Kvk.VII.39.052/2024/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.052/2024/4.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület … (cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás ügyvéd … (cím)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Választási Bizottság választási ügyben hozott 92/2024. (V. 9.) FVB számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 92/2024. (V. 9.) FVB számú határozatát megváltoztatja, és a Budapest XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 92/2024. (V. 03.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Budapest XIV. kerület 10. számú egyéni választókerületében a helyi önkormányzati képviselők 2024. évi választásán jelöltként indulni szándékozó Lepsényi László választópolgár (a továbbiakban: Jelöltként indulni szándékozó) – a Demokratikus Koalíció és a Momentum Mozgalom jelölő szervezetek közös jelölését elfogadva – igényelt ajánlóíveket 2024. április 19-én, amelyeket a Budapest XIV. kerület Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2024. április 20-án kiadott. Az átvett ajánlóíveket a HVI-nél 2024. április 24-én leadták azzal a nyilatkozattal, hogy a Jelöltként indulni szándékozó ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, nem kíván jelöltként indulni. Ugyanezen a napon a Jelöltként indulni szándékozó – a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd - A Zöldek Pártja és a Magyar Liberális Párt - Liberálisok jelölő szervezetek közös jelölését elfogadva – újból ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI ki is adott.
  2. Budapest XIV. kerület Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 2024. május 3-án kelt 92/2024. (V. 03.) számú határozatával a Jelöltként indulni szándékozót a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom, a Párbeszéd - A Zöldek Pártja és a Magyar Liberális Párt - Liberálisok közös jelöltjeként Budapest XIV. kerület 10. számú egyéni választókerületében a helyi önkormányzati képviselők 2024. évi választására nyilvántartásba vette. Határozatában megállapította, hogy a jelölt a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással rendelkezik.
  3. A HVB határozata ellen a kérelmező jelölő szervezet fellebbezett, mert álláspontja szerint a Jelöltként indulni szándékozó nyilvántartásba vétele a kettős jelölés tilalmába ütközik: sérti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló a 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdését, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 137. § (1) bekezdését. Hangsúlyozta, hogy az Övjt. 8. § (1) bekezdése általános jelleggel írja elő a kettős jelölés tilalmát, azaz, hogy egy választás során fő szabály szerint csak egy jelölés fogadható el. Előadta, hogy a Jelöltként indulni szándékozó az első jelölésének a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontja szerinti elfogadását követően arról a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően nem mondott le. Hozzátette: a kettős jelölés tilalmába ütközés attól függetlenül megállapítható, hogy a Jelöltként indulni szándékozó az első jelöléséről a második jelölés elfogadását megelőzően lemondott-e vagy sem, továbbra is a korábbi jelölő szervezetek jelöltje, ezért a nyilvántartásba vételére jogszerűtlenül került sor.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az FVB a 2024. május 9-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
  2. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a fellebbezést a kérelmező az érintettségét megalapozó körülmény megjelölésével, törvényi határidőn belül, megfelelő formában és tartalommal terjesztette elő. Utalt arra, hogy emiatt a fellebbezést érdemben bírálta el {indokolás [5] bekezdés}. Megállapította ugyanakkor, hogy a fellebbezés nem felel meg a 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját, azaz az azt megalapozó jogszabálysértést {indokolás [6]-[7] bekezdés}. Emellett azonban kiemelte, hogy a fellebbezés szerint a HVB határozata megsértette az Övjt. 8. § (1) bekezdését, valamint a Ve 137. § (1) bekezdését azáltal, hogy olyan jelöltet vett nyilvántartásba, aki párhuzamosan több jelöltséget fogadott el, ezzel a kettős jelölés tilalmát megsértette {indokolás [8] bekezdés}.
  3. Rámutatott: ha a Jelöltként indulni szándékozó valóban megsértette a kettős jelölés tilalmát, a jogsértést nem a HVB nyilvántartásba vételről szóló határozata valósította meg, hanem a HVI, amikor kiadta számára a második jelöléséhez szükséges ajánlóíveket anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a Jelöltként indulni szándékozó korábbi jelöléséről a Ve.-nek megfelelően mondott-e le és az új jelölés elfogadásáról úgy nyilatkozott-e, hogy korábbi jelölése még nem szűnt meg. A lemondás és az új jelölés elfogadása a jelen ügyben 2024. április 24-én történt, ugyanezen a napon adta ki a HVI a Jelöltként indulni szándékozónak az új ajánlóíveket. Ezekkel a cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján jogszabálysértés vélelme esetén kifogásnak lett volna helye az erre nyitva álló, a Ve. 209. § (1) bekezdésben rögzített határidőben, azaz 2024. április 27-éig. A fellebbezés alapján kifogás benyújtására nem került sor {indokolás [9] bekezdés}. Felhívta az Alkotmánybíróság a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatát, 59/2003. (XI. 26.) AB határozatát és 3167/2015. (VII. 24.) AB végzését. Utalt arra, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításával az érintettek jogorvoslathoz való joga nem sérül: a Nemzeti Választási Iroda által működtetett internetes honlapon a bejelentett jelöltek jelölti jogállása, a jelölésük típusa, a jelölés helye és a jelölés státusza is a legaktuálisabb állapot szerint követhető. Az érintetteknek emellett lehetősége lett volna a HVI és a HVB rendelkezésére álló, a jelölt nyilvántartásba vétele szerinti jelölésével kapcsolatos iratokat megismerni.
  4. Összefoglalóan megállapította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért döntött a rendelkező részben foglaltak szerint {indokolás [16] bekezdés}.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az FVB és a HVB határozatainak megváltoztatását, és a Jelöltként indulni szándékozó nyilvántartásba vétele iránti kérelmének a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján történő visszautasítását kérte.
  2. Jogi álláspontja szerint a fellebbezését érdemben kellett volna elbírálni, a HVB a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontjával és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjával ellentétes módon tagadta meg tőle az érdemi jogorvoslatot. Utalt arra, hogy az FVB határozata ellentmondásos atekintetben, hogy a fellebbezése tartalmazza-e vagy sem az annak alapjául szolgáló jogszabálysértést, illetve, hogy a fellebbezését érdemben vagy érdemi vizsgálat nélkül bírálta-e el.
  3. Hangsúlyozta, hogy az FVB érdemi indokai sértik a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseit és 121/A. §-át. A HVI az ajánlóívek kiadásakor csak azt ellenőrizheti, hogy a jelölő szervezet jogerős nyilvántartásba vétele megtörtént-e; a jelölt a jelölést elfogadta-e, illetve nincs-e a képviselői megbízatással összeférhetetlen tisztsége, vagy vállalja-e, hogy az összeférhetetlen tisztséget megválasztása esetén megszünteti; végül, hogy a jelölt választójoggal rendelkezik-e. Amennyiben a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiben írt feltételek fennállnak, a HVI-nek az ajánlóíveket ki kell adnia, amennyiben nem, a Ve. 121/A. §-a alapján az ajánlóívek átadását határozattal meg kell tagadnia. A rendelkezésre álló iratok szerint az ajánlóívek kiadásának és ismételt kiadásának említett feltételei teljesültek, így az ívek kiadása nem volt jogszabálysértő. A fellebbezésben megjelölt jogszabálysértés – a kettős jelölés – vizsgálatára a HVI-nek nem volt hatásköre, így azt az ajánlóívek kiadása elleni kifogásban nem is lehetett volna eredményesen támadni. A fellebbezésben foglaltak vizsgálatára kizárólag a jelölt nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban van törvényes lehetőség: a kettős jelölés tilalmának esetleges megsértését pedig a HVB hivatalból lett volna köteles vizsgálni a Ve. 132. §-a és a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján.
  4. Fenntartotta, hogy a Jelöltként indulni szándékozó nyilvántartásba vétele az Övjt. 8. § (1) bekezdését, illetve a Ve. 137. § (1) bekezdését sérti. E körben lényegében megismételte a fellebbezésben kifejtett érvelését.
  5. A Jelöltként indulni szándékozó és jelölő szervezetek a Kúria felhívása ellenére nem tettek nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 234. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – részben alapos.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálásának akadálya nem volt.
  3. A Kúria megállapította, hogy az FVB határozatának indokolása valóban ellentmondásos. Az FVB a kérelmező érintettsége fennállásának rögzítésével egyidejűleg kimondta, hogy a fellebbezést érdemben bírálta el {határozat indokolás [5] bekezdés}, ugyanakkor a fellebbezést érdemben mégsem tartotta elbírálhatónak a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapjának megjelölése hiányában {határozat indokolás [6]-[7] bekezdés}. Mindezek ellenére mégis azt rögzítette a határozat indokolásának [8] bekezdésében, hogy a fellebbezésben a kérelmező a jogszabálysértést megjelölte, majd arra a téves következtetésre jutott, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas {határozat indokolás [16] bekezdés}, az indokolásban mégis érdemben foglalkozott a fellebbezésben állított kettős jelölés tilalmának megítélésével {határozat indokolás [9] bekezdés}.
  4. A Kúria megállapította azt is, hogy a fellebbezést érintett terjesztette elő, törvényes határidőben, jogszabálysértésre hivatkozással: a fellebbezés megfelelt a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában és 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
  5. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a fellebbezésében kifogásolt jogszabálysértés: a kettős jelölés tilalma megsértésének a vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre, cselekménye a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései alapján az ajánlóívek igényléséhez kapcsolódik, az ajánlóívek kiadását a törvényben meghatározott feltételek teljesülése hiányában tagadhatja meg (Ve. 121/A. §), a törvényi feltételek között a kettős jelölés tilalma nem szerepel.
  6. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére, vagyis jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, hasonlóan a fellebbezéshez. Azonban a kifogás és a fellebbezés között alapvető különbség, hogy míg a kifogás eljárást megindító beadvány, a fellebbezés a meghozott döntés ellen igénybe vehető jogorvoslat. Ha az adott jogkérdést érintően az arra jogosult választási szerv döntést hozott, az azzal összefüggésben állított jogszabálysértés esetén a fellebbezés, mint jogorvoslati forma vehető igénybe.
  7. A jelen esetben a HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a Jelöltként indulni szándékozó nyilvántartásba vételéről. A kérelmező a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogszabálysértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely ellen nem a kifogás, hanem a fellebbezés volt igénybe vehető. Az FVB-nek a kifogás előterjesztésével kapcsolatos érvelése téves, a kérelmezőnek a HVB határozata elleni fellebbezés előterjesztésére törvényes lehetősége volt.
  8. A kifejtettekre figyelemmel az FVB-nek a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott határozata sérti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A Kúria választási ügyekben a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogszabálysértés esetén azt orvosolva kell érdemi határozatot hoznia.
  9. Az Övjt. 8. § (1) bekezdése értelmében a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést. A Ve. 137. § (1) bekezdése alapján a jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  10. Kiemeli a Kúria, hogy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nem a HVI általi nyilvántartásba vétellel, hanem a HVB határozatával válik jelöltté. Ha a HVB nem veszi kétszer nyilvántartásba jelöltként ugyanazt a választópolgárt, a kettős jelölés nem merül fel.
  11. A jelen ügyben a HVB a Jelöltként indulni szándékozót nem kétszer, hanem csak egyszer vette nyilvántartásba. A Jelöltként indulni szándékozó az első jelöléséről lemondott, a korábban felvett ajánlóíveket a HVI-nek visszaadta. Ezen jelölés eredményeként nem vált jelöltté, ezért az Övjt. 8. § (1) bekezdése nem sérült, a Ve. 137. § (1) bekezdését nem kellett alkalmazni. A Kúria ezért megállapította, hogy a kettős jelölés tilalma nem sérült, ebben a körben a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan volt.
  12. Minderre tekintettel a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A jelöltként indulni szándékozó választópolgár nem a helyi választási iroda általi nyilvántartásba vétellel, hanem a helyi választási bizottság határozatával válik jelöltté. Ha a helyi választási bizottság nem veszi kétszer nyilvántartásba jelöltként ugyanazt a választópolgárt, a kettős jelölés nem merül fel.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésére, 229. § (1) és (2) bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésére, 151. § (1) bekezdésére és 157. § (13) bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles, tekintettel arra is, hogy az Itv. 5. § (2)-(4) bekezdései szerinti nyilatkozatot nem csatolt. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban
akadályozott Dr. Remes Gábor előadó bíró helyett    
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró