Kvk.VII.39.179/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.179/2024/6.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Dr. Oláh Magdolna Andrea (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, eljáró képviselő: Dr. Halász Árpád ügyvéd (cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság 115/2024. (VI. 17.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság 115/2024. (VI. 17.) számú határozatát a Fonyódi Helyi Választási Bizottság 45/2024. (VI. 10.) számú határozatára kiterjedően megsemmisíti és elrendeli az egyéni listás képviselők megválasztására irányuló szavazás megismétlését.

A megismételt szavazás időpontját 2024. július 7. napjára tűzi ki.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Fonyódi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 45/2024. (VI. 10.) HVB határozatával megállapította a 2024. június 9. napjára kitűzött, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az egyéni listás képviselő választás eredményét. A határozatban foglaltak szerint a megválasztott képviselők és a rájuk leadott érvényes szavazatok száma: Francsics Zoltán József 1253, Lehel László 1219, Horváth Norbert 1179, Árok László 1113, Lebó Attila 1060, Gyurina Mária 1038, Németh Helga 1040, Dr. Oláh Andrea 1020.

A fellebbezés

  1. Farkas Gábor képviselő-jelölt a határozattal szemben a törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a HVB határozatának megváltoztatását, az érvénytelen szavazatok felülvizsgálatát, a szavazatok újraszámlálását arra hivatkozva, hogy a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében, 188-198. §-aiban, 223. § (3) bekezdés a) pontjában, 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakat. Álláspontja szerint a négy szavazóköri jegyzőkönyvben megállapított összesen 42 db érvénytelen szavazat igen magas számából alappal vonható le következtetés arra, hogy hogy a szavazatszámláló bizottságok nem a törvénynek megfelelően határozták meg azok érvénytelenségét. Hivatkozott arra, hogy tudomása szerint a szavazatszámláló bizottságok érvénytelennek nyilvánítottak olyan szavazatokat is, amelyek mellett a szavazólap rajzot, egyéb megjegyzést tartalmazott, ami önmagában nem érvénytelenségi ok. Hivatkozott továbbá arra, hogy az egy szavazatnyi különbség minimális, illetve a 003. és 004. szavazókörökben az éjszaka folyamán kétszer is volt áramszünet, ami fokozta a hibalehetőséget.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 115/2024. (VI. 17.) számú határozatával a HVB határozatát, a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményét megváltoztatta és megállapította a megválasztott képviselőket és a rájuk leadott érvényes szavazatok számát: Francsics Zoltán József 1254, Lehel László 1220, Horváth Norbert 1179, Árok László 1114, Lebó Attila 1062, Gyurina Mária 1039, Németh Helga 1038, Farkas Gábor 1023.
  2. A határozat indokolása szerint a TVB az ügy összes iratát tartalmazó iratanyag és a bizonyítékok (az érvénytelen szavazatok, az érvénytelen szavazólapok megfelelősége) vizsgálata alapján a fellebbezést megalapozottnak találta; a Somogy Vármegyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) tagjai közreműködésének igénybevételével a szavazatok újraszámlálását kétszer elvégezte; a választás eredményét megállapította. Az újraszámlálás során a jelöltekre leadott szavazatok a szavazóköri jegyzőkönyvekben rögzítettektől mind a négy választókörben eltértek, szinte minden jelöltnél talált eltérést a 003. és 004. szavazókörökben, illetve Farkas Gábor és Dr. Oláh Andrea képviselőjelöltek esetében harmadik kontrollszámítást is végzett. A szavazóköri szavazat eltérések száma, és az újonnan összesített eredmény hatással van a megválasztott képviselők személyére, és megállapította, hogy Farkas Gábor szavazatainak összesítésén kívül a számlálás során más számolási hibát is „fellelt”.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a TVB határozatának megváltoztatását, a HVB határozatának helybenhagyását, szükség esetén a szavazatok újraszámlálásának az elrendelését arra hivatkozva, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 223. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint a 241. § (3) bekezdését. Álláspontja szerint az újraszámolásnak nem volt jogi indoka, mert a fellebbezésben a fellebbező nem igazolta és nem valószínűsítette a jogszabálysértés tényét. A Kúria következetes gyakorlata alapján önmagában az alacsony szavazatkülönbség és a magas érvénytelen szavazatok száma nem indokolja a szavazatok újraszámlálását, ahhoz ugyanis az eredményre is kiható jogszabálysértés valószínűsítése szükséges. A valószínűsítés esetén a puszta tényállítás még nem elegendő, legalább független nyilatkozatok, képi vagy okirati bizonyítékok csatolása szükséges.
  2. Kifogásolta, hogy a választási bizottság tagjai – a TVI vezetőjének csatolt nyilatkozatából és a TVB ülésről készült jegyzőkönyvből megállapíthatóan – nem vettek részt a szavazatok újraszámlálásában, azt helyettük és távollétükben a TVI végezte el. A Ve. 241. § (3) bekezdése a választási iroda közreműködését lehetővé teszi ugyan, a közreműködés azonban nem jelenti azt, hogy a választási bizottság helyett, jelenlétüket mellőzve történhet az újraszámlálás. A választási bizottság tagjai nélkül nem garantálható az eljárás törvényessége, és a jelöltek és jelölő szervezetek delegált tagjainak sem áll módjában a delegáló törvényes és jogos érdekeinek védelme. A választási bizottság mellőzése az eredményre érdemi kihatással volt, az eredeti helyes számítás helyett tévesen számolt a választási iroda.
  3. Farkas Gábor jogi képviselője útján észrevételt terjesztett elő, amelyhez csatolta az áramszolgáltató igazolását és a bizottsági tagok nyilatkozatait az áramszünet tényéről és az azzal kapcsolatos eseményekről.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alapos.
  2. A Kúria megállapította a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján, a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, és a következetes kúriai gyakorlat (Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/2., Kvk.II.37.325/2014/3., stb.) szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, valamint a jogsértés tételes megjelölésén túl az arra vonatkozó okfejtést, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
  4. A TVB által elbírált fellebbezés – a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően – megfelel a fellebbezéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek, tartalmazza a jogszabálysértésre hivatkozást, illetve a megsértett konkrét jogszabályt, a jogszabályhelyek és az okok megjelölésével [Ve. 223. § (2) bekezdés a) pont]. A TVB erre figyelemmel a fellebbezést köteles volt elbírálni. A fellebbezés elbírálása során a TVB arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbezésben foglaltak a szavazatok újraszámlálását megalapozzák; döntésének meghozatala során mérlegelte a szavazatszámlálással kapcsolatos, általa ismert tényeket (az áram kimaradásokat), valamint a szavazatok érvénytelenségével kapcsolatos nyilatkozatok valószínűségét (a fellebbező tényállításait, illetve a TVI döntést előkészítő iratanyaga alapján megállapítható hiányosságokat), valamint mindezek kihatását a választás eredményére. Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmező a fellebbezésben foglaltakkal, illetve a TVB-nek az újraszámlálást elrendelő döntésével nem ért egyet, a fellebbezés érdemi elbírálását nem teszi jogsértővé.
  5. A kérelmező arra megalapozottan hivatkozott, hogy a követendő kúriai gyakorlat (Kvk.II.37.500/2014/6., Kvk.VII.39.130/2024/4., stb.) szerint a szavazatok újraszámlálását önmagában a kis szavazatkülönbség nem eredményezheti, a kis szavazatkülönbség esetére történő újraszámlálásra ugyanis a Ve. nem tartalmaz szabályt, illetve önmagában a kis szavazatkülönbség a választási eljárás alapelveinek [Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pont] megsértését sem eredményezi. A TVB azonban – a fentiekben kifejtettek szerint – nem csupán a kis szavazatkülönbségre tekintettel döntött a szavazatok újraszámlálásának az elrendeléséről.
  6. A Kúria itt tér ki arra, hogy Farkas Gábor jogi képviselője a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételt minősített elektronikus aláírással nem látta el, ami sérti a Ve. 223. § (1) bekezdését, 224. § (5) bekezdését, 231. § (2) bekezdését, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 5. és 38. pontjait, az Európai Parlament és a Tanács belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet 3. cikk 12. pontját, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontját, valamint ellentétes a követendő kúriai gyakorlattal (Kvk.II.37.442/2018/4., Kvk.I.39.246/2022/2., Kvk.V.39.117/2024/3., stb.), ezért a felülvizsgálati eljárás során nem vehető figyelembe.
  7. A Ve. 241. § (3) bekezdése szerint, ha a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással fellebbezést nyújtottak be, és a benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
  8. A Ve. kimerítően felsorolja a választási irodák feladatait, amelyek között szerepel a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítése [Ve. 75. § (1) bekezdés c) pont].
  9. A Ve. 241. § (3) bekezdése alapján a szavazatok újraszámlálása a választási bizottság, illetve a bíróság kötelessége, amelynek elvégzése során a választási iroda tagjainak közreműködését vehetik igénybe. A Ve. által használt közreműködésen a szavazatok újraszámlálása során a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenység elvégzésében, ellátásában való közös tevékenységet, illetve segítségnyújtást kell érteni. Erre figyelemmel a választási iroda tagjainak a szavazatok újraszámlálásában való közreműködése nem az újraszámlálás választási bizottság távollétében történő elvégzését jelenti, a TVI a szavazatok újraszámlálását a döntéselőkészítő tevékenysége során a választási bizottság nélkül nem végezheti el.
  10. A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása [Ve. 14. § (1) bekezdés]. A Kúria a Kvk.VI.39.308/2022/5. számú határozatában rámutatott arra, hogy a „választási bizottságok összetételükben és jogállásuknál fogva is garantálják a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, kiemelten a pártatlanságot és a függetlenséget. A feladatok ellátásához megfelelő hatáskörök kapcsolódnak, melyek közül az egyik legfontosabb a jogvita (panasz, kifogás) elbírálásának joga. A választási eljárás tisztaságának garanciáit a Ve. a választási bizottságok vonatkozásában több rendelkezéssel is biztosítja, ilyen a választási bizottságok létrehozásának módja, a személyi összetétele, az összeférhetetlenségi szabályok, a működésének rendje. Létszámukat a Ve. határozza meg, elnökét, elnökhelyettesét a bizottság a választott tagok közül választja.”
  11. A fentiek alapján a választások folyamatában garanciális jelentősége van annak, hogy a választási szervek, vagyis a választási bizottságok és a választási irodák a törvényhozó által a hatáskörükbe utalt feladataikat a törvényben meghatározottak szerint végezzék. A Ve., vagy a választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja), a TVI a választási bizottság hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében a TVB távollétében történő megszámlálásával nem bízható meg (nem felhatalmazható).
  12. A TVB határozata iratellenesen tartalmazza, hogy a szavazatok újraszámlálását a választási bizottság végezte el. Az ügyiratok (a TVI vezetőjének feljegyzése, illetve a választási bizottság 2024. június 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyv) alapján megállapítható, hogy a szavazatok újraszámlálását a TVB elrendelte, azonban azt nem végezte el. A TVB a TVI által elvégzett számlálás eredményét az abban való részvétel nélkül, csupán elfogadta.
  13. A Kúria megállapította, hogy a TVB az általa elrendelt szavazat újraszámlálást nem végezte el, ezzel megsértette a Ve. 241. § (3) bekezdés második mondatában foglaltakat, amelyre tekintettel a szavazatok bíróság általi újraszámlálásának lenne helye, ennek elrendelésére azonban a Kúriának – a következők szerint – nincs törvényes lehetősége.
  14. A Somogy Vármegyei TVI 2024. június 21-én a felülvizsgálati kérelem és mellékletei mellett, „Fonyódtól átvett iratok” és „TVI iratai” megjelöléssel – a Kúria erre irányuló rendelkezése, megkeresése nélkül – intézkedett a Fonyód 001., 002., 003., és 004. szavazókörök vonatkozásában a névjegyzékek összesítő lapjai és a „képviselőv. érvényes és érvénytelen szavazatai” Kúriára történő megküldéséről. Az iratokat a TVI munkatársa személyesen hozta, 2024. június 21-én 8 óra 23 perckor a Kúria Ügykezelő Irodáján (a továbbiakban: Iroda) egy 64 x 24 x 38 cm méretű sérült „OBI-s költöztető dobozt” adott át az Iroda munkatársainak. A dobozt a TVI munkatársa a tetejével lefelé helyezte el az Irodán, mert az alja ki volt szakadva. Az Iroda jelenlévő munkatársai a dobozt nem nyitották ki, azonban az azon lévő sérülések mérete lehetővé tette, hogy szemrevételezéssel, a dobozba betekintve megállapítsák, hogy abban összekötve (kötegelve) szavazólapok találhatók.
  15. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása alapelvét.
  16. A Ve. nem tartalmaz külön szabályozást arra vonatkozóan, hogy a szavazatok újraszámolása esetén a választási iratok szállítását a jogorvoslati fórumokhoz (a területi választási bizottságokhoz, illetve a bírósághoz) milyen módon és hogyan kell megszervezni és lebonyolítani. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának alapelvéből azonban az a (minimum)követelmény mindenképpen levezethető, hogy a szavazatokat tartalmazó szállítóeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban, illetve abból szavazólapot, illetve azt tartalmazó csomagot elhelyezni, kicserélni, eltávolítani ne lehessen. Ennek érdekében, figyelemmel a Ve. 75. § (1) bekezdés f) pontjára is, a választási irodának gondoskodnia kell a szállítóeszköz megfelelő lezárásáról és ezen állapotnak a szállítás során, annak befejezéséig, a jogorvoslati szervnek átadásáig történő megőrzéséről.
  17. Ha a választási iratokat (szavazatokat) tartalmazó szállítóeszköz olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy, vagy személyek is hozzáférhettek, annak tartalma kétséget kizáróan nem rekonstruálható, akkor az – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelme miatt – a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti, a választás eredménye elleni, a szavazatok újraszámlálása útján történő jogorvoslatot ellehetetleníti.
  18. Mivel a Kúriára 2024. június 21-én érkezett, szavazatokat tartalmazó szállítóeszközön (dobozon) található sérülés mérete és jellege folytán a Ve. 241. § (3) bekezdés szerinti bírósági jogorvoslat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelme nélkül nem végezhető el, a Kúria a szavazás megismétlését rendelte el. A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve., vagy választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja).
  2. A Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti, a választás eredménye elleni, a szavazatok újraszámlálása útján történő jogorvoslatot – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelme miatt – ellehetetleníti, ha a választási iratokat (szavazatokat) tartalmazó szállítóeszköz olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy, vagy személyek is hozzáférhettek, annak tartalma kétséget kizáróan nem rekonstruálható.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (1)-(2) bekezdései, 241. § (2) bekezdés alapján döntött.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
  4. Budapest, 2024. június 28.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró