Kvk.VII.39.154/2024/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.154/2024/5.

A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
                           Dr. Cséffán József előadó bíró
                           Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Végh Anita
                       (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Szőke K. László ügyvéd
                                          (cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 47/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 47/2024. (VI. 15.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Szőc Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 17/2024. (VI. 9.) határozatával a 2024. június 9. napjára kitűzött Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán a Veszprém Vármegyei Szőc településen a polgármester választásának eredményét a határozat mellékletét képező jegyzőkönyvben foglaltak szerint megállapította.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a határozattal szemben a törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében azt kifogásolta, hogy az …ban a mozgóurnás szavazás során rendszerszintű és szervezett választási visszaélés történt. Fellebbezéséhez mellékletként csatolta bizonyítékait („a delegált …” jelentését, tárgyi bizonyítékokat), indítványozta a választáson induló képviselők, az otthon dolgozói, lakói, illetve a településen élő emberek kihallgatását. Álláspontja szerint a szavazás teljes eredményét befolyásolta a szavazóurnába került 57 egységes, az idősek számára előírt és leadott szavazat. A rendszerszintű visszaélés miatt feltételezhető, hogy minden ott leadott szavazatot Németh Balázs és az általa, illetve az idősek számára meghatározott három képviselő kapta. Mindezekre figyelemmel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján kérte a polgármester választás eredményének megsemmisítését és új szavazás elrendelését
  2. A kérelmező fellebbezését kiegészítette, amelyben előadta, hogy a tárgyaláson kívánja előterjeszteni a rendelkezésére álló videó- és hangfelvételt, illetve hivatkozott arra, hogy a szeretetotthonban az idősek számára meghatározott szavazat leadásra vonatkozó instrukciókat az ápolók is megadták a lakók számára. Utalt arra, hogy mindezek felvetik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja sérelmét, sérti a választás tisztaságát, ha a választópolgár erős befolyás alatt, nem maga dönt arról, hogy kire szavaz. A kérelmező még egy alkalommal kiegészítette fellebbezését, amelyben ismételten csatolta … nyilatkozatát.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 47/2024. (VI. 15.) számú határozatával – a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése, 221. § (1) bekezdése, 223. § (3) bekezdése, 224. § (2)-(3) bekezdése, 231. § (1) bekezdés b) pontja, 241. §-a alapján – a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában utalt a kúriai gyakorlatra (Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/2., Kvk.II.37.325/2014/3.), amelynek figyelembevételével megállapította, hogy a kérelmező a fellebbezésében hivatkozott ugyan arra, hogy a mozgóurnás szavazás során rendszerszintű visszaélés történt, ehhez kapcsolódóan azonban nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést (a jogszabálysértő cselekményt) és az erre vonatkozó konkrét jogszabályhelyet (a jogszabálysértő cselekménnyel megsértett jogszabályt), illetve a jogszabálysértést megalapozó bizonyítékot, ezért a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.
  2. A TVB álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem kiegészítésére a benyújtást követően nincs törvényes lehetőség, az előterjesztés után a fellebbezés benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 230. §-a alapján visszavonja azt (Kvk.I.37.951/2016/3.), ezért a kérelmező fellebbezés kiegészítései a fellebbezési eljárásban nem vehetők figyelembe.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és az észrevétel

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a TVB határozatának a megváltoztatását, a polgármesteri választási eljárás megsemmisítését és megismételtetését arra hivatkozva, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait, a 231. § (1) bekezdés d) pontját.
  2. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a TVB fellebbezését tévesen értelmezte, amikor azt a Ve. 241. §-a alapján vizsgálta. Fellebbezése nem a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen irányul. A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri eredményt megállapító döntése, a szavazóköri eredmények összesítése és a választási eredmény megállapítására során az eljárási szabályokat nem sértette meg. A választási kampányban, illetve a szavazás során történtek ellentétesek a Ve. szabályaival. Ezzel összefüggésben felülvizsgálati kérelmében utalt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi rendelkezés megsértésére is.
  3. A kérelmező szerint fellebbezése tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában előírtakat, konkrétan megjelölte, hogy a mozgóurnás szavazás során mi volt a rendszerszintű visszaélés, illetve a Ve. 2. § (1) a) és e) pontban foglalt alapelvek megsértését, vagyis a konkrét jogszabálysértést. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását és a jogorvoslatra nyitva álló határidő leteltét követően nincs lehetőség a fellebbezés kiegészítésére.
  4. Hivatkozott arra, hogy a TVB nem tett eleget a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kötelezettségének, a becsatolt bizonyítékokat nem vette figyelembe.
  5. Németh Balázs észrevételében kérte a TVB határozatának a helybenhagyását. Álláspontja szerint a TVB megalapozott döntést hozott, helyesen határozott a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, döntését megfelelően indokolta.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alaptalan.
  2. A Kúria megállapította a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján, a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  4. A Ve. 211. §-a szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani.
  5. A Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontja szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani.
  6. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  7. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.  A 241. § (2) bekezdés szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
  8. Az idézett jogszabályi rendelkezések, valamint a követendő kúriai gyakorlat [Kvk.VI.37.524/2018/2. (KGD2018. 141.), Kvk.VI.37.494/2018/2., a Kvk.I.37.495/2018/2., Kvk.I.39.133/2024/4., stb.) alapján megállapítható, hogy a választási jogszabályokat és a választási, illetve a választási eljárási alapelveket sértő cselekmények megsértése miatt kifogás, a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen fellebbezés nyújtható be. Erre figyelemmel a kérelmezőnek a mozgóurnás szavazás során tapasztalt rendszerszintű és szervezett visszaélés miatt kifogás [Ve. 208. §, 211. §, 241. § (1) bekezdés], a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntésével szemben fellebbezés [Ve. 241. § (2) bekezdés] előterjesztésére van törvényes lehetősége.
  9. A következetes kúriai gyakorlat értelmében élesen meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni; a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos (továbbá az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódó minden más) kifogást a Ve. 241. § szerinti fellebbezéstől, mert a két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka, az elbírálási fórumrendszer. Ugyanakkor a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érinti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható, és ennek a jogorvoslatnak a keretében van mód az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére. Ezért az eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták (Kvk.I.37.495/2018/2., Kvk.VI.37.494/2018/2., Kvk.VI.37.524/2018/2. stb.).
  10. A kérelmező szerint a fellebbezést tartalmazó beadványában foglalt, a mozgóurnás szavazás során tapasztalt rendszerszintű és szervezett választási visszaélések a választás eredményére kihatnak, ezért a Ve. 241. §-a szerinti fellebbezést kellett benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, ugyanis az olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható.
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgya ebben az ügyben nem a kifogás elbírálása, hanem a TVB határozata, amelyben a kérelmezőnek a HVB választás eredményét megállapító határozata ellen előterjesztett fellebbezését – annak hiányosságai miatt – nem találta érdemben elbírálhatónak.
  12. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, és a következetes kúriai gyakorlat szerint – ahogy arra a TVB határozatában a határozatok számának feltüntetésével helyesen hivatkozott – a fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértésre hivatkozást, valamint a jogsértés tételes megjelölésén túl az arra vonatkozó okfejtést, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
  13. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező fellebbezésében ugyan általánosságban hivatkozott a mozgóurnás szavazás során tapasztalt rendszerszintű, szervezett visszaélésekre és annak a választás eredményére kiható konkrét következményeire, továbbá csatolta az erre vonatkozó bizonyítékait, azonban a támadott határozatra vonatkozó tényállást (a visszaélést eredményező jogszabálysértő cselekmények konkrét leírását,  jogszabálysértésre hivatkozást) és a megsértett jogszabály (jogszabályhely) megjelölését, illetve az arra vonatkozó érdemi jogi érvelést, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, a fellebbezés nem tartalmazza, ezért a TVB jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében iratellenesen állította, hogy fellebbezése a jogszabályhely megjelölését tartalmazza, ugyanis az ügy adatai alapján megállapítható, hogy csupán fellebbezésének első kiegészítésében jelölte meg a konkrét jogszabályhelyet, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjait.
  14. A következetes kúriai gyakorlat szerint a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátására és a kifogás, a fellebbezés, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtását követő kiegészítésére nincs törvényes lehetőség. A választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.I.38.024/2014., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.38.228/2019/2., stb.). Amennyiben a felülvizsgálati kérelemben leírt adatokat, tényeket, körülményeket, jogszabályhelyeket a fellebbezésben korábban nem jelölték meg, ezek nem lehetnek a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásnak a tárgyai, mert a Kúria nem vonhatja el a TVB hatáskörét, döntési jogosultságát, nem csorbíthatja a jogorvoslat elbírálásához való jogát (Kvk.V.37.270/2018/2.).
  15. A kérelmező fellebbezése – a fentiekben részletezettek szerint – nem, csupán felülvizsgálati kérelme tartalmazza az állaspontja szerint választási visszaélést megvalósító jogszabálysértő cselekmények konkrét leírását (a tényállást); a tényállás a kifogásra, nem a támadott határozatra vonatkozik; a kérelmező csupán felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértése, ezért mindezek nem lehetnek a bírósági felülvizsgálat tárgyai.
  16. Mindezekre tekintettel a Kúria a TVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmaz jogszabálysértésre hivatkozást.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (1)-(2) bekezdései és 240. § (2) bekezdése alapján döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 25.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, 
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, 
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró