Kvk.VI.39.165/2024/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.165/2024/6.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Klenik Sándorné (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Teschmayer Gábor egyéni ügyvéd (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 77/2024. (VI. 17.) számú határozatával kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 77/2024. (VI. 17.) számú határozatával kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, támadott rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Penészlek Község Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) a 31/2024. (VI. 09.) számú határozatában (a továbbiakban: HVB határozat) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-én megtartott általános választásán megállapította, hogy a Penészlek 001. számú szavazókörben a polgármester-választás szavazóköri eredménye szerint a kérelmező FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltet 312 szavazattal Penészlek település polgármesterévé választották.
  2. Indokolásában utalt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/N. § (1) bekezdésére, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 12. § (2) bekezdésére, rögzítette a polgármester-jelöltek összesített szavazatát: Klenik Sándorné 312, Bíró Péter: 300.
  3. A határozat mellékletét képező szavazóköri jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 813 fő, szavazóként megjelent választópolgárok száma: 627 fő, az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma: 623, eltérés a szavazóként megjelentek számától: -4, érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma: 11, érvényes szavazólapok száma: 612.
  4. A HVB határozatával szemben Bíró Péter polgármester-jelölt (a továbbiakban: beadványozó) a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alapján fellebbezést és egyben kifogást is előterjesztett a Ve. 2. § (1) bekezdés d) pontjára, 208. §-ára, 223. § (3) bekezdés a) pontjára, Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozással.
  5. Álláspontja szerint a HVB eljárása korlátozta a mozgóurnát szabályosan igénylő és valamilyen fogyatékossággal élő állampolgárok választáshoz való jogát, joggyakorlásukat nem tette lehetővé. A Ve. 103. § (2) bekezdése alapján a szavazás napján 12 órakor rendelkezésre állt a végleges lista azon szavazókról, akik mozgóurnát igényeltek, a mozgóurna azonban csak 14 óra 30 perc után indult ki a szavazókörből, mely eljárási hiba a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sérti, jogszabálysértő módon befolyásolta a HVB munkáját és a választás végeredményét is. Csatolta a szavazás napján, 2024. június 9-én 19 óra 53 perckor, a Penészlek 001. számú szavazókör helyiségében rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyvet (2. számú melléklet), mely rögzítette: a 14 óra 30 perckor elindított mozgóurna 19 órára nem ért vissza a 67 fő mozgóurna igénylőtől. 7 választópolgár felkeresésére nem volt lehetőség, mert a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője azt az utasítást adta, hogy fejezzék be a szavazást, szállítsák be a mozgóurnát. A szavazatszámláló bizottság 19 óra 35 perckor kezdte meg a szavazatok számlálását.
  6. Sérelmezte, hogy 1 szavazólapot, amelyen a kérelmező volt polgármesternek megjelölve, a szavazatot leadó egy határozott vonallal áthúzta, és ráírta, hogy rontott, ennek ellenére érvényes szavazatnak tekintették. Emellett a szavazóköri jegyzőkönyv szerint 11 érvénytelen lebélyegzett szavazólap volt. 16 szavazólap a HVB döntése alapján vitatható, 7 szavazólap a mulasztás miatt nem tartalmazott szavazatot, ez mindösszesen 23 szavazat, mely más választási eredményt jelenthet.
  7. Kifogásolta a szavazókör bejáratánál és annak helyet adó épület sarkánál felszerelt térfigyelő kamerát, mellyel nyomon követhető volt, hogy kik mentek el szavazni, így a szavazás titkossága nem volt biztosított, ami a Ve. 2. § a) és b) pontjaiban rögzített alapelveket sérti.
  8. Előadása szerint a … (a továbbiakban: Idősotthon) a mozgóurnás szavazás idején közel 50 igénylő választópolgár tartózkodott, a szavazókat a folyosón egymás mellé ültették ki, legtöbbjüknél a FIDESZ-KDNP A5-ös méretű, a jelöltek sorszámát és nevét is tartalmazó szórólap volt, melyeket a szavazásra készülve osztottak ki. Ennek alátámasztására a HVB mozgóurnát kísérő delegáltja nyilatkozatát és a 20 óra 01 perckor a rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyvet csatolta. Álláspontja szerint ezzel megvalósult a választópolgárok szavazásra vonatkozó szabad akaratának befolyásolása. A csatolt cégkivonattal igazolta, hogy az Idősotthon a Klenik Sándorné polgármester-jelölt és családja tulajdonában és üzemeltetésében áll. Hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a választás tisztaságának megóvása, b) pontjában rögzített, önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) pontjában előírt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában megfogalmazott, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések megsértésére.
  9. Hangsúlyozta, hogy beadványa a szavazás megsemmisítésére és megismétlésére irányul, így azt elsősorban a választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezésként és csak másodsorban kérte kifogásként értékelni. Utalt a Kúria Kvk.37.494/2018/2. számú határozatára.
  10. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) valamint e) pontjaiba foglalt alapelvekbe ütközéssel összefüggésben azt is előadta, hogy a szavazás napján két személygépkocsival szervezetten szállították a választópolgárokat a szavazóhelyiség közelébe, majd a szavazás megtörténte után onnan elhajtottak.
  11. Kérte a jogszabálysértések tényének megállapítását, a polgármester-választás eredményének megsemmisítését és a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A beadványozó fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 31/2024. (VI.09.) számú határozattal kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozatában (a továbbiakban együtt: TVB határozat) a HVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a települési önkormányzati polgármester-választás eredményét megsemmisítette, és elrendelte a polgármester-választás megismétlését. Penészlek településen a megismételtetett polgármester-választást 2024. július 7. napjára tűzte ki.
  2. A TVB megvizsgálta a HVB által érvényesnek és érvénytelennek minősített szavazatokat, majd kétszeri megszámlálást követően rögzítette, hogy a beérkezett szavazólapok száma és minősítése megfelel a HVB határozatában foglaltaknak, ahhoz képest eltérést nem állapított meg.
  3. A beadványozó fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján részben megalapozottnak minősítette.
  4. Megállapította, hogy a rendkívüli eseményként jegyzőkönyvezett mozgóurnás szavazás a 2. számú melléklet szerinti jegyzőkönyv alapján nem fejeződött be a Ve. 184. § (6) bekezdésében előírt 19 órai határidőben. A mozgóurnával az ezt igénylő 67 választópolgárhoz a szavazás napján 14 óra 30 perckor indultak el a szavazókörből. A szavazóköri jegyzőkönyv szerint a szavazás 19 óra 34 perckor zárult a mozgóurna késedelmes visszaérkezése miatt. Emellett jogszabályellenesen, 19 órát követően a mozgóurnás szavazás során szavazatok kerültek leadásra, melyre a Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírás betartása mellett nem kerülhetett volna sor.
  5. Rögzítette, a 2024. június 9. napján 20 óra 01 perckor a rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyvben a HVB megállapította, hogy az Idősotthonban mozgóurnát kérő választópolgárok a folyosón tartózkodtak kezükben az egyik polgármester-jelölt és az egyik jelölőszervezet szórólapját tartották, mely tényt az egyik HVB tag is megerősítette nyilatkozatában.
  6. A TVB szerint a HVB nem tartotta be a Ve. 184. § (6) bekezdésének előírását. Nincs arra szabály, hogy a mozgóurnát csak valamennyi, erre irányuló kérelem feldolgozását követően lehet a szavazókörből elindítani, nincs reális indoka a 14 óra 30 perces elindításnak, figyelemmel az igénylők nagy számára. Az a körülmény, hogy a mozgóurnába 19 óra után szavazatok kerültek, érdemben befolyásolja a polgármester-választás eredményét.
  7. A TVB megállapította továbbá, a mozgóurnás szavazás alapján az Idősotthonban a választópolgárok egy helyiségben, egymáshoz közel tartózkodtak nagy számban, ezért sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja, illetve c) pontja szerinti alapelvek.
  8. Ezen kívül sérült a Ve. 185. § (2) bekezdésében előírt feltétel, mivel a mozgóurnás szavazás esetén a szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a választópolgárok számára biztosítani kell.
  9. Rögzítette, hogy a szavazatkülönbség a két polgármester-jelölt között 12 darab.
  10. A beadványozó által hivatkozott további jogsértéssel (az 1 érvénytelen szavazólap érvényessé nyilvánításával, a szavazókör bejáratánál elhelyezett térfigyelő kamerával, a szervezett szavazóköri szavazásra szállítással) összefüggésben – bizonyítottság hiányában – jogszabálysértést nem állapított meg.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a Ve. 235. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és Penészlek település polgármester-választás eredményét megállapító HVB határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a TVB a határozatát a beadványozó egyoldalú bizonyítékai alapján hozta meg, a megállapított tényállás nem megalapozott, a TVB tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseiben foglaltakat. A Ve. 2. § (1) bekezdés a), illetve c) pontjainak jogszabálysértő értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy sérült a választás tisztasága, a jelölt és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, illetve, hogy az Idősotthonban a Ve. 185. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem voltak biztosítva a mozgóurnás szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülmények. Az általa előadottak igazolására K/1-11. mellékletekben nyilatkozatokat csatolt, K/12 alatt az Idősotthon alaprajzát.
  2. A felülvizsgálati kérelme I. pontjában a mozgóurna határidőn túli szavazóhelyiségbe visszaérkezésével kapcsolatosan – a K/3., K/4., K/5. alatt csatolt nyilatkozatokkal alátámasztva – kifejtette, hogy a mozgóurnás szavazólapok lebélyegzése 14 óra előtt megkezdődött, azonban azok jelentős száma, valamint az időközben szavazóhelyiségbe érkező nagyszámú választópolgár szavazásával kapcsolatos feladatok miatt a mozgóurnával csak 14 óra 30 perckor tudtak elindulni. A Ve. 184. § (6) bekezdése szerinti határidőn túli visszaérkezés oka a K/6. nyilatkozat szerint az volt, hogy a HVI vezetőjének a tájékoztatása alapján folytatták a mozgóurnás szavazást 19 óra után is, mely a Ve. 183. §-a szerinti szabály nem megfelelő értelmezését jelentette, amit alátámasztanak a K/3., K/5., K/7. alatt csatolt nyilatkozatok is.
  3. Álláspontja szerint, annak ellenére, hogy a mozgóurna 19 óra után ért vissza a szavazóhelyiségbe, nem történt olyan jogsértés, mely az eredmény érdemére kihatott volna. A K/5. és K/7. alatt csatolt nyilatkozatok szerint ugyanis 19 óra után 3 fő szavazott, így maximum 3 szavazattal lett volna kevesebb a mozgóurnában, ha 19 órára visszaértek volna. Mivel nem lehet tudni, hogy a 3 szavazópolgár kire szavazott, így, ha mindkét polgármester-jelölt esetében 3-3 szavazattal csökken is a szavazatszám, abban az esetben is megmaradt volna a 12 szavazatkülönbség a jelöltek között. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a TVB a határozat indokolása szerint az összes leadott szavazatot újraszámolta, eltérést nem állapított meg a HVB döntéséhez képest. Az a körülmény, hogy 7 fő mozgóurnát igénylő nem szavazott, úgyszintén nem befolyásolja érdemben a polgármester-választás végeredményét, a jelöltek közötti szavazatkülönbségre tekintettel. Utalt a Kúria Kvk.37.508/2018/2. számú határozatára.
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelme II. pontjában arra hivatkozott, hogy az Idősotthonban a mozgóurnás szavazásnál jelenlévő HVB tagok, valamint az ott dolgozók nyilatkozatai (K/5., K/7., K/8., K/9., K/10., K/11.) alapján bizonyítható, miszerint a mozgóurnás szavazás során biztosítva voltak a Ve. 185. § (2) bekezdése szerinti szavazás titkosságát garantáló körülmények, nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti alapelvek, mivel a mozgóurnát igénylő szavazók részben a folyosóról nyíló zárt helyiségekben, mások jelenléte nélkül adhatták le szavazataikat, részben pedig a saját szobájukban tudtak szavazni. Abból a körülményből, hogy megközelítőleg 50 választópolgár egymás közelében a folyosón tartózkodott, kezükben szavazási segédlettel, még nem következik jogsértés.
  5. A Ve. 149. § alapján a szavazási segédlet választási kampányanyagnak minősül, így az nem sérti a választás tisztaságát és az esélyegyenlőséget. Attól, hogy a beadványozó polgármester-jelölt nem terjesztett és juttatott el hasonló kampányanyagot a választópolgárok felé, még nem törvénysértő a Ve. rendelkezéseinek megfelelő kampányeszköz alkalmazása.
  6. Hangsúlyozta, minden választópolgár számára, aki szavazott, biztosítva volt, hogy szavazatát titkosan adhassa le. A HVB jelenlévő tagjai kizárólag azoknak a választópolgároknak nyújtottak a Ve. 181. § (1) bekezdése szerinti segítséget, akik ezt igényelték. Az Idősotthon K/12. alatt csatolt alaprajzán bejelölte a szavazáshoz biztosított két külön helyiséget.
  7. A Kúria Kvk.37.502/2018/2. számú határozatára utalva kifejtette, hogy a szavazás megismétlésének elrendeléséhez a jogsértés tényét alátámasztó bizonyítékok nem elegendők, mert abból a jogsértés mértékére, a szavazás eredményét befolyásoló jellegére semmilyen következtetést levonni nem lehet, továbbá főszabály szerint az alapelvek sérelme nem lehet alapja az újraválasztásnak.
  8. A beadványozó a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a TVB határozat helybenhagyását kérte. 1-3 számú mellékletként három HVB tag mozgóurnával kapcsolatos nyilatkozatát csatolta, amelyek szerint 19 óra után 6 helyen 9 szavazatot helyeztek el a mozgóurnában.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. §-a szerint az ügyben érintett kérelmező, mint polgármester-jelölt terjesztette elő. A felülvizsgálati kérelmét a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül nyújtotta be, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmezőt szabályos meghatalmazással rendelkező ügyvéd képviselte, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja.
  4. A Ve. 43. § (1) bekezdése kimondja, a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A (2) bekezdés szerint a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés alapján a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az (5) bekezdésnek megfelelően a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  5. A Kúria rögzíti, hogy a HVB eredményt megállapító határozatával szemben nem a kérelmező, hanem a beadványozó polgármester-jelölt terjesztett elő fellebbezést, melynek mellékletei, valamint a HVB-től bekért, a TVB határozat 6. oldalán tételesen felsorolt iratok (jegyzőkönyvek, mozgóurna ellenőrző lap, szavazólapok, névjegyzék stb.) a TVB rendelkezésére álltak. Mindezek megvizsgálását követően a TVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállást, a fellebbezésben előadottakat, a döntése alapjául szolgáló és figyelembe vett iratokat, bizonyítékokat.
  6. Az egységes, következetes kúriai joggyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt, illetve a megelőző eljárásban felmerült konkrét adatokat, tényeket alátámasztó bizonyítékok alapján hozza meg döntését, mely bizonyítékoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket alátámasszák (Kvk.37.470/2018/2., Kvk.37.495/2018/2., Kvk.37.525/2018/3., Kvk.37.657/2019/3., Kvk.39.231/2022/2., Kvk.39.265/2022/2., Kvk.39.278/2022/4., Kvk.39.498/2022/5., Kvk.39.095/2024/6.).
  7. A Ve. 103. § (1) bekezdése pontosan meghatározza azoknak a körét, akik mozgóurnát igényelhetnek, így a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár. A Ve. 103. § (2) bekezdés ba) pontja szerint a mozgóurnás szavazást elektronikus azonosítással a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig, a bb) pont szerint levélben a szavazást megelőző negyedik napig lehet kérni.
  8. A szavazás lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket a Ve. X. fejezete, a 168-186. §-okban tartalmazza, ezen belül a 85. alcím – szavazás mozgóurnával – alatt a 184-185. §-ok a részletszabályokat adják. A Ve. 184. § (1) bekezdése szerint a mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. A Ve. 184. § (6) bekezdése kimondja, a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.
  9. A Ve. nem rendelkezik arról, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás napján mikor, hány órától kezdhetik meg a mozgóurnás szavazást; csak a mozgóurna-igénylés végső határidejeként meghatározott 12 órát követően, vagy már azt megelőzően is. Mivel a lebonyolítással kapcsolatos egyetlen előírás a 19 órai szavazóhelyiségbe való visszaérkezés, ezért a Ve. tiltó rendelkezése hiányában a mozgóurnás szavazást már délelőtt, azaz 12 órát megelőzően is meg lehet kezdeni. Különösen indokolt ez azokban az esetekben, amikor nagy számban terjesztenek elő mozgóurna-igényt, hiszen ilyenkor a mozgóurnás szavazás lebonyolítása általában hosszabb időt vesz igénybe.
  10. A kérelmező maga sem vonta kétségbe a TVB határozatának azon megállapítását, hogy a HVB tagjai nem tartották be a Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírást, ezt a tényt a bírósági felülvizsgálati kérelem mellékleteként K/3., K/4., K/5. alatt csatolt nyilatkozatok is megerősítették. A nyilatkozatok leginkább arra vonatkoztak, hogy miért csak 14 óra után mentek ki a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnát igénylőkhöz, illetőleg, hogy ki adott engedélyt a 19 órai határidőn túli mozgóurnás szavazás folytatására (a K/6., K/7. alatti nyilatkozatok).
  11. A Kúria szerint a Ve. 184. § (6) bekezdése megsértésének megállapításához csupán annak tisztázására volt szükség, hogy a mozgóurnával 19 óráig visszaértek-e a szavazóhelyiségbe vagy nem. Az egyéb körülményeknek, vagyis, hogy a késedelem pontosan miért, milyen okból következett be, nem volt jelentősége. A Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése azzal megvalósult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem értek vissza a szavazóhelyiségbe.
  12. Nem vitatott tényként vette figyelembe a Kúria a TVB határozatnak azt megállapítását is, hogy a Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírásba ütközően a mozgóurnába 19 óra után is kerültek szavazatok. A szavazás lezárását követően leadott szavazatok pontos számát a TVB nem tudta megállapítani. A kérelmező hivatkozása szerint ez csak három szavazat volt, amit a K/5. és a K/7. alatt csatolt nyilatkozatokkal kívánt alátámasztani. Ezzel szemben a beadványozó észrevételéhez csatolt két delegált HVB-tag nyilatkozata szerint a mozgóurnával 19 óra után hat helyre jutottak el, és kilenc állampolgár adta le a szavazatát.
  13. Az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI. 13.) számú határozatának [32] bekezdésében kifejtette: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása.”[…] „A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv, átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van {lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint}.”
  14. A mozgóurnás szavazás azért is érzékeny pontja a választási eljárásnak, mert a szavazólapokat ilyenkor nem a szavazatszámláló bizottság egésze, hanem csak két tagja felügyeli. Ebben a helyzetben ki kell zárni mindent, ami az eljárás tisztasága megsértésének a gyanúját felveti.
  15. A Kúriának a kérelmező által állított tények bizonyosságáról, a jogszabályok jogalkotó akarata szerinti értelmezésének és alkalmazásának megfelelőségéről kell a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között döntenie.
  16. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, különösen a kérelmező és a beadványozó által becsatolt nyilatkozatok egymásnak ellentmondó tartalma miatt, egyértelműen, minden kétséget kizáróan nem lehetett azt a kérelmező által előadott következtetést levonni, miszerint a Penészlek 001. szavazókörben a mozgóurnás szavazáson 19 óra után mindössze három szavazólap került a mozgóurnába. Csupán az volt megállapítható, hogy 19 óra után a mozgóurnába szavazatok kerültek.
  17. A Ve. 183. §-a értelmében a szavazatszámláló bizottság 19 órakor a szavazást lezárja. Ez alól kizárólag csak akkor van kivétel, ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok. Jelen esetben ilyen körülmény Penészlek 001. számú szavazókörében nem merült fel, tehát a szavazást 19 órakor le kellett zárni. Ezért nem annak volt jelentősége, hogy 19 óra után hány szavazólap került az urnába, hanem annak, hogy a mozgóurna a szavazás lezárásakor nem volt a szavazóhelyiségben. Mivel a 67 mozgóurnát igénylő választópolgárból 7 polgár nem tudta leadni a szavazatát, ezért 60 választópolgár szavazata volt olyan, amely a törvényi határidőn túl, a szavazás lezárása után került csak a szavazóhelyiségbe. A törvénysértéssel érintett mozgóurnás szavazatok – figyelemmel a polgármester-jelöltek közötti szavazat különbségre (12 szavazat) – már érdemben befolyásolhatták a polgármester-választás eredményét.
  18. Mindezek folytán a TVB helytállóan állapította meg a Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértését, ennek jogkövetkezményeként pedig okszerűen döntött a szavazás megismételtetéséről.
  19. A TVB határozata szerint pusztán azzal megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott alapelvi jogsérelem, hogy az Idősotthonban a választópolgárok egy helyiségben, egymáshoz közel tartózkodtak nagy számban. A Kúria szerint azonban önmagában ez a nem vitatott körülmény nem veti fel az alapelvi sérelmet. A TVB a jogsértéshez konkrét tényeket nem kapcsolt, nem mutatta be, hogy ténylegesen mely okból nem volt biztosított a választás tisztasága, illetve miért sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve. A szavazóhelyiségekben is gyakran előfordul, hogy feltorlódnak a választópolgárok, sorba kell állniuk, de pusztán emiatt, a tömeges jelenlét még nem ütközik a Ve. előírásába.
  20. A Kúria megítélése szerint ezért a TVB alaptalanul állapította meg határozatában az alapelvi rendelkezések megsértését.
  21. A Ve. 185. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a mozgóurnás szavazásra a 175.-182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a (2) bekezdésben foglaltak szerint pedig szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.
  22. A TVB határozata indokolás nélkül állapította meg a Ve. 185. § (2) bekezdésének megsértését. Nem fejtette ki, hogy pontosan miben áll ez a jogsértés, a szavazás titkosságát mely tények, körülmények gátolták, azt milyen bizonyítékok támasztják alá.
  23. Sem a beadványozó, sem a kérelmező nem adott elő a Ve. 185. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó hivatkozást. A beadványozó a folyosón várakozók nagy számára, a szórólapok alapján a választói szabad akarat befolyásolására hivatkozott, a szavazás titkosságának megsértésével összefüggésben csak a TVB által bizonyítottság hiányában el nem bírált, a szavazóhelyiséggel szemben felszerelt térfigyelő kamerára utalt. A kérelmező írásbeli nyilatkozatokkal, a K/12 alatt csatolt alaprajzzal igazolta, hogy a szavazás titkossága az idősotthonban erre kijelölt két helyiségben, zárt térben, illetőleg az ezt igénylőknek a szobájukban biztosítva volt.
  24. Erre tekintettel a TVB ugyancsak alaptalanul állapította meg határozatában a Ve. 185. § (2) bekezdésének megsértését.
  25. Ezt meghaladóan a TVB a beadványozó által megjelölt további jogsértésekkel (egy érvénytelen szavazólap érvényessé nyilvánítása, a szavazókör bejáratánál elhelyezett térfigyelő kamera kérdése, a szervezett szavazóköri szavazásra szállítás problémája) összefüggésben – bizonyítottság hiányában – jogszabálysértést nem állapított meg. A TVB határozat erre vonatkozó részét a kérelmező felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, ezért e jogsértéseket a Kúria sem vonhatta érdemi felülvizsgálata körébe.
  26. A Kúria megítélése szerint, mivel a TVB által jogszerűen megállapított Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése a jelen ügyben a polgármester-választás eredményét is érinthette, ezért az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással, hogy a TVB határozatában alaptalanul állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjainak, valamint a 185. § (2) bekezdése megsértését. A mozgóurnás szavazással kapcsolatban megvalósított jogsértés már önmagában olyan súlyos törvénytelenség, amely miatt indokolt a polgármester-választás eredményének megsemmisítése és a polgármester-választás megismétlése.
  27. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése azzal megvalósul, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem érnek vissza a szavazóhelyiségbe.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018. számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 27.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró