Kvk.VII.39.130/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.130/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró

A kérelmező: Vizi Sándor (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Túry Dániel Miklós ügyvéd (cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 242/2024. (VI. 14.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 242/2024. (VI. 14.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Budapest XXII. kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 188/2024. (VI. 10.) számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-én megtartott választásán a Budapest XXII. kerület 05. számú egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét a határozat mellékletét képező jegyzőkönyvben foglaltak szerint (Takács Miklós, Mi hazánk Mozgalom 113, Siposs Zoltán, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 231, Vizi Sándor, FIDESZ Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt 822, Leiter Martin, Magyar Szolidaritás Mozgalom 20, Kerekes Gábor, Demokratikus Koalíció – Momentum Mozgalom – Jobbik Konzervatívok – LMP Magyarország Zöld Pártja – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd a Zöldek Pártja 824) megállapította. Az egyéni képviselő Kerekes Gábor a Demokratikus Koalíció – Momentum Mozgalom – Jobbik Konzervatívok – LMP Magyarország Zöld Pártja – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd a Zöldek Pártja jelölő szervezetek jelöltje lett.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a szavazatok újra számlálása útján a határozat megváltoztatását a határozatot érintő összes szavazókör vonatkozásában arra hivatkozva, hogy a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, 186. § (2) bekezdését, 195. §-át, 196. §-át.
  2. A fellebbezéshez bizonyítékként csatolta a 025. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága két tagjának a szavazókörben tapasztalt szabálytalanságokra vonatkozó nyilatkozatát, valamint a Budapest XXII. kerület Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) vezetőjének 2024. június 11. napján kelt, a Budapest XXII. kerület 18. számú szavazókör egyéni választókerületi (a továbbiakban: EVK) érvényes szavazatok számításáról szóló feljegyzését (a továbbiakban: Feljegyzés). A Feljegyzésben foglaltak szerint a HVI vezetője a jegyzőkönyvvezető jelentése alapján a Nemzeti Választási Rendszerben (a továbbiakban: NVR) 2024. június 9-én 23:08:04-kor Kerekes Gábor jelöltre leadott 227 érvényes szavazatot rögzített. Ezt követően a jegyzőkönyvvezető jelentése alapján a szavazatszámláló bizottság az egyéb szavazatok között fellelt még két EVK szavazólapot, mindkét szavazólapon Kerekes Gábor jelöltre leadott érvényes szavazat volt. A HVI a jelentésnek megfelelően az NVR-ben 2024. 06. 10-én, 00:05:32-kor Kerekes Gábor jelöltre leadott 229 érvényes szavazatot rögzített. Az 5. EVK 018. szavazókörében a szavazóköri jegyzőkönyv a második rögzítés adatait tartalmazza.
  3. A kérelmező álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság nem volt következetes a 025. számú szavazókörben a szavazatok érvényességének megállapítása során, illetve a Feljegyzés szerinti eljárás aggályos a 018. számú szavazókörben. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése törvénysértő, a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat megsértették, a hibás szavazatszámlálás sérti a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mindezek a szavazatok újraszámlálását az érintett szavazókörökben megalapozzák.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 242/2024. (VI. 14.) számú határozatával a Budapest XXII. kerület 05. számú egyéni választókerület 025. számú szavazókörében a leadott szavazatok újraszámlálását követően a HVB határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a fellebbezést a kérelmező az érintettségét megalapozó körülmény megjelölésével, törvényi határidőn belül, megfelelő formában és tartalommal terjesztette elő; a szavazatszámláló bizottság tagjai nyilatkozataikban olyan konkrét jogsértéseket jelöltek meg, amelyek rendszerszintű problémára nem utalnak, a 025. számú szavazókörben azonban megalapozták a szavazatok újraszámlálását. A HVI vezetőjének bizonyítékként csatolt feljegyzése a fellebbezés szempontjából nem releváns, mert nem alapoz meg, vagy nem valószínűsít jogsértést, ezért ennek bizonyítékaként nem is értékelhető. Az FVB a 025. számú szavazókörben leadott szavazatok újraszámlálása alapján megállapította, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv és a HVB határozata a választás eredményének megállapítására vonatkozó szabályoknak megfelel, az eredmény nem változott.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel

  1. A kérelmező a törvényes határidőben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az 5. EVK 018. szavazókörében a leadott szavazatok újraszámlálása útján az FVB határozatának megváltoztatását arra hivatkozva, hogy a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, 218. § (1) bekezdés b) pontját, 195. §-át, 196. §-át és a választási eredmény megállapítására vonatkozó – általa konkrétan meg nem jelölt – szabályokat.
  2. A kérelmező álláspontja szerint a Feljegyzésben foglaltak alátámasztják a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megszegését, az eredményt a Ve. 195. § és 196. § megsértésével állapították meg. Ha a szavazatszámláló bizottság ezeket a szabályokat betartja, nem világos, hogyan lelhetett fel egy órával később még két darab szavazatot. Az eset körülményei homályosak, azokat nem jegyzőkönyvezték, a jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy a szavazatok fellelése után a Ve. 196. § szerinti újraszámlálási követelmények teljesültek-e. Ha az „egyéb szavazatok” közül kerültek elő a Kerekes Gáborra leadott szavazatok, a szavazatszámláló bizottság szakszerűtlenül járt el a szavazatok „keveredésével”, mert azokat listánként és jelöltenként kellett volna külön-külön megszámolni. Ez különösen aggályos, figyelembe véve, hogy a szavazatok a szavazategyenlőségnek a valasztas.hu hivatalos honlapján történő nyilvánosságra hozatalát követően kerültek elő.
  3. A kérelmező szerint az FVB Feljegyzéssel kapcsolatos álláspontja jogszabálysértő, iratellenes, azt a bizottság nem indokolta meg; megállapításai sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, 195. §-át, 196. §-át, ha a szavazatok megszámlálása, a hivatalos eredmények leadása után homályos körülmények között kerülnek elő szavazatok. A jelöltek közötti kis szavazatkülönbség (két darab szavazat) a választás tisztaságának megőrzése érdekében szükségessé teszi a szavazatok újraszámlálását.
  4. Kerekes Gábor észrevételében kérte az FVB határozatának a helybenhagyását. Álláspontja szerint a kis szavazatkülönbség nem eredményezheti az újraszámolást és a szavazás eredményének a megsemmisítését. Ha a szavazatokat nem a többivel egyszerre számolták meg, az nem jogellenes.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A Kúria megállapította a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján, a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 2. § (1) a) és b) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. 
  4. A Ve. 195. §-a szerint az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.
  5. A Ve. 196. §-a szerint a szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
  6. A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.
  7. A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy a követendő kúriai gyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3., Kvk.39.498/2022/5., stb.), illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott, a megelőző eljárásban felmerült konkrét adatokat, tényeket alátámasztó, a korábbi bizonyítékot erősítő, a fellebbezés tárgyával oksági kapcsolatban álló új tények és bizonyítékok alapján határoz (Kvk.V.37.270/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2, Kvk.III.39.265/2022/2., Kvk.III.39.278/2022/4., Kvk.V.37.338/2018/2. stb.); a sikertelen bizonyítás következménye a kérelmezőt terheli (Kfv.I.37.511/2018/2., Kfv.V.37.522/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2., Kvk.IV.39.095/2024/6., stb.).
  8. A Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2., stb.), továbbá a Kúriának a bizonyítás eredményének mérlegelése során a kérelmező által elé tárt bizonyíték és a levont következtetések mellett a kérelmező tényállításainak, az elé tárt, az eljárás során megismert egyéb bizonyítékoknak (pl. a választóköri jegyzőkönyvnek) és az ügy egyéb adatainak az egybevetése, egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint kell megállapítania az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényeket.
  9. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben bizonyítékként kizárólag a fellebbezés mellékleteként csatolt Feljegyzésben foglaltakra hivatkozott, és abból vonta le következtetéseit. A Feljegyzésben foglaltak alapján megállapítható, hogy a jegyzőkönyvvezető az 5. EVK 018. szavazókörében két alkalommal jelentett Kerekes Gábor jelöltre leadott érvényes szavazatokat, amelyeket a HVI rögzített az NVR-ben; megállapítható továbbá, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv a jegyzőkönyvvezető második jelentése alapján rögzített adatokat tartalmazza. A 018. szavazókör szavazóköri jegyzőkönyve alapján megállapítható az is, hogy a szavazatszámláló bizottság háromszor számolta meg a szavazatokat, a szavazatszámlálás eredményeként a kérelmező 236, Kerekes Gábor 229 szavazatot kapott.
  10. A Feljegyzésben rögzített körülményekből és a rendelkezésre álló bizonyítékokból olyan – a kérelmező által felvetett – következtetést levonni, hogy a 018. szavazókörben jelen lévő személyek (köztük a jegyzőkönyvvezető) az első jelentés leadása után szavazategyenlőség kialakulásáról szereztek volna tudomást, amelyet követően a Ve. szabályai vagy más jogszabályi rendelkezés megszegésével Kerekes Gábor jelölt választási győzelmét próbálták előmozdítani, nem lehet. A Feljegyzésben csupán arra van adat, hogy a jegyzőkönyvvezető jelentése alapján az NVI mely időpontokban rögzítette az NVR-ben a leadott érvényes szavazatok számát, amely önmagában nem támasztja alá a két szavazatnak a szavazategyenlőséget követő időpontban történt „fellelését”, illetve a szavazategyenlőségnek a valasztas.hu oldalon közzététele időpontját sem igazolja.
  11. A Kúria utal arra is, hogy a kérelmező nem csatolt bizonyítékot és nem is valószínűsítette,hogy a két szavazat „fellelése” a szavazategyenlőségnek a valasztas.hu honlapon közzétételét követően történt. A kérelmező következtetését (helyesebben: gyanúját), hogy a szavazókörben a szavazatok legalább kétszer megszámlálásának követelménye nem teljesült, a két szavazatnak a szavazategyenlőség megismerését követő „fellelése” önmagában nem alapozná meg; a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat – a szavazóköri jegyzőkönyvből kitűnően – háromszor megszámolta. Nincs arra adat, és megalapozott következtetés sem vonható le arra vonatkozóan, hogy a két szavazat „fellelése” a szavazatszámlálás befejezését követően történt.
  12. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a jegyzőkönyvvezető jelentését a szavazóköri jegyzőkönyv nem tartalmazta, azt azonban, hogy ezzel összefüggésben a Ve.-nek konkrétan mely rendelkezése sérült, nem jelölte meg, ezért ebben a körben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem vizsgálhatta. 
  13. A követendő kúriai gyakorlat (Kvk.VI.37.494/2018/2. Kvk.I.37.495/2018/2., Kvk.II.37.512/2018/2., stb.) szerint a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható, és csak ennek a jogorvoslatnak a keretében van mód az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére. Ezért a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése nem szolgálhat a jogsértés megállapítására, továbbá olyan, kellően valószínűsített jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre, nem alkalmas a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére.
  14. A fentiekben kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy az FVB helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező által előterjesztett bizonyíték (a Feljegyzés) nem megfelelő annak igazolására, hogy a szavazatok megszámlálására vonatkozó rendelkezésekben (a Ve. 195. §-ban és 196. §-ban) foglaltakat megsértették, illetve az ügy egyéb adataiból sem vonható le a jogsértő szavazatszámlására vonatkozó megalapozott következtetés. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben állított jogsértéseket nem igazolta, illetve nem valószínűsítette, a következtetés formájában felvetett gyanú – a választási ügyekben felmerülő bizonyítási nehézségek, illetve széleskörű mérlegelési lehetőség figyelembevétele ellenére – nem szolgálhat a jogsértés megállapítására. A Feljegyzésben említett egyéb szavazatokra vonatkozó sikertelen bizonyítás következménye a kérelmezőt terheli (Kfv.I.37.511/2018/2., Kfv.V.37.522/2018/2., Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.495/2018/2., Kvk.IV.39.095/2024/6., stb.).
  15. A Kúria utal továbbá arra, hogy a követendő kúriai gyakorlat szerint a szavazatok újraszámlálását önmagában a kis szavazatkülönbség nem eredményezheti (Kvk.II.37.500/2014/6.), a kis szavazatkülönbség esetére történő újraszámlálását ugyanis a Ve. nem tartalmaz szabályt, illetve önmagában a kis szavazatkülönbség a választási eljárás alapelveinek [Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pont] megsértését sem eredményezi.
  16. Mindezekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A szavazatok újraszámlálását önmagában a kis szavazatkülönbség nem eredményezheti. A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdés e) pont]. Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 20.

Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró