Kvk.VII.39.013/2026/7. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.013/2026/7.

A tanács tagjai: 

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke 
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró
Dr. Varga Zs. András bíró  

A kérelmező:    Szemán János
                          … (cím)  

A kérelmező képviselője: Z. Tóth Ügyvédi Iroda,
                                          ügyintéző: Dr. Szalay-Tóth Katalin ügyvéd
                                          … (cím) 

Az érintett: Vróbel László
                    … (cím) 

Az érintett képviselője: Dr. Mulató Tünde ügyvéd
                                       ...(cím)

Az ügy tárgya: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási  Bizottság választási ügyben hozott 1/2026. (I. 29.) számú határozatának
                         bírósági felülvizsgálata
 

Rendelkező rész 

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2026. (I. 29.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. Alsóvadász községben időközi polgármester-választást tartottak 2026. január 18. napján. A választáson polgármester-jelöltként indult a kérelmező, valamint az érintett is, aki végül a tisztséget elnyerte.
2. A kérelmező 2026. január 21. napján kifogást terjesztett elő Alsóvadász Helyi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján. Előadta, hogy a választást megelőző napokban egy alsóvadászi választópolgár közösségi média oldalán (a Facebookon) őt bűncselekményekkel és alkoholizmussal vádoló, bizonyíték nélküli bejegyzések jelentek meg, amelyeket az érintett is megosztott saját közösségi média felületén. Okirati bizonyítékokat (képernyőfotókat) csatolt. Álláspontja szerint ez rágalmazás, egyúttal alkalmas a választók megtévesztésére és a politikai verseny tisztességtelen befolyásolására a kampány hajrájában. A kampánytevékenység során súlyosan sérültek a választás tisztaságának megóvását és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől, továbbá a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlésének elrendelését.
3. A HVB a 2026. január 23. napján kelt 8/2026. (I. 23.) határozatával a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította, mert megállapította, hogy a választói akaratot és a választás tisztaságát nem befolyásolta a 2026. január 17-i Facebook-bejegyzés.
4. A kérelmező fellebbezésében kérte a határozat megváltoztatását és a kifogásának való helyt adást. Kiemelte, hogy a kifogásolt bejegyzések valótlan tényállításokat tartalmaznak, és emberi méltóságában is megsértették. Álláspontja szerint a HVB határozata ellentétes a bírósági gyakorlattal. Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.39.084/2024/6. (BH2024. 245.) számú határozatára.

A területi választási bizottság határozata

5. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2026. január 29-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával a HVB határozatát helybenhagyta. 
6. Határozatának indokolásában idézte az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában, 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában, 7/2014. (III. 7.) AB határozatában, valamint a Kúria Kvk.IV.37.488/2014., Pfv.IV.20.501/2021/4. számú határozataiban foglaltakat. Rámutatott arra, hogy a kérelmező által hivatkozott Kvk.IV.39.084/2024/6. számú kúriai határozatban foglaltak nem támasztják alá a kifogásban, illetve a fellebbezésben foglaltakat, mert a hazai és nemzetközi emberi jogi standardok szerint a politikai közszereplők vonatkozásában a kritika határai szélesebbek, mint más személyek esetében.
7. A TVB a kérelmező által kifogásolt közösségi média tartalmat megvizsgálta és megállapította, hogy az összességében nem mutat túl a választási kampányban megengedett véleménynyilvánítás határain. A sérelmezett bejegyzések éles, helyenként súlyosan negatív kritikát, értékítéletet fogalmaznak meg a kérelmező közéleti szerepvállalásra irányuló törekvését, szavahihetőségét, feddhetetlenségét, alkalmasságát illetően. Ezek a megnyilvánulások azonban, még ha néhol túlzóak, személyeskedőek és sértőek is, összességében a véleménynyilvánítások körébe tartoznak, amelyek a választás miatt felfokozott politikai légkörben a kampány szükségképpeni velejárói. Ebben a körben a közszereplést vállaló személy jogi, alkotmányos védelemben nem részesülhet. A jelöltnek a közszereplés vállalásával az átlagpolgárhoz képest az erősebb kritikát megfogalmazó véleményeket is tűrnie kell, azzal együtt, hogy az alaptalan megnyilvánulásokkal szembeni nyilvánosság előtti védekezésre, az egyes kijelentések tényszerű cáfolatára a választási kampányban széles körű lehetősége nyílik. Hangsúlyozta, hogy a választási szervek nyomozati jogkörrel nem rendelkeznek, ezért valamely magatartás büntetőjogi szempontból releváns körülményeinek feltárása, büntetőjogi minősítése és az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása a nyomozó- és a vádhatóság (rendőrség, ügyészség), valamint a büntetőügyekben eljáró bíróságok feladat- és hatáskörébe tartozik.
8. Rámutatott, hogy az adott időközi választás tekintetében a kampányidőszak 2026. január 18. napján 19.00 órakor véget ért, a további jogsértéstől való eltiltás a kampányidőszak befejezését követően fogalmilag kizárt. A Kúria Kvk.VI.37.524/2018/2. számú határozatában kifejtettekre tekintettel a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért főszabály szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

9. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a TVB határozatának megváltoztatását és a kifogásának való helyt adást.
10. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikkének, IX. cikk (4) bekezdésének, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak, 218. § (1) bekezdésének, (2) bekezdés a) és c) pontjainak, valamint 241. § (1)-(4) bekezdéseinek megsértésére. Felhívta az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatát, 7/2014. (III. 7.) AB határozatát, 3329/2017. (XII. 8.) AB határozatát és 3357/2019. (XII. 16.) AB határozatát, valamint a Kúria Kvk.I.39.181/2024/6., Kvk.IV.39.185/2024/6. és Pfv.IV.20.501/2021/4. számú határozatait. 
11. Jogi érvelése szerint a TVB határozatában tévesen állapította meg, hogy az általa kifogásolt Facebook-bejegyzések nem mutatnak túl a választási kampányban megengedett véleménynyilvánítás határain. A sérelmezett bejegyzések bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, aminek a valóságtartalma ellenőrizhető. Az érintett tudott vagy tudnia kellett arról, hogy ez a tartalom hamis. Hangsúlyozta, hogy a tények meghamisítására nem vonatkozik az alkotmányos védelem, még a büntetőjogi szankcionálás sem eltúlzott abban az esetben, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító tudta, hogy a közlése valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a foglalkozása alapján elvárható körültekintést elmulasztotta. Fenntartotta, hogy az emberi méltóságát is sértő, valótlan tényállításokról volt szó, amelyek alkalmasak a választói akarat befolyásolására, sértik a választás tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
12. Kifejtette, hogy a kifogásnak történő helyt adás jogkövetkezménye lehet választási eljárás vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése. A választási bizottságok nem a jogkövetkezmény, hanem a kifogásban felhozott jogsértés tekintetében vannak kötve a kifogásban foglaltakhoz, a jogkövetkezmény alkalmazásáról és annak fajtájáról hivatalból döntenek. Hozzátette, hogy a sérelmezett közlésekre kampányidőszakban, olyan időpontban került sor, amikor már nem állt módjában védekezni, és azok egyenként és együttesen is alkalmasak voltak arra, hogy a választópolgárokat a döntésükben befolyásolják, súlyosan sérültek a választási eljárás alapelvei, ezért meglátása szerint a választás eredményének megsemmisítése és a szavazás megismétlésének elrendelése indokolt.

Az érintett nyilatkozata

13. Az érintett a nyilatkozatában a TVB határozatának helybenhagyását kérte.
14. Álláspontja szerint a TVB határozata a jogszabályoknak megfelel. A TVB a tényállást feltárta, megvizsgálva a kifogásolt Facebook-bejegyzések teljes tartalmát, és a választási eljárás alapelveinek értelmezésével okszerűen mérlegelt. Helyesnek tartotta azt a következtetést, hogy a bejegyzések és azok megosztása nem mutatott túl a politikai kampány keretei között megengedett véleménynyilvánítás határain, így azok a választás tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesülését nem veszélyeztették. Utalt a Kúria Kvk.39.022/2025/6. számú határozatára. 

A Kúria döntése és jogi indokai

15. A bírósági felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – nem alapos.
16. A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy az Alaptörvény IX. cikke a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelmet biztosít. A véleménynyilvánítás és a tényállítás elhatárolása során nem volt mellőzhető az Alkotmánybíróság határozataiban [különösen az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban, a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatban, a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatban] foglaltak figyelembevétele. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelemében nem vette figyelembe a fenti alkotmánybírósági és az azon alapuló egységes kúriai joggyakorlatot.
17. A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. A jelen ügyben ez azért releváns, mert a kérelmező által kifogásolt Facebook-bejegyzésekre választási kampány során került sor. 
18. Az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban, illetve a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatban kifejtettek szerint választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő vagy támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. A másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni.
19. Az Alkotmánybíróság – korábbi gyakorlatát megerősítve – a fenti határozataiban arra is rámutatott, hogy az értékítélet, illetve a tényállítás közötti különbségtétel alkotmányossági relevanciája a következő: a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.
20. A politikai vitának a választási kampány különösen felfokozott légkörében a tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a kampányüzenetek címzettjei, a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások, különösképpen a kampányolás figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel. A választási időszakra kiváltképp vonatkoztatható az, amire az Alkotmánybíróság a politikusok egymás közti vitájával kapcsolatban már korábban is {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [57] bekezdés} rámutatott: az ő esetükben a személyüket ért bírálatot és minősítést a társadalmi nyilvánosság eleve másként, a demokratikus vita szükségszerű részeként, jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként kezeli. Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni {3107/2018. (IV. 9.) AB határozat [28] bekezdés}.
21. Mindezzel összhangban kell dönteni arról, hogy az egyébként kijelentő módban megfogalmazott kijelentés az alkotmányjogi mérlegelésben valóban tényállításnak minősül-e. Ha a megnyilatkozásnak a közügyek vitája, kiváltképp a kampány sajátosságaira tekintettel észszerűen tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájára, vagy a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként (nem pedig szó szerint) értelmezik, akkor a közéleti vita legintenzívebb szférájának szabad alakulása érdekében ebből kell kiindulni. Ez a mérlegelés tehát egyértelműen túlmutat a kijelentés elemeinek pusztán bizonyíthatósági teszttel történő vizsgálatán, és az ügy valamennyi körülményének értékelését igényli. Ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, akkor – még ha kijelentő módban fogalmazták is meg őket – vélelmezhető, hogy a választópolgárok a közléseket véleményként értékelik. Szintén védelem alá tartozhat a kritika túlzó, meghökkentő megfogalmazása, akkor is, ha a túlzás esetleg ténybeli kérdést is érint. Kétség esetén ráadásul a mérlegelés arra is támaszkodhat, hogy egyes részletek tényszerű cáfolatára a kampányban széles körű lehetőség nyílik {3107/2018. (IV. 9.) AB határozat [29] bekezdés}.
22. A Kúria számos követendő határozatában (pl. Kvk.V.37.463/2018/2., Kvk.VI.37.327/2018/2., Kvk.IV.37.367/2018/2., Kvk.II.37.346/2015/3., Kvk.IV.37.488/2014/3.) vizsgálta – a fenti alkotmánybírósági határozatokban rögzített jogértelmezéssel összhangban – egyes kifogásolt kampányeszközök tartalmát, a döntésekben foglalt megállapítások a jelen ügy szerinti Facebook-bejegyzések tartalma tekintetében is irányadók. A véleménynyilvánítás szabadságának az Alkotmánybíróság fentiek szerinti értelmezése, és az arra épülő, következetes kúriai gyakorlat értelmében, ha a kampányeszközben megjelenő értékítélet a közügyek vitatásán belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el olyan bizonyíthatósági teszt, amely alapján akkor tekinthető egy közlés ténynek, ha annak valósága vagy valótlansága bizonyítható, és akkor véleménynek, ha ez nem lehetséges. A választási eljárás során a választási szervek, és azok kifogást elbíráló döntéseit felülvizsgáló Kúria a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértését vizsgálják eljárásukban, melynek során a választási eljárási rendszer sajátosságai, így különösen a szoros eljárási határidők következtében széleskörű bizonyítási eljárást nem folytatnak le. Rámutat a Kúria, hogy a választási eljárás során a kampány keretében tett közlések jogellenessége megítélésénél nem lehet ugyanazt a mércét alkalmazni, mint amelyet a polgári jog vagy a büntetőjog támaszt.
23. A kampányeszköz szövegezése kétségkívül alkalmas lehet a választói akarat negatív irányú befolyásolására, a negatív kampány azonban a Ve. által nem tiltott tevékenység. A jelen ügyben a Kúria a döntése meghozatalakor arra volt tekintettel, hogy az érintett politikai véleményként osztotta meg a kifogásolt Facebook-bejegyzéseket egy választási kampány során. A konkrét közlés körülményeinek, tárgyának és céljának figyelembevételével a Kúria – az eljárt választási bizottságokkal egyezően – azt állapította meg, hogy a választási kampány során közzétett bejegyzések a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak. Az érintett értékítéletet közvetített, amely nem az ellenérdekelt jelölt – a kérelmező – büntetőjogi felelősségre vonására irányult.
24. A politikai vélemény vitatására és cáfolatára, a választók előtt történő helyesbítésére a jelölteknek a választási kampány során több lehetőség, a választók meggyőzésére alkalmas eszköz adott, még abban az esetben is, ha a választási kampány a végéhez közeledik. A gyors reagálásra különösen alkalmasak a közösségi média felületek, ahol éppen a jelen ügyben kifogásolt közlések is megjelentek.
25. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kifogásolt Facebook-bejegyzések kapcsán nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a TVB határozatát helybenhagyta. 
26. Az alapelvek megsértése hiányának megállapítására tekintettel a Kúriának nem kellett állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a kifogás eredményessége esetén a kérelmező által kért jogkövetkezmény alkalmazható lenne-e vagy sem.

A döntés elvi tartalma 

27. Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. A másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni. Vizsgálni kell, hogy a kijelentés a választási kampány speciális szituációjában milyen valódi jelentést hordoz a kampányüzenetek címzettjei, a választópolgárok számára. Egyes részletek tényszerű cáfolatára a kampányban széleskörű lehetőség nyílik.

Záró rész

28. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott [Ve. 229. § (2) bekezdés].
29. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
30. A Kúria végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs [Ve. 232. § (5) bekezdés].

Budapest, 2026. február 5.