Kvk.VII.39.168/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.168/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Vécsi István
                      (cím1)

A kérelmező képviselője: Richtárcsik Ügyvédi Iroda
                                       eljáró ügyvéd: dr. Richtárcsik Máté
                                       (cím2)

Az érintett: Horváth Bettina 
                  (cím3)

Az érintett képviselője: Mészáros Ügyvédi Iroda
                                    eljáró ügyvéd: dr. Mészáros János József
                                    (cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 132/2024. (VI. 16.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúriaa Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 132/2024. (VI. 16.) számú határozatát akként változtatja meg, hogy a fellebbezés 5., 6. és 8. pontjait érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és a Ricsei Helyi Választási Bizottság 45/2024. (VI. 10.) számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Ricsei Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 45/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napján megtartott általános választásán Ricse település polgármester-választásának eredményét. Az eredményről felvett jegyzőkönyv alapján a névjegyzékben lévő választópolgárok száma: 1180; szavazóként megjelent választópolgárok száma: 853; urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma: 853; érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 9; érvényes szavazólapok száma: 844. A szavazatok száma jelöltenként: Dudás András független jelölt: 205; Horváth Bettina független jelölt: 226; Vécsi István független jelölt: 372; Kaskó Barnabás Tamás független jelölt: 41. A választás eredményes, a megválasztott polgármester: Vécsi István.
  2. Az érintett fellebbezést nyújtott be a HVB határozata ellen, melyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdésére hivatkozással az eredmény megsemmisítését és a polgármester választásra vonatkozó szavazás megismétlésének elrendelését kérte. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a választáson polgármesterjelöltként indult.
  3. Fellebbezésének 1. és 2. pontjaiban előadta, hogy az 1. számú szavazókörben az 1. számú nyilatkozat alapján a „szavazatszámláló bizottság tagja a szavazáshoz segítséget kért, tekintettel arra, hogy nem tud olvasni”. ... a megválasztott polgármester lánya egyedül kísérte be a nevezett személyt a szavazófülkébe és megmutatta, hogy a kérelmezőre kell szavazni. Ezzel sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 181. § (1) bekezdése. Mindezeken túl a 2., 3. és 4. számú nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a megjelölt szavazatszámláló bizottsági tag további három embert egyedül kísért be a szavazófülkébe, megsértve a Ve. 181. § (1) bekezdését.
  4. A fellebbezés 3. pontjában kifejtette, hogy az 5., 6., 7. és 8. számú nyilatkozat alapján az 1. számú szavazókörben elmaradt az urnák plombazárásának ellenőrzése és ennek aláírása, majd később kiderült, hogy „az urna fedele jelentős mértékben mozog”, majd az urnák felnyitásakor azok teteje „már jelentősen szorosabbra volt zárva”, ezzel sérült a Ve. 174. § (1) és (2) bekezdése.
  5. A fellebbezés 4. pontjában foglaltak szerint, a 4. számú nyilatkozat és további két személytől származó nyilatkozat szerint „a szavazatszámláló bizottság tagja” ... egy urnával elhagyta a szavazóhelyiséget és azt a közeli csárdába vitte éppen akkor, amikor a mozgóurnát kellett volna kísérnie. Ezzel sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja és 184. § (1) bekezdése.
  6. A fellebbezés 5. pontja szerint összesen 21 fő nyilatkozott úgy a csatolt iratok alapján, hogy a választást megelőzően Vécsi István polgármesterjelölt vagy „az őt támogató személy” felkereste őket, hogy „rá kell szavazni, hogy a közmunkával minden rendben legyen”. Ezzel Vécsi István (kérelmező) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjait, befolyásolva a választás eredményét.
  7. A fellebbezés 6. pontjában arra hivatkozott, hogy két személy nyilatkozatának „tartalma szerint” Vécsi István polgármesterjelölt és támogatója pénzt és bérlakást ajánlott fel a szavazatáért, továbbá valótlan tartalmú nyilatkozatra próbálta rávenni. A jelölt ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjait, befolyásolva a választás eredményét.
  8. A fellebbezés 7. pontja azt kifogásolja, hogy a …ban nem biztosították a szavazás titkosságát, mert a csatolt jegyzőkönyv és nyilatkozatok alapján a szavazópolgárok kezében már ott volt egy papír, hogy kire kell szavazniuk. Az ápolónő végig is nézte, hogy a szavazópolgárok kire szavaznak. Ezzel sérült a Ve. 185. § (2) bekezdése.
  9. Végezetül a fellebbezés 8. pontjában állította, hogy a három darab csatolt nyilatkozat és két darab hangfelvétel szerint Vécsi István polgármesterjelölt és támogatói nem engedték meg a három ellenjelöltnek, hogy a …ban és a …ban bemutatkozzanak. A hangfelvétel alapján a szanatóriumban lakó egyik választópolgár másképp szavazott volna, „ha tisztában van vele kik az indulók”. Ezzel a magatartásukkal megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjait, befolyásolva ezzel a választás eredményét és nem biztosítva a jelöltek egyenlőségét.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A fellebbezés alapján eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 132/2024. (VI. 16.) számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta, a polgármester-választás eredményét megsemmisítette és a szavazás megismétlését rendelte el, melynek napját 2024. július 7-ére tűzte ki.
  2. Határozatának indokolása szerint a becsatolt bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy „magas szinten valószínűsíthető, hogy oly mértékben sérültek a Ve. fellebbező által hivatkozott rendelkezései, hogy azok alapot adnak arra, hogy a Területi Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja által biztosított lehetőséggel élve a határozatot megváltoztassa”.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását és „a fellebbezés elutasítását” kérte. Érintettsége tekintetében arra hivatkozott, hogy a HVB határozata a polgármesternek történő megválasztásáról rendelkezett, ezért annak megsemmisítése a jogát, jogos érdekét érinti.
  2. Előadta, hogy a fellebbezés részben a kampányidőszakkal kapcsolatos jogsértést állított, mellyel kapcsolatban a Kúria elvi éllel mutatott rá, hogy élesen meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslattól (Kvk.VII.39.544/2022/2. számú határozat).
  3. Álláspontja szerint a fellebbezés 1., 2. és 4. pontjaiban foglaltak a Ve. 211. §-a alapján, az 5., 6. és 8. pontjaiban foglaltak a Ve. 208. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége elleni kifogással támadhatók, illetve azokat a Ve. 213. §-a alapján át kellett volna tenni a HVB részére.
  4. Előadta, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 43. §-át, továbbá a 46. § d) pontjában foglaltakat. A TVB határozat nem rögzíti azt a tényállást, amit megállapított, nem értékelte saját rendelkezéseivel összhangban az egyes bizonyítékokat, az eredmény megsemmisítésének és a választási eljárás megismétlésének következményét, még csak nem is hivatkozta azokat a jogszabályhelyeket, melyek sérelmét megállapította. A támadott határozatból az sem derül ki, hogy a választási bizottság hány tagból állt, a tagokból hány tag volt jelen, a jelenlévő tagokból hányan szavaztak.
  5. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásával egyidejűleg büntetőfeljelentéseket tett.
  6. Az ügy érdemében, a fellebbezés 1. és 2. pontjaival kapcsolatban előadta, hogy az állított jogsértés nem történt meg, a fellebbezés 1. pontja értelemzavaró. Állítása igazolására csatolta a „Nyilatkozat” megnevezésű okiratot, mely okiratban a szavazatszámláló bizottság tagjai, illetve a jegyzőkönyvvezető is hitelesítik annak tartalmát. Mellékelte továbbá a Helyi Választási Iroda Vezetőjének nyilatkozatát, miszerint a szavazatszámláló bizottság tagjai között nincs olvasni nem tudó személy.
  7. A fellebbezés 3. pontjában foglaltak cáfolatára melléklete a 05-248-001-0 számú, „Általános szavazóköri jegyzőkönyv” megnevezésű okiratot. Ezen okirat tartalmazza az urnák lezárásához felhasznált biztonsági plombák sorszámát, és mind a 9 fő szavazatszámláló bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető, illetve első szavazó választópolgár kézjegye ellátásával tanúsította annak tényét, hogy az 1. számú szavazókörben nem maradt el a szavazóurnák plombazárásának ellenőrzése. A fellebbezéshez csatolt nyilatkozat ehhez képest feltételezéseken alapul. A szavazatszámláló bizottság tagjai az urnák állapotát/ürességének tényét ellenőrizték, az elsőként szavazó – a választói névjegyzékben 548. sorszámmal nyilvántartásba vett – választópolgárral együtt megvizsgálták, valamint azokat aláírták, így a szavazatszámláló bizottság az eljárásával nyilvánvalóan nem sértette meg a Ve. 174. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit. A szavazóköri jegyzőkönyv szerint továbbá a szavazóként megjelent választópolgárok száma: 426; az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma: 426, ami bizonyítja azt, hogy a szavazatszámláló bizottságnál szavazólap nem hiányzott, következésképp a hivatkozott jogszabálysértések nem történtek meg.
  8. A fellebbezés 4. pontja szintén alaptalan, hiszen ... nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Ezt alátámasztja az általános szavazóköri jegyzőkönyv megnevezésű okirat, a Helyi Választási Iroda vezetőjének a nyilatkozata, ... nyilatkozata, valamint a …ban 2024. június 9. napján dolgozó 7 fő alkalmazott nyilatkozata is.
  9. A fellebbezés 5. pontja a tényeket, időpontot nélkülözi, emiatt érdemben nem értékelhető. E tekintetben a büntetőfeljelentést megtette.
  10. A fellebbezés 6. pontja szintén minden alapot nélkülöz. E körben kifejtette, hogy a Ricsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének nyilatkozata szerint a településen sem szociális bérlakás, sem szanatórium nem található. Éppen az érintett, illetve családja volt az, aki Facebook poszt útján 500.000 forintot ajánlott fel annak, aki „megdönthetetlen bizonyítékot tud bemutatni, hogy választási csalást szerettek volna végrehajtani”.
  11. A fellebbezés 7. pontjával kapcsolatban előadta, hogy a …ban külön orvosi szobának a szavazás céljából történő rendelkezésre bocsátása garantálta a szavazás titkosságát. A kijelölt szoba szeparált, önálló bejárattal rendelkezik. Ennek igazolására csatolta az intézményvezető nyilatkozatát. Egyes bentlakó szavazópolgárok kezében volt olyan „cetli”, amelyen fel volt írva egy-egy jelölt neve, azonban a fellebbezőnek vagy nem volt tudomása arról, vagy szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy ezekre a cetlikre az idősotthonban lakó szépkorúak saját maguk segítése céljából, saját kezűleg írták fel az általuk preferált jelölt nevét azért, hogy a 28 jelölt közül könnyebben kiválaszthassák a nekik tetszőt. A …ban lakó 15 személy átlagéletkora 90 év, mely körülményre tekintettel könnyen belátható a kifogásolt magatartás létjogosultsága. Ez nem eredményezhette a Ve. 185. § (2) bekezdésébe foglalt, a szavazás titkosságára vonatkozó rendelkezések megszegését. Csatolta a …ban szavazó 10 lakó nyilatkozatát, valamint kamerafelvételt arra vonatkozóan, hogy a mozgó urna mozgatása legalább 3 fő egyidejű jelenlétével biztosítva volt. Mellékelte továbbá egy gondozónő nyilatkozatát, amely a tőle segítséget kérő szavazópolgároknak nyújtott segítség módját ismerteti.
  12. A fellebbezés 8. pontjában foglaltak cáfolataként csatolta egy másik jelölt nyilatkozatát, valamint a jegyző arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az egyébként a 2. számú szavazókör területére eső ... Ricse megnevezésű pszichiátriai betegek otthona vonatkozásában az önkormányzat nem minősül fenntartónak. Mellékelte továbbá a … (a továbbiakban: idősek otthona) intézményvezetőjének azon nyilatkozatát is, mely indokát adja annak, hogy mely okból nem biztosította a jelöltek számára a személyes bemutatkozás lehetőségét az intézményben. Megjegyezte, hogy Horváth Bettina (érintett) szórólapjai eljutottak az intézményhez. Csatolta továbbá a ... Ricse intézmény szervezeti egység vezetőjének azon nyilatkozatát, miszerint Horváth Bettina polgármesterjelölt részére a bemutatkozás lehetőségét biztosította.
  13. Végezetül kifogásolta, hogy a fellebbezéshez csatolt hangfelvételek megismerését a TVB nem biztosította a számára, ez pedig a tisztességes eljáráshoz való alapjogot sérti.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett a nyilatkozatában a TVB határozatának helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az érintettsége egyértelműen megállapítható és a választási iroda nyilvántartásából ellenőrizhető.
  2. Előadta, hogy a fellebbezés nem tartalmazza, hogy az említett személyen kívül más bizottsági tag is bekísérte volna az érintett választópolgárt a szavazófülkébe. Az olvasni nem tudó szavazóbizottsági tagra vonatkozó állítás téves.
  3. A fellebbezésében nem az urnák plombálásának hiányára hivatkozott, hanem arra, hogy a lezárt urnák matricáit nem írták alá. A nyilatkozata nem csak feltételezéseken alapul, egyrészt a plomba mellett nemzeti színű zsinór is rögzíti az urna fedelét, másrészt az urna „megrázásakor” a nyilatkozó érzékelte az urna tetejének „jelentős mozgását”, a nap végén pedig az urna „feszesen lezárt”. A szavazólapok száma érdemben nem bizonyít semmit.
  4. Arra is hivatkozott, hogy nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy ... szavazóbizottsági tag. „Köztudott, hogy a mozgó utasokat ő fuvarozta.” A felülvizsgálati kérelem nem ad arra magyarázatot, hogy a nevezett személy milyen feladatkört látott el.
  5. A közmunkások által tett nyilatkozatok kapcsán előadta, hogy számtalan megkeresést kapott, amely igazolja a fellebbezésben foglaltakat. Kérte a kérelmező nyilatkoztatását, hogy a „köztudottan” nem a kérelmezőre szavazó közmunkások jogviszonyának megszüntetésére sor került el.
  6. A pénz és szociális bérlakás felajánlására vonatkozó állítása kapcsán arra hivatkozott, hogy „azóta” ezt hangfelvétellel is tudja bizonyítani.
  7. A Facebook bejegyzést valóban közzétette, amely a választás lebonyolításának tisztaságát szolgálta.
  8. Előadta, hogy az idősek otthonában lefolytatott szavazással kapcsolatban nem a szavazóhelyiség kialakítását, hanem az időseknél lévő cetlit és a gondozónő segítségét kifogásolta. Amennyiben nem lehetett kampányolni, felmerül a kérdés, hogy az idősek hogyan választották ki, hogy kire szavaznak. Az egyik nyilatkozóval maga a kérelmező beszélt és tiltotta meg az érintettnek a személyes bemutatkozást. Hangsúlyozta, hogy az intézményvezető munkáltatója a kérelmező, amely kétségessé teszi a nyilatkozatát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az alábbiak szerint – alapos.
  2. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák. A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, (…) ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”
  3. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  4. A Kúria elsőként a kérelmező Kvk.VII.39.544/2022/2. számú határozatra hivatkozását és az áttételre vonatkozó érveit vizsgálta és megállapította, hogy a felhívott határozatban a kifogás áttétele a helyi választási bizottsághoz azért merült fel, mert a megjelölt ügyben felülvizsgálati kérelmet benyújtó kérelmező a választás eredményét nem támadta jogorvoslattal, ezért az abban az ügyben eljáró területi választási bizottság a kifogást jogszerűtlenül bírálta el az eredményt megállapító határozat elleni fellebbezésként, azt a helyi választási bizottsághoz kellett volna áttennie.
  5. A jelen eljárásban ugyanakkor a fellebbező (érintett) a választás eredményét vitatva a Ve. 241. § (2) bekezdésére alapította a fellebbezését, ezért a TVB hatásköre a fellebbezés elbírálására fennállt, mint ahogyan a választáson jelöltként induló Horváth Bettina érintettsége is a fellebbezés benyújtására.A szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés ugyanis, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható. Ezért a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas (Kvk.I.37.495/2018/2.; Kvk.V.39.127/2024/3.).
  6. A Kúria a fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem érdemét vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy a TVB határozata nem rögzít tényállást, nem tartalmazza, hogy mely bizonyítékokat milyen súllyal vett figyelembe a döntése meghozatala során, továbbá a határozatból végső soron az sem állapítható meg, hogy a TVB a döntését mely jogszabálysértés(ek) megállapítására alapította. Míg a fellebbező kötelezettsége a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és az azt alátámasztó bizonyítékok csatolása, addig a Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  7. Tekintve, hogy a Kúria döntési jogköre a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján korlátozott, azaz megismételt eljárás elrendelésére a lényegében a döntés érdemi indokolását nem tartalmazó TVB határozat esetén sincs lehetőség, ezért a felülvizsgálati kérelem mentén a fellebbezésben foglaltakat kellett vizsgálni. A Kúria e helyütt visszautal a [36] bekezdésben foglaltakra, azaz arra, hogy a tárgyi fellebbezés azon, a szavazatszámláló bizottság tevékenységével összefüggő jogsértések orvosolását szolgálja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták.
  8. A Kúria gyakorlata alapján a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott azon követelmény, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem jogi érvelése (vagy annak legalább egy része) a támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja (Kvk.VII.39.118/2024/2., Kvk.I.39.156/2024/2.). Ugyanezen rendelkezés a Ve. alapján a fellebbezésre is irányadó. A Kúria megállapította, hogy a fellebbezés 5., 6. és 8. pontjai – ahogyan arra a kérelmező is helyesen hivatkozott – a kampányidőszakkal kapcsolatos jogsértésekre és ezzel összefüggésben állított alapelvi sérelmekre vonatkoznak, a szavazatszámláló bizottság tevékenységével összefüggő, illetve az eredményt megállapító HVB határozatra vonatkozó jogszabálysértést nem tartalmaznak. A kampányidőszakra és nem a fellebbezéssel támadott eredményt megállapító határozatra vonatkoztatható jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt a fellebbezés 5., 6. és 8. pontjai a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemben nem volt vizsgálható. Tekintettel arra, hogy a fellebbezéshez csatolt hangfelvételeket érdemi vizsgálat hiányában a Kúriának nem kellett értékelnie, ezért a kérelmező ezek megismerhetőségére vonatkozó kifogásait a Kúria szintén nem vizsgálta.
  9. A fentieken túl a Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen eljárásnak nem volt a tárgya a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, az érintett által közzétett Facebook bejegyzés.
  10. A fellebbezés Ve. 241. § (2) bekezdésével összefüggésbe hozható hivatkozásai kapcsán a Kúria a felülvizsgálati kérelem azon érvelése mentén, amely konkrét jogszabálysértést tartalmaz, a következőket állapította meg.
  11. Az érintett a fellebbezésének 1. és 2. pontjaiban a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjának és 181. § (1) bekezdésének sérelmét állította azzal összefüggésben, hogy a „szavazatszámláló bizottság tagja a szavazáshoz segítséget kért, tekintettel arra, hogy nem tud olvasni”. ... a megválasztott polgármester lánya egyedül kísérte be a nevezett személyt a szavazófülkébe és megmutatta, hogy a kérelmezőre kell szavazni; továbbá a megnevezett szavazatszámláló bizottsági tag további három embert – azok írásbeli nyilatkozata alapján –egyedül kísért be a szavazófülkébe.
  12. A Kúria megvizsgálta a benyújtott bizonyítékokat és az 1. számú nyilatkozat alapján megállapította, hogy az olvasni nem tudó „szavazatszámláló bizottsági tagra” vonatkozó kitétel – figyelemmel az érintett észrevételére is – nyilvánvalóan elírás. Az 1. számú nyilatkozatot tevő (nem szavazatszámláló bizottsági tag) magánszemély nyilatkozata szerint írni, olvasni nem tud. Az ugyanakkor a nyilatkozatból nem tűnik ki, hogy az írni és olvasni nem tudó nyilatkozatát ki töltötte ki, ki írta alá, annak tartalmát a nyilatkozó hogyan ismerte meg, ezért a becsatolt nyilatkozat az abban foglaltak bizonyítására nem alkalmas.
  13. A fellebbezés ugyanezen részéhez csatolták a 2. számú szavazókörben szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatát (3. számú nyilatkozat) arról, hogy „a nap folyamán azt hallottam”, hogy a másik szavazókörben a fent említett személy folyamatosan segítséget nyújtott azoknak, akik írni, olvasni nem tudnak és „behúzatta velük az édesapja nevét”, továbbá fenyegeti a közmunkájukkal kapcsolatban a szavazókat. A 4. számú nyilatkozat szerint továbbá „az egyik helyi lakos” azzal a panasszal fordult a nyilatkozóhoz, hogy a szavazófülkében ... nyújtott neki segítséget és azt jelezte felé, hogy az „édesapjára kell szavazni, ezért ő így is tett”. E két nyilatkozattal kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy azok – tartalmuk alapján – nem a nyilatkozók közvetlen tapasztalatain, észlelésén alapulnak, az állított jogsértések alátámasztására önmagukban nem alkalmasak. A 2. számú nyilatkozat szerint a nyilatkozó magánszemély a szavazókör bejáratából látta, hogy ... közvetlenül három embernek is segítséget nyújtott a szavazófülkében, melyet – állítása szerint – meg is említett a szavazóbizottság tagjainak. E nyilatkozatból ugyanakkor a Ve. 181. § (1) bekezdésének megsértése nem következik. Egyrészt mert nem tartalmaz állítást arra vonatkozóan, hogy a szavazatszámláló bizottságnak csak egy tagja volt jelen a segítségnyújtásnál, egyáltalán miként észlelte a bejáratból a szavazófülkében történteket. Másrészt a fellebbezésben nincs tényállítást arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott körülmény (segítségnyújtás) pontosan milyen módon befolyásolta a szavazás eredményét. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az 1. számú szavazókör szavazatszámlálóinak és jegyzőkönyvvezetőjének kérelmező által csatolt nyilatkozata szerint a Ve. 181. § (1) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést nem észleltek, erre vonatkozó jegyzőkönyvi megállapítás az iratok között sem lelhető fel.
  14. A fellebbezés 3. pontja állította, hogy az 5., 6., 7. és 8. számú nyilatkozat alapján az 1. számú szavazókörben elmaradt az urnák plombazárásának ellenőrzése és ennek aláírása, később kiderült, hogy „az urna fedele jelentős mértékben mozog”, majd az urnák felnyitásakor azok teteje „már jelentősen szorosabbra volt zárva”, ezzel sérült a Ve. 174. § (1) és (2) bekezdése.
  15. A Kúria megállapította, hogy Ve. felhívott 174. § (1) és (2) bekezdése azt a követelményt támasztja a szavazatszámláló bizottság felé, hogy az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálják; továbbá az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
  16. Helytállóan hivatkozott a kérelmező a Ricse 001. és 002. számú szavazókörök Általános szavazóköri jegyzőkönyveire, melyek – többek között – rögzítik, hogy a szavazatszámláló bizottság az elsőként szavazó választópolgárral együtt a szavazás megkezdése előtt megállapította, hogy az urnák üresek, az urnákat lezárta, és a mozgóurnában elhelyezte az ellenőrző lapot; felsorolja az ellenőrző plombák sorszámát, továbbá tartalmazza az elsőként szavazó választópolgár nevét, aláírását, névjegyzéki sorszámát, valamint a szavazatszámláló bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető nevét és aláírását. A Ve. 174. § (1) bekezdésében foglaltak ezzel teljesültek, a jegyzőkönyvekben rögzítettek cáfolatára a csatolt nyilatkozatok nem alkalmasak.
  17. A jegyzőkönyvek az urna lezárásának tényét is rögzítik, melyet a fent idézettek szerint úgy kell elvégezni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A rendelkezésre álló, eredményről felvett jegyzőkönyv alapján a névjegyzékben lévő választópolgárok száma: 1180; szavazóként megjelent választópolgárok száma: 853; urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma: 853. Mindezekkel szemben azon, egyéb (képi vagy más) bizonyítékot nélkülöző állítás, mely szerint „az urna fedele jelentős mértékben mozog”, súlytalan, a Ve. 174. § (2) bekezdésének sérelmét, és ezen keresztül annak eredményre való kihatását nem igazolja.
  18. A Kúria a továbbiakban a fellebbezés 4. pontjában foglaltakhoz kapcsolódó felülvizsgálati kérelmet vizsgálta. A fellebbezés három személy nyilatkozata alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjára és 184. § (1) bekezdésére hivatkozással azt kifogásolta, hogy „a szavazatszámláló bizottság tagja” ... egy urnával elhagyta a szavazóhelyiséget és azt a közeli csárdába vitte éppen akkor, amikor a mozgóurnát kellett volna kísérnie.
  19. A Kúria a kérelmező erre vonatkozó érvelésére figyelemmel a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ... nem volt tagja a szavazatszámláló bizottságnak, így hozzá a szavazatszámláló bizottság által elkövetett jogszabálysértés nem köthető. A kérelmező által rendelkezésre bocsátott, külső- és belső térben készített videofelvételek, továbbá a csárda munkavállalóinak nyilatkozatai sem támasztják alá azt az állítást, hogy bárki szavazóurnát vitt volna a csárda területére. A fellebbezés ugyan megjelölte a mozgóurna szállítására vonatkozó előírás [Ve. 184. § (1) bekezdés] sérelmét, ezzel kapcsolatban ugyanakkor bizonyítékot nem csatolt. A nyilatkozók azon állítása, hogy ...nak „akkor tájt a mozgó urnával kellett volna lennie a többi delegáltat kísérve” a felhívott jogszabálysértés alátámasztására nem alkalmas. Ezzel szemben a rendelkezésre álló videofelvételek alapján megállapítható, hogy a mozgóurnával 13 óra 22 perkor négy személy érkezett az idősek otthonához: egy személy vitte a mozgóurnát, ketten kísérték, egy személy – a sofőr – nyitotta ki a kaput, és az első három személy ment be az ajtón. Mindezekből következően a Ve. 184. § (1) bekezdésében foglaltak teljesültek.
  20. A kérelmező a fellebbezés 7. pontjával összefüggésben [Ve. 185. § (2) bekezdés] arra hivatkozott, hogy külön orvosi szobának a szavazás céljából történő rendelkezésre bocsátása garantálta a szavazás titkosságát. A lakók kezében lévő cetli nem eredményezhette a szavazás titkosságára vonatkozó rendelkezések megszegésének megállapítását. A kérelmező állításai alátámasztására – egyebek mellett – csatolta az intézményvezető és a gondozónő nyilatkozatát, videofelvételeket, továbbá az intézmény lakóinak nyilatkozatát, mely szerint a szavazatukat saját maguk adták le. Az összesen 10 fő nyilatkozóból 4 személy nyilatkozott úgy, hogy az általuk támogatott jelöltet saját maguknak írták fel egy külön lapra.
  21. A Kúria megállapította, hogy a fellebbezésben megjelölt Ve. rendelkezés szerint a szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a szavazás titkosságát külön szobában biztosították. Az érintett fellebbezésében megjelöltek, vagyis az, hogy némely szavazónak „cetli” volt a kezében, továbbá az arra vonatkozó állítás, hogy a gondozónő miként nyújtott segítséget a szavazóknak, a Ve. 185. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással összefüggésbe nem hozható. Megalapozottan hivatkozott arra a kérelmező, hogy az érintett a fellebbezésében a szavazás titkosságának megsértésével és ennek választás eredményére való kihatásával kapcsolatos jogsértést bizonyítani nem tudott, a kérelmező által becsatolt fenti nyilatkozatok az állításait teljes mértékben cáfolják.
  22. A fentiek alapján a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a fellebbezés 5., 6. és 8. pontjait a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította és a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Az olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható. A jogsértést, beleértve annak eredményre való kihatását a fellebbezőnek kell igazolnia vagy kellően valószínűsítenie.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos volt, amelyre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 26.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró