Kvk.VI.39.159/2026/3. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.159/2026/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke 
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró 
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró 
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező:  …  
                      (...)

A kérelmező képviselője: JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH& PARTNERS Ügyvédi Társulás, 
                                         JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH Ügyvédi Iroda 
                                        (eljáró ügyvéd: Dr. Tóth Gergely 
                                        ...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási 
                                                    Bizottság 21/2026. (VII. 3.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 21/2026. (VII. 3.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig - az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára - 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A kifogás

  1. Az Arnóti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 2026. június 28. napjára időközi polgármester és helyi önkormányzati képviselő választást írt ki. A kérelmező panaszában kifogásolta a „még jelenlegi polgármester és csapata” ingyenes virágosztását és előadta, hogy plakáton szavazatot is kérnek, amely szerinte aggályos és sértheti a választás tisztaságát. Csatolta az egyik helyi Facebook-csoportban elhelyezett plakát képernyőfotóját, majd a cserepes virágokhoz mellékelt kampánykártyáról készített fényképfelvételeket.  

A helyi választási bizottság döntése

  1. A HVB a 25/2026. (VI.  28.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A jogorvoslatról szóló tájékoztatása - egyebek mellett - tartalmazta, hogy a döntés ellen „fellebbezést nyújthat be az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet”. Az indokolása szerint a kifogás a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. §-ában meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felelt meg, ezért érdemi vizsgálatra nem alkalmas. 

A fellebbezés

  1. A kérelmező fellebbezésében a 25/2026. (VI. 28.) számú határozat hatályon kívül helyezését és a HVB új eljárás lefolytatására utasítását, illetve, ha a törvényi feltételek fennállnak, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban szabályozott választási alapelvek megsértésének megállapítását kérte.
  2. Álláspontja szerint a HVB megsértette a Ve.-nek a határozat tartalmi elemeit meghatározó 46. § (1) bekezdését, továbbá a 212. § (2) bekezdésében előírt követelményeket, mert kizárólag általánosságban hivatkozott arra, hogy a kifogás nem felelt meg a törvényi előírásoknak, és nem jelölte meg, hogy melyik tartalmi elem hiányzott. Fenntartotta a már előadott tényállításait, és további, a választás napján szerzett tapasztalataira, készített videófelvételekre hivatkozott. Az érintettségével kapcsolatban előadást nem tett.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság határozata

  1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 21/2026. (VII. 3.) számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 
  2. Indokolása szerint míg a Ve. 208. §-a alapján kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be, addig a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 221. § (1) bekezdés és a 222. § (1) bekezdés értelmében kizárólag az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A Kúria ítélkezési gyakorlatára (Kvk.37.597/2014/5., Kvk.37.493/2014/3., Kvk.37.298/2014/2.) hivatkozva és az Alkotmánybíróság több végzését felhívva [3081/2014. (IV.1.) AB, 3082/2014. (IV.1.) AB, 3097/2014. (IV.11.) AB és 3296/2014. (XI.11.) AB végzések] hangsúlyozta, az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolására a választópolgári minőségre való hivatkozás nem elegendő (Kvk.37.510/2019/2., Kvk.37.640/2019/4., Kvk.39.407/2022/4.), az csak akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat (Kvk.37.597/2014/5., Kvk.37.503/2014/3., Kvk.39.275/2022/4., Kvk.37.182/2014/3., Kvk.37.391/2014/2., Kvk.37.286/2018/2.). Kúriai joggyakorlatra hivatkozva kiemelte, választási ügyben az érintettségre vonatkozóan nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, annak igazolása a jogorvoslati kérelem előterjesztőjét terheli, a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg. A kérelmező beadványában az érintettségre semmilyen módon nem hivatkozott, azt nem igazolta, ezért a fellebbezése érdemi vizsgálatra nem alkalmas. 

A felülvizsgálati kérelem 

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a TVB 21/2026. (VII. 3.) számú határozatának - a HVB 25/2026. (VI.28.) határozatára is kiterjedő - megváltoztatását, valamint azt kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, a megjelölt eseménysorozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.  
  2. Álláspontja szerint a TVB az érintettség fogalmának téves és szűkítő értelmezésével, az érdemi vizsgálat indokolatlan megtagadásával, a bizonyítékok értékelésének mellőzésével megsértette a megjelölt alapelveket, a Ve. 221. § (1) bekezdését, 222. § (1) bekezdését, továbbá a választási bizottságok - a Ve. 46. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben - az indokolási kötelezettségüket sem teljesítették. A választási szervek, ha elzárkózhatnak a bizonyítékok érdemi vizsgálatától az azokat törvényesen összegyűjtő és benyújtó állampolgár érintettségének hiánya miatt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérül, kiüresedik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jog, amely összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével. Részletezte a TVB eljárási és anyagi jogi jogsértéseit, amelyeket igazolnak a kérelméhez ismételten csatolt bizonyítékok is.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A Kúria eljárásának tárgya a TVB 21/2026. (VII. 3.) számú határozata jogszerűségének vizsgálata, ezért először abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül a TVB megalapozottan utasította-e el. A döntés tartalmától függ, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben állított további jogszabálysértések vizsgálhatóak-e.   
  3. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.37.316/2014., Kvk.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését. E megállapítások megfelelően irányadóak a fellebbezés elbírálására is.
  4. A másodfokú eljárást és az abban meghozott határozatot a kérelmező azért sérelmezte, mert a TVB a fellebbezést az „érintettség igazolásának hiányában” érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
  5. A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. ​ A Ve. 221. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. ​
  6. Az idézett törvényhelyek alapján a kifogás és a fellebbezés benyújtására jogosultak köre nem azonos. Ugyanis ameddig kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is előterjeszthet az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig fellebbezés benyújtására csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Mindez jelenti azt - ahogyan arra a HVB határozatának jogorvoslati tájékoztatója is figyelmeztetett -, hogy a kifogást előterjesztő személy fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget (Kvk.37.638/2019/3. számú kúriai végzés).
  7. Az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV.01.) számú döntése alapján természetes személyként az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló {Kvk.39.275/2022/4., Indokolás [13] bekezdés}. 
  8. A Kúria szerint magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, melynek megkívánt elismerési szintje az esetek többségében kizárja annak önmagában való elfogadását, mivel a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak bizonyítani {Kvk.37.322/2019/3., Indokolás [7] bekezdés és Kvk.37.515/2019/2., Indokolás [22] bekezdés}. A legfőbb bírói fórum joggyakorlata alapján a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {Kvk.39.275/2022/4., Indokolás [14] bekezdés, Kvk.37.640/2019/4., Indokolás [15] bekezdés}. A Kúria már a Kvk.37.597/2014/5. és Kvk.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes joggyakorlata szerint érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.
  9. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  10. Az érintettség tehát olyan eljárási előfeltétel, amelyet a választási szerveknek és a bíróságoknak a jogorvoslati eljárások során a fellebbező, illetve kérelmező által előadottak, az alátámasztó bizonyítékok értékelésével vizsgálniuk kell. Ha a jogorvoslati kérelmet előterjesztő az érintettséget nem igazolja, akkor - ezt jelenti ugyanis az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás - a jogorvoslati kérelemben rögzített, az ügy érdemére tartozó jogszabálysértésre vonatkozó állítások és előadások nem vizsgálhatóak.  
  11. A TVB eljárása során a kérelmező az érintettségre vonatkozóan előadást nem tett és bizonyítási kötelességét sem teljesítette, e tárgyban - nem vitatottan - a fellebbezésében nem nyilatkozott. A kérelmező arra, hogy a másodfokú eljárásban érintettségét bármilyen módon alátámasztotta volna, a bírósági felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.   
  12. A Kúria értékelte azt is, hogy felülvizsgálati kérelmében a kérelmező hivatkozott érintettségére és ezzel összefüggésben álláspontját részletesen kifejtette, ez azonban nem pótolta a fellebbezésének a TVB határozatában megállapított hiányát, és nem változtatta meg e választási bizottság döntésének alapjaként szolgáló tényállást: a fellebbezés benyújtásakor a kérelmező nem igazolta érintettségét, mely esetben a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést {Kvk.39.275/2022/4., Indokolás [20] bekezdés}.
  13. A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. E törvényhely helyes értelmezésével az új tényeken és bizonyítékokon a tényállás alátámasztására szolgáló tényeket és bizonyítékokat kell érteni. Ennek megfelelően nem tartozik például az „új tények” körébe a fellebbezést benyújtó érintettsége. Az a körülmény, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az érintettségére, a korábbi formahibás fellebbezését elutasító TVB határozat jogszerű voltát nem érinti. A bizonyíték „újnak” ugyanis csak akkor minősül, ha a jogorvoslati eljárás megelőző szakaszában már nyújtottak be valamilyen bizonyítékot.
  14. A Kúria megállapította, az igazolt érintettség hiánya okán a TVB jogszerűen, a Ve. 221. § (1) bekezdésének megfelelő értelmezésével és alkalmazásával döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, amely miatt a bírósági felülvizsgálati kérelemben állított további jogszabálysértések nem vizsgálhatók.
  15. Mindezek folytán a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A fellebbező érintettségére vonatkozó előadásának hiánya a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem pótolható.
  2. A Ve. 225. § helyes értelmezésével az új tényeken és bizonyítékokon a tényállás alátámasztására szolgáló tényeket és bizonyítékokat kell érteni.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. július 10. 

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke 
Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró 
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk.bíró 
                                                                Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró