Kvk.VI.39.141/2024/11. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.141/2024/11.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

Az I. rendű kérelmező: Vitézy Dávid László
                                    (...)

Az I. rendű kérelmező képviselője: Szutrély Ügyvédi Iroda
                                                     (eljáró ügyvéd: Dr. Szutrély Nóra
                                                      ...)

A II. rendű kérelmező: Karácsony Gergely Szilveszter
                                    (...)

A II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
                                                      (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelem benyújtói: az I. rendű és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 391/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 391/2024. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű és a II. rendű kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessenek meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) - 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi választásán a főpolgármester-választás eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint dr. Grundtner Andrásra 38.942, az I. rendű kérelmezőre 371.142, a II. rendű kérelmezőre 371.466 szavazatot adtak le a választópolgárok. Az urnákban lévő lebélyegzett szavazólapok száma 806.142, ebből az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 24.592, az érvényes szavazólapok száma 781.550.
  2. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 203/2024. (VI. 10.) FVB számú határozatában (a továbbiakban: FVB határozat) a főpolgármester-választás eredményét a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv adatai alapján állapította meg. Egyidejűleg megállapította, hogy főpolgármesterré a II. rendű kérelmezőt, a Párbeszéd- a Zöldek Pártja — Demokratikus Koalíció — Magyar Szocialista Párt jelölő szervezetek közös jelöltjét választották.

A fellebbezés

  1. Az I. rendű kérelmező az FVB határozattal szemben 2024. június 12-én 15 óra 52 perckor fellebbezést nyújtott be arra hivatkozással, hogy az FVB a főpolgármester-választás eredményét jogszabálysértően állapította meg. Állította, hogy 202 szavazatszámláló bizottság a leadott szavazatok érvénytelenségének meghatározása során megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek a Ve. felhívott rendelkezésének helyes értelmezése alapján érvényesnek minősülnek. Véleménye szerint a szavazóköri eredménymegállapító döntések a főváros összes vagy nagyszámú szavazókörére kiterjedően jogszabálysértőek, amelyek érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás végeredményét. Kérte a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított, összesen 24.592 darab főpolgármesteri szavazólap újraszámlálását, valamint az FVB határozat megváltoztatását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti megállapítását. A fellebbezéséhez bizonyítékként mellékelt olyan szavazólapokról készült fényképeket, amelyeken – álláspontja szerint – Szentkirályi Alexandra, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt jelölőszervezetek fővárosi főpolgármester-jelöltjeként nyilvántartásba vett, ám 2024. június 7. napján lemondása miatt kiesett jelölt nevét nem megfelelően húzták ki. Csatolt továbbá szavazatszámláló bizottsági tagoktól származó, a szavazólapok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos nyilatkozatokat, mellékelte továbbá a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által a szavazatszámláló bizottsági tagoknak kiadott kézikönyv – a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokról szóló tájékoztatását tartalmazó – 69. oldalának másolatát, valamint a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) részéről a szavazás lezárását követően, a Ve. 193. § (3) bekezdésének értelmezése tárgyában megküldött tájékoztató üzenetet.
  2. Az I. rendű kérelmező 2024. június 13-án 15 óra 53 perckor fellebbezés-kiegészítést nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy az FVB a fővárosi főpolgármester-választás eredményét Budapest IV. és VII. kerületeiben, ez által a főpolgármester-választás végeredményét illetően is jogszabálysértően állapította meg. Érvelése szerint Budapest IV. és VII. kerületek szavazóköreiben olyan szavazólapokat alkalmaztak, amelyeken a kiesett jelölt nem, vagy alig észlelhető módon került törlésre a szavazólapokról, ezzel sérült a Ve. 137. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a választások tisztaságának megóvása, c) pontjában előírt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szerveztek között, valamint e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A fellebbezés-kiegészítésében előadott tényállításai bizonyítására csatolta a IV. és a VII. kerületekben használt szavazólapok fényképei mellett a Ve. törlési követelményeinek véleménye szerint megfelelő, a II. és a XVI. kerületekben alkalmazott szavazólapok másolatait. Mellékelt továbbá egy összehasonlító kimutatást, amely szemlélteti az eltérést a fővárosi listára és a főpolgármesterre leadott érvénytelen szavazatok között, csatolt egy szavazóköri összehasonlító ábrát, valamint egy diagramot, amelyen az látható szavazóköri bontásban, hogyan függött össze a főpolgármesteri érvénytelen szavazatok aránya a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA Párt) fővárosi listájára érvényesen leadott szavazatok arányával. A jogsértés megállapítása mellett kérte az FVB határozat megváltoztatását akként, hogy a főpolgármester-választás eredménye a IV. és a VII. kerületi eredménymegállapító jegyzőkönyvek, valamint az azok alapján hozott FVB határozat jogsértő volta miatt jogérvényesen nem állapítható meg. Kérte továbbá a Budapest IV. és VII. kerülete valamennyi szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választásnak a Budapest IV. és VII. kerületi összes szavazóköreire kiterjedő megismétlését.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. június 14. napján meghozott 391/2024. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az FVB határozatot helybenhagyta, a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a határozat mellékletében foglaltak szerint állapította meg, egyben az I. rendű kérelmező fellebbezés-kiegészítését elutasította.
  2. Indokai szerint a fellebbezésben előadottak, a csatolt bizonyítékokra tekintettel, az eredménnyel kapcsolatos jogvita végleges és megnyugtató lezárása érdekében – a jelöltek közötti alacsony szavazatkülönbség, valamint a szavazókörökben leadott érvénytelen szavazólapok száma miatt – szükséges volt az érvénytelen szavazatok újraszámlálása és azok jogi minősítésének ellenőrzése. Az NVB 2024. június 14-én elvégezte a főváros 23 kerületének 1367 szavazókörében leadott mindösszesen 24.592 darab érvénytelen szavazólap ismételt megszámlálását.
  3. Az újraszámlálás eredményeként megállapította, hogy a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított érvénytelen szavazólapokból az érvényes szavazólapok száma összesen 560, az érvénytelen szavazólapok száma összesen 24.032. Az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma a II. rendű kérelmezőre 371.578, az I. rendű kérelmezőre 371.537, dr. Grundtner Andrásra főpolgármester-jelöltre 38.995.
  4. A fellebbezés-kiegészítésben előadott tényállítások kapcsán arra a megállapításra jutott, a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való – általa kifogásolt – törlése okozta és mindez befolyásolta a választás eredményét is. Az állított jogsértés alátámasztására hivatkozott bizonyítékok alapján az I. rendű kérelmező nem valószínűsítette egyfelől azt, hogy tömeges volt az általa kifogásolt törlési mód, másfelől azt, hogy ez okozta az érvénytelen szavazatok magasabb arányát az érintett kerületekben.

Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme

  1. Az I. rendű kérelmező az NVB határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely két kérelmi elemet tartalmazott.
  2. Egyrészt kérte az NVB határozatnak az FVB határozatot helybenhagyó rendelkezésének megváltoztatását, a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítását. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármesteri szavazáshoz használt nem egyértelmű és nem jól értelmezhető szavazólapok használata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, erre figyelemmel az NVB határozat fellebbezés-kiegészítést elutasító rendelkezésének megváltoztatását, a Budapest IV. és VII. kerülete összes szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte.
  3. Előadta, hogy az NVB által elrendelt újraszámlálás során egyértelmű bizonyítékok keletkeztek arra vonatkozóan, hogy a főváros egész területén – az összes szavazatszámláló bizottságot érintően – nemcsak az érvénytelen szavazatok, hanem az érvényes szavazatok megszámlálása is jogszabálysértő volt. Ez pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), és e) pontjaiban meghatározott alapelveket, valamint a számlálási szabályokat tételesen előíró 194. § és 195. § rendelkezését.
  4. A Kúria Kvk.38.191/2019/4. számú határozatának [12] bekezdésének felhívásával leszögezte, hogy a bírósági jogorvoslati kérelmében új jogszabálysértésre nem hivatkozott, az NVB határozat elleni fellebbezésében és a fellebbezés-kiegészítésében a fővárosi szavazatszámláló bizottságok szavazatszámlálásával kapcsolatban kifejezetten szerepel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjára és e) pontjára való hivatkozás, amely mind a szavazatok érvénytelenné, mind az érvényessé nyilvánítására vonatkoztatható.
  5. A Ve. 225. §-ára hivatkozással új bizonyítékként csatolta az FVI vezetőhelyettese 2024. június 7-én kelt, a főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezeteknek szóló, a kiesett jelölt törlésével kapcsolatos tájékoztatását, amely szerint az FVI intézkedett a törlés végrehajtására, amely a jelölt adatainak fekete színű vonallal történő áthúzását jelenti. Álláspontja szerint ez a dokumentum bizonyítja, hogy az FVI már eleve a Ve. 138. §-ba ütköző módon intézkedett a törlés iránt, mert a kiesett jelölt törlése helyett annak a szavazólapról való kihúzását javasolta, ami a jogszabályi törlés követelményei teljesítésére már eleve túl nagy döntési szabadságot adott a helyi választási irodák és a szavazatszámláló bizottságok részére. Rámutatott, Budapest IV. és VII. kerületének szavazóköreiben használt szavazólapokon ezek a kihúzások olyan vékony és alig észrevehető vonallal történtek, ami a Ve. 137. § szerinti követelménynek, továbbá a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárában található törlés jelentésének sem felel meg. A kiesett jelölt nem jól észlelhető kihúzása a szavazópolgárokat megtévesztette, és e megtévesztés eredményeképpen ebben a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig a jól észlelhető kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat lett.
  6. Csatolta továbbá a IV. kerületi Polgármesteri Hivatal nevére kiállított számlát, amely tanúsítja a Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt visszalépésének napján történt 198 darab vékonyhegyű golyóstoll megvásárlásának tényét. Ez – álláspontja szerint – a további bizonyítékokkal együtt bizonyítja, hogy a jogszabálysértést szándékosan követték el a IV. kerületi szavazókörök széles körében.
  7. Kiemelte, ahogy a Kúria Kvk.37.500/2014/6. számú végzésében foglaltak alapján, úgy a jelen ügyben is korlátozott bizonyítási helyzetben van. Közvetlen bizonyítékot szinte lehetetlen szolgáltatnia, mert a választás titkosságára tekintettel nem állapítható meg, hogy pontosan kik voltak azok a választópolgárok, akik azért adtak le érvénytelen szavazatot, mert a jelölt kiesése számukra nem volt egyértelmű.
  8. További szavazólap-másolatok csatolása mellett hangsúlyozta, hogy a megtévesztő szavazólapok és az ilyen szavazólapokat alkalmazó szavazókörökben keletkezett érvénytelen szavazatok nagy száma közötti okozati összefüggést indirekt módon lehet csak bizonyítani. Álláspontja szerint az érintett két kerületben a többihez képest statisztikailag szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazólapok száma, és az NVB előtti eljárásban bizonyította azt is, hogy a lehetséges másik logikus összefüggés (a TISZA Párt szavazóinak viselkedése) és az érvénytelen szavazatok nagy száma között éppen fordított kapcsolat van. Mindebből következően nincs más észszerűen feltételezhető magyarázat arra, hogy e két kerületben a többi kerülethez képest miért magasabb az érvénytelen szavazatok száma, mint az alkalmazott kihúzások különbözősége és azok megtévesztő volta.
  9. Állította, hogy az érintett kerületekben leadott érvénytelen szavazatok száma érdemben befolyásolta a választási eredményt. Döntő jelentőséget tulajdonított annak a körülménynek, hogy Szentkirályi Alexandra a jelöltségéről kifejezetten az ő javára és az ő támogatása érdekében mondott le, amelyről széles körben tájékoztatta a nyilvánosságot. Okfejtése szerint ebből az következik, hogy egyértelmű szavazólapok használata esetén azok a szavazópolgárok, akik a megtévesztő kihúzás miatt Szentkirályi Alexandrára adtak le érvénytelen szavazatot, azok rá adtak volna le érvényes szavazatot. A fővárosi átlaghoz (3,04 %) képest a két érintett kerületben a kiesett jelölt megtévesztő kihúzása miatt 1.301 darab érvénytelen szavazat többlet keletkezett, amely – a jelöltek közötti csekély szavazatkülönbségre is tekintettel – érdemben befolyásolta a főpolgármester-választás eredményét.

A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme

  1. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében – amelyet a Kúria Kvk.VII.39.142/2024. szám alatt lajstromozott – az NVB határozat megváltoztatását, a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és Budapest főváros valamennyi szavazóköre vonatkozásában a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte.
  2. A Kúria a 3. sorszámú végzésével az ügyek tárgyi azonosságára tekintettel a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálata folytán indult Kvk.VII.39.142/2024. számú ügyet jelen ügyhöz egyesítette.
  3. A II. rendű kérelmező a Ve. 194.-195. §-ainak és a Ve. 198. §-ának a megsértésére hivatkozással előadta, az NVI által megosztott jegyzőkönyvek szerint a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva.
  4. Kifejtette továbbá, hogy az NVI székházában készült jegyzőkönyvek szerint a szavazólap-kötegek nem minősültek megbontatlanul kötegeltnek, minden kerületet és azon belül számos kerületi szavazókört érintően nem feleltek meg a Ve. 198. §-ában foglalt követelményeknek.
  5. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és a jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottság újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e. Hangsúlyozta, nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, vagy akárcsak tényt állítson azzal kapcsolatban, történt-e ilyen visszaélés, mindenesetre az újraszámlálás lebonyolítása azt nem zárta ki.
  6. Rámutatott, mivel az újraszámlálás során nem volt biztosítható az újraszámlált szavazólapok tartalmának változatlansága, az érintett érvénytelen szavazólapok száma pedig meghaladja az első és a második jelölt szavazatszáma közötti különbséget, a Ve. 198. § sérelme miatt az eredmény megsemmisítése és a szavazás megismétlése szükséges, hasonlóan a Pécsi Ítélőtábla Pk.20.014/2014/3. számú végzésében foglaltakhoz.
  7. Nézete szerint az érintett szavazókörök nagy számára figyelemmel az eredmény megsemmisítése és a szavazás megismétlése nem csak azokban a szavazókörökben indokolt, ahol a kötegek lezárása nem volt megfelelő, hanem az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választójog egyenlőségének elvére figyelemmel az összes szavazókörben.
  8. A II. rendű kérelmező az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az I. rendű kérelmező fellebbezésében az érvényes szavazatok vonatkozásában nem állította, hogy azok minősítése is jogszabálysértő lenne, így ez a hivatkozás a bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet.
  9. Hangsúlyozta, hogy az I. rendű kérelmező által előadott statisztikai adatelemzés még a valószínűsítés szintjét sem éri el. Álláspontja szerint nem volt jogszabálysértő a két érintett kerületben a jelölt nevének áthúzása. Csatolta a XII. kerületi helyi választási iroda tájékoztatását arról, hogy egyes XII. kerületi szavazókörökben is vékony vonallal történő áthúzással hajtották végre a törlést. Hivatkozott arra, hogy a XII. kerületben a főpolgármester-választáson leadott érvénytelen szavazatok aránya 3,59 % volt, ami nem tér el érdemben a budapesti átlagtól. Rámutatott, magasabb volt az érvénytelen főpolgármesteri szavazatok aránya a VIII. kerületben (4,46 %), az V. kerületben (3,93 %), a XX. kerületben (3,64 %) is. Kiemelte, az öt legmagasabb érvénytelen szavazataránnyal rendelkező szavazókör között nincsen IV. vagy VII. kerületi szavazókör, az első tízben pedig csak három ilyen szavazókör található. Mindezek cáfolják azt a feltételezést, hogy a kiesett jelölt törlésének módja és az érvénytelen szavazatok magas aránya között kétséget kizáró összefüggés lenne.
  10. Az I. rendű kérelmező és dr. Grundtner András nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. Az I. rendű kérelmező és a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelmeket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán indult főpolgármester-jelöltek terjesztették elő, a főpolgármester-választás eredményének megállapítása jogaikra és kötelezettségeikre közvetlenül kihat, erre tekintettel a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdés alapján megállapította az I. rendű és a II. rendű kérelmező érintettségét. A bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtották be, tartalmuk megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a Kúria előtti eljárásban a kérelmezőket ügyvéd képviselte, ezért a felülvizsgálati kérelmek érdemi elbírálásra alkalmasak voltak.
  3. Az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi elemét illetően a Kúria kiemeli, hogy a választási jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog fontos garanciát nyújt a Ve.-ben meghatározott jogosultak számára az őket ért sérelmek orvoslására, illetve a választási bizottságok jogszabálysértő határozatainak megváltoztathatóságára. Az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB számú határozatában rámutatott, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
  4. A választási jogorvoslathoz való jog tehát nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. A választási jogorvoslatra vonatkozó Ve. 221. § (1) bekezdése és 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással nyújthat be. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, a fellebbezésnek és a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját.
  5. A kiemelt rendelkezésekből következően a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértésre hivatkozás, annak hiánya a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után. A Kúria a Kvk.37.325/2014/3. számú határozatában kifejtette, hogy nem elegendő a fellebbezésben a jogszabálysértés alapját képező konkrét jogszabályhelyek megjelölése, hanem azt is ki kell fejteni, hogy a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
  6. Az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított főpolgármesteri szavazólapok újraszámlálását és erre figyelemmel módosított főpolgármester-választás eredményének megállapítását kérte. A fellebbezés-kiegészítésben a főpolgármester-választásnak a Budapest IV. és VII. kerület összes szavazókörére kiterjedő megismétlését kérte. Ezekhez igazodóan jelölte meg jogszabálysértésre hivatkozással az általa jogszabálysértőnek tartott magatartásokat. Ezzel kijelölte az NVB eljárásának kereteit, az NVB a támadott határozatában e kérelmekről döntött.
  7. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja és 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében nem csak a fellebbezést, hanem a bírósági felülvizsgálati kérelmet is csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni. A Ve. 225. §-a azt is kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
  8. A bírósági felülvizsgálat nem általános és nem teljes körű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Kúria jogszerűségi felülvizsgálatot végez, arról dönt, hogy sérti-e a támadott határozat a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést. Ebből következik, hogy a bírósági felülvizsgálat olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre nem hivatkoztak az NVB előtti eljárásban, ezért az nem is volt a másodfokú eljárás tárgya. Amint azt a Kúria a Kvk.38.191/2019/4. számú határozat indoklásának [12] pontjában is leszögezte, a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban nem hivatkozható olyan új jogszabálysértés, amely nem volt a másodfokú eljárás tárgya, vagy egyáltalán nem volt az eljárás tárgya.
  9. Az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat jogi minősítését nem kifogásolta, az érvényes szavazatok tekintetében sem alapelvi, sem tételes jogi rendelkezésre nem hivatkozott. A fellebbezés-kiegészítésben előadott alapelvi rendelkezések megsértésére való hivatkozás már kiterjedt az érvényes szavazatokra is, de kizárólag csak a Budapest IV. és a VII. kerületére. A bírósági felülvizsgálati kérelme első eleméhez még hasonlót sem tartalmaz a fellebbezés, illetve a fellebbezés-kiegészítés. Ennek megfelelően ez a kérdés nem is volt az NVB eljárásának tárgya, az összes érvényes szavazat tekintetében az NVB határozat rendelkezést nem is tartalmaz.
  10. Az I. rendű kérelmező kérelme ezért nem minősül a Ve. 225. § szerinti új tényre vagy új bizonyítékra való hivatkozásnak, az olyan új jogszabálysértésre hivatkozást jelent, ami a másodfokú eljárás kereteit meghaladja, annak nem volt tárgya. Ebből következik, hogy ez a hivatkozása bírósági felülvizsgálat részét sem képezhette.
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából a megsértett jogszabályra való hivatkozás azonossága nem csupán a megsértett jogszabályhely(ek) alaki azonosságát vagy részbeni alaki azonosságát, hanem a sérelmezett cselekmény/magatartás azonosságát is megkívánja. A jogszabálysértés önmagában nem értelmezhető, az mindig egy adott, konkrétan maghatározott magatartással vagy mulasztással együtt vizsgálható, értékelhető. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy az érvénytelen szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértés nem azonos az érvényes szavazatokkal kapcsolatban állított jogszabálysértéssel, a Budapest két kerületére kiterjedő alapelvi jogsérelem állítás nem ugyanaz, mint a főváros valamennyi kerületére kiterjedő alapelvi jogsérelem állítás. Az I. rendű kérelmező ezzel ellentétes előadást nem is tett.
  12. Mindezek alapján az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi eleme alaptalan.
  13. A Ve. 137. § (1) bekezdés utolsó fordulata kimondja, hogy a kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  14. A Ve. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kiesett jelöltet, függetlenül attól, hogy lemondás, vagy a Ve.-ben meghatározott más ok miatt következik be, mind a jelöltek nyilvántartásából, mind a szavazólapról törölni kell.
  15. A jelölésről a jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig lemondhat. Törvényes időben való lemondás esetén is előfordulhat, hogy – a kitűzött választásra tekintettel – már nincs idő a szavazólapok újra nyomtatására. Ilyenkor a Ve.-ben megfogalmazott alapelvekre figyelemmel olyan helyzetet kell teremteni, amely a leginkább hasonlít arra, amely a szavazólapok újranyomtatása esetén előállna. A szavazólapon való törlés célja ilyen esetben az, hogy a választópolgár a kiesett jelöltre ne tudjon szavazni, a szavazólapnak lehetőség szerint úgy kell kinéznie, mintha azon a kiesett jelölt egyáltalán nem is szerepelne. Ezt leginkább – ahogy az NVI a 2024. évi választásra vonatkozóan helyi választási irodák, illetve a szavazatszámláló bizottságok számára a Választási füzetek című tájékoztató kiadványban (https://www.valasztas.hu/valasztasi-fuzetek) írta – a kiesett jelölt nevének szavazólapon való áthúzásával érhető el.
  16. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt alátámasztják, hogy a fővárosi kerületek szavazóköreiben a kiesett jelölt törlését nem egységesen hajtották végre, voltak olyan kerületek, ahol a kiesett jelölt nevét úgy törölték a szavazólapokon, hogy az olvashatatlanná vált, míg más kerületekben a kiesett jelölt nevét, valamint az őt állító jelölőszervezetek logóját és nevét egy egyenes vonallal úgy húzták át, hogy a jelölt neve továbbra is olvasható maradt. Olyan szavazólap azonban nem volt, amelyen a kiesett jelölt egyáltalán ne lett volna kihúzva, ez által törölve.
  17. Mivel a Ve. a törlés pontos végrehajtását nem szabályozza, ezért az I. rendű kérelmező által kifogásolt áthúzás nem sérti a Ve. 137. § (1) bekezdését.
  18. A választási jogorvoslatok során – az eljárás sommás jellegére tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit az eljárás kezdeményezője a választási bizottság elé tár (Kúria Kvk.39.095/2024/6.). A Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. A Kúria ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését (Kúria Kvk.39.270/2022/2., Kvk.39.102/2024/7., Kvk.39.181/2024/6.). A bizonyítási kötelezettség tehát az I. rendű kérelmezőt terhelte mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit neki kell viselnie.   
  19. Azt, hogy a kiesett jelöltet a szavazólapokon az érintett kerületekben, több szavazókörben is vékony tollal húzták át, a csatolt bizonyítékok – szavazólapok fényképei, a 198 darab vékony hegyű golyóstoll vásárlásáról kiállított számla – alátámasztották. Azt azonban, hogy ezzel sérültek volna a Ve. alapelvei, illetve, hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére, az I. rendű kérelmező nem bizonyította, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítékokkal nem igazolta. 
  20. A Ve. a jogszabálysértés alátámasztására szabad bizonyítást enged, azaz bármi felhasználható bizonyítékként, ami a jogszabálysértés igazolására alkalmas. Vagyis azt, hogy a kifogásolt módszerrel törölt szavazólapok megtévesztették a választópolgárokat, továbbá, hogy a megtévesztő szavazólapokat alkalmazó kerületekben keletkezett érvénytelen szavazatok nagy száma közötti ok-okozati összefüggés van, valamint hogy a kizárólag Szentkirályi Alexandrára adott érvénytelen szavazatokat az I. rendű  kérelmező  szerint megfelelőnek tartott törlés esetén rá adták volna, az I. rendű kérelmező bármilyen, akár közvetett bizonyítékokkal is alátámaszthatta volna.  Ezzel ellentétes megállapítást az NVB határozat sem tartalmaz.
  21. A Kúria a Kvk.37.500/2014/6. számú határozatában valóban hangsúlyozta, az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni.
  22. A Kúria hivatkozott döntéséből azonban nem következik, hogy a kétségtelenül fennálló korlátok miatt a kérelmezőnek egyáltalán ne kellene bizonyítania, vagy hogy egy puszta előadás, feltételezés, távoli összefüggés is elfogadható lenne.
  23. Az I. rendű kérelmező az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem igazolta, de még csak nem is valószínűsítette, hogy a szavazólapokon a kiesett jelölt vékony tollal való áthúzása alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, megsértve ez által a Ve. hivatkozott alapelveit. Nem csatolt például olyan, akár anonim szavazópolgároktól származó nyilatkozatokat, amelyek szerint őket a kiesett jelölt törlése, annak módja miatt megtévesztette. Nem hivatkozott továbbá olyan bizonyítékra sem, amelyben a szavazatszámláló bizottság tagja igazolta volna az áthúzásból fakadó tömeges megtévesztést. A statisztikai adatokra az I. rendű kérelmező maga is csak, mint lehetőségre, általa észszerűnek tartott feltételezhető magyarázatra hivatkozott, a jogsértés bizonyítékaként olyan adatelemzést nem tárt elő, amely a választási eredmény és a megtévesztő áthúzás között fennálló konkrét ok-okozati összefüggést mutatna.
  24. A Kúria szerint önmagában az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá az I. rendű kérelmező választók megtévesztésére vonatkozó állítását. Az I. rendű kérelmező által felvázolt lehetséges ok mellett számos más tényező, körülmény is előidézhette ezt az eredményt. Az oksági kapcsolat legalább valószínűsítéséhez szükséges lett volna annak igazolása is, hogy csak ebben a két kerületben alkalmaztak vékony vonallal való áthúzást és csak ebben a két kerületben volt szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazatok száma. Továbbá azt is be kellett volna mutatni, hogy azokban a budapesti kerületekben, ahol vastag kihúzást alkalmaztak, lényegesen kevesebb volt az érvénytelen szavazatok száma. Ennek hiányában nem igazolt az ok-okozati összefüggés, még a valószínűsítés alacsony szintjén sem. A II. rendű kérelmező észrevételében bemutatott valasztas.hu honlapon közzétett hivatalos adatok pedig kifejezetten cáfolják az I. rendű kérelmező által állított összefüggések fennállását.
  25. Mivel nem volt a Ve. 137. § (1) bekezdését sértő a két érintett kerületben a kiesett jelölt nevének áthúzása és a hivatkozott alapelvi sérelem sem igazolódott be, bizonyított jogsértés hiányában a főpolgármester-választás eredményére gyakorolt hatás vizsgálata szükségtelen volt.
  26. A kifejtettekre figyelemmel az I. rendű kérelmező második kérelmi eleme is alaptalan.
  27. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria visszautal a Ve. 222. § (1) bekezdésével, 223. § (3) bekezdés a) pontjával és 224. § (3) bekezdés a) pontjával, továbbá a bizonyítási teherrel kapcsolatban kifejtettekre.
  28. A Kúria a Kvk.39.424/2022/5. számú határozata elvi tartalmában rámutatott, a választási bizottság határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elégséges a kérelmező által sérelmesnek tartott körülmények leírása, hanem konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabály, mely rendelkezését, milyen okból sérti.
  29. A Kúria szerint ahhoz, hogy a II. rendű kérelmezőnek a főpolgármester-választás eredményének a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő megsemmisítése, valamint a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő főpolgármester-választás megismételtetése iránti kérelme teljesíthető legyen, részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket, továbbá azt is bizonyítania kellett volna, hogy e jogsértések érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás eredményét.
  30. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme azonban még arra vonatkozó állítást sem tartalmaz, hogy az újraszámlálás során a főpolgármester-választás eredményére kiható súlyos jogsértések történtek, pusztán a kétségeit vetette fel. Az, hogy a II. rendű kérelmező nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, vagy akárcsak tényt állítson azzal kapcsolatban, hogy történt-e ilyen visszaélés, a Ve. által előírt követelményeknek nem felel meg.
  31. Konkrétum nélkül hivatkozott a Ve. 198. §-ának megsértésére is, nem fejtette ki, hogy pontosan mely budapesti szavazókörök érvénytelen szavazólapjainak kötegelése és mi okból nem felelt meg a törvény rendelkezésének.
  32. A Ve. ismertetett szabályaiból és a kúriai joggyakorlatból következően a kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének vizsgálatára.
  33. Jogsértésre vonatkozó állítás és jogsértés valószínűsítése hiányában a választási eredményre gyakorolt hatás sem volt vizsgálható.
  34. A hivatkozott ítélőtáblai határozat ügyazonosság hiányában nem volt figyelembevehető, mert az ottani kérelmező a jogsértés megtörténtét és annak a választási eredményre gyakorolt hatását kellően valószínűsítette. Az ítélőtáblai döntés amellett, hogy nem szerepel a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, így a Kúriára nem kötelező, nem mondja ki, hogy a kérelmezőnek nem kellene jogsértést állítani, bizonyítani.
  35. A Kúria rámutat továbbá arra, hogy az újraszámolás körülményeinek szabálytalansága – annak még bizonyítottsága esetén is – csak 560 szavazólap érvényessé nyilvánítását érintené, az eredetileg, az újraszámolástól függetlenül is érvényesnek minősített 781.550 szavazólapra figyelemmel a főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatok sorrendje akkor sem változna.
  36. Összegezve a Kúria megállapította, hogy az NVB a szükséges mértékben feltárta az ügy alapjául szolgáló tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte és alkalmazta, a felhozott bizonyítékokat megfelelően értékelte, döntése törvényes és megalapozott. Az I. rendű kérelmező a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és annak kimenetele szerinti módosított eredmény megállapítását olyan jogszabálysértésre hivatkozással kérte, amely nem volt az NVB előtti eljárás tárgya, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. A Budapest IV. és VII. kerület valamennyi szavazókörére kiterjedő választási eredmény megsemmisítése és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelése iránti kérelme alapján a Kúria megállapította, hogy a kiesett jelölt nevének a szavazólapokon való áthúzása nem sérti a Ve. 137. § (1) bekezdésében előírt törlés követelményét, a Ve. hivatkozott alapelvi rendelkezéseinek megsértését pedig az I. rendű kérelmező nem tudta bizonyítani.
  37. A II. rendű kérelmező az NVB által elrendelt újraszámlálás körülményeinek szabálytalanságára konkrét tényállítás és bizonyítás nélkül hivatkozott, a felvetés szintjén maradó kételyek megfogalmazása nem volt elegendő a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelésére.
  38. A sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőknek kell viselniük.          
  39. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Kúria felülvizsgálata olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre nem hivatkoztak az NVB előtti eljárásban, ezért az nem is volt a másodfokú eljárás tárgya.
  2. A bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt terheli mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőnek kell viselnie.
  3. A bírósági felülvizsgálati kérelemben kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. Az I. rendű és a II. rendű kérelmező külön-külön köteles a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére.
  3. A Kúria tájékoztatja az I. rendű és a II. rendű kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. június 26.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró