Kvk.VII.39.085/2026/8. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.085/2026/8. 

A tanács tagjai:     

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró 
Dr. Cséffán József bíró 
Dr. Sperka Kálmán bíró 
Dr. Szilas Judit bíró
 

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt 
                     (Cím1) 

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda,
                                        ügyintéző: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügvéd 
                                        (Cím2) 

Az érintett: Kónya István 
                    (Cím3)

Az érintett képviselője: Dr. Dubovecz Réka ügyvéd 
                                      (Cím4)                                  

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 
                         224/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész 

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély 2026. március 18-án keltezett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt „tanúvallomás” megnevezésű nyilatkozatot juttatott el a kérelmezőhöz. Előadta, hogy a helyi óvoda által létrehozott Facebook Messenger csoporton keresztül 2026. március 17-én üzenetet kapott arról, hogy az érintett, aki Gyula város alpolgármestere, Békés Vármegye térségi tanácsnoka, továbbá a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt egyéni országgyűlési képviselőjelöltje Békés Vármegye 03. számú választókerületében, 2026. március 24-ére ingyen játszóházi belépőjegyet biztosít az óvodások részére.
  2. A kérelmező a nyilatkozat alapján 2026. március 21-én 15 óra 43 perckor kifogást nyújtott be a Békés Vármegye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben kifejtette, hogy az érintett nyilatkozat szerinti magatartása sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt – a választás tisztaságának megóvását, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró – alapelveket, valamint az Alaptörvény gyermekek jogairól rendelkező szabályait. Kifejtette, hogy az érintett a szülők választási magatartását kívánta befolyásolni, a gyermekeket kampánycélokra szándékozott felhasználni. Bizonyítékként a magánszemély nyilatkozatát, valamint az üzenet képernyőfotóját csatolta. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, az érintett eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint vele szemben bírság kiszabását.
  3. Az OEVB a 21/2026. (III. 24.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy a csatolt nyilatkozat szerint a bejegyzés közzétételének, azaz a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésének időpontja 2026. március 17-e. Miután a kérelmező a kifogást 2026. március 21-én nyújtotta be, ezért az elkésett. A kérelmező a kifogásában nem utalt a tevékenység folyamatosságára.
  4. A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát, kérve annak megváltoztatását, a kifogásának történő helyt adást. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. március 30-án kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.
  2. Egyetértett azzal, hogy a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésének időpontja 2026. március 17-e. Helyesen állapította meg az OEVB, hogy a kifogást legkésőbb 2026. március 20-ig lehetett volna benyújtani, ezért az elkésett.
  3. Kiemelte, hogy külön kell választani a kifogás tárgyát képező üzenetet, valamint a március 24-én történteket (a gyermekek tényleges játszóházi látogatása). Az OEVB a kifogást 2026. március 24-én bírálta el, amelynek tárgya – a meghozatalának időpontjára is tekintettel – nem lehetett a fellebbezésben kifogásolt, aznap megvalósult cselekmény. A Ve. 214. § (1) bekezdésében meghatározott három napos határidőt megtartva, valamint konkrét jogorvoslati kérelem hiányában az OEVB-nek nem volt lehetősége a fellebbezésben előadottakat vizsgálni, kötelezettsége a kifogásban sérelmezett üzenet vizsgálatára terjedt ki.
  4. Az üzenet elküldése egy egyszeri, befejezett cselekmény, amelyre nem alkalmazható a Ve. 209. § (2) bekezdése. Attól, hogy egy levél tartalma egy, a kifogás benyújtásakor be nem következett eseményre vonatkozik, nem válik folyamatossá a jogsértés. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Bírósági felülvizsgálati kérelmében a kérelmező kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogásának történő helyt adást. 
  2. Arra hivatkozott, hogy az NVB megsértette a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseit, valamint a 218. § (1) bekezdését. 
  3. Előadta, hogy a belépőjegyek 2026. március 24-i tényleges szétosztása és a gyermekek játszóházban tett látogatása kapcsán külön kifogást nyújtott be, amelyet az OEVB a 25/2026. (III. 30.) határozatával elutasított, ez ellen fellebbezéssel élt. És bár két kifogást nyújtott be, azok egymással szorosan összefüggnek. Az első kifogást az üzenet március 17-i küldéséhez kapcsolódóan terjesztette elő, ekkor még a belépőjegyek tényleges felhasználásának ténye nem volt ismert, és mint jövőben bekövetkező esemény, kívül esett a Ve. jogorvoslati határidején. Azonban megállapítható, hogy az érintett ingyenes belépőjegyeket akart biztosítani óvodások részére. Álláspontja szerint a jogsértő magatartás kezdete 2026. március 17-e, annak befejezési időpontja pedig március 24-e volt, amikor a gyermekeket ténylegesen elvitték a játszóházba. A két időpont között az érintettnek volt lehetősége, hogy – felismerve azt, hogy gyermekeket használ fel a kampányban – visszavonja ajánlatát. Utalt a Kúria Kfv.III.39.071/2026/9. számú végzésének elvi tartalmára, és hangsúlyozta, hogy az érintett magatartása alkalmas volt arra, hogy a gyermekeket választási kampányban a politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként használja.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását kérte. 
  2. Visszautasította, hogy a kampányidőszakban gyermekeket, illetve oktatási-nevelési intézményeket a népszerűsítése eszközeként használt volna fel. A kampányt az írott jogszabályok, valamint az íratlan etikai szabályok szerint folytatta.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. 
  2. A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy döntésének kereteit a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel a kérelmező által megjelölt jogszabálysértések [jelen esetben a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdései, a 218. § (1) bekezdése] képezhetik. A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Az (5) bekezdés értelmében a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. 
  3. A Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perrendi szabályokat – a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, a kérelemhez kötöttség elve irányadó a választáshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban is. A Kúria nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.I.39.411/2022/3.). A Ve. fentebb felhívott 223. § (3) bekezdés a) pontjának, illetve arra tekintettel a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit meghatározó 224. § (3) bekezdés a) pontjának való megfeleléshez nem elegendő tehát a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály mely rendelkezését milyen okból sérti. 
  4. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmező az általa megjelölt jogszabálysértésekkel összefüggésben semmilyen indokolást nem adott. Az általa előadottak – a gyermekek választási kampányban szerepeltetése és a folyamatosan fennálló tevékenység értékelése – nem vonhatóak a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdése, továbbá a 218. § (1) bekezdése körébe. A kérelmező ugyanis nem a tényállás tisztázásának, a bizonyítékok értékelésének jogszerűségét vitatta, azzal adós maradt: nem jelölt meg tisztázatlan tényt, tévesen értékelt bizonyítékot, így érdemi érvelés hiányában a Kúria ezirányú vizsgálatot nem folytathatott. 
  5. Kiemeli a Kúria, hogy az NVB a kérelmező által bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával a kifogás elkésettségére tekintettel hagyta helyben az OEVB határozatát és vonta le ennek jogkövetkezményeként azt, hogy a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására jogszerűen került sor. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az elkésettséggel összefüggésben arra vonatkozó érvelést tartalmaz, hogy folyamatosan fennálló tevékenységről van szó. Azonban a kérelmező nem jelölt meg semmilyen konkrét jogszabályhelyet arra vonatkozóan, hogy a kifogását elkésettség miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntés helybenhagyása miért jogszabálysértő, annak ellenére, hogy a kifogás benyújtási határidejének számítása körében a Ve. tételes jogszabályi rendelkezéseket tartalmaz [ld. a Ve. 209. § (1) bekezdése, folyamatosan fennálló tevékenység esetében ugyanezen § (2) bekezdése]. A legfőbb bírói szervnek nem feladata, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem érveléséhez a kérelmező helyett konkrét jogszabálysértést kapcsoljon. Ezzel ugyanis megsértené a tisztességes eljárás követelményét is, mert olyan jogszabálysértés alapossága kérdésében foglalna állást, amelyet a kérelem előterjesztője meg sem jelölt.
  6. A Kúria kiforrott gyakorlatából is levezethetően (Kvk.I.39.121/2024/3., Kfv.39.486/2022/3., Kfv.VI.39.424/2022/5.) a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt, jogszabálysértésre történő hivatkozást, a felülvizsgálati érvelést össze kell kötni a bírósági felülvizsgálattal érintett határozatban szereplő jogi érveléssel. A kérelmező éppen ezt mulasztotta el, ugyanis a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, hogy az NVB határozata az annak jogalapját képező elkésettség körében miért jogszabálysértő, e kérdésben pontosan mely jogszabályi rendelkezést sérti, az általa megsértettként megjelölt jogszabályhelyekhez pedig a támadott határozat jogszerűségét vitató jogi érveket nem fűzött. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő követelmény, amely szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a kérelmező a kérelemben megjelöl olyan jogszabálysértést, amely a támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja.
  7. Bár a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben nem tudta vizsgálni, fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a kérelmező által előadottak szerint a 2026. március 24-i játszóházi látogatás külön kifogás, ezáltal egy másik ügy tárgyát képezi. Ebben az ügyben az NVB a 2026. április 4-én kelt 270/2026. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és a kifogás érdemi elbírálását követően a kifogást elutasította, amely határozat ellen a kérelmező számára a bírósági felülvizsgálat lehetősége megnyílt.
  8. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő követelmény, amely szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésre kell hivatkozni, akkor teljesül, ha a kérelmező a kérelemben megjelöl olyan jogszabálysértést, amely a támadott határozat jogi érveléséhez kapcsolódik, azt vitatja.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. április 5. 

Dr. Remes Gábor s. k. a tanács elnöke  
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró 
Dr. Remes Gábor s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett 
Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró        
Dr. Szilas Judit s. k. bíró