Határozatlan időre ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás felmondásából eredő jogvita elbírálására a polgári ügyben eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (1) bek.; 1993. évi III. törvény (Szt.) 94/C. § (1) bek.].
A kijelölés iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és Kőszeg Város Önkormányzata Szociális Gondozási Központ (intézmény) között 2014. június 30. napján, határozatlan időre ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás jött létre, amely megállapodást az intézmény vezetője 2021. augusztus 2. napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 101. § (1)–(2) bekezdésére hivatkozással, három hónapos felmondási idővel felmondta a felperes házirendbe ütköző cselekménye miatt. A felperes panasza folytán eljáró alperes – mint az intézmény fenntartója – a 64/2021. (IX. 30.) számú képviselő-testületi határozatával az intézmény döntését helybenhagyta.
[2] A felperes az alperes határozatával szemben közvetlenül a Kőszegi Járásbíróságon keresetlevelet terjesztett elő az intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás felmondásának jogellenességének megállapítása iránt. A Kőszegi Járásbíróság 2021. december 14. napján kelt 3.P.20.177/2021/6. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és elrendelte az ügy áttételét a Győri Törvényszékhez a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 174. § (1) bekezdése alapján. Indokolásában az Szt. 101. §-ában foglaltakra hivatkozott, valamint arra, hogy a felperes az alperesi határozattal helyben hagyott szerződés felmondásának jogellenességét kérte, amely törvényszéki hatáskörbe tartozó közigazgatási per, ezért a per nem tartozik a járásbíróság hatáskörébe.
A kijelölés iránti kérelem
[3] A Győri Törvényszék – mint közigazgatási bíróság – a 8.K.700.093/2022/2. számú végzésében megállapította hatáskörének hiányát, valamint a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközést, ezért Kp. 15. §-a alapján az iratok megküldésével kezdeményezte a Kúria előtt az eljáró bíróság kijelölését.
[4] A kijelölést kezdeményező bíróság mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy az Szt. 94/C. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a szociális ellátás igénybevételének megkezdése előtt állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) az ellátást igénylővel, illetve annak törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az ellátás kizárólag ezen, mellérendelt felek által kötött megállapodás után vehető igénybe. E megállapodás felmondására biztosít lehetőséget az Szt. 101. § (2) bekezdés b) pontja. Az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodáson alapuló jogviszony esetén a Kp. 4. §-ában foglalt közigazgatási jogviszonyok sajátosságát képező alá-fölérendeltségi viszony nem áll fenn. Ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Kpk.III.39.927/2020/3. és Kpk.III.40.503/2020/3. számú, bíróság kijelölése tárgyában született döntéseire.
[5] Tehát álláspontja szerint a perbeli esetben nem egy közigazgatási jogvitáról, hanem egy polgári jogi szerződés felmondása jogszerűségének vitatásáról van szó, amelyre polgári perben van lehetőség. Ezen nem változtat az, hogy a polgári jogi jogviszony egyik oldalán egy állami fenntartású szociális intézmény szerepel, illetve az sem, hogy az intézmény döntésével szemben az Szt. lehetőséget ad panasz előterjesztésére a fenntartó költségvetési szervhez. A bírósági felülvizsgálat a felmondás jogszerűségére irányul, amely polgári jogi jogvita.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A negatív hatásköri összeütközés feloldása érdekében a Kúria eljáró tanácsának azt kellett vizsgálnia, hogy a jogvita elbírálása polgári vagy a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik-e. Ehhez mindenekelőtt azt kellett tisztázni, hogy a közigazgatási jogvita Kp. szerinti fogalmi elemei fennállnak-e, s közigazgatási bíróság rendelkezhet-e hatáskörrel az ügy elbírálására.
[7] A Kp. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kúria
Kpkf.VI.39.649/2020/2. számú döntése). A joggyakorlat alapján közigazgatási jogvita nem csak közhatalmi jellegű, hatósági jogkörben keletkezett közigazgatási aktus lehet. Ugyanakkor az elengedhetetlen, hogy a jogviszony egyik oldalán közigazgatási szerv álljon, s ezen felül szükséges az is, hogy a jogviszonyt közigazgatási jog szabályozza. Ebből kifolyólag nem valamennyi jogvita minősül közigazgatási jogvitának abban az esetben sem, ha az érintett jogviszony egyik oldalán közigazgatási szerv áll. A polgári és közigazgatási bíróságok hatáskörének vizsgálatakor a felek személyén túl nem mellőzhető ezért annak vizsgálata, hogy az adott jogviszony közigazgatási jog által szabályozott-e, a felek között valóban alá-fölérendeltségi viszony áll-e fenn.
[8] A Kúria jelen eljáró tanácsa úgy ítélte meg, hogy az ügyben kétségkívül megvalósul a közigazgatási jogvita fogalmának első eleme, tehát a jogviszony egyik oldalán egy – a szociális intézmény fenntartójaként – közigazgatási szerv áll, ugyanakkor a jogviszony közigazgatási jog általi szabályozottsága, a felek alá-fölé rendeltségi viszonya nem volt megállapítható.
[9] A Kúria e jogkérdésben, a Kp. hatálya alatt kialakult gyakorlata egységes, melytől jelen eljáró tanács sem kíván eltérni. A Kúria Kpk.III.39.927/2020/3. és a Kúria Kpk.III.40.503/2020/3. számú döntésében úgy foglalt állást, hogy az Szt. 94/C. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a szociális ellátás igénybevételének megkezdése előtt állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) az ellátást igénylővel, illetve annak törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az ellátás kizárólag ezen, mellérendelt felek által kötött megállapodás után vehető igénybe. E megállapodás felmondására biztosít lehetőséget az Szt. 101. § (2) bekezdés b) pontja. Az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodáson alapuló jogviszony esetén a közigazgatási jogviszonyok sajátosságát képező alá-fölérendeltségi viszony nem áll fenn. Mindezen nem változtat az a körülmény, hogy a szociális intézmény fenntartója közigazgatási szerv, amelyhez az intézményvezető döntésével szemben panasztételi jogot biztosít a jogszabály.
[10] Mindezek alapján az Szt. 94/C. § (1) bekezdése szerinti megállapodás felmondásának jogszerűsége iránti per polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
[11] Ugyanakkor a Kúria eljáró tanácsa észlelte, hogy a negatív hatásköri összeütközésben érintett polgári bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására. Ugyanis a Pp. 20. § (1) bekezdése értelmében a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazon perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A Pp. 20. § (3) bekezdése rendelkezik a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekről, amely felsorolásban az Szt. 101. § (5) bekezdése szerinti per nem szerepel, az Szt. pedig nem utalja e pert járásbírósági hatáskörbe. Az illetékesség meghatározásánál a Kúria utal a Pp. 25. § (4) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti.
[12] Tekintettel arra, hogy az alperes székhelye Vas megyében található, a Kúria a Kp. 15. § (3) és (4) bekezdése alapján – tekintettel a Pp. 25. § (4) bekezdésére – eljáró bíróságnak a Szombathelyi Törvényszéket jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.
(Kúria Kkk.IV.39.259/2022/3.)