Az örökbefogadhatónak nyilvánítás során a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya esetében is vizsgálni szükséges azt, hogy az életvitelén, körülményein változtatott-e, ha nem, akkor ez önhibájából történt-e és emiatt nem szüntethető meg a gyermek nevelésbe vétele [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:124. § (1) bek.; 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 81. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kiskorú felperes édesanyja a perben nem áll, az édesapja személye nem ismert. Az anya kiskorú, korlátozottan cselekvőképes, testvéreivel együtt a szüleivel él.
[2] Az anya a felperest nem gondozta, a gyermeket születését követően a gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél helyezte el.
[3] Az illetékes elsőfokú gyámhatóság a 2019. július 19-én kelt határozatával a felperes ideiglenes hatályú elhelyezését megszüntette, ezzel egyidőben nevelésbe vételét rendelte el és részére gyermekvédelmi gyámot rendelt ki. Döntésében szabályozta a felperes és az anya közötti kapcsolattartást, figyelmeztetve az anyát arra, hogy kötelezettségeinek elmulasztása esetén a gyermeket örökbefogadhatóvá nyilvánítja.
[4] Az anya és a nagyszülők a felperessel – az erre lehetőséget adó hatósági döntés ellenére – a kapcsolatot nem tartották, az anya a felperest a szülést követően nem látta.
[5] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kezdeményezésére az alperes hivatalból eljárást indított a felperes örökbefogadhatóvá nyilvánítása tekintetében. Az eljárás eredményeként a 2021. január 19-én kelt SZ/112/00028-l/2021. számú végzésében az eljárást megszüntette.
[6] Az indokolásban rögzítette, hogy az anyának életkörülményein pozitív irányban nem sikerült változtatnia, nem rendelkezik önálló jövedelemmel. Anyagi okok miatt a nevelésbe vétel óta sem az anya, sem a nagyszülők a felperest nem látogatták meg.
[7] Az anya az eljárás megindítását követően töltötte be a 16. életévét, a vizsgálat időpontjában tehát kiskorú volt, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. 4:186. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel szünetelt a szülői felügyeleti joga és gyermek gondozási, nevelési joga. Gyermeke gondozási, nevelési joga és kötelezettsége is csak a 16. életévének betöltését követően illette volna meg, ha a gyermek nincs nevelésbe véve. Az anya 16. életévének betöltéséig tanköteles volt, munkavállalásra ezt megelőzően nagyon szűkkörűen volt lehetősége.
[8] A fentiekre tekintettel a kiskorú anya nem volt olyan helyzetben, hogy egzisztenciálisan megteremtse azokat a feltételeket, hogy a gyermek nevelésbe vétele megszüntethető legyen. Korából adódóan gondolkodásának érettsége sem érte el azt a fokot, mely hozzásegítené magatartása következményeinek teljes felméréséhez. A Ptk. 4:124. § (1) bekezdése olyan életvitelbeli és körülménybeli változtatást követel meg a szülőtől, amely változtatásnak eredményeképpen gyermeke nevelésbe vétele megszüntethető, nem pedig „a kiskorú adottságaihoz mért” változtatást, amely adott esetben lényeges hatással a nevelésbe vétel megszüntethetőségére nincs is. A változtatásnak tehát célirányosnak, eredményorientáltnak kell lennie. Ilyen változtatás a kiskorú anyától korából, körülményeiből adódóan nem volt elvárható, éppen ezért nem is róható fel számára ennek esetleges elmaradása.
[9] Ezért az örökbefogadhatóvá nyilvánítás azon feltétele, hogy a szülő életvitelén, körülményein nem változtatott, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg, nem vizsgálható, így a hatóság az eljárást megszüntette.
A kereseti kérelem
[10] A felperes az őt képviselő gyámon keresztül anyagi jogi jogsérelemre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben. Jogi álláspontját a keresetlevélben és a 10. alszámú iratban fejtette ki.
Az elsőfokú ítélet
[11] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes végzését megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
[12] Az indokolásban felhívta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:2. § (1)–(4) bekezdését, a 4:119. § (1) bekezdését, a 4:123. § (1) bekezdését, a 4:124. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2. § (1), 6. § (1), (2) és 77. § (1) bekezdését.
[13] A törvényszék a Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése körében arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután „nevelésbe vétel megszüntethetőségére” vonatkozó kitétel szerepel a jogszabály szövegében, így az örökbefogadhatóvá nyilvánítás során ennek a körülménynek a vizsgálata nem mellőzhető. Ezért szükséges azt vizsgálni, hogy a szülő életkörülményein mennyiben változtatott a nevelésbe vétel megszüntetése érdekében, mennyiben van esély arra, hogy a gyermek a saját vér szerinti szülőjével nevelkedhessen.
[14] A gyermek érdekei a szülő érdekeit megelőzik, a gyermekvédelmi ellátás elsődleges célja, hogy a gyermek családban gondozását végleges megoldás felé mozdítsa el. Ha a felperesnek a vér szerinti anya helyzete miatt további éveket kell várnia arra, hogy sorsa véglegesen rendeződhessen, így az a családban nevelkedéshez fűződő jogát sértené.
[15] Az örökbefogadás célja a családban történő nevelés biztosítása, amely végleges megoldással jár. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes által feltártakból nem lehetett arra következtetni, hogy a nevelésbe vétel rövid időn belül megszüntethető volna. Az is feltehető, hogy a gyermek életkora alapján örökbe adható, ami biztosítaná számára a teljes családban való nevelkedés lehetőségét.
[16] Erre irányuló jogszabályhely hiányában az anyát fiatal kora és körülményei, korlátozott cselekvőképessége nem mentik fel polgári jogi kötelezettségei alól, az alperes által előadottak a felróhatósága fennállását nem zárják ki. Az anyagi körülmények relevánsak lehetnek a kapcsolattartás elmulasztásának vizsgálatánál, azonban nem magyarázat a rossz anyagi helyzet a kapcsolattartás teljes elmulasztására. A korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személynek is vannak kötelezettségei.
[17] Az anya jelen esetben nem mutatott szándékot arra, hogy bármilyen módon felelősnek érezné magát a gyermek iránt, ezért a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel a 16. életév alatti kora nem zárja ki az örökbe fogadhatóvá nyilvánítását a gyermeknek.
[18] A Ptk. 4:186. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szülői gondozási, nevelési kötelezettség nem azonosítható a kapcsolattartási kötelezettséggel, annak teljesítésére a 16 év alatti szülő is köteles.
[19] Az alperes helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az anya életkora és családi körülményei kizárnák az örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételeinek vizsgálhatóságát, így az eljárás megszüntetésének nem volt helye.
[20] A megismételt eljárásra a törvényszék azt az utasítást adta, hogy az alperes érdemben köteles vizsgálni az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás feltételeinek fennállását.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[21] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt.
[22] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Ptk.4:124. § (1) bekezdés a) pontját. Kiemelte, hogy e jogszabályhely megszövegezése az „illetve” szó használatával eleve bizonytalanságot okoz az értelmezésben. Erre utal az a tény is, hogy a felperes keresetlevelében még elfogadta, hogy a kapcsolattartás hiánya vagy rendszertelensége és az életmódon való változtatás konjunktív feltétel, majd a per során azt adta elő, hogy a kapcsolattartás hiánya már önmagában megakadályozza az örökbefogadhatónak nyilvánítást. Az alperes szerint konjunktív feltételről van szó, ezt az okfejtést a törvényszék is elfogadta.
[23] További jogértelmezési kérdés, hogy az életmódban és a körülményekben való változtatás milyen magatartást követel meg a szülőtől. A felperes és az elsőfokú bíróság véleménye szerint a szülőnek tőle elvárható magatartást kell tanúsítania. Az alperes álláspontja az, hogy a Ptk.4:124. § (1) bekezdés a) pontja egy többletfeltételt is szab, mégpedig azt, hogy a körülmény- és életmódváltoztatásnak arra az eredményre kell vezetnie, hogy a nevelésbe vétel megszüntethető legyen.
[24] Az alperes hangsúlyozta, a törvényszék téves álláspontot foglalt el a tekintetben, hogy a gyámhivatalnak a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya esetében is vizsgálnia kell az életvitelén, körülményein változtatása miatti felróhatóságot. Ez csak akkor lenne vizsgálható, ha az anya a 18. életévét betöltötte, mert 16 éves koráig tanköteles, e kor alatt csak korlátozottan vállalhat munkát, lakhatóságát szüleinek kell biztosítania. Erre figyelemmel életkörülményein, lakhatási viszonyain önmaga változtatni nem tud. Maximum az várható el tőle, hogy tanuljon, ami azonban nem befolyásolja a nevelésbe vétel megszüntethetőségét. Márpedig az irányadó jogszabályhely olyan életvitelbeli és körülménybeli változtatást követel meg a szülőtől, amely a nevelésbe vétel megszüntethetőségét eredményezi.
[25] A felperes nevelésbe vétele hazagondozással szüntethető meg a kiskorú anya életkora miatt a Gyvt. 81. § (1) és (1a) bekezdése alapján. Az anya a nevelésbe vétel megszüntetését saját háztartásába nem is kérhetné, mert kiskorúsága miatt szünetel a szülői felügyeleti joga, csak gondozási jog illetné meg 16 éves kora után.
[26] Összességében a Ptk.4:124. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az életvitelén, életkörülményein változtatás miatti felelősség nem vizsgálható a kiskorú anya 18 éves koráig, mert addig életkörülményein csak az anya szülei tudnának változtatni, márpedig az önhiba fennállását a szülő és nem a nagyszülő esetében kell vizsgálni.
[27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[30] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[31] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból a felülvizsgálati kérelemmel támadott rész körében helytálló jogi következtetést vont le.
[32] A Ptk. 4:124. §-a tartalmazza az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányadó rendelkezéseket. A 4:124. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb négy évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, és a szülő önhibájából gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot, vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg.
[33] A törvényszék ítéletében értelmezte a Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontját, ezen belül azt, hogy az „illetve” szó a jogszabályhely esetében konjunktív feltételre utal avagy nem. Azt az álláspontot foglalta el, hogy figyelemmel a Ptk. 4:123. § (1) bekezdésére is az „illetve” kifejezés ebben az esetben konjunktív feltételek fennállását jelzi.
[34] A fenti törvényszéki okfejtést – amely megfelel a keresettel támadott határozatban írtaknak – az alperes elfogadta, azt felülvizsgálati kérelmében nem vitatta. A felperes felülvizsgálati kérelmet, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a felülvizsgálati kérelemhez kötöttség elvére tekintettel a Kúria e vonatkozásban nem foglalhatott állást.
[35] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy az örökbefogadhatónak nyilvánításnak a Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt azon feltétele, hogy a „szülő önhibájából életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg”, miként értelmezhető és alkalmazható kiskorú szülő esetén.
[36] A Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. cikk 1. pontja szerint a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. A 21. cikk alapján azoknak a részes államoknak, amelyek elfogadják és /vagy engedélyezik az örökbefogadást, biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek.
[37] A Ptk. 4:2. § (1) bekezdése rögzíti, a családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek. A Gyvt. 2. § (1) bekezdése kimondja, a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, a gyámhatóság, a bíróságok, a rendőrség, az ügyészség, a pártfogó felügyeleti szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.
[38] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Egyezmény, a Ptk. és a Gyvt. hivatkozott rendelkezéseinek megfelelően a családjogi jogviszonyokban a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell eljárniuk a hatóságoknak és a bíróságoknak is. A perbeli esetben két kiskorú érdekei konkurálnak egymással, az anyáé és a gyermekéé. A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint az elsődlegesen figyelembe veendő érdek a felperesé, aki nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy édesanyja az örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárás megindításakor és annak befejezésekor sem töltötte be a tizennyolcadik életévét, vagyis kiskorú.
[39] A Kúria egyetért a törvényszék azon jogi okfejtésével, mely szerint a Ptk. 4:2. § (2) bekezdéséből, a 4:119. §-ból, valamint a Gyvt. 2. § (1), 6. § (1), (2) és 77. § (1) bekezdéseiből következően a gyermek vér szerinti saját családban történő elhelyezését kell előnyben részesíteni, azonban amennyiben az anya életkörülményei, hozzáállása alapján erre nincs esély, úgy a gyermek jogait örökbefogadás útján kell biztosítani.
[40] A Kúria ezt követően vizsgálta a perbeli esetben a nevelésbe vétel megszüntethetőségének lehetőségét.
[41] A Gyvt. 81. § (1) bekezdése szerint a gyámhatóság – kivéve, ha a szülő felügyeleti jogát megszüntették, vagy az megszűnt – a szülő kérelmére vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. A 81. § (1a) bekezdése alapján a gyámhatóság – a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel – a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187–189. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy nevelésbe vétel megszüntetése és a családba fogadás a gyermek érdekében áll.
[42] A Ptk. 4: 186. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, szünetel a szülői felügyeleti jog, ha a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét.
[43] Az anya 2020. október 14-én töltötte be tizenhatodik életévét, így a Ptk. 4:186. § (1) bekezdéséből fakadóan gondozási, nevelési joga – egyben kötelezettsége – ettől az időponttól kezdve fennáll. Az alperes 2021. január 19-én hozta meg végzését, így döntése során nem hagyhatta figyelmen kívül az anya gondozási, nevelési jogának fennállását, és azt, hogy ennek ellenére az anya a felperesi gyermekkel – a vonatkozó kapcsolattartásra irányadó döntés ellenében – önhibájából továbbra sem tartott kapcsolatot.
[44] A felülvizsgálati bíróság rámutat, nem foghat helyt az az alperesi előadás, hogy a gyámhatóság a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya esetében nem vizsgálhatja azt, hogy életvitelén, körülményein változtatott-e, és ha nem, akkor az neki felróható-e vagy nem. Ezzel szemben a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés b) pontja főszabály szerint biztosítja a tizenhat évet betöltött kiskorú korlátozottan cselekvőképes szülő részére a gondozási, nevelési jogot, amellyel az anya azért nem élhet, mert a hibájából a felperest nevelésbe vették. A felperes nevelésbe vétele – az alperes által nem vitatottan – a Gyvt. 81. § (1) és (1a) bekezdéséből fakadóan úgynevezett hazagondozással megszüntethető lenne, de ennek feltételei nem állnak fenn, mert – egyebek mellett – az anya nem tart kapcsolatot a gyermekkel és nem is érdeklődik utána. Ez a magatartása kiskorú anyának felróható, ez a tény pedig figyelembe veendő a Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során.
[45] Az alperesi érvelés elfogadása esetén a felperes örökbefogadhatóságáról érdemi döntést a gyámhatóság az anya tizennyolcadik életévének a betöltését követően hozhatna, ami ellentétben állna az Egyezmény, a Ptk. és a Gyvt. vonatkozó alapelveivel és rendelkezéseivel.
[46] A felülvizsgálati bíróság utal arra, hogy az illetékes elsőfokú gyámhatóság a felperes nevelésbe vételét elrendelő határozatában figyelmeztette az anyát arra, hogy a Ptk. 4:124. § (3) bekezdésének megfelelően a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása megtörténik, ha kötelezettségeit elmulasztja. Az anya a figyelmeztetés ellenére – a korábban írtaknak megfelelően – a felperessel nem tartotta a kapcsolatot és utána nem érdeklődött.
[47] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva a kijavított jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.796/2021/5.)