A Kossuth téri Igazságügyi Palota épületének felújítása nemcsak fizikai értelemben jelenti az egykori Királyi Kúria újjászületését, hanem alkalmat kínál arra is, hogy visszatekintsünk az épület születésének körülményeire. Mint tudjuk, minden nagy középület mögött egy korszak ambíciói, dilemmái és eszméi húzódnak meg. A következőkben ezért röviden áttekintjük, milyen történelmi, politikai és városépítészeti folyamatok hívták életre azt az intézményt, amely hamarosan újra a Kúria otthona lesz. Elsőként Bódiné dr. Beliznai Kinga 120 éves az Igazságügyi Palota c. műve segítségével idézzük fel a törvényi felhatalmazástól az építkezés megkezdéséig vezető eseményeket.
Az 1893. évi XIII. tc. felhatalmazta az igazságügy minisztert, hogy „az V-ik kerületben fekvő, a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalay-utczák által határolt 1810 négyszögöl telken” a magyar királyi Kúria, a budapesti kir. ítélőtábla, a koronaügyészség és a budapesti kir. főügyészség elhelyezésére szolgáló igazságügyi palotát emelhessen, „s az e czélból szükséges épitési költségek fedezésére a telekvétellel és belső berendezéssel együtt a pénzügyminister kezelése alatt álló »Magyar készpénzbiztositéki alap«-ból 2 183,000 […] forint, […] kölcsönt vehessen fel.”
Hauszmannt az 1891. november 7-én kelt 1891/10.982 számú I. M. rendeletben bízták meg az épület tervezésével. A „kartársak” szerint mintául a Paul Wallot által tervezett berlini Reichstagsgebäude szolgált.
Az elkészült vázlatokat 1892-ben a Kúria és a Budapesti Kir. Ítélőtábla bíráiból álló bizottság bírálta el. A megjegyzések figyelembevételével készült el a végleges terv a költségvetéssel együtt. Hauszmann 1893 tavaszán nyújtotta be a tervet Szilágyi Dezső igazságügy-miniszterhez. A tervek elfogadása után a miniszter 1893 májusában terjesztette elő az igazságügyi palota felállítását célzó törvényjavaslatot az országgyűlésben, mivel „azon állami épületek, melyek a m. kir. Curia és a budapesti kir. ítélőtábla elhelyezésére szolgálnak, czélszerütlen beosztásuknál fogva a legszerényebb igényeket sem elégítik ki, ódonságuk következtében pedig közbiztonsági és egészségi tekintetben épen veszélyesek, és miután a Hatvani-utczának a Budapesten emelendő IV-ik dunai hid megnyitására okvetlen bekövetkező meghosszabbításakor a m. kir. Curia épülete – annak jelentékeny része az új útba esvén – lebontás alá kerül, az építkezés elől tovább kitérni lehetetlen.”
Hauszmann Alajos tervei alapján 1893. augusztus 16-án kezdődött meg az építkezés: a millenniumi év egyik emlékének tervezett Igazságügyi Palotának 1896-ra kellett elkészülnie.
Forrás: Bódiné dr. Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota, HVG-Orac, 2016.
