Az adott kárenyhítési évre vonatkozóan kell vizsgálni, hogy a felperes rendelkezik-e a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással [2011. évi CLXXXVIII. törvény (Mkk tv.) 5. § (5) bek., 15. § (1) bek., 17. § (1) bek. b) pont; 27/2014. (XI. 25.) FM. rendelet (Rendelet) 9. §. (4b), (4c) és (6) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaság, melyet 2024. évben termeléssel kapcsolatban kár ért. A felperes a Biztosítónál 2023–2024. évekre vonatkozóan határozatlan időre szóló, azonos kötvényszámú biztosítási szerződéssel rendelkezett. A szerződés 4.5. pontja szerint a szerződőnek minden egyes biztosítási időszakra meg kell adnia a Biztosító számára a biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrákat. A felperes az őt terhelő adatszolgáltatási kötelezettségének tett eleget. A 2024. szeptember 10. napján kiállított biztosítási kötvény szerint a biztosítás tartama határozatlan, az adatközlés dátuma 2024. április 13., és a kötvényben felsorolt növényi kultúrákra jég, tűz, aszály, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, árvíz, télifagy kockázatokra terjed ki.
[2] A felperes a káreseményeket határidőben bejelentette, aminek kapcsán az alperes az őszi búza aszálykár esetében az őszi árpa aszálykár esetében 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést igazolt, míg az őszi árpa és az őszi búza vetőmag, valamint a napraforgó és szemescirok fagykára esetében azt állapította meg, hogy a hozamcsökkenés mértéke a 30%-ot nem érte el.
[3] A felperes az igazolt hozamcsökkenések alapján kárenyhítő juttatás iránti kérelmet terjesztett elő. Az alperes az első káresemény dátumát 2024. február 23. napjában rögzítette a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének dátumát 2024. április 13. napjában. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 11. § (5) bekezdése és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9. § (4b) és (4c) bekezdései alapján álláspontja az volt, a biztosítás – az első káresemény bekövetkezése előtt – nem került megkötésre, ekként a felperes nem rendelkezik az előírt, üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedő összegű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel.
A kereseti kérelem és a védirat
[4] A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a biztosítási szerződés hiányára vonatkozó megállapítás mellőzését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, a perköltségének megtérítése mellett.
[5] Állította, hogy 2023. május 22. napjától határozatlan időre szóló érvényes mezőgazdasági növénybiztosítással rendelkezett a Biztosítónál. Hangsúlyozta, hogy minden évben a tavaszi növénykultúra elvetését követően a felperes a biztosító felé adatközléssel él, az alapján, hogy az előző évi biztosítással érintett terület, illetve biztosításba vont növénykultúra területei az adott gazdasági évben hogyan változnak. Ennek következtében évenként eltér a biztosítási fedezettel érintett növény, valamint a biztosítási fedezettel érintett terület hozama, és változik az egységár is. Hangsúlyozta, hogy 2024. évre vonatkozóan a tavaszi vetést követően 2024. április 13. napján nyújtott be adatközlést. A felperes ugyanezen terület vonatkozásában 2023. évre, 2023. július 31. napján szolgáltatott adatközlést, mely alapján a biztosító 2023. augusztus 1. napjától kezdődő hatállyal módosította a 2023. május 22. napjától határozatlan időre kötött szerződést.
[6] Előadta, hogy a biztosító a korábbi biztosítási feltételek fenntartásáról csupán július 15-én dönt, az általános szerződési feltételek szerint. Szerinte az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (1)–(2) bekezdéseit, 2. § (2) bekezdését megsértette, mert amennyiben a Biztosítót megkeresi, az Mkk tv. 15. § (1) bekezdése szerint, akkor a rendelet 9. § (4a)–(4b) bekezdései és az Mkk tv. 11. § (5) bekezdése alapján nem kerülhetett volna sor annak megállapítására, hogy a felperes nem rendelkezik az előírt mezőgazdasági biztosítással.
[7] Az alperes tévesen tekintette a biztosítási szerződés megkötési időpontjának a felperes Biztosító felé tett adatközlésének dátumát. Több éve fennálló határozatlan időre szóló szerződése van.
[8] Az első tárgyalást követően 7. sorszám alatt előterjesztett bizonyítási indítványában kifejtette, hogy az alperes tévesen értelmezi a jogszabályt, amikor az eltérő növénykultúrára és káreseményre vonatkozó kárbejelentés szerinti káresemény dátumát tekinti releváns időpontnak annak megítélésekor, hogy a felperesnek volt-e szerződése.
[9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság döntése
[11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[13] Hangsúlyozta, hogy az Mkk tv. 17. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően, de legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából megküldi az agrárkár enyhítési szerv részére a biztosítási szerződés jogszabályban előírt adatait. Az alperes a jogszabályi előírás alapján a biztosítás időpontját a Biztosító adatszolgáltatásából állapította meg.
[15] A Rendelet 9. § (4b) bekezdés értelmezése kapcsán kifejtette, hogy a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel az első kárbejelentésben feltüntetett mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás adhat alapot az időben megkötött biztosítás létének megállapítására.
[16] Az Mkk tv. 11. § (5) bekezdése nem azt fogalmazza meg, hogy a termelőnek a 100%-os kárenyhítési juttatásért pusztán arra a növénykultúrára kell biztosítással rendelkeznie, amelyre a kárenyhítő juttatást igényli, hanem azt várja el, hogy a termelő az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozam értékének legalább felére kiterjedően rendelkezzen az adott kárenyhítési évre vonatkozóan hozamcsökkentést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti mezőgazdasági biztosítással.
[17] Álláspontja szerint felperes által előterjesztett bizonyítékok a 2024. február 23. előtt megkötött, az Mkk tv. 11. § (5) bekezdésének megfelelő mezőgazdasági biztosítás létét nem támasztották alá.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését, és az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta.
[19] Egyrészről vitatta, hogy bármilyen tiltott kereset kiterjesztés áll fenn. Hangsúlyozta, hogy a 7. sorszám alatti beadványában kizárólag az alperes védiratában előadott, a Rendelet 9. § (4b) bekezdésének szövegét 2024. szeptember 6-tól megváltoztató, módosító rendelet előírásaira reagált.
[20] Változatlanul állította, hogy az alperes és a bíróság is helytelenül értelmezte az Mkk tv. 11. § 2023. november 1. óta hatályos (5) bekezdését. Jelentősége van a jogszabályban a hozamcsökkentést kiváltó káresemény és az adott növénykultúrára jellemző kifejezések használatának. Álláspontja szerint egyes növénykultúrák vonatkozásában külön-külön vizsgálandó az első kárbejelentés időpontja és arra vonatkoztatottan a biztosítási szerződés léte, nem pedig az adott évben általánosságban nézve az első kárbejelentés időpontja fogja meghatározni minden egyes eltérő növénykultúrában bekövetkező káresemény elbírálását. Ez már csak azért is életszerűtlen, hiszen az év elején történő fagykár idejében a termelő például napraforgóra mint adott növénykultúrára nem tud biztosítással rendelkezni. A felperes kárenyhítési kérelmének tényállása szerint az őszi búza és őszi árpa termesztett növénykultúrák aszálykárára jelentett be kárigényt 2024 júliusában, amelyek esetében a hozamkiváltást okozó káresemény 2024 júniusában történt. A felperes 2024 áprilisában újította meg a szerződést, annak megkötésére 2023-ban került sor, ekként a „megkötött” feltétel teljesülése igazolt.
[21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] Elsőként a Kúria az elsőfokú bíróságnak a tiltott keresetkiterjesztés kapcsán elfoglalt álláspontját vizsgálta.
[25] A Kp. 2. § (4) bekezdése előírja, hogy a bíróságnak a közigazgatási jogvitát – fő szabály szerint – a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között kell elbírálnia. A kereseti kérelemhez kötöttség elve közelebbről azt jelenti, hogy a bíróságnak a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között kell vizsgálnia [Kp. 85. § (1) bekezdés] A keresetváltoztatás, illetve a keresetkiterjesztés a közigazgatási perben szigorú feltételekhez kötött, ami – a perkoncentráció, az eljárás észszerű időn belüli lefolytatása, a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben való elbírálhatósága követelményeinek megfelelően – a per elhúzódásának megakadályozását célozza.
[26] Az alperes határozatát arra alapította, hogy a felperes 2024. március 6. napján téli fagykárra benyújtott bejelentése alapján az első káresemény időpontja 2024. február 23. napja volt, a biztosítói adatbejelentése szerint viszont a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének dátuma 2024. április 13. Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése és a Rendelet 9. § (4b) és (4c) bekezdései alapján a mezőgazdasági biztosítás nem lett időben megkötve (az első káresemény előtt), így azt figyelembe venni nem tudta.
[27] A felperes kereseti érvelése azon alapult, hogy az alperes tévesen rögzítette, hogy nem rendelkezett mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, azt már 2023. május 22. napján megkötötte, díjfizetése rendezett volt, kizárólag a tavaszi vetésre figyelemmel a növénykultúrákban bekövetkezett változást jelentette, de ez nem azt jelenti, hogy attól kezdődően rendelkezett volna biztosítással. Ekként eleget tett az Mkk. tv. 15. § (1) bekezdésében és a Rendelet 9. § (4a) és (4b) bekezdéseiben írt feltételeknek, rendelkezett a káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött szerződéssel. A felperes 7. számú beadványában az alperesi védiratra reagálva azt fejtette, hogy az alperes Mkk.tv. 11. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó érvelése hibás, jogértelmezése téves. Azzal érvel, hogy az adott növénykultúrára vonatkozóan tett első bejelentés az, ami irányadó a biztosítási jogviszony létrejöttének ellenőrzésekor, ez pedig az őszi búza és árpa tekintetében 2024. július 5., 8. és 10. napján történt meg.
[28] A Kúria álláspontja szerint a felperes a kereseti támadás irányán nem változtatott, hiszen végig arra hivatkozott, hogy az alperes által megkívánt biztosítással rendelkezett. Tartalmazta a keresete, hogy határozatlan időre szóló biztosítással rendelkezett és kizárólag adatbejelentést tett, ami tevékenységének speciális jellegéből fakad, mert a téli és tavaszi vetés eltér egymástól, minden időszakban átfedésekkel, más-más növénykultúra kerül biztosításra. A perbeli esetben ugyanazon jogszabályhelyek és jogsérelem alapján annak a jogi előírásnak egy eltérő értelmezését, magyarázatát is adva támadja az alperesi határozatot, ami nem minősül meg nem engedett keresetkiterjesztésnek. Tévesen foglalt ekként állást az elsőfokú bíróság a keresetkiterjesztés kapcsán.
[29] Nem ért egyet a Kúria az elsőfokú bíróságnak a szerződés meglétére, megkötésére vonatkozó megállapításaival sem. Az elsőfokú bíróság tévesen nem tulajdonított jelentőséget a biztosítási kötvényeken megjelenő, biztosítás tartamára vonatkozó közlésnek. Eszerint 2023. évben az adatközlés dátuma 2023. július 31., de a szerződés határozatlan időtartamra, 2023. augusztus 1-jei hatállyal jött létre, míg a 2024. évre 2024. április 13-i adatközléssel határozatlan időre, 2024. augusztus 5. napi hatállyal jött létre. Jelentősége van annak is, hogy a biztosítási kötvény számok azonosak, ami szintén utalhat arra, hogy a biztosítási jogviszony megszakítás nélkül fennáll. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kárenyhítési év a Rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő időszak, ezért nem értelmezhető ettől az időszaktól elszakítva a biztosítási szerződés megléte sem. Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése kifejezetten azt írja elő, hogy az adott kárenyhítési évre vonatkozóan kell a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással rendelkezni. Az pedig biztosan kijelenthető, hogy a felperes rendelkezett 2023. november 1-jétől, 2024. október 31-ig terjedő időtartamra biztosítással, a csatolt biztosítási kötvények tanúsága szerint.
[30] A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[31] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét a fent kifejtett kúriai jogértelmezésre figyelemmel kell elbírálnia, azt ki kell merítenie, de azon, illetve a felülvizsgálni kért közigazgatási tevékenység keretein túl nem terjeszkedhet, olyan indokokra, amit az alperes határozata nem tartalmazott nem alapíthatja a határozat jogszerűségét. [ítélet 67. pontja]
(Kúria Kfv.I.35.200/2025/7.)