A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.189/2024/3.
A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Sullerné Dr. Nagy Edina
(...)
A kérelmező képviselője: Juhász Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: Dr. Juhász Barnabás
...)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 79/2024. (VI. 18.) számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 79/2024. (VI. 18.) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.
A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben a polgármester választásról készített szavazóköri jegyzőkönyv adatai alapján:
- A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 656
- Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 378
- Urnában lévő, bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapok száma: 0
- Urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma: 380
- Eltérés a szavazóként megjelentek számától: 2
- Érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 13
- Érvényes szavazólapok száma: 367
- A jelöltenként leadott szavazatok száma:
- Vajda László FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt:
234 - Aleksza Pál Független jelölt: 97
- Varga Barnabás Független jelölt: 3
- Sullerné dr. Nagy Edina Magyar Igazság és Élet Pártja: 33
- A kérelmező 2024. június 12. napján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §, 75. §, 177. §, 179. §, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. § f) és g) pontjainak megsértésére hivatkozással benyújtott kifogását a Tiszaeszlár Község Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 54/2024. (VI.13.) számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) elutasította.
- Indokolása szerint a Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben a választás napján az üres, kötegelt szavazólapok átszámolásának elmulasztásával összefüggésben a kérelmező nem hivatkozott erre kötelező jogszabályi rendelkezésre, alapelvi sérelem nem volt megállapítható.
- A névjegyzéket aláírni elmulasztó választópolgár esetéről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vett fel, amit a kérelmező is elismert. A Ve. hivatkozott 177. § (1) bekezdésének, a választópolgár visszautasításának az esete nem állapítható meg, a választópolgár nem tagadta meg a szavazólap átvételét, a névjegyzék aláírását, egyszerű hibáról volt szó, ami nem befolyásolhatta a választás tisztaságát. Ugyanezt állapította meg a 2 darab polgármesteri és képviselő-testületi többlet szavazólap esetében is, melyről szintén - az urna zárást követően - jegyzőkönyv készült. A HVB szerint az érvénytelen szavazatok ismeretében e körülmények nem minősülnek a választási eredményt befolyásoló tényezőnek.
- A Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) kérelmező 2024. június 12-ei megkeresésével, a kérelmező által kért iratok (választási jegyzőkönyvek, mellékletek, dokumentumok) részére történő kiadása iránti kérelme megtagadásával összefüggésben a Ve. 75. §-ára és a Vhr. sérelmére hivatkozását a HVB azért nem értékelte alaposnak, mivel ezek a dokumentumok Tiszaeszlár község honapján megtalálhatóak, mindenki számára hozzáférhetőek. Az iratok megismerése a Ve. és a Vhr. által biztosított lehetőség, de nem jogszabályi kötelezettség.
- Megállapította továbbá, hogy a kérelmező valamennyi szavazólap újraszámolása iránti kérelme a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján nem volt teljesíthető, mivel a kérelmező jogorvoslati kérelme kifogásnak és nem fellebbezésnek minősül.
A Területi Választási Bizottság határozata
- A kérelmezőnek a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 79/2024. (VI. 18.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) elutasította, a HVB határozatát helybenhagyta.
- Indokolása szerint a HVB által megállapított tényállás és az abból levont jogkövetkeztetés helyes, a kérelmező fellebbezésében a kifogásolt cselekmények felsorolását és álláspontjának kifejtését követően részben feltételezéseket adott elő, azonban állításai alátámasztására bizonyítékokat nem nyújtott be, vagy a csatolt nyilatkozat bizonyítékként nem volt értékelhető, figyelemmel a szavazást megelőző napon az iratok átadását előíró Ve. 164. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra.
- A kérelmező által kért jegyzőkönyvek, határozatok megtalálhatók és megtekinthetők a valasztas.hu, illetve a tiszaeszlar.hu oldalakon. A 2 darab többletszavazat kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A Vajda László által megszerzett 234 szavazat és a kérelmezőre leadott 33 szavazat között olyan nagy a különbség, hogy az érdemben nem befolyásolta volna a szavazás eredményét.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező a Ve. 222. § alapján előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának - a HVB határozatára is kiterjedő - megváltoztatását, a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének, valamint a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésének megállapítását kérte, a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek megsértése miatt. Az általa hivatkozott törvénysértések eredményeként a 2024. június 9 napjára tűzött Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők választására kiküldött valamennyi szavazólap (nemcsak a Tiszaeszlár 2. számú választókör, hanem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által megküldött összes szavazólap, az érvényes, érvénytelen, rontott, valamint fel nem használt üres szavazólapok) újra számlálását is kérte, továbbá a HVI kötelezését részére a választással összefüggő dokumentumok, jegyzőkönyvek, mellékletek kiadására.
- Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1)-(4) bekezdéseire, 75. §-ára, a Vhr. 9. § f) és g) pontjaira hivatkozott.
- Sérelmezte, hogy a Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben reggel, a nyitást megelőzően a kivitt, még üres, kötegelt szavazólapokat nem számolták át teljesen. Néhány köteg számolása megtörtént, a többi azonban elmaradt, amit egy megbízott szavazatszámláló bizottsági tag jelzett az elnöknek. Tiszaeszláron a másik három szavazókörben a szavazás reggelén az összes szavazólap átszámolása megtörtént, ennek hiányában az elnök hogyan írhatta alá a jegyzőkönyvet, amely bizonyítja, hogy mennyi szavazólap volt a szavazóhelyiségben.
- Az urnazárást követően, a megjelentek névjegyzéki számlálása során derült ki – amit rendkívüli jegyzőkönyv is igazol -, a Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben egy választópolgár elmulasztotta aláírni a névjegyzéket, ugyanakkor a neve mellett be lett jelölve, hogy a szavazólapokat átvette. A kérelmező szerint nem zárható ki a Ve. 179. § (1) bekezdésének, 177. § (1) bekezdésének a megsértése, ami súlyos hiányosság. A HVB határozata szerint ez nem állapítható meg, azonban nem részletezi, hogy milyen bizonyítékokat szerzett be, mire alapozta döntését. A tételes jogi rendelkezésbe ütközéssel egyidejűleg sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott: a választás tisztaságának megóvásaés az e) pont szerinti: a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei is.
- A Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság a szavazólapok számlálását követően 2 db többlet szavazólapot talált az urnában, melynek ténye sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba foglalt alapelveket. Amennyiben a szavazás szabályosan történt volna, ilyen eset nem fordulhatott volna elő.
- Előadta, 2024. június 12-én felkereste a HVI-t annak érdekében, hogy a választással kapcsolatos részére kiadható dokumentumokat, jegyzőkönyveket, rendkívüli jegyzőkönyveket rendelkezésére bocsássák. Három alkalommal kísérelte meg jogszabályban biztosított jogait érvényesíteni, azonban a dokumentumok, jegyzőkönyvek kiadását mindannyiszor megtagadták, a HVI vezetője írásbeli megkeresésére sem reagált.
- Utalt a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontjára, a Vhr. 9. § f) és g) pontjaira. Álláspontja szerint azzal, hogy a HVI megtagadta a kért iratok kiadását, sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), e) pontjaiban szabályozott, és az f) pontja szerinti: a választási eljárás nyilvánossága alapelvek, a 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tájékoztatási kötelezettség is. A HVB megállapításával szemben 2024. június 12-én, szerdán délután kereste a község honlapján a HVB eredményt megállapító határozatát, akkor semmilyen dokumentum nem volt feltöltve a választás eredményével kapcsolatban, ezt azonban utólag orvosolták.
Az általa kért (rendkívüli, szavazólapok számát összegző) jegyzőkönyvek sem a valasztas.hu, sem pedig a tiszaeszlar.hu oldalon nem voltak megtalálhatók. Az iratok megismerésével a jogalkotó a választási eljárás nyilvánosságát kívánja biztosítani a HVI útján. A HVB indokolása, miszerint a megtekinthetőség az lehetőség és nem kötelezettség, logikailag értelmezhetetlen. - Nem vitatta, hogy nincs jogszabályi kötelezettség a szavazás reggelén az üres szavazólapok ellenőrzésére, megszámlálására, azonban meg kell bizonyosodni arról, hogy a szavazólapok hiánytalanul megvannak, ami helyi szinten több választás óta bevett szokás. A választás tisztaságának megsértését, ezzel a teljes választás törvényességének kérdését veti fel, hogy a Tiszaeszlár 2. szavazókörben 2 darab plusz polgármesteri és képviselőtestületi szavazólap volt az urnában (lepecsételve, érvényesen kitöltve). Joggal merül fel a kérdés: ez hogyan történhetett. Erre szeretett volna választ kapni az iratbetekintéssel. A HVI magatartása még inkább felkeltette a gyanút, valamennyi általa jelzett jogsértést figyelembevéve a Tiszaeszlár 2. szavazókör a Ve.-ben meghatározott választási szabályokat, alapelveket megsértve működött, ezért van szükség a teljes újraszámlálásra.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
- A felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § szerint az ügyben érintett kérelmező – a választáson indult polgármesterjelölt – terjesztette elő, így azt a Kúria elfogadta. A felülvizsgálati kérelmét a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül nyújtotta be, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
- A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bírósági felülvizsgálati kérelem alapja a kérelmező által a Tiszaeszlár 2. számú szavazatszámláló bizottság működésével kapcsolatban előterjesztett választási kifogást elbíráló HVB határozatot helybenhagyó TVB határozat.
- A Ve. 211. § szerint a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani.
- A Tiszaeszlár 2. számú szavazókörben az üres, kötegelt szavazólapok átszámolásának elmulasztásával kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben a Kúria az alábbiakat rögzíti.
- A Ve.-ben „A szavazás előkészítése” című IX. Fejezet „80. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása” alcím alatt, a 164. §-ban rögzített a szavazással kapcsolatos iratok, egyéb kellékek átadásának protokollja. A 164. § (1) bekezdése értelmében a szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgó urnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének. A (2) bekezdés alapján az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja. A Ve. 164. §-ához fűzött jogi indokolás szerint azért kell a szavazás lebonyolításához szükséges kellékeket a szavazás napját megelőzően átadni, mert ekkor van lehetőség azok hiánytalanságának közös ellenőrzésére. Ebből következően a szavazatszámláló bizottság tevékenysége már a szavazás napját megelőzően megkezdődik.
- A HVI a Ve.-ben szabályozott szavazást megelőző feladatain túl a Vhr. 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint gondoskodik a nyomtatványok rendelkezésre állásáról, az i) pont alapján fogadja a központilag biztosított szavazási kellékeket, azokat tételesen ellenőrzi, és gondoskodik biztonságos megőrzésükről, az l) pont értelmében a szavazást megelőző napon előkészíti és tételenként – átvételi elismervénnyel – átadja a szavazatszámláló bizottság elnöke, vagy helyettese részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket.
- Az idézett jogszabályi rendelkezések egyértelműen előírják a követendő eljárási rendet, így a szavazás napján az üres, kötegelt szavazólapok átszámolására vonatkozó kötelező jogszabályi előírás hiányában - ilyet a kérelmező sem tudott megjelölni - jogsértés nem volt megállapítható.
- A névjegyzéket aláírni elmulasztó választópolgárral kapcsolatos szabálytalanságról a TVB által is elismerten rendkívüli jegyzőkönyvet vettek fel, így annak megtörténte tényként állapítható meg.
- A Ve. 170.-183. §-ai a szavazóhelyiségben történő szavazás szabályait tartalmazzák. A Ve. 176. § (1) bekezdése szerint a választópolgárnak a személyazonosságát, a (2) bekezdés értelmében a lakcímét kell igazolnia, mely alapján a Ve. 176. § (3) bekezdése alkalmazásával a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben. A Ve. 175. § (1) bekezdése kimondja, a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A Ve. 179. § (1) bekezdésének megfelelően a szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken sajátkezű aláírásával igazolja.
- A Ve. 177. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki
a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyazonosítóját igazolni,
b)nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,
c) már szavazott,
d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását.
A (2) bekezdés szerint a visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba. - A szavazóhelyiségben történő szavazás rendjét a Ve. pontosan, tételesen rögzíti, melytől eltérni nem lehet. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében csupán feltételezte a Ve. 177. § (1) bekezdésének a megsértését, azonban bizonyítani nem tudta, hogy az ténylegesen megtörtént, ezt a jegyzőkönyvvezető által a Ve. 177. § (2) bekezdése szerint vezetett jegyzék sem támasztja alá. A Ve. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
- A TVB rendelkezésére állt a HVB határozata és annak mellékletei, a szavazatszámláló bizottság által a rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyv, mely alapján a Ve. 177. § (1) bekezdésének megsértése nem volt megállapítható. Nem merült fel olyan körülmény, ilyet a kérelmező sem valószínűsített, ami indokolta volna, hogy a TVB további bizonyítást folytasson. A választási eljárás sommás jellege és a Ve-ben a jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. A HVB a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást feltárta, rendelkezését megindokolta, rögzítve azt is, hogy ez az adminisztratív hiba a választás tisztaságát semmilyen módon nem befolyásolhatta. A TVB nem vitatta a HVB által rögzített tényállást és az abból levont következtetés helytállóságát, eljárásukban jogsértést a Kúria sem állapított meg.
- Rögzíti a Kúria, hogy valamennyi jogszabályi előírás betartása mellett az urnában nem lehet a szavazáson megjelent választópolgárok számánál több hivatalos bélyegzőlenyomattal rendelkező szavazólap. Előfordulhat azonban olyan eset, például figyelmetlenségből a választópolgár az előre lebélyegzett szavazólapokból nem egyet, hanem összefogva többet kap.
- A Ve. az urnákban talált többlettszavazatok kezelésére vonatkozóan is tartalmaz előírást. A 197. § szerint, ha az urnákban talált hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít. Más az eljárási rend a hivatalos bélyegzőlenyomatot nem tartalmazó urnában talált szavazólap esetén, mivel az többletszavazólapnak nem minősül, az ilyen szavazólapokat számszerint külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni, azonban a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell többlet szavazólapként feltüntetni.
- Kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadottakkal szemben önmagában az urnában található többletszavazat ténye nem teszi a szavazatszámláló bizottság eljárását jogsértővé. A szavazóköri jegyzőkönyvben az eltérés feltüntetésre került, a TVB határozata szerint a többletszavazat kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A Ve.-be a 197. § beiktatásával a jogalkotó a hibázás lehetőségére alkotott szabályt. Arra a kérelmező sem hivatkozott, hogy a szavazatszámláló bizottság megsértette volna a többletszavazat kezelésére vonatkozó protokollt. Ennek hiányában az alapelvi sérelem nem volt megállapítható.
- A kérelmező a HVI irat kiadásával kapcsolatos eljárását is sérelmezte.
- A Ve. 210. § (1) bekezdése alapján a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. A Ve. 75. § (1) bekezdés b) pont szerint a választási irodák gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölőszervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek. A HVI a Vhr. 9. § f)-g) pontok alapján biztosítja a szavazást követő három napon keresztül a szavazóköri jegyzőkönyvek, a HVB eredmény-megállapító határozatai és azok mellékletét képező jegyzőkönyvek, valamint a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás települési részeredményét megállapító jegyzőkönyvek megtekinthetőségét.
- Kérelmező csatolta a 2024. június 12-én a HVI-nek írt elektronikus levelét, melyben a korábban szóban előterjesztett kérelme után írásban is kérte a 2024. június 9-i választással kapcsolatos összes részére kiadható irat kiadását, valamint a jegyző elektronikus válaszlevelét, amelyben azt a tájékoztatást adta, hogy a 2024. évi választások eredményei nyilvánosak, a jegyzőkönyvek, határozatok a valasztas.hu és a tiszaeszlar.hu oldalakon megtalálhatóak.
- A kérelmező az iratok kiadásának megtagadására hivatkozott, azonban ennek tényét alátámasztó bizonyítékot nem csatolt. A Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módja törvényileg nem szabályozott, így az a tényleges iratkiadás helyett megvalósulhat a HVI által működtetett választási információs szolgálaton, pl.: honlapon keresztül. A jogszabály kötelezettségként a megtekinthetőség biztosítását írja elő, ami nem azonos az iratkiadással. A Kúria a HVI eljárásával szemben nem tárt fel olyan körülményt, ami az alapelvi sérelem megállapítását eredményezhette volna.
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértésére hivatkozással kérte valamennyi szavazólap újraszámlálását.
- Hangsúlyozza a Kúria - figyelemmel a Kvk.37.494/2018/2. számú jelen eljárásra is irányadó döntésére -, hogy a Ve. szabályrendszerében különbséget kell tenni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni kifogás (Ve. 211. §), valamint a választás eredménye elleni jogorvoslat (Ve. 241. §) között. A Ve. 211. §-a egyértelműen kizárja a szavazóköri eredményt megállapító döntéssel szemben a kifogás előterjesztését, a kifogás kifejezetten a szavazatszámláló bizottság által végzett eljárási cselekményekre vonatkozhat. A Ve. 241. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslat különbözik egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat lehetősége, az elbírálási fórumrendszer tekintetében.
- A kérelmező álláspontja szerint a HVI, valamint a szavazatszámláló bizottság jogsértő működése miatt van szükség az újra számlálásra. A Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja értelmében, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. Ez azonban nem vonatkozhat az szavazás eredményének megsemmisítésére, figyelemmel a Ve. 211. §-ában foglaltakra, mivel kifogás nem minősülhet a Ve. 241. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak.
- A szavazatszámláló bizottság által elkövetett, az eredményt megállapító döntés törvényességét érintő jogsértések a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslattal támadhatók, és csak ezen jogorvoslat keretében van lehetőség az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére. Az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól. Ez következik abból is, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság működik, ellátja a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatát. A tevékenységével összefüggésben felmerült jogsértések iránti jogorvoslati kérelem (kifogás) előterjesztésének időpontjában még nincs megállapított eredmény, így a kifogás alapján jogsértésre hivatkozással nem lehet megsemmisíteni azt az eredményt megállapító határozatot, amelyet még meg sem hoztak.
- Mindezek folytán a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
- A Ve. szabályrendszerében különbséget kell tenni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése elleni kifogás (Ve. 211. §), valamint a választás eredménye elleni jogorvoslat (Ve. 241. §) között.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018. számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
- A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2024. június 25.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró