozata börtön, valamint, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.
[2] Az ítélet a II. r. terhelt vonatkozásában 2019. december 23. napján jogerőre emelkedett.
[3] A fellebbviteli főügyészség 2021. január 11. napján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a törvényszék katonai tanácsának ítélete ellen, a Be. 648. § a) pontjában és a 649. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában írt okból, a Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja alapján a volt címzetes rendőr-főtörzsőrmester II. r. terhelt javára, és indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen változtassa meg, mellőzze a II. r. terhelttel szemben kiszabott lefokozás katonai büntetést. A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványában előadta, hogy a II. r. terhelt hivatásos rendőri szolgálati viszonyának megszüntetéséről szóló, a K.-i Rendőrkapitányság vezetőjének 2019. június 21-én kelt személyi parancsa a II. r. terhelt hivatásos szolgálati viszonyát 2019. június 20. napján, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, az akkor hatályos 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 80. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 82. § (1) bekezdés g) pontja alapján megszüntette. A Btk. 137. § (1) bekezdése szerinti katonai büntetés alkalmazásának az esetében már nem volt helye az ítéletben, mivel szolgálati viszonyának és beosztásának 2019. június 20. napján történő megszüntetésekor viselt címzetes rendőr-főtörzsőrmester rendfokozatát és a beosztásához rendelt rendőr-törzsőrmester rendfokozatát is adminisztratív úton elvesztette, így vele szemben a bíróság a büntető anyagi jogi jogszabályt sértő módon szabott ki katonai büntetésül lefokozást.
[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, a támadott ítéletet változtassa meg, és a II. r. terhelttel szemben kiszabott lefokozás katonai büntetést mellőzze.
[5] A felülvizsgálati indítványra a II. r. terhelt meghatalmazott védője észrevételt tett, az indítványhoz csatlakozott és kérte, hogy a törvénysértő lefokozás katonai büntetést a Kúria mellőzze.
[6] A terhelt észrevételt nem tett.
[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[8] A Be. 648. § a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van.
[9] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[10] A Btk. 137. § (1) bekezdése szerint a lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát és címzetes rendfokozatát.
[11] A Btk. alkalmazandó 127. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
[12] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) alkalmazandó hatálya szerinti 80. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a szolgálati viszony megszűnik a törvény erejénél fogva a törvényben meghatározott esetekben.
[13] A Hszt. 82. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya, ha a kifogástalan életvitel szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzésével kapcsolatos, a 42. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatát visszavonja.
[14] A Hszt. 82. § (2) bekezdése kimondja, a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.
[15] Az ügy iratai alapján megállapítható, hogy a II. r. terhelt hivatásos rendőri szolgálati viszonyát a K.-i Rendőrkapitányság vezetőjének 2019. június 21-én kelt személyi parancsa 2019. június 20. napján a Hszt. 80. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 82. § (1) bekezdésének g) pontja alapján szüntette meg.
[16] A Hszt. 15. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.
[17] A hivatkozott rendelkezések alapján megállapítható, hogy rendfokozata kizárólag a hivatásos állomány tagjának van a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományára vonatkozó törvényi rendelkezések alapján, emellett a szolgálati nyugdíjas használhatja az utolsó megállapított rendfokozatát „nyugállományú” jelzővel [Hszt. 265. § (2) bek.].
[18] Mindezek alapján megállapítható, hogy ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony ezen okból történő megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti (BH 2015.183.III.), ezért vele szemben szolgálati viszonyának megszüntetését követően, ha azzal egyidejűleg szolgálati nyugdíjasnak nem minősül, lefokozás katonai büntetés kiszabása nem törvényes.
[19] A Be. 650. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a terhelt javára az ügyészség, a Be. 652. § (4) bekezdésére figyelemmel határidő nélkül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
[20] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hivatalból vizsgálandó Be. 649. § (2) bekezdésében felsorolt, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem állapított meg.
[21] A Kúria mindezek alapján a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (2) bekezdésének b) pontjára tekintettel, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a II. r. terheltet érintő ezen részében megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozott, mellőzte a lefokozás büntetés kiszabását.
(Kúria Bfv.I.96/2021/7.)