Kvk.VI.39.164/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.164/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: Dr. Egyed Péter (...)

A kérelmező képviselője: Bayer Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Bayer Mónika Anna ...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelem benyújtója: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 58/2024. (VI. 15.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 58/2024. (VI. 15.) számú határozatát megváltoztatja és a Pusztaszabolcs Város Helyi Választási Bizottság 30/2024. (VI.10.) HVB határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező Pusztaszabolcs település jelenlegi alpolgármestere, a 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán (a továbbiakban: választás) a településen induló egyéni listás, független jelölt.
  2. Pusztaszabolcs Város Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 30/2024. (VI. 10.) számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította az egyéni listás képviselő-választás eredményét a határozat mellékletét képező képviselő-testület tagjainak választásáról szóló szavazóköri jegyzőkönyv szerint.
  3. A kérelmező a HVB határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 196. §-ának megsértésére hivatkozással, az egyéni listás jelöltekre leadott szavazatok újraszámlálásának elrendelését kérve.
  4. Érintettségét arra alapította, hogy Pusztaszabolcs jelenlegi alpolgármestere, a választáson a településen induló egyéni listás, független jelölt.
  5. Előadta, hogy bár a jegyzőkönyvek szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat a 3. számú szavazókörben három alkalommal, az 5. számú szavazókörben kettő alkalommal számlálta meg, ez nem felel meg a valóságnak. Az történt ugyanis, hogy a szavazatszámláló bizottságok – egyes bizottsági delegáltak javaslatára – két-három fős csoportokban egyszer számolták meg a szavazatokat, majd az így számított eredményeket összeadták. Feltételezhetően hasonlóan számlálták meg a szavazatokat az 1., a 2. és a 4. számú szavazókörökben is. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a választás eredményét megállapító jegyzőkönyv téves megállapításokat tartalmaz.
  6. Fellebbezéséhez mellékelte a 2024. június 13. napján kelt, a 3. és 5. számú szavazókör hét szavazatszámláló bizottsági tagjától származó azonos tartalmú nyilatkozatokat, amelyek szerint az egyéni listás szavazatok összeszámolása szabálytalanul történt: a szavazólapokat kupacba rakták, az egyes kupacokat két-három tag számlálta és a külön csoportokban kiszámolt eredményeket összeadták. Azon felvetésükre, hogy a szavazatokat kétszer kellene megszámolni, azt a választ kapták, csoportonként két-három tag számolta a szavazatokat, ezért az kétszeres-háromszoros számlálásnak számít.

A Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) az 58/2024. (VI. 15.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV.01) AB számú végzése, a következetes kúriai joggyakorlat alapján az érintettség megállapításához szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson (Kvk.39.275/2022/4. számú végzés, Indokolás [14] bekezdés, Kvk.37.640/2019/4. számú végzés Indokolás [14] bekezdés).
  3. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a fellebbezés benyújtója a támadott HVB határozat alapján egyéni képviselői mandátumot szerzett jelölt. Az érintettsége alátámasztására két körülményt is megjelölt, ugyanakkor azt semmilyen módon nem igazolta, hogy az alpolgármesteri tisztség betöltőjeként mennyiben lenne érintett az önkormányzati képviselőválasztásban, illetőleg, hogy az alpolgármesteri tisztségét hogyan befolyásolja a HVB vélelmezetten jogszabálysértő határozata. Az egyéni képviselő-jelölti minőségével összefüggésben - különös tekintettel arra a tényre, hogy a választás eredményeként már mandátumhoz jutott képviselő - szintén nem tárta fel, a fellebbezés benyújtása időpontjában nyertes jelöltként, kvázi képviselőként a jogsérelem a saját jogaira vagy kötelezettségeire közvetlen módon hogyan hatott ki. Így mi az a cél, melyet a szavazatok újraszámlálásával a személyére, saját jogaira, kötelezettségeire, jogi helyzetére vonatkozóan el kíván érni. Ennek hiányában pedig az érintettsége nem állapítható meg.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatnak - a HVB határozatra is kiterjedő - megváltoztatását és az egyéni listás képviselőjelöltekre leadott szavazatok újraszámlálásának elrendelését kérte.
  2. Álláspontja szerint a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása sérti a Ve. 221. § (1) bekezdését, az érintettsége fennáll, ezért a fellebbezését érdemben kellett volna elbírálni. Az érintettsége alátámasztására - az eddig előadottakon túl - hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület létszáma páratlan: 9 fő, amely alapján könnyen belátható, hogy az érdekképviseleti csoportok egymáshoz viszonyított aránya különös jelentőséggel bír. Egy fő független képviselőjelöltnek hét szavazat hiányzott a képviselői mandátumhoz. Az esetleges hibás számlálás miatt a 9 fős képviselő-testületben a független jelöltek 4:5 arányban képviseltetik magukat, amely az érdekérvényesítési képességüket nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolja. Ő, mint a független képviselőkből álló képviselőcsoport tagja és nem utolsósorban alpolgármester, vitán felül állóan érintett a képviselő-testületi arányt befolyásoló jogsértés kifogásolásában. Az ügy érdemét illetően megismételte a fellebbezésében foglaltakat.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kérdésében alapos, az egyéni listás képviselő választás eredményének kérdésében nem alapos.
  2. A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján a kérelmező érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban elfogadta, a TVB a kérelmező fellebbezését utasította el, a rendelkezés konkrétan reá, a jogorvoslati kérelmére vonatkozott, a kérelmezőnek a fellebbezése tárgyában hozott TVB határozat megtámadása körében az érintettsége így kétségkívül megállapítható. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria vizsgálva a kérelmező érintettségét a fellebbezési eljárásban kiemeli, hogy a választási jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog fontos garanciát nyújt a Ve.-ben meghatározott jogosultak számára az őket ért sérelmek orvoslására, illetve a választási bizottságok jogszabálysértő határozatainak megváltoztathatóságára. A választási jogorvoslathoz való jog tehát nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják.
  4. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. Az érintettség azonban - ahogyan arra a Kúria már több végzésében rámutatott - csak akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat (Kvk.I.37.439/2014/2., Kvk.39.360/2022/5.).
  5. Az Alkotmánybíróság döntéseiben (3081/2014. (IV.1.) AB, 3082/2014. (IV.1.) AB, 3097/2014 (IV.11.) AB számú végzések) hangsúlyozta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – amely elvi síkon lehet többek között, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.
  6. A kérelmező képviselőjelölt, jogaira és kötelezettségeire a választás eredménye közvetlenül kihat, ahogyan az is, hogy a vele azonos érdekcsoportba tartozó, többi független jelölt jogszerű választás eredményeként képviselői mandátumot szerez-e. Mindezek alapján megállapítható a TVB a Ve. 221. § (1) bekezdését megsértette azzal, hogy a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  7. A Kúria megállapította, a határidőben és az érintett által benyújtott fellebbezés a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelt, jogszabálysértésre hivatkozást tartalmazott, a Ve.-ben előírt alaki és tartalmi követelményeket teljesítette, így az érdemi elbírálásának akadálya nem lett volna.
  8. A Ve. 43. § (1) bekezdés értelmében a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Ve. 43. § (5) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  9. A 2024. június 9. napján készült szavazóköri jegyzőkönyvek, mint közokiratok tanúsítják, hogy a szavazatszámláló bizottság a 3. szavazókörben három alkalommal, az 5. szavazókörben kettő alkalommal megszámolták az egyéni listás képviselő-jelöltekre leadott szavazatokat. A 3. számú szavazókörben a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese és 8 tagja (mindösszesen 10 fő), az 5. számú szavazókörben a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese és 7 tagja (mindösszesen 9 fő) írták alá. A jegyzőkönyveket a jegyzőkönyvvezető is aláírta és bélyegzővel ellátta.
  10. A szavazóköri jegyzőkönyv közokirat, ami – az ellenkező bizonyításáig – hitelt érdemlően igazolja, hogy a benne rögzített cselekményt elvégezték, és az annak során keletkezett adatok is a valóságnak megfelelnek (polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény - a továbbiakban: Pp. – 323. §). A jegyzőkönyvben foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni.
  11. A Kúria a Kvk.37.513/2018/2., Kvk.37.501/2014/2., Kvk.37.500/2014/6. számú döntéseire is alapítottan hangsúlyozza, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemben a jogszabálysértés megjelölése mellett annak olyan bizonyítási súllyal rendelkező bizonyítékait kell megjelölni, amelyek legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztják az eredmény megállapítása körében bekövetkezett jogsértést.
  12. A kérelmező a jegyzőkönyvekben foglaltak valótlanságát hét szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatával kívánta igazolni. A jegyzőkönyv kiállításának napjához képest négy nappal később tett nyilatkozatok nem alkalmasak a jegyzőkönyvben, mint közokiratban foglaltak valótlanságának bizonyítására, figyelemmel arra, hogy a nyilatkozattevők a választás napján, a szavazóköri jegyzőkönyvek tartalmát elfogadva, azt jóváhagyólag maguk írták alá, a nyilatkozatban foglaltak – állításuk szerint - a jegyzőkönyv aláírása előtt történtek, amelyre vonatkozó megjegyzés egyikőjüktől sem található a jegyzőkönyvekben. Jelentősen rontja a nyilatkozatok bizonyító erejét, hogy a tagok állításukat nem a jegyzőkönyv aláírásakor, hanem több nappal a választást követően tették, és a 3. számú szavazóköri jegyzőkönyv 10 fő aláírója közül 4 fő, az 5. számú szavazóköri jegyzőkönyv 9 fő aláírója közül 3 fő tett nyilatkozatot, vagyis 6 – 6 fő nem nyilatkozott arról, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak nem a valósággal egyezőek.
  13. A kérelmező a részéről benyújtott nyilatkozatokkal a közokiratok valóságtartalmát nem cáfolta meg, a Kúria a fellebbezésben foglalt állítás bizonyítatlansága okán a HVB döntésében jogsértést nem állapíthatott meg.   
  14. Mindezek folytán a Kúria az FVB határozatát - a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – megváltoztatta, és a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A szavazóköri jegyzőkönyvben, mint közokiratban foglaltak valóságtartalmát bizonyítatlan állításokkal nem lehet alappal megcáfolni.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 27.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró