Kvk.VII.39.120/2026/5. számú határozat

 A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.120/2026/5.  

A tanács tagjai: 

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke 
Dr. Szilas Judit előadó bíró 
Dr. Cséffán József bíró 
Dr. Remes Gábor bíró 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró 

A kérelmező: Kérelmező1 
                       (Cím1) 

A kérelmező képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, 
                                          Dr. Halász Árpád ügyvéd 
                                          (Cím2)
Az érintett: Érintett1 
                    (Cím3)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 
                        349/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 349/2026. számú határozatát helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. április 12-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), mely szerint a kérelmező – aki Vác város polgármestere – a Facebook oldalán 2026. április 6 - 11. napokon közzétett hét bejegyzéssel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. 
  2. Előadta, hogy a kérelmező „Politikus” megjelölésű Facebook oldala a működése és tartalma alapján nem magánszemélyi profilként funkcionál, polgármester titulusának és elérhetőségeinek megjelölésével ezen a felületen rendszeresen a tisztségéhez kapcsolódó, közérdekű információkat tesz közzé. A Facebook-oldal a tartalmak jellege alapján a polgármester hivatali tevékenységének kommunikációs csatornájaként működik, amelyen a választópolgárok számára a közhatalmi minőségében nyújt tájékoztatást. 
  3. A kifogástevő az egyes bejegyzések tartalmának részletezése mellett kifejtette, hogy ezekben a polgármester egy jelölő szervezet –a Tisztelet és Szabadság Párt (a továbbiakban: TISZA Párt), illetve két jelöltje, Szimon Renáta és Magyar Péter – mellett végzett kampánytevékenységet. A közzétett szöveges, illetve képi tartalmak minden esetben alkalmasak a választók befolyásolására, ezzel a hivatali- és a kampánytevékenységét összemosta, vagyis visszaélt a jogintézmény céljával. Kifogása alátámasztására hivatkozott a Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzésére. Bizonyítékként csatolta a polgármester Facebook oldalának internetes elérési útvonalát, a közösségi oldal névjegyéről készített képernyőfelvételt, a kifogásolt bejegyzések linkjét, továbbá az azokról készített képernyőfelvételeket.
  4. Kérte, hogy az NVB a kérelmezőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint kötelezze a kifogásolt bejegyzések azonnali hatályú eltávolítására, és szabjon ki pénzbírságot. Utóbbi kiszabását a jogsértéssel érintettek rendkívül széles körével indokolta, figyelemmel a polgármester oldala követőinek, a bejegyzésekre kapott reakcióknak, hozzászólásoknak és a megosztásoknak nagy számára.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2026. április 14-én kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Kérelmező1, Vác polgármestere 2026. április 6-án 15 óra 13 perckor, 2026. április 7-én 21 óra 07 perckor, 2026. április 7-én 22 óra 30 perckor, 2026. április 8-án 14 óra 02 perckor, 2026. április 9-én 10 óra 01 perckor, 2026. április 10-én 16 óra 48 perckor, valamint 2026. április 11-én 16 óra 25 perckor a hivatalos Facebook oldalán közzétett tartalmakkal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kötelezte továbbá a jogsértő bejegyzések haladéktalan eltávolítására. 
  2. A határozat indokolása szerint a kifogás a formai és tartalmi feltételeknek megfelelt. Vizsgálta azt is, hogy a kifogásolt bejegyzések megjelentetésének időpontjára tekintettel a felülvizsgálati kérelem határidőben érkezett-e. Megállapította, hogy a kifogás elbírálásának időpontjában a bejegyzések kivétel nélkül elérhetőek, így a kifogás a Ve. rendelkezéseire figyelemmel határidőben érkezett.
  3. Az ügy érdemi vizsgálata során a polgármestereknek az országgyűlési képviselők választásának kampányában való részvétele megítélésekor az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) foglaltakat vette figyelembe, idézve az indokolás [29] - [30] és [32] bekezdéseit. Az Abh. tükrében elsőként azt vizsgálta, hogy a kérelmező a Facebook oldalán milyen minőségben járt el, magánszemélyként vagy mint Vác város polgármestere. E vizsgálat során különleges jelentőséget tulajdonított a kifogásolt tartalom megjelenési felületének, az ott megjelent egyéb tartalmak tematikájának, az oldal bizonyos tulajdonságainak (elnevezés, adatok, elérhetőségként megadott cím).
  4. Kifejtette, hogy a kifogásolt bejegyzéseket a kérelmező a saját Facebook oldalára töltötte fel. Az oldal névjegye szerint a kérelmező a közösségi oldalt mint „Vác polgármestere” használja, azon a felhasználót politikusként jelölik. A panaszolt tartalmak megjelenítése a polgármesteri tevékenységgel összefüggő Facebook oldalon történt, amit egyértelműen megerősít a felület elnevezése mellett az oldalon látható tartalmak tematikája is. Mindebből egyértelműen következik, hogy a kérelmező a bejegyzéseket nem magánszemélyként tette közzé.
  5. Ezt követően vizsgálta, hogy a kérelmező által közzétett bejegyzések kampánytevékenységnek minősülnek-e, valamint megvalósították-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét. Rögzítette, hogy a kérelmező a jelen országgyűlési választási eljárásban képviselőjelöltként nem vett részt, annak passzív szereplője, a bejegyzésekben Vác város polgármestereként nyilvánult meg, ebből kifolyólag a véleménynyilvánítási szabadsága korlátozható. Megállapította, hogy a bejegyzések jelenleg is elérhetőek, továbbá a képernyőképek is igazolják azok tartalmát. A kifogásolt bejegyzések, illetve az azokhoz kapcsolt képek és videók tartalmát értékelve – a kifogásban előadottakkal egyetértve – arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező a TISZA Párt és Szimon Renáta képviselőjelölt érdekében folytatott kampánytevékenységet.
  6. A bejegyzések, valamint az ahhoz kapcsolódó képek és videó a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősülnek, azokat a kérelmező véleményként osztotta meg egy olyan választási kampány során, amelynek nem aktív résztvevője. Az Abh. idézett döntésére figyelemmel leszögezte, hogy a kérelmező polgármester e minőségében tett megnyilvánulásai nem kelthették volna azt a látszatot, mintha valamelyik jelölő szervezet mellett foglalna állást. 
  7. A megjelölt alapelvek megsértésével kapcsolatban hivatkozott a Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzésére. Megállapította, hogy a kérelmező a kifogásolt bejegyzésekben az országgyűlési választáson egy adott jelölő szervezet, illetve annak jelöltje irányában fejezte ki támogatását és szólított fel a rájuk való szavazásra. A tevékenysége – hatását tekintve – alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, tehát kampányeszköznek minősül, ugyanakkor a jelen esetben nem vonható a véleménynyilvánítási szabadság védelmi körébe.
  8. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező feladta közhatalmi szerepéből eredő semleges szerepkörét, amikor egy nem a jelöltkénti részvételével zajló választási eljárásban az egyik jelölő szervezet és azok jelöltjei mellett fejtett ki kampánytevékenységet. Ez a tevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét.
  9. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmével kapcsolatban kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve a jogrendszer egészét átható követelmény, amely szerint a jogintézményekkel annak címzettjei célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek, utalva az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára. A Kúria több határozatát felhívva, rámutatott arra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme megállapításánál felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. 
  10. A kérelmező a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azzal sértette meg, hogy a közéleti célú Facebook oldalát a polgármesteri feladatairól való tájékoztatás helyett kampánytevékenységre használta fel. A Facebook oldalon egyrészt láthatóak különböző városi, valamint a TISZA Párt kampányához köthető események szöveges és képi megjelenítéssel, valamint megjelenik a kérelmező, aki a polgármesteri munkájáról is számot ad. Az utóbbi kizárttá teszi, hogy a kérelmező a magánvéleményét is itt jelenítse meg.
  11. Figyelemmel arra, hogy a döntés meghozatalakor a kampányidőszak már véget ért, a jogsértéstől való további eltiltás jogkövetkezmény okafogyottá vált. Miután a kérelmező a jogsértést első alkalommal követte el, a bírság kiszabása nem indokolt.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával annak megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az NVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, valamint a 209. § (1)-(2) bekezdéseit.
  2. Előadta, hogy az interneten közzétett tartalmakkal kapcsolatban az NVB széttartó gyakorlatot folytat. Egyes NVB határozatok szerint egy ellenőrizhető időpontban közzétett internetes tartalom esetében nem a folyamatos jogsértés szabálya, hanem a Ve. 209. § (1) bekezdésben meghatározott 3 napos határidő alkalmazandó. Ezt a megállapítását a 189/2026. NVB határozatában is megerősítette, amikor az internetes oldalon közzétett tartalom folyamatos elérhetősége ellenére a 3 napos benyújtási határidőt alkalmazta. Ezzel szemben a jelen Facebook bejegyzések esetében az NVB a kifogást – annak április 12-i benyújtása ellenére – az április 6-7-8-9-én közzétett tartalmak tekintetében is érdemben elbírálta. 
  3. A megállapított Ve. jogsértésekkel összefüggésben egyrészt azt hangsúlyozta, hogy a kérdéses Facebook oldalt a kérelmező politikusként, és nem önkormányzati feladatkörében használja, melyet alátámaszt, hogy az oldalon nem szerepelnek Vác város önkormányzati jelképei, a kérelmező által használt profil- és borítókép nem közhatalmi tevékenység gyakorlása (pl. testületi ülés vezetése) közben ábrázolja, saját magát pedig „közszereplőként”, illetve „digitális tartalomkészítőként” aposztrofálja. Másrészt hivatkozott arra is, hogy a Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2022. (I. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (10) bekezdésének utolsó fordulata értelmében www.vac.hu megnevezéssel külön internet oldala, Vác.hu megnevezéssel pedig külön Facebook oldala van.
  4. Azzal is érvelt, hogy az NVB a döntése meghozatalakor érdemben hivatkozott ugyan az Abh. indokolásában foglaltakra, de az általa hivatkozott bekezdésekből az álláspontja nem vezethető le. Az Alkotmánybíróság előtti ügyben egy polgármester, kifejezetten e titulusára hivatkozva egy párt jelöltjét támogatásra méltónak ítélve küldött a választópolgároknak levelet, amely az Alaptörvény IX. cikkében biztosított alapjogi védelemben részesült, jogsértőnek nem volt tekinthető. Ebből következően az a körülmény, hogy a kifogástevő a kérelmező politikusi Facebook oldalán a sérelmezett bejegyzésektől elkülönülve más bejegyzéseket esetleg polgármesteri tevékenységhez köthető tartalomnak vélt, nem alapozza meg a hivatkozott alapelvi sérelmeket. 
  5. Végül állította, hogy az NVB joggyakorlata nem következetes, mivel a véleménynyilvánítás szabadságát más esetekben különösen védett alapjogként minősíti, elutasítva az azt érintő kifogásokat. Különösen igaz ez akkor, ha internetes tartalmakon keresztül gyakorolják, utalva e körben a Kúria Kvk.VII.39.013/2026/7. számú végzése [24] bekezdésére. 
  6. Az érintett felhívásra nyilatkozatot nem tett. 

 A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
  2. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elsőként alaki szempontból vizsgálta, és a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező jelen ügyben való érintettsége fennáll, mert a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező NVB határozat a kérelmező vonatkozásában állapította meg a jogsértést és kötelezte a jogsértő tartalom eltávolítására.
  3. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, alakilag eleget tesz a Ve. 223. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek és a kérelmezőt ügyvéd képviseli.
  4. A kérelmező elsőként azt állította, hogy az internetes tartalmak esetén a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő vonatkozásában az NVB gyakorlata széttartó, ugyanis az internetes oldalon közzétett tartalomnál fenntartotta a 3 napos határidőt, míg a Facebook esetében hiába állapíthatóak meg a bejegyzések időpontjai, a kifogás április 12-i benyújtása ellenére a folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta.
  5. A Ve. 209. § (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A (2) bekezdés szerint folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A fenti rendelkezések alapján tehát a kifogás benyújtására nyitva álló határidőt elsődlegesen a jogszabálysértés elkövetésétől kell számítani, míg a folyamatosan fennálló jogszabálysértés esetén a kifogás az állított jogsértés fennállásának teljes időtartama alatt benyújtható. 
  6. A kérelmező által megjelölt 189/2026. NVB határozat, illetve az e határozat ellen előterjesztett bírói felülvizsgálat folytán meghozott Kvk.IV.39.074/2026/11. számú végzés nem irányadó, ugyanis annak tényállása a jelen ügytől teljes egészében eltér. Abban az ügyben a határidő számítása médiatartalom-szolgáltató által működtetett internetes oldalon megjelent tartalommal állt összefüggésben, és a folyamatos elérhetőség kérdése fel sem merült. Abban az ügyben a Kúria azt állapította meg, hogy a 2026. március 21-én előterjesztett jogorvoslati kérelem nem késett el, mert az valójában a 2026. március 18-án közzétett tartalomra vonatkozott, a 2026. március 11-i időpont feltüntetése nyilvánvaló elírás volt.
  7. A Facebook bejegyzéssel összefüggő jogsértés esetén a határidő számításával kapcsolatban van iránymutató gyakorlat. A Kúria a Kvk.III.39.146/2024//7. számú végzése [27] bekezdésében a Facebook oldalon közzétett videófelvétel, valamint az Instagram oldalon található fotók esetén azt állapította meg, hogy folyamatosan fennálló tevékenységről van szó, hiszen mind a videó, mind a fényképek folyamatosan elérhetőek a közösségi oldalon. Ebben az esetben pedig a Ve. 209. § (2) bekezdésének szabálya alkalmazandó, amelynek értelmében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. 
  8. Mindezekre figyelemmel az NVB helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kifogás a kérelmező Facebook oldalán megjelent – folyamatosan elérhető – bejegyzésekkel kapcsolatban nem késett el. 
  9. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a Facebookon megjelent tartalmak helytelen mérlegelését és ebből következően a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértését arra alapította, hogy a kifogásolt tartalmakat nem a polgármesteri tevékenysége során, nem hivatali minőségében jelenítette meg, hanem mint politikus élt az Alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítási jogával. Azt lényegében nem vitatta, hogy a kifogásolt bejegyzések a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek, illetve a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek minősülnek, e körben ugyanis jogszabálysértésre nem hivatkozott.
  10. Az Alkotmánybíróság az Abh. indokolásának [29] bekezdésében rámutatott, hogy az „Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése szerint a polgármester a helyi képviselő-testület vezetője, akit a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással öt évre választanak. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető, akinek a feladatait a Mötv. 67. §-a részletesen meghatározza. Ezek alapján is jól látható, hogy a polgármester amennyiben hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, akkor az önkormányzat nevében tevékenykedik. Ettől függetlenül azonban a polgármester egy választott tisztségviselő is, aki közvetlenül a néptől nyeri felhatalmazását, és mint ilyen feltétlenül politikai szereplőnek is tekinthető, függetlenül attól, hogy párt(ok) támogatásával, vagy függetlenként méretette meg magát. A polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. (Természetesen ugyanez igaz arra az esetre is, ha pártpolitikai szempontból függetlennek tekinthető a polgármester, csak ebben az esetben a magánjellegű és a polgármesteri szereplésének kell elkülönülnie egymástól.) Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai vélemény­nyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen.”
  11. A Kúriának azt kellett tehát vizsgálnia, hogy a kifogásolt bejegyzések a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsága körébe tartoznak-e, vagy a kérelmező a Facebook bejegyzések révén a választói akarat befolyásolására alkalmas közlését a polgármesteri tisztségének felhasználásával juttatta el a széles nyilvánossághoz. E tevékenység megítélésénél jelentősége volt annak is, hogy a kérelmező az országgyűlési választáson nem jelölt, a jelöltnek ugyanis nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása [Kúria Kvk.II.39.502/2022/2. számú határozat, Alkotmánybíróság 3279/2019. (XI. 5.) AB határozat]. 
  12. Az Alkotmánybíróság az Abh. [32] bekezdésében arra is rámutatott, hogy hasonló esetekben a jogalkalmazónak alapos mérlegelés alapján arról kell döntenie, hogy a választópolgárok szemében, a pártpolitikusként (vagy bizonyos esetekben magánszemélyként) is megjelenő polgármester az önkormányzat nevében járt-e el, vagy csupán politikai vagy magánvéleményét fejtette ki. Ezt pedig nem lehet pusztán az alapján megítélni, hogy feltüntette-e a polgármester ezen tisztségét vagy sem. Az olyan kampányidőszakokban ugyanis, ahol a megnyilvánuló tisztségviselő (jelen esetben a polgármester) nem saját újraválasztásáért kardoskodik, hanem valamely, az adott választáson induló jelölt mellett foglal állást, csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehet arra a következtetni, hogy a tisztségviselő megnyilvánulása sérti-e a Ve. alapelveit, és így korlátozható-e az ő véleménynyilvánítási szabadsága. A polgármestertől ugyanakkor nem várható el, hogy tisztségét és saját tapasztalatait eltitkolja a választópolgárok elől, hiszen ők e nélkül is tisztában lennének az ő polgármesteri tisztségével.
  13. A Kúriának azt is értékelnie kellett, hogy a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudják eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést hozzanak (Kvk.V.37.565/2018/2., Kvk.VII.39.013/2026/7., Kvk.IV.39.096/2026/6., Kvk.III.39.109/2026/3.). 
  14. A kérelmező lényegében nem vitatta az NVB határozatnak a Facebook-oldal tartalmára vonatkozó állításait. Hangsúlyozta, hogy ezt az oldalt politikusként, de nem hivatalos minőségében használja, melyet a profil- és borítókép tartalma, a Vác város jelképeinek hiánya és az is alátámaszt, hogy az oldalon önmagát „közszereplőként”, illetve „digitális tartalomkészítőként” aposztrofálja. 
  15. A Kúria ezzel szemben megállapította, hogy a vitatott tartalmat a kérelmező választási kampány során tette közzé, olyan Facebook oldalon, amely őt kifejezetten Vác polgármestereként nevesíti, és címként a polgarmester@varoshaza.vac.hu, azaz a polgármesteri pozícióval összefüggő e-mail címet tüntetett fel. A kérelmező profilképe egy íróasztalnál ülve ábrázolja, a borítóképén pedig Vác jellegzetes épületei, nevezetességei (pl. Fehérek temploma, Elefántos ház cégére) láthatók, amelyek az NVB megállapításait nem cáfolják. A kifogásolt oldalon megjelenő tartalmak vitathatatlanul a kérelmező polgármesteri minőségével, illetve az önkormányzat működésével kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaznak (pl. önkormányzati beruházásról való értesítés, polgármesterként kiállításon való részvétel és megnyitó beszéd tartása, tudósítás közösségi napról a művelődési házban, adomány a városnak). 
  16. A bejegyzések fenti tartalma és gyakorisága arra utal, hogy az oldalt nemcsak azok követik, akik a kérelmező személyes politikai véleményét kívánják megismerni, hanem azok is, akik a kérelmező által vezetett város közérdeklődésre számot tartó híreiről kívánnak – első kézből – értesülni. A tartalom ezáltal egy tágabb személyi kört is megszólít, a választópolgárok számára ez esetben a két minőség világosan nem határolható el, ezért a kifogásolt oldal nem minősül egy magánszemély közösségi oldalának. A Kúria hasonló tényállás mellett több határozatában is ugyanerre a következtetésre jutott (Kvk.IV.39.096/2026/6., Kvk.III.39.109/2026/3.). 
  17. A kérelmező állításával szemben a fentiekkel összefüggésben az NVB az Abh-ban írt szempontok mentén az értékelését helytállóan végezte el. Az Abh. alapját képező tényállás, a jogsértéssel érintett konkrét tevékenység és annak körülményei a jelen ügytől teljes egészében különböztek, ezért ebből a szempontból az általa írt összehasonlítás nem volt elvégezhető.
  18. Helytállóan állapította meg az NVB, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérült, amikor a kérelmező a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során a polgármesteri tisztségét és magánszemély (politikus) mivoltát világosan nem választotta el, valamint a közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tett közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősült.
  19. A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmakat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül.

  Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alkalmazásával kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 20. 

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke 
Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró  
Dr. Cséffán József s. k. bíró 
Dr. Remes Gábor s. k. bíró  
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k.bíró