2024

155. I. A kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető. Ennek alapján a károsult szabadon dönthet arról, hogy igényét kizárólag az ügyvédi irodával [...]

I. A kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető. Ennek alapján a károsult szabadon dönthet arról, hogy igényét kizárólag az ügyvédi irodával szemben érvényesíti vagy együttesen a mögöttes felelős ügyvéddel. A károsult ugyanakkor a kártérítési igényét közvetlenül az ügyvéddel szemben nem érvényesítheti, ennek előfeltétele, hogy az iroda vagyona a követelést nem fedezi. 

154. A szerződéses szabadság elvéből következően a bíróság nem hozhat létre a felek között szerződést, ez vonatkozik a közös tulajdon megszüntetésének esetére is. [...]

A szerződéses szabadság elvéből következően a bíróság nem hozhat létre a felek között szerződést, ez vonatkozik a közös tulajdon megszüntetésének esetére is. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:84. § (2), (6) bek.].

153. I. Az abszolút kizárási okok köre zárt; analógia útján további feltétlen kizárási ok nem alkotható. A bírónak az ügyben való korábbi eljárása miatti kizártságának okait a Be. 14. § (3) bekezdése kimerítően [...]

I. Az abszolút kizárási okok köre zárt; analógia útján további feltétlen kizárási ok nem alkotható. A bírónak az ügyben való korábbi eljárása miatti kizártságának okait a Be. 14. § (3) bekezdése kimerítően felsorolja; következésképp az ott írt eseteken kívül nem tekinthető elfogultság címén sem kizártnak az a bíró, aki a vádemelést követően az ügyben korábban eljárt. 

152. I. A költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználása valamennyi olyan pénzeszközre mint elkövetési tárgyra vonatkozik, amelynek folyósításával kapcsolatban norma vagy aktus célt jelöl meg. [...]

I. A költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználása valamennyi olyan pénzeszközre mint elkövetési tárgyra vonatkozik, amelynek folyósításával kapcsolatban norma vagy aktus célt jelöl meg. A magatartás a jóváhagyott cél tekintetében akkor tényállásszerű, ha a normában vagy aktusban megfogalmazott szándék, törekvés, irány bármely elemétől eltér. 

151. I. A Btk. 290. §-a szerinti aktív vesztegetés esetén a törvényi tényállás alanyi oldalához tartozó elemre, a célzatra nem lehet önmagában abból következtetést levonni, hogy a passzív oldalon álló mit tesz vagy mit nem tesz. [...]

I. A Btk. 290. §-a szerinti aktív vesztegetés esetén a törvényi tényállás alanyi oldalához tartozó elemre, a célzatra nem lehet önmagában abból következtetést levonni, hogy a passzív oldalon álló mit tesz vagy mit nem tesz. Ugyancsak nem elégséges következtetési alap – kellő konkrétság hiányában – a jogszabályi rendelkezésekből fakadó általános hivatkozás [Btk. 290. §]. 

150. I. A gyülekezési szabadság megsértése vétség tekintetében, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) 9. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából félkatonai ruházatnak az állami haderőn kívüli [...]

I. A gyülekezési szabadság megsértése vétség tekintetében, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) 9. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából félkatonai ruházatnak az állami haderőn kívüli, nem hivatalos vagy nem jogszerűen működő fegyveres szerveződés által használt ruházat tekinthető. A Gytv. 9.

Feliratkozás a következőre: 2024