Kvk.VI.39.160/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.160/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró

A kérelmező: …
                     (...)

A kérelmező képviselője: JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH & PARTNERS Ügyvédi Társulás,
                                       JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH Ügyvédi Iroda
                                       (eljáró ügyvéd: Dr. Tóth Gergely
                                        ...)

A felülvizsgálati eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 22/2026. (VII. 3.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 22/2026. (VII. 3.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig – az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Arnóti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2026. június 28. napjára kitűzött arnóti időközi önkormányzati képviselő- és polgármester választáson a 28/2026. (VI. 28.) számú határozatában (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította a polgármester választás eredményét, amely szerint Arnót község megválasztott polgármestere Gulyás Ágnes független jelölt 438 érvényes szavazattal.
  2. Elrendelte a határozatának az Arnót Község Önkormányzata hirdetőtábláján és a www.arnot.hu megnevezésű honlapján való közzétételét. 
  3. A jogorvoslati tájékoztatás – egyebek mellett – azt tartalmazta, hogy a HVB határozat ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) címzett fellebbezést nyújthat be.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, a csatolt bizonyítékok alapján a jogsértés megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte.A fellebbezés a kérelmező ügyben való érintettségére vonatkozó jog- és tényállítást nem tartalmazott, illetőleg a kérelmező a fellebbezéséhez az érintettségét alátámasztó bizonyítékot nem csatolt.
  2. Álláspontja szerint a természetbeni juttatás, a kampánykártyák, a célzott kampánytevékenység és a választás napján megvalósult szervezett személyszállítás egymással összefüggő eseménysort alkotnak, amelyek indokolják az alapelvi sérelmek vizsgálatát.
  3. Az események összefüggése körében előadta, hogy a választás előtt a hivatalban lévő polgármester és támogatói lakcímkártyához kötött, tíz darab cserepes virág átvételét hirdették meg. A virágokhoz kampánykártyát mellékeltek. A választást megelőzően a roma telepen olyan szavazási emlékeztetőket osztottak, amelyen kizárólag ugyanazon jelöltek szerepeltek. A választás napján civil választási őrszemként három gépjárművel végzett szavazó-szállítást dokumentált, a videófelvételeken kb. 20 választópolgár szállítása látható. Hivatkozott arra, hogy a kampánytevékenység okán korábban kifogást nyújtott be a HVB-nél. Az észlelt események miatt rendőri intézkedést kértek, amelyet követően a rendőrség folyamatosan járőrözött a településen.
  4. A jogsértés alátámasztására bizonyítékként csatolta a szavazási emlékeztetőt és az azt ábrázoló Facebook-bejegyzés képernyőképét, a virágosztásról és a kampánykártyáról készült fényképfelvételeket, valamint a választás napján készült videófelvételeket. 

A TVB határozat

  1. A TVB a 22/2026. (VII. 3.) határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a kérelmező fellebbezését a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokai szerint a választási jogorvoslati eljárás során mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a fellebbezés megfelel-e a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, amely az érdemi elbírálhatóság feltétele.
  3. Felhívta a Ve. 221. § (1) bekezdés a) pontját, amely alapján a választási bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Hivatkozott továbbá a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjára, amelynek értelmében a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222.§ (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. 
  4. Hivatkozott a kialakult joggyakorlatra, amely szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat (Kvk.37.597/2014/5., Kvk.37.493/2014/3., Kvk.37.298/2014/2.). Az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye a hivatalbóli bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli, és a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia (Kvk.39.080/2026/7., Kvk.39.275/2022/4., Kvk.39.061/2024/4., Kvk.39.360/2022/5.). Az ő kötelezettsége, hogy az érintettségét alátámasztó bizonyítékokat rendelkezésre bocsássa, azt helyette – jogszabályi lehetőség hiányában – sem a választási bizottság, sem a bíróság nem pótolhatja (Kvk.37.985/2019/6.). Az érintettség kérdésében nincs lehetőség hivatalbóli bizonyításra, a valószínűsítés hiányának következményeit a kérelmező viseli (Kvk.37.182/2014/3.).
  5. Mindezek alapján megállapította, hogy a kérelmező tekintetében nem teljesült a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt követelmény, mert ő a fellebbezésben az érintettségére semmilyen módon nem hivatkozott és azt nem igazolta. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem 

  1. A TVB határozattal szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelvek megsértésének a megállapítását kérte. 
  2. Sérelmezte, hogy a TVB annak ellenére nem fogadta el az ügyben való érintettségét, hogy az a bírósági felülvizsgálati kérelme III. pontjában kifejtett levezetés szerint négy okból is egyértelműen fennáll. Egyrészt az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésben biztosított helyi önkormányzáshoz való szubjektív alapjog közvetlen sérelme, másrészt a megválasztott polgármester jövőbeli döntéseinek az ő vagyoni helyzetére és mindennapi életére gyakorolt közvetlen hatása, harmadrészt a jogsértések helyszíni észlelése és aktív dokumentálása („civil választási őrszem” státusza), negyedrészt az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog teljes kiüresítésének tilalma miatt.
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelme IV. 1. pontjában eljárásjogi jogsértésként hivatkozott a Ve. 46. § (1) bekezdés szerinti indokolási kötelezettség súlyos megsértésére, ami - álláspontja szerint - abban nyilvánul meg, hogy a HVB határozat csupán jogszabályhely megjelölést tartalmaz, azonban egyetlen konkrét indokot sem ad arra vonatkozóan, hogy a fellebbezéséből mely kötelező tartalmi elem hiányzott. A 2. pontban sérelmezte a jogsértést alátámasztó bizonyítékok érdemi vizsgálatának megtagadását és a tényállástisztázási kötelezettség elmulasztását. A TVB formális jogértelmezés mögé bújva teljesen elzárkózott a választás törvényességét alapjaiban megkérdőjelező bizonyítékok vizsgálatától, ezzel kiüresítette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot. A 3. pontban kifogásolta a materiális bizonyítékok okszerűségi láncolata és a vonatkozó kúriai joggyakorlat figyelmen kívül hagyását.
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta a virágosztásról és a kampánykártyákról készült fényképfelvételeket, a Facebook-bejegyzés képernyőképét, valamint a választás napján rögzített helyszíni videófelvételeket.

A Kúria 39.159/2026/3. számú végzése

  1. A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a kérelmezőnek a fellebbezésben hivatkozott, a kampánytevékenységgel összefüggésben benyújtott kifogása tárgyában hozott 25/2026. (VI. 28.) számú HVB határozat elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést helybenhagyó 21/2026. (VII. 3.) TVB határozatot a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadta. A Kúria ezt az ügyet előzménynek tekintette, mert annak kimenetele a jelen ügy érdemi elbírálására kihatással lehet.
  2. A Kúria a 2026. július 10. napján hozott Kvk.39.159/2026/3. számú végzésével a 21/2026. (VII. 3.) számú TVB határozatot helybenhagyta.
  3. A végzés indoklásában a Kúria kifejtette, hogy az érintettség olyan eljárási előfeltétel, amelyet a választási szerveknek és a bíróságoknak a jogorvoslati eljárások során a fellebbező által előadottak, az azokat alátámasztó bizonyítékok értékelésével vizsgálniuk kell. Ha a jogorvoslati kérelmet előterjesztő az érintettségét nem igazolja, akkor az ügy érdemére tartozó jogszabálysértésre vonatkozó állítások és előadások nem vizsgálhatók [18]. 
  4. A döntés elvi tartalma szerint a fellebbező érintettségére vonatkozó előadás hiánya a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem pótolható [24]. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos. 
  2. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  3. A Kúria elöljáróban fontosnak tartja kiemelni, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés szempontjából meg kell különböztetni két esetet. Az egyik eset az, amikor a választási szerv határozata elleni jogorvoslati kérelmet benyújtó személy semmilyen előadást nem tesz az érintettségére és annak fennállását egyáltalán nem igazolja, a másik eset az, ha az érintettségére konkrét előadást tesz és – szükség szerint – az érintettsége alátámasztásra bizonyítékot csatol. Az első esetben a választási szerv az érintettség igazolásának hiánya miatt utasítja el érdemi vizsgálat nélkül a jogorvoslati kérelmet, a másik esetben pedig azért, mert a jogorvoslati kérelemben előadottakat, illetőleg a csatolt bizonyítékokat nem találja elegendőnek az érintettség igazolására. A két eset nem keverhető.
  4. A jelen ügyben az első eset áll fenn, nevezetesen, hogy a kérelmező a fellebbezésében az érintettsége alátámasztására semmit nem adott elő és erre nézve bizonyítékot sem csatolt. A kérelmező fellebbezését tehát azért utasította el a TVB érdemi vizsgálat nélkül, mert a kérelmező egyáltalán nem igazolta az érintettségét. 
  5. A fentieknek azért van nagyfokú jelentősége, mert a választási jogorvoslat során a Kúria jogszerűségi felülvizsgálatot végez. Ez a vizsgálat azonban nem korlátlan, a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a bíróság a felülvizsgálati kérelemhez kötve van. A jelen választási ügyre vetítve ez azt jelenti, hogy a Kúriának azt kellett megítélnie, a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozat sérti-e a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. A jogszerűségi vizsgálat további korlátja a Kp. 85. § (2) bekezdése, amelynek értelmében a Kúria a TVB döntésének jogszerűségét a határozat meghozatalának időpontjában a választási szerv rendelkezésére bocsátott tények és bizonyítékok alapján vizsgálja. A TVB határozat jogszerűsége tehát a fellebbezésben előadottak alapján vizsgálható. 
  6. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges [18/2017. (VII. 18.) AB határozat]. 
  7. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
  8. A kiemelt rendelkezésből következik, hogy a Ve. nem bárki, vagy mindenki, hanem csak a 221. § (1) bekezdésében meghatározott személyi kör számára biztosítja a választási szerv döntése elleni fellebbezés benyújtásának a lehetőségét. Ez azt is jelenti, hogy az ügyben nem érintett személy jogorvoslatra nem jogosult. 
  9. A kialakult kúriai joggyakorlat szerint az érintettséghez szükséges, hogy a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyásolja a kérelmező saját jogi helyzetét, közvetlenül hatást gyakorol a jogaira, a kötelezettségeire, azaz az érintettsége kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló {Kvk.39.275/2022/4. végzés [13] bekezdés, Kvk.37.322/2019/3. végzés [7] bekezdés, Kvk.37.515/2019/2. végzés [22] bekezdés}. Általános indokokra, a közérdek védelmére, illetve a jogorvoslathoz való jogra hivatkozás esetén - konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában - az érintettség nem állapítható meg {Kvk.39.275/2022/4. végzés [14] bekezdés, Kvk.37.640/2019/4. végzés [15] bekezdés, Kvk.39.061/2024/4. végzés [26] bekezdés, Kvk.39.360/2022/5. végzés [29] bekezdés}.
  10. A Kúria az ítélkezési gyakorlatában leszögezte, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során - jogszabályi lehetőség hiányában - nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a fellebbezés benyújtóját terheli (Kvk.39.080/2026/7., Kvk.39.061/2024/4.). 
  11. A fellebbezés érdemi elbírálhatóságának a feltétele tehát – az egyéb formai és tartalmi feltételek mellett – nemcsak az, hogy a fellebbezést benyújtó személy az ügyben érintett legyen, hanem az is, hogy érintettsége fennállását a fellebbezésben állítsa, indokolja, bizonyítékokkal alátámasztva igazolja. Amint azt a Kúria a Kvk.39.159/2026/3. számú végzésében leszögezte, az érintettség olyan eljárási előfeltétel, amelyet a választási szerveknek és a bíróságoknak a jogorvoslati eljárások során a fellebbező által előadottak, az azokat alátámasztó bizonyítékok értékelésével vizsgálniuk kell. Ha a jogorvoslati kérelmet előterjesztő az érintettségét nem igazolja, akkor az ügy érdemére tartozó jogszabálysértésre vonatkozó állítások és előadások nem vizsgálhatók [18]. A fellebbező érintettségére vonatkozó előadás hiánya a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem pótolható [24]. 
  12. A kérelmező nem vitatta, hogy a fellebbezése az érintettségére vonatkozó előadást nem tartalmaz, ahhoz az érintettségét alátámasztó bizonyítékot nem csatolt. Jogszabályi kötelezettségének annak ellenére nem tett eleget, hogy a fellebbezéssel támadott TVB határozat részletes jogorvoslati tájékoztatást tartalmazott a fellebbezés formai és tartalmi követelményeiről, köztük arról, hogy fellebbezést csak az ügyben érintett személy, szervezet nyújthat be. 
  13. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjából következően, ha a fellebbezésből nem állapítható meg az érintettség, akkor a választási szerv nem mérlegelhet, ilyen esetben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 
  14. Mivel a fellebbezés a kérelmező érintettségére vonatkozóan semmilyen előadást nem tartalmazott, továbbá a kérelmező a fellebbezéséhez az érintettsége alátámasztására szolgáló bizonyítékot sem csatolt, ezért jogszerűen járt el a TVB, amikor a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ez okból a Kúria nem vizsgálhatta, hogy a felülvizsgálati kérelem III. pontjában előadottak alapján a kérelmező érintettsége egyébként a polgármester választás eredményét megállapító határozat vonatkozásában megállapítható-e.
  15. A választási szervek által hozott határozatok indokolásának tartalmi követelményét a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontja szabályozza. A Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a választási bizottság papír alapú okiratba foglalt határozata tartalmazza az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat [da) alpont], a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait [db) alpont], a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket [dc) alpont], azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta [dd) alpont].
  16. A Kúria szerint a TVB a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontja szerinti indokolási kötelezettségének eleget tett, mivel indokolása megfelelő részletezettséggel, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztottan és a kialakult kúriai joggyakorlatra hivatkozással fejtette ki, hogy az ügyben való érintettségét a kérelmezőnek kellett volna igazolnia, e körben hiánypótlásnak, hivatalbóli bizonyításnak nincs helye és mivel a kérelmező az érintettségét nem igazolta, a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. Mindezek alapján megállapítható, hogy a TVB a határozatában egyértelműen és világosan megjelölte, hogy mely tartalmi elem hiánya vezetett a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításához. Következésképpen a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjának a megsértése sem volt megállapítható.
  17. Figyelemmel arra, hogy a fellebbezés alapján érdemi vizsgálatnak nem volt helye, a felülvizsgálati kérelemben előadott anyagi jogi jogsérelmeket a Kúria nem vizsgálhatta, a jogsértés megtörténtének igazolására csatolt számos bizonyíték értékelését sem végezhette el. Ezzel ugyanis a felülvizsgálati kérelemmel támadott döntés jogszerűségi vizsgálatának keretein túlterjeszkedett volna.
  18. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a TVB határozat nem jogszabálysértő a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. Ha a választási szerv határozata elleni fellebbezés nem tartalmaz a fellebbező érintettségére vonatkozó indokolt előadást és – szükség szerint – az érintettség igazolására szolgáló bizonyítékot, akkor a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A fellebbezés e hiánya a bírósági felülvizsgálati kérelemben már nem pótolható.
  2. Ha a fellebbezésből nem állapítható meg az érintettség, akkor a választási szerv nem mérlegelhet, ilyen esetben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alkalmazásával kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. július 12.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró