Kvk.VI.39.118/2026/4. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.118/2026/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke 
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró 
Dr. Kurucz Krisztina bíró 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró 
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező:  Dr. Márki-Zay Péter 
                        (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Kecskés Ákos egyéni ügyvéd 
                                          (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 347/2026. számú határozata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 347/2026. határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzése

1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 301/2026. számú határozatában (a továbbiakban: az NVB korábbi határozata) megállapította, hogy a kérelmező, Hódmezővásárhely Megyei jogú város polgármestere a Facebook oldalán 2026. április 2. napján közzétett videóval megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét, ezért eltiltotta őt a további jogsértéstől, kötelezte a kifogásolt videó azonnali hatályú eltávolítására, valamint 1.614.000 forint összegű bírság megfizetésére. 
2. Az NVB korábbi határozatával szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmében a kérelmező arra hivatkozott, hogy a kifogásolt közléseket nem polgármesteri minőségében tette, továbbá sérelmezte a bírság összegét. 
3. A Kúria a Kvk.III.39.109/2026/3. számú, 2026. április 15. napján kelt végzésében - az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozata [29] és [32] bekezdéseinek, a Kúria Kvk.37.565/2018/2., Kvk.39.013/2026/7., Kvk.39.096/2026/6. számú végzéseinek felhívását követően - megállapította, hogy a vitatott tartalmat a kérelmező választási kampány során tette közzé olyan közösségi média oldalon, amely őt kifejezetten polgármesterként nevesíti, és címként a Polgármesteri Hivatal címe van feltüntetve. A kérelmező maga sem vitatta, hogy az ezen az oldalon megjelenő tartalmak polgármesteri minőségével, az önkormányzat működésével kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaznak (erre utalt ugyanis a bírósági felülvizsgálati kérelem „túlnyomó többsége” fordulata), továbbá az önkormányzat postacímét jelölik meg. A közzétett bejegyzések gyakoriságára és azok tartalmára figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt oldal nem egy magánszemély közösségi oldala, a választópolgárok, mint a politikai közlés címzettjei számára a két – magánszemélyi és polgármesteri – minőség világosan nem határolható el. Indoklása szerint helytálló következtetésre jutott az NVB, amikor megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, ha a polgármester a választópolgárok számára közvetített kommunikációja során e tisztségét és magánszemélyi mivoltát világosan nem választja el, és közhatalmi funkcióját felhasználva olyan tartalmat tesz közzé, amely egy jelölt (jelölő szervezet) támogatására, illetve jelölttel (jelölő szervezettel) szembeni szavazásra irányuló politikai kampánytevékenységnek minősül {Indokolás [28]}. Rögzítette, hogy a kérelmező által jogsértésként hivatkozott Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjai az NVB által megsértett jogszabályhelyként nem értelmezhető. Arra is rámutatott, hogy a bírság összegszerűsége körében a jogszerűségi felülvizsgálat kereteit a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdése és nem a bírságösszeg más, egyedi ügyekben elvégzett mérlegelés eredményeként kiszabott bírságösszeghez való viszonyítása határozza meg {Indokolás [31]}.

A kifogás

4. Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. április 12. napján kifogást nyújtotta be az NVB-hez. 
5. A kifogás szerint a kérelmező, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere Facebook oldalán 2026. április 11. napján 19 óra 39 perckor megjelent videóban az NVB-t fideszesnek nevezte, a videó alatti kommentben pedig újra közzétette annak a videónak a linkjét, amely miatt vele szemben az NVB 1.614.000 forint bírságot szabott ki, és a videó azonnali eltávolítására kötelezte. A hozzászólásban elhelyezett videólink „rámutat arra”, hogy a kérelmező tudatosan sértette meg az NVB korábbi határozatát; a „hazaárulókra szavazók”, valamint a „hazaárulók és háborúpárti idióták” fordulatok tekintetében ugyanis közölte, hogy „az állítás továbbra is igaz”.
6. A kifogástevő szerint a panaszolt bejegyzés a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik, mert a kérelmező az NVB korábbi határozatában értékelt jogsértő tevékenységet végezte el ismét és szándékosan. A bejegyzés elérhető, így a jogsértés folyamatosan fennáll.
7. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, a kérelmező további jogsértéstől való eltiltását, az NVB határozatának nyilvános közzétételére kötelezését és a kérelmezővel szemben bírság kiszabását. Feltüntette a bejegyzés elérhetőségét, valamint a bejegyzésről és a Facebook oldalról készült képernyőképet.

Az NVB határozata

8. Az NVB a kifogásnak részben helyt adott és a 347/2026. számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező a Facebook oldalán 2026. április 11. napján megosztott videóval megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét, továbbá a kérelmezőt 1.614.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. 
9. Indokolásában az NVB utalt arra, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve a jogrendszer egészét átható követelmény, amely szerint a jogintézményekkel annak címzettjei célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek [18/2008. (III. 12.) AB határozat]. A Kúria Kvk.37.359/2014/2. és Kvk.37.394/2015/2. számú határozatainak felhívásával rámutatott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmében felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés mellett a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. 
10. Az NVB alaposnak ítélte a kifogást, mert a kérelmező a Facebook oldalán úgy folytatta kommunikációs tevékenységét, hogy az NVB korábbi határozata végrehajtásának mellőzésén felül a jogsértő bejegyzést más módon is elérhetővé tette, arra a nézőinek figyelmét külön felhívta. Véleményének közlésével a jogsértő és ezért jogszerűen már el nem érhető tartalmat összekapcsolta, ezzel megsértette a Ve. alapelvét.
11. A Kúria Kvk.39.110/2024/5. számú végzése alapján megállapította, hogy nincs olyan hivatkozási alap, amelyre a kérelmező az NVB korábbi határozatában jogsértőnek talált bejegyzés törlését előíró rendelkezéssel szemben hivatkozhatna. Az NVB szerint csak akkor járhatott volna el a kérelmező jogszerűen, ha az NVB korábbi határozatában foglaltak értékelését a jogsértő tartalom elérhetőségének további biztosítása nélkül végezte volna el.
12. Az NVB mérlegelte a jogsértés vonatkozásában a bírság kiszabásának szükségességét, így a Ve. 219. § (1) bekezdés alapján a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, valamint azt is, hogy a kérelmezőt már korábban is elmarasztalta (205/2026., 247/2026. és 301/2026. számú NVB határozatok). Mivel a korábbi határozatában megállapított jogsértéshez kapcsolódóan állapította meg a kérelmező felelősségét, a bírság kiszabása a jogsértő magatartás, tevékenység ismétlődő jellege miatt is indokolt. A jogsértéssel érintettek széles körére és a jogsértés nyilvánvalóan szándékos voltára figyelemmel a legkisebb kötelező munkabér ötszörösének megfelelő összegű bírság kiszabását látta célszerűnek.
13. Mivel a döntés időpontjában a választási kampány már véget ért, a további jogsértéstől való eltiltást mellőzte.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

14. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan a bírságösszeg jelentős csökkentését kérte, mert álláspontja szerint az NVB megsértette a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjait.
15. Hivatkozott arra, hogy a kifogásolt tartalom a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésre nem alkalmas, továbbá az a Ve. 140. §-a és a Ve. 141. §-a értelmében kampányeszköznek nem minősül.
16. Előadta, hogy az NVB korábbi határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria a Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésével bírálta el, amelyet 2026. április 15. napján vett át. A Ve. 47. § (1) és (2) bekezdései alapján ezzel vált jogerőssé az NVB korábbi határozata, a Kúria végzésének közlése után pedig a kifogásolt videót azonnali hatállyal törölte. Ezért jogsértően bírságolta meg az NVB korábbi határozata végrehajtásának elmulasztása miatt. 
17. Kifejtette, hogy a kifogásolt videóban elhangzottakat nem polgármesteri minőségében közölte, a megjelölt Facebook oldalon közzétett tartalmak „túlnyomó többsége” nem polgármesteri minőségéhez kapcsolódik és kampányidőszakban nem jelent meg e tisztségéhez köthető kommunikáció. Állította, hogy jelenleg is napi rendszerességgel használja a kifogással érintett oldalt a Tisza melletti, illetve a Fidesz elleni politikai kampány céljára. Előadta, hogy a „Gyorshír szolgálat” megnevezésű oldalt használja kifejezetten a polgármesteri feladataihoz, így biztosított a polgármesteri és pártpolitikai minősége világos és következetes elkülönítése. Rámutatott, hogy akkor állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme, ha polgármesteri minőségben folytat kampánytevékenységet. A Kúria Kvk.37.359/2014/2., Kvk.37.888/2019/6., Kvk.39.058/2022/4. számú végzéseinek felhívásával állította, hogy vizsgálni kell a kommunikációs csatornát, a kifogásolt tartalom pedig a magán oldalán jelent meg, ahhoz nem használt fel közpénzt vagy hivatali erőforrást. Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozata és 13/2014. (IV. 18.) AB határozata alapján kifejtette, hogy a politikai véleménynyilvánítás kiemelt alkotmányos védelem alatt áll, korlátozása csak szűken és indokoltan alkalmazható. A közhatalmi tisztségviselő megszólalása csak abban az esetben minősül hivatali minőségben tett nyilatkozatnak, ha az a hivatalos kommunikációs csatornához, illetve a tisztség gyakorlásához közvetlenül kapcsolódik.
18. A bírság összegszerűsége körében az NVB 315/2026. számú határozatára hivatkozott, amelyben hasonló bejegyzés miatt lényegesen alacsonyabb összegű bírságot szabtak ki. A bírság összege eltúlzott, a jogsértés nem volt szándékos. Sérelmezte, hogy az NVB a határozatában nem indokolta részletesen, miért ilyen jelentős összegű bírságot szabott ki vele szemben. A Kúria Kvk.39.428/2022/3. számú határozat elvi tartalmának idézése és a Kúria Kvk.37.353/2018/2., Kvk.37.572/2019/2. számú határozatai felhívását követően kifejtette, a mérlegelési jogkörben hozott határozat jogszerűsége körében – a Ve. 228. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 85. § (5) bekezdése alapján – a Kúria azt vizsgálhatja, hogy az NVB a hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazás keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a határozatból megállapítható-e. Ezen túlmenően azzal is érvelt, hogy a Kúria korábban, a Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzéssel már megbírságolta, és még egyszer ekkora összeget megfizetni nem tud, anyagi körülményei ezt nem teszik lehetővé.

A Kúria döntése és jogi indokai

19. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.
20. A Ve. 212. § (2) bekezdés a)-b) pontjai alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A választási bizottság a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Ve. 225. §-a értelmében a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
21. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.37.316/2014/2., Kvk.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését.
22. A kérelmező három okból tartotta jogszabálysértőnek az NVB támadott határozatát: egyrészt azért, mert annak meghozatalakor az NVB korábbi határozata még nem volt jogerős, így a kifogásolt videót még nem kellett törölnie, másrészt mert azt nem polgármesterként tette közzé, harmadrészt pedig a bírság összege eltúlzott.
23. Az NVB korábbi határozatában a kérelmezőt a kifogásolt videó azonnali hatályú eltávolítására kötelezte. A jelen bírósági felülvizsgálattal támadott határozat azért sújtotta bírsággal a kérelmezőt, mert az NVB korábbi határozatában értékelt jogsértő tevékenységet végezte el ismét és szándékosan. Vagyis nem azt találta alapelvi rendelkezést sértőnek az NVB, hogy az azonnali kötelezés ellenére nem tette elérhetetlenné a korábbi határozatban értékelt videót, hanem azt, hogy a kérelmező – annak elérési útjának megosztásával, és az abban tett állítások részbeni szöveges megismétlésével – azt újra megvalósította. Az NVB tehát – szemben a kérelmező állításával – nem a korábbi jogsértés fennálltát, vagyis a videó azonnali eltávolításának elmaradását értékelte a támadott határozatban, hanem azt, hogy a kérelmező a jogsértést ismételten, és szándékosan követte el. A kérelmező tudta azt, hogy a kifejtett magatartása jogsértő, amely miatt a megosztott videó azonnali eltávolítására kötelezték, ennek ellenére a kifogással érintett kommentből kitűnően kifejezetten az volt a szándéka, hogy a jogsértő tartalmat a közönségéhez ismét eljuttassa. 
24. A Kúria rámutat: a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve a jogrendszer egészét átható alapelv, amely a magánjogban és a közjogban is érvényesül. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a jogalanyok a jogaikat és kötelezettségeiket a jogszabályok céljával összhangban, azaz rendeltetésüknek megfelelően kötelesek gyakorolni. Ennek megsértése a joggal való visszaélés, amely azt jelenti, hogy a joggyakorlás célja nem a jog által biztosított érdek érvényesítése, hanem mások jogainak csorbítása, érdekérvényesítésének akadályozása, vagy a jogszabályban meghatározott célok, esetleg egyedi döntés rendelkezésének megkerülése. Azzal, hogy a kérelmező szembehelyezkedett az NVB korábbi – bíróság által akkor még el nem bírált, a videó azonnali eltávolítását előíró – határozatával, kifejezetten az abban meghatározott tilalmat kívánta megkerülni. 
25. Figyelemmel tehát arra, hogy az NVB nem a korábbi határozata teljesítésének elmaradása miatt állapította meg a jogsértést, és nem ezért sújtotta bírsággal a kérelmezőt, az NVB korábbi határozata jogerejére vonatkozó érvelés kizárólag akkor lehetett volna alapos, ha Kúria a Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésében az NVB korábbi határozatában megállapított jogsértés tekintetében eltérő következtetésre jutott volna.
26. A kérelmező ugyan állította, hogy a kifogásolt tartalom nem alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, és a videó a választói akarat befolyásolása vagy megkísérlése céljából történő felhasználása nem minősült kampánytevékenységnek, de ezt alátámasztó előadást nem tett. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálati kérelmében úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is napi rendszerességgel használja a kifogással érintett oldalt a Tisza melletti, illetve a Fidesz elleni politikai kampány céljára, vagyis az oldalán kifejtett tevékenységet a kérelmező lényegében maga is kampánytevékenységnek tartotta. 
27. A Kúria – mivel a jelen ügy és a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. végzése e körben valamennyi releváns tény és jogkérdésben megegyezik – megállapította, hogy a kérelmező a korábbi bírósági felülvizsgálati kérelméhez képest tartalmát tekintve új előadást vagy hivatkozást nem tett, érveit (nem használt fel közpénzt, az önkormányzat saját közösségi oldalt tart fenn, közösségi oldala más közlései is bírságolhatóak lennének) pedig a Kúria már súlytalannak ítélte. A kérelmező – korábban a Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. számú végzésével már elbírált bírósági felülvizsgálati kérelmével megegyezően – a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának kereteit meghatározó 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjainak megsértését állította, ezekről azonban a Kúria kimondta, hogy az NVB által megsértett jogszabályhelyként nem lehet értelmezni. 
28. A Kúria jelen tanácsa a Kvk.III.39.109/2026/3. számú határozatban foglaltaktól nem kívánt eltérni, mert arra sem jogi, sem ténybeli indoka nincs. Erre figyelemmel a kérelmezőnek a jogsértés jogalapjával kapcsolatos érveit nem ítélte alaposnak. 
29. A kérelmező bírság összegszerűségét három irányból támadta: egyrészt azért, mert az magasabb összegű, mint amit az NVB 315/2026. számú határozatában – jelen eljárásban nem érintett személlyel szemben – kiszabott, másrészt a bírság összegszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó kúriai gyakorlat ismertetésével az NVB határozat indokolásának részletességét sérelmezte, harmadrészt vagyoni helyzetére hivatkozott. Mindezekkel kapcsolatban indokolt a következőkre rámutatni.
30. A bírság összegszerűségével kapcsolatban a joggyakorlat idézésén és az indokolás részletességére vonatkozó hivatkozásán túl a kérelmező bármilyen konkrétummal adós maradt. 
31. Az NVB a határozatában a bírság kiszabását mind a jogalap, mind annak mértéke tekintetében megindokolta, kitért a bírságmérték megállapításához szükséges és értékelt egyedi körülményekre (a kérelmezővel szembeni korábbi, azonos jogsértésen alapuló határozataira, az érintettek körére és a jogsértés szándékosságára) is. A kérelmező azonban nem adott elő olyan tényt, érvet, amely a bírságösszeg mérséklését lehetővé tette volna. Az, hogy a bírság összegét a kérelmező eltúlzottnak tartja, még nem jelenti azt, hogy az NVB mérlegelése jogsértő lett volna. A Ve. 219. §-a megjelöli a bírság kiszabása során értékelendő szempontokat, amelyek között a kötelezett vagyoni helyzete nem szerepel, ezért a kérelmező erre vonatkozó hivatkozását a Kúria sem vehette figyelembe. Erre tekintettel a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúriának a bírságösszeg sem jelentős, sem bármilyen mértékű mérséklésére nem volt lehetősége. 
32. A kérelmező nem támadta a határozat azon megállapítását, miszerint választási kampány befejezésére figyelemmel a további jogsértéstől az NVB nem tiltotta el, azzal összefüggő előadást nem tett, ezért a határozat e részét a Kúria sem vizsgálta.
33. A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az NVB határozat bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott része a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, támadott részét a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

34. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a jogalanyok jogaikat és kötelezettségeiket a jogszabályok céljával összhangban, rendeltetésüknek megfelelően kötelesek gyakorolni. 
35. Sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, aki az NVB határozatából tudta, hogy meghatározott tartalmú videó közzétételével jogsértést követett el, ennek ellenére ugyanazon videó elérési útját később megosztja és az abban tett állításokat részben megismétli.   

Záró rész

36. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
37. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
38. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 20.  

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke 
Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró  
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró 
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró