A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.131/2024/2.
A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Az I. rendű kérelmező: …
…
A II. rendű kérelmező: …
…
Az I-II. rendű kérelmezők képviselője: Dr. Mezei-Farkas Lúcia ügyvéd
…
Az ügy tárgya: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság választási ügyben hozott 217/2024. (06. 13.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria az I. és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A Turai Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2024. június 10-én kelt 52/2024. (VI. 10.) számú határozatával az annak mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg a 2024. évi Tura települési roma nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményét.
- Az I. és a II. rendű kérelmezők – mint a fenti választáson nyilvántartásba vett képviselő-jelöltek – a HVB-hez 2024. június 12-én érkezett „kifogás” megjelölésű jogorvoslati kérelmükben elsődlegesen a szavazás megismétlését, másodlagosan a szavazatok újra számlálását kérték.
A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata
- A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) az I. és a II. rendű kérelmezők jogorvoslati kérelmét a HVB határozata elleni fellebbezésként bírálta el, és azt a 2024. június 13-án kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
- Határozatának indokolása szerint a fellebbezés nem tartalmazza, hogy a kérelmezők által előadott, jogsértőnek vélt események a Ve. mely rendelkezését sértik, az azok megtörténtére vonatkozó bizonyítékot a kérelmezők nem terjesztettek elő. Megjelölte az általa e kérdésben irányadónak tekintett kúriai, illetve alsóbb fokú bírósági gyakorlatot is.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- Az I. és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmükben továbbra is elsődlegesen a szavazás megismétlését, másodlagosan a szavazatok újra számlálását kérték.
- Felülvizsgálati kérelmük indokolásaként a fellebbezésük indokait ismételték meg, szó szerint. Kérelmükhöz a jogi képviselőjük részére „a HVB előtti kifogás benyújtása során történő képviseletre” adott ügyvédi meghatalmazást csatoltak.
A Kúria döntése és jogi indokai
- Az I. és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 222-225. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 224. § (5) bekezdése előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 231. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Kúria megállapította, hogy a kérelmezők a bírósági felülvizsgálati kérelmükben nem hivatkoztak a TVB általuk támadott – nem mérlegelési jogkörben hozott – határozatát érintő jogszabálysértésre. A Kúria kiemeli, hogy a választási bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a megtámadott határozat mely jogszabály melyik rendelkezését és milyen okból sérti. A Kúria következetes gyakorlata szerint a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiánya a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi (pl. Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.VI.39.103/2024/5., Kvk.VII.39.118/2024/2.).
- A Kúria emellett megállapította azt is, hogy a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolt ügyvédi meghatalmazás a Kúria előtti eljárásra nem terjed ki. Márpedig szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában ugyancsak a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye (Kvk.III.39.042/2024/6.).
- Minderre tekintettel a Kúriának az I. és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
A döntés elvi tartalma
- A választási ügyben szabályszerű ügyvédi meghatalmazás hiányában, továbbá nem mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogszabálysértés megjelölése nélkül benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint 345. § (4) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. június 18.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró