A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.130/2026/4.
A tanács tagjai:
Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró
Dr. Rák Fekete Edina bíró
A kérelmező: Jakab Koppány Atilla
(...)
A kérelmező képviselője: Dr. Rab Ferenc Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: Dr. Rab Ferenc
...)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 403/2026. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 403/2026. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.
A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A kifogás
- A kérelmező az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán Nógrád vármegye 02. számú egyéni választókerületben a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőjelöltje 2026. április 15-én kifogást terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésére hivatkozással. A kifogásban neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, személyazonosító igazolványa számának feltüntetése mellett részletesen ismertette a választókerületben általa tapasztalt, a kampány tisztaságát, a választói akarat szabad kialakítását és az esélyegyenlőséget sértő egymással összefüggő, egymást erősítő körülményeket.
Az OEVB határozat
- A Nógrád Vármegye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 40/2026. (lV. 16.) OEVB határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
- Megállapította, hogy a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában előírtak ellenére nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, ezért az a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A fellebbezés
- Az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében a kérelmező a fellebbezés jogalapjaként a Ve.-re hivatkozott és kiemelte, hogy a fellebbezést kifejezetten jogszabálysértésre hivatkozással terjesztette elő. Ezen kívül megjelölte a Ve. fellebbezés lehetőségét biztosító 221. §-át, a fellebbezés jogalapját meghatározó 223. §-át, a fellebbezés kötelező tartalmi elemeire és a benyújtás rendjére vonatkozó 224. §-át, a fellebbezést elbíráló szervet kijelölő 297. § (3) bekezdés b) pontját, valamint a fellebbezési határidő számításával kapcsolatos 10. §-át.
- Kifejtette, hogy az OEVB a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításával a Ve. rendelkezéseit túlzottan formalista módon alkalmazta, ezzel indokolatlanul megakadályozta a választási alapelveket érintő súlyos kifogások érdemi vizsgálatát.
- Nem vitatta, hogy a Ve. a kifogás kötelező tartalmi elemei között kifejezetten nevesíti a benyújtó személyi azonosítóját, azonban jelen ügyben az ő személye egyértelműen beazonosítható volt, hiszen a választókerületben képviselőjelölt, nevét, lakcímét és elérhetőségét megadta a kifogásban.
- Többek között az OEVB határozatának megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését, a jogszabálysértés megállapítását, a kifogás érdemi elbírálását, végső soron a választás megismétlését kérte.
Az NVB határozata
- A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 403/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
- Indokolása szerint a kérelmező fellebbezése jogalapjaként megjelölt jogszabályok (Ve. 221. §, 223-224. §-ok, 297. § (3) bekezdés b) pont, 10. §) nem alkalmasak az OEVB határozatával szembeni jogszabálysértés megállapítására.
- A Kúria több eseti döntésére (Kvk.39.409/2022/2., Kvk.37.985/2019/6. Kvk.37.323/2014/2., Kvk.37.257/2014/2., Kvk.37.258/2014/2., Kvk.37.259/2014/2., Kvk.37.309/2014/2., Kvk.37.310/2014/2.) utalással rögzítette, hogy jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a szakaszszám és a bekezdés feltüntetésével. A jogsértés megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező az NVB határozatával szemben elektronikus úton és papír alapon is, azonos tartalommal bírósági felülvizsgálati kérelmeket terjesztett elő, amelyekben az NVB határozat megváltoztatását kérte. A bírósági felülvizsgálati kérelem jogalapjaként a Ve. 221. § (1) bekezdését, 223 § (3) bekezdés a) pontját, 224. §-át, 229. §-át, 231. § (4)-(5) bekezdéseit, 297. § (3) bekezdés b) pontját jelölte meg.
- Álláspontja szerint az NVB a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontját tévesen alkalmazta, amikor a fellebbezését arra hivatkozással utasította el érdemi vizsgálat nélkül, hogy az nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Érvelése szerint a fellebbezésből, annak jogalapja, a jogszabálysértés iránya és a jogorvoslati kérelem megállapítható volt. Tartalma szerint a fellebbezés az OEVB határozat jogszerűségét vitatta, különösen azt, hogy az OEVB a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontját és a 215. § c) pontját túlzottan formális módon alkalmazta, melynek eredményeként a választási alapelveket érintő súlyos kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül zárta le. Elismerte, hogy jogszabálysértésre általánosságban hivatkozni nem lehet, azt konkrétan meg kell jelölni, azonban szerinte a jogszabálysértés beazonosítható volt; a fellebbezés egyetlen, pontosan azonosított határozatot támadott, amelyben azt kifogásolta, hogy az OEVB formai okokra hivatkozva, az érdemi vizsgálatot mellőzve utasította el a választási kifogást.
- Azt sem vitatta, hogy a személyi azonosító a kifogás kötelező tartalmi eleme, azonban ez a formai hiány jelen ügyben nem eredményezett személyazonossági bizonytalanságot.
- A jogkérdés valójában az, hogy a formai követelmények alkalmazhatók-e úgy, hogy a választás tisztaságát érintő súlyos kifogások érdemi vizsgálatát teljesen elzárják. A jog betűje szerinti mechanikus értelmezés ellentmondásba került a jogszabály szellemével, a választási jogorvoslat rendeltetésével, a választási eljárás alapelveivel. Hangsúlyozta, a kifogása nem technikai jellegű vagy technikai ügyet érintett, a választási eljárás alapelveinek sérelmét vetette fel. A Ve. 231. § (4) bekezdésének célja az érdemi vizsgálat biztosítása, az NVB e vizsgálatot nem végezte el, formai elutasító döntést hozott, megerősítve az elsőfokú érdemi vizsgálat nélküli elutasítást.
- A kérelmező papír alapon előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmét a Kúria Kvk.39.131/2026. számon lajstromozta, amelyet a tárgyi azonosságra tekintettel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 31. § (1) bekezdése alkalmazásával jelen ügyhöz egyesített.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
- A Kúria a választási jogorvoslat során jogszerűségi vizsgálatot végez. A választási eljárás sommás jellege, a rövid, három napos elbírálási határidő kizárja bizonyítási eljárás lefolytatásának és hiánypótlási felhívás kibocsátásának lehetőségét, ahogy ezt a Kúria már több döntésében is megállapította (Kvk.37.531/2018/2., Kvk.37.656/2019/3., Kvk.38.228/2019/2., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.516/2022/2.). Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket.
- Az Alkotmánybíróság 18/2017. (VII. 18.) AB határozatában foglaltak szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
- A Ve. a fellebbezési jog gyakorlását számos feltételhez köti, ilyen a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit meghatározó 224. § (3) bekezdése. E rendelkezés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell annak 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a fellebbezésben jogszabálysértésre kell hivatkozni. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésben foglaltakat.
- A választási jogorvoslathoz való jog nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek vele. A kötelező tartalmi követelményeknek nem megfelelő fellebbezés jogkövetkezménye az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás.
- A fellebbezés nem általános és nem teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. Ezért nem elegendő a sérelmesnek tartott körülmények leírása, konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat mely jogszabálynak, melyik rendelkezését, milyen okból sérti. Az NVB-nek nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmező helyett megjelölje a jogszabálysértést, mert ezzel megsértené a tisztességes eljárás (fair trail) követelményét.
- Az NVB nem a kifogásról, hanem az OEVB határozatának jogszerűségéről dönt, ezért kiemelkedően fontos, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát. Annak érdekében, hogy a sommás, koncentrált választási eljárásban érdemben elbírálható fellebbezés álljon rendelkezésre, mind a Ve., mind a bírói gyakorlat szigorú tartalmi követelményeket támaszt. Akkor megtartott a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjának követelménye, ha az alábbi hármas feltétel teljesül: (1) a fellebbezés tartalmazza annak a jogszabálynak a konkrétan megjelölt rendelkezését, amelyet a választási bizottság határozata sért, (2) annak az érveit, hogy ez mennyiben kapcsolódik a fellebbezéssel támadott határozat jogi indokaihoz, (3) kifejti a sérelmesnek tartott körülmény jogi indokait. A kérelmezőnek kell a határozat jogszabálysértő jellegét állítania, megindokolnia és bizonyítania. Nem az NVB feladata, hogy a fellebbezés elbírálásakor a fellebbező helyett megjelölje azt a konkrét jogszabálysértést, amit a választási bizottság határozata sért (Kvk. 39.104/2026/6.).
- A jogalkotó nem ad lehetőséget - még a jogsérelem súlyára, jelentőségére tekintettel sem - arra, hogy a választási bizottság a kötelező formai, tartalmi előírások vizsgálata nélkül bírálja el érdemben a jogorvoslati kérelmet.
- A fentiek értelmében a fellebbezést előterjesztő kérelmező feladata volt annak részletes – bizonyított indokolással ellátott – bemutatása, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasító OEVB határozat miért jogszabálysértő, mely jogszabály melyik rendelkezésébe ütközik, a kifogás érdemi elbírálásának mely ok miatt lett volna helye. E követelménynek azonban a fellebbezés nem felelt meg.
- Az NVB határozatában helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező által benyújtott fellebbezés tartalmaz ugyan jogszabályi megjelölést (Ve. 221. §, 223-224. §-ok, 297. § (3) bekezdés b) pont, 10. §), azonban azok csupán általános eljárási szabályok, nem kapcsolódnak az OEVB határozatához, jogszabálysértésre hivatkozásként nem értékelhetők.
- A kérelmező ezen túlmenően pusztán általánosságban utalt a Ve.-re, annak egyetlen rendelkezését sem jelölte meg olyanként, mint amelybe az OEVB határozata ütközik. Az, hogy a kérelmező rögzítette, miszerint kifejezetten jogszabálysértésre hivatkozással terjeszti elő a fellebbezését, azért nem elegendő, mert a jogszabálysértést a kérelmező nem konkretizálta, nem helyettesítette be a Ve. egyik rendelkezésével sem. Az NVB csak az állított, pontosan meghatározott jogszabálysértés körében vizsgálódhat, a kérelmező által elmulasztott jogszabályi hely megjelölését nem pótolhatja.
- A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az NVB határozat a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
- Az NVB fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozata nem jogszabálysértő, ha a kérelmező a fellebbezésében nem jelöli meg konkrétan, hogy a támadott határozat mely jogszabálynak, melyik rendelkezését, milyen okból sérti.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban határozott.
- A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2026. április 23.
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró