A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VII.39.063/2024/7.
A tanács tagjai:
Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
A kérelmező: … (név)
… (cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Poprádi Zsolt ügyvéd
… (cím)
Érintett: Összeköt Egyesület — FIDESZ — KDNP jelölőszervezet
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 140/2024. (05. 10.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A bírósági felülvizsgálati kérelem előzményei
[1] … (név) választópolgár (a továbbiakban: Kérelmező) a Szentendre Város Helyi Választási Bizottságánál kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy az Összeköt Egyesület – FIDESZ – KDNP polgármesterjelöltjét nagy méretű óriásplakáton hirdetik, amely tartalmazza a három jelölő szervezetet, viszont nincs feltüntetve a plakátot kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős neve. Hivatkozott a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 96/2024. (04. 30.) határozatára, amely hasonló cselekményért az Összeköt Egyesület jelölő szervezet jogsértését korábban már megállapította. Kérte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (2) bekezdése megsértésének megállapítását, a jogsértő jelölő szervezet kötelezését a jogsértés haladéktalan megszüntetésére, a kifogásolt plakát eltávolítására és a további jogsértésektől történő eltiltására.
[2] A Szentendre Város Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 94/2024. (V. 7.) számú határozatával a kifogást elutasította. A határozat indokolása szerint teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy az óriásplakáton valóban nem szerepelnek a Ve. 144. § (2) bekezdése szerint kötelezően feltüntetendő elemek. A kifogásban előadottakra vonatkozóan a kérelmezőnek kellett a bizonyítékokat szolgáltatni, a bizonyítékok azonban nem voltak alkalmasak a kifogásolt óriásplakát megjelölt hiányosságának alátámasztására. A Kérelmező törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében a HVB határozatának hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az Összeköt Egyesület – FIDESZ – KDNP jelölőszervezet polgármesterjelöltjének, óriásplakátja sérti a Ve. 144. § (2) bekezdését, ezért kérte a jogsértés folytatásától történő eltiltását is. A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 140/2024. (05. 10.) számú TVB határozatával a HVB határozatát helybenhagyta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adva a Ve. 144. § (2) bekezdés sérelmén alapuló jogszabálysértés tényének megállapítását, továbbá a jogsértő további jogszabálysértéstől történő eltiltását kérte. Érintettségének megalapozására kizárólag a Ve. 222.§ (1) bekezdését és a 223.§ (3) bekezdés a) és b) pontjait jelölte meg.
[4] A Kúria 2. sorszámú végzésével biztosított nyilatkozattételi lehetőséggel az érintett jelölő szervezetek nem éltek.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[6] A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be”. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) pont értelmében a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[7] A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség megállapításához szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. Ennek vizsgálata során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság több végzésében [pl. 3081/2014. (IV. 1.) AB, 3082/2014. (IV. 1.) AB, 3097/2014. (IV. 11.) AB végzések] hangsúlyozta, hogy a „Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el” {legutóbb: Kvk.I.39.037/2024/4., indokolás [8]}.
[8] A Kúria már több ügyben úgy foglalt állást, hogy az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.), az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4., Kvk.V.39.513/2022/2.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalma szerint pedig a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. Az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatása szerint önmagában az a körülmény, hogy a választópolgár kifogását a választási szervek elbírálták, nem alapozza meg ugyanannak a választópolgárnak az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban: „(…) a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogással él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget” {3296/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]}.
[9] A jelen ügyben a Kérelmező az érintettségéről és arról, hogy az ügy jogát, kötelezettségét mennyiben érinti, egyáltalán nem nyilatkozott. A bírósági felülvizsgálati kérelméből kitűnik természetes személy minősége és lakcíme, de ezek az adatok önmagukban nem elegendőek a törvény által megkövetelt érintettség megállapításához.
[10] Mivel a Kérelmező a fentiek szerint nem igazolta, hogy a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[11] A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárás tekintetében önmagában az nem alapozza meg, hogy a kérelmező kifogását a választási szervek elbírálták.
Záró rész
[12] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
[13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes.
[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. május 16.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró