A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.118/2024/2.
A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró
A kérelmező: Bús Balázs (cím1)
A kérelmezők képviselője: Dr. Tóth Levente Tibor egyéni ügyvéd (cím2)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 192/2024. (VI. 6.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán képviselőjelöltként induló kifogástevő 2024. május 31-én kifogást nyújtott be a Budapest Főváros 03. Kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB). Arra hivatkozott, hogy Bús Balázs, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje a saját Facebook-oldalán megjelent, a felnőtt háziorvosi ügyelet megszüntetésére vonatkozó közlésével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Csatolta a felnőtt háziorvosi ügyelet működésére, az ügyeleti rendjére, a „sürgősségi pont” felállítására vonatkozó bizonyítékait és arra hivatkozott, hogy a választás tisztasága, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlősége, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve sérül, ha a választásban érintettek a választással kapcsolatos jogaikat úgy gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával/elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik esélyeit csökkenteni.
A HVB határozata
- A HVB a 262/2024. (VI. 3.) BP03 HVB számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Bús Balázs, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje a hivatalos Facebook-oldalán valótlan tartalmú videóüzenetet tett közzé. Ezzel egyidejűleg a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és 133.400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Tényként állapította meg, hogy Budapest III. kerületében a háziorvosi ügyelet zavartalanul működik, a jogsértő célja a kampányeszköznek minősülő videóüzenettel egyértelműen a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése volt. Határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaira, a 43. § (4) bekezdésére, a 218. § (2) bekezdés b) pontjára és 219. § (2) bekezdésére alapította.
A Fővárosi Választási Bizottság határozata
- A kérelmező fellebbezésére eljárt Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 192/2024. (VI. 6.) FVB számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét állapította meg, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Kúria Kvk.IV.39.084/2024/6. számú döntésének elvi tartalmára („A választási kampányban valamely jelölt kijelentésének értékelésénél eldöntendő, hogy az véleménynyilvánításnak vagy tényállításnak tekintendő. Tényállítás esetén annak valóságtartalmát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kell megállapítani.”), valamint a Kvk.IV.39.083/2024/7. számú határozat elvi tartalmára („A választási kampányban valamely jelölt kijelentésének értékelésénél eldöntendő, hogy az véleménynyilvánításnak vagy tényállításnak tekintendő. Valótlan tényállítás nem állapítható meg oly módon, hogy a választási bizottság annak, abban nem szereplő tartalmat tulajdonít.”), továbbá az Alkotmánybíróság 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában foglaltakra utalással megállapította, hogy a sérelmezett tartalom egyetlen tényállítást tartalmaz, nevezetesen azt, hogy az önkormányzat a tavalyi évben megszüntette a felnőtt háziorvosi ügyeletet. Az FVB határozat indokolása szerint a „megszüntet” igének a választási kampány speciális keretei között sem lehet olyan valódi jelentése a kampányüzenetek címzettjei, a választópolgárok számára, amelyet a kérelmező tulajdonít neki („a rendelkezésre állásának időtartamát, illetve színvonalát csökkenti”). Ugyanakkor megállapította, hogy a jelölt a választási kampányában nem köteles a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv nem sérült.
- A támadott határozat jogorvoslati kioktatása szerint: „A határozat ellen – jogszabálysértésre való hivatkozással – bírósági felülvizsgálatnak van helye, amelyről a Kúria dönt. […] A bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell legalább […] a kérelem alapjául szolgáló jogszabálysértés megjelölését […].”
A felülvizsgálati kérelem
- Az FVB határozatával szemben a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben annak megváltoztatását kérte. Felülvizsgálati kérelme „III. Tényállás” részében ismertette a HVB határozatát és a fellebbezést, valamint az FVB határozatát. A felülvizsgálati kérelem „IV. Jogi érvelés” pontja szerint a határozat számos részében önmagának ellentmondó megállapításokat tartalmaz. Arra hivatkozott, hogy a kifogásolt tartalom a kérelmező, mint polgármesterjelölt véleményét tükrözi és nem alkalmas a választópolgárokban azt az érzést kelteni, hogy az orvosi ügyelet teljesen megszűnik. Az orvosi ügyelet fenntartása és üzemeltetése ugyanis törvény alapján fennálló kötelezettség, így azt egy önkormányzat megszüntetni nem is tudja. A támadott határozat idézi az Alkotmánybíróság 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatának tartalmát, valamint a 7/2014. (III. 7.) AB határozatban foglaltakra alapítva állapítja meg a „megszüntet” ige jelentését. Valójában ez a „részlegesen lefolytatott bizonyíthatósági teszt” nem alkalmas arra, hogy a véleménynyilvánítási szabadságát akként korlátozza, hogy minden állításnak kétséget kizáróan bizonyíthatónak kell lennie. Álláspontja szerint egy választási kampány 50 napig tartó felfokozott időszakában észszerűen az sem várható el, hogy a jelölteknek minden egyes állítása – mind részleteiben, mind összességében – megfeleljen a valóság bizonyítására lefolytatható teszt összes elemének. Állította, hogy a támadott határozat csupán szövegszerűen hivatkozik az ügyben alkalmazandó joggyakorlatra, de az abban foglalt megállapításokat és iránymutatásokat nem alkalmazza, továbbá nem volt figyelemmel az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban és a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatban foglaltakra.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 222-225. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében, fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- A Kúria megállapította, hogy a támadott határozat részletes jogorvoslati kioktatása ellenére a kérelmező felülvizsgálati kérelme a kérelem alapját képező jogszabálysértést nem tartalmazza, ezért érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség (Kvk.VII.39.036/2024/2.; Kvk.I.39.037/2024/4.; Kvk.VI.39.049/2024/8.; Kvk.VI.39.103/2024/5.).
- Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- A választási ügyben hozott határozat ellen benyújtott, jogszabálysértést nem tartalmazó felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 11.
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró