2025

I. A Kstv. 37/B. §-ában szabályozott, szakértő előzetes kirendelése jogintézményének alkalmazását önmagában nem zárja ki az a körülmény, hogy ugyanarra az ingatlanra már volt folyamatban kisajátítási eljárás, amennyiben a korábbi eljárást a kisajátítási hatóság végleges döntésével megszüntette. 
II. A kisajátítást kérő a kisajátítási kérelem visszavonásának és ismételt előterjesztésének lehetőségét nem használhatja rendeltetésellenes módon [2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 25. § (2) bek., 37/B. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 6. §, 62. §].

A 2022. évi anyatehéntartási támogatás jogszabályi feltételei körében a támogatást igénylő részéről kötelezettségei teljesítésének módja az állomány nem ellett része termékenyítési eseményei bejelentési kötelezettségét illetően, a vonatkozó Jogcímrendelet által értelmezhetően külön meghatározott. A mulasztás értékelésekor a 640/2014/EU rendelet késedelmi szabályai közvetlen alkalmazási kötelezettségére is figyelemmel lehet csak az esetleges jogkövetkezményeket megállapítani [5/2015. (II. 19.) FM rendelet (Jogcímrendelet) 7. § (2b), 13. §, (3) bek. c) pontja, 7.

Becslés akkor alkalmazható, ha a nyomozóhatóság megkeresésében olyan bűncselekmény gyanújáról tájékoztatja az adóhatóságot, amely az Adóig. vhr. 87. § (1) bekezdésében szerepel [465/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (Kormányrendelet)]

Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása tekintetében bír jelentőséggel [2017. évi CL. törvény (Art.) 9. §, 18. §, 141. § (2) bek., 48. §, 141. § (5) bek.; 1990. évi C. törvény (Itv.) 43. § (3) bek.].

A megállapodás érvényességének megtámadásakor jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés alatt a másik fél jogellenes magatartását vagy harmadik személy jogellenes magatartását kell érteni, ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtámadással élő fél szubjektív érzete és annak időtartama önmagában nem minősül megtámadásra okot adó jogellenes fenyegetésnek, illetve kényszerhelyzet fennállásának [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (4), (7) bek.].

I. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius kötelemkeletkeztető szabály: akkor alkalmazható, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogvita nem bírálható el a felek jogviszonyára irányadó szabályok szerint, mert azok vagy a felek szerződése az alaptalan gazdagodás tényállására nem terjednek ki. Ezért a jogalap nélküli gazdagodással a felek között a jogviszonyuktól független, önálló kötelmi jogviszony jön létre [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (1)–(2) bek., 6:58. §, 6:144. § (1) bek., 6:525. § (1)–(2) bek., 6:579.

A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, amennyiben a megsértett jogszabályhely és a megjelölt jogkérdés között semmilyen kimutatható kapcsolat nincs, illetve az adott jogkérdést a jogerős ítélet nem értelmezte [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 409. § (2) bek., 410. § (1)–(2) bek.].

Ha a keresetlevél a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz oly módon, hogy erre figyelemmel a keresetlevél alapján nem állapítható meg, hogy a per elbírálása mely bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, akkor az eljárás megindításával érintett bíróság nem rendelheti el a keresetlevél áttételét, hanem annak hiánypótlása iránt kell intézkednie [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 20. § (4) bek., 24. § (1) bek., 29. §, 30. § (2) bek, 31. § (2) bek. c) pont, 36–37. §, 169–170. §, 173–174. §, 176. § (2) bek. c) és e) pont].

Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére (bírósághoz fordulás jogára) vonatkozó szabályok. A felek szerződési szabadsága ezért eltérő elévülés-megszakítási okok meghatározására nem terjed ki, azaz a Ptk. szerinti elévülés-megszakítási okok köre (megállapodással) nem bővíthető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek.].

A tulajdoni hányadok 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kezdeményezése alapján a közgyűlést a közös képviselő 30 napon belüli időpontra köteles összehívni, e körben is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni a tulajdonostársak részére [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.). 33. § (2) bek., 35. § (2) bek.].