Kvk.VI.39.115/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.115/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Halász Árpád ügyvéd (…)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság 2024. május 31. napján kelt 39/2024. (V. 31.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság 39/2024. (V. 31.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező választási plakátot helyezett ki a 2024. június 9-ére kitűzött Európai Parlamenti választással összefüggésben, ami nem tartalmazott impresszumot. K. J. magánszemélynek (a továbbiakban: beadványozó) a Tata Város Helyi Választási Bizottságához (továbbiakban: HVB) beérkezett kifogása szerint ez sérti a választási eljárásról szóló 2013. év XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) kampányidőszakban használható plakátokat szabályozó 144. § (2) bekezdését.
  2. A HVB a 89/2024. (V. 27.) határozatában a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező Tata közigazgatási területén elhelyezett választási plakátjai sértik a Ve. 144. § (2) bekezdését, eltiltotta a kérelmezőt, mint jelölő szervezetet a hiányos tartalmú választási plakátok további használatától, valamint a jogsértéssel összefüggésben 100.000,- Ft bírság megfizetésére kötelezte.
  3. A kérelmező – jogi képviselője útján – fellebbezésében a HVB határozatának megváltoztatásával a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Előadta, hogy a HVB határozatát megelőzően már elhelyezte az impresszumokat a plakátokra.
  4. Az eljáró jogi képviselő képviseleti jogát a csatolt meghatalmazás, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 64. § (l) bekezdésére és 65. § a) pontjára alapította.
  5. A Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 39/2024. (V. 31.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  6. Indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező képviseleti joga alátámasztására elsődlegesen a csatolt, 2024. április 16-án kelt „Általános meghatalmazás” címet viselő dokumentumra hivatkozott, amit a kérelmező nevében … gazdasági igazgató (a továbbiakban: meghatalmazó) írt alá. A kérelmező mellékelte továbbá a Fővárosi Törvényszék 75.Pk.21.165/2024/4. számú végzését (a továbbiakban: bejegyző végzés) a 2024. április 16-án kelt általános meghatalmazás tényének az általános meghatalmazások nyilvántartásába vételéről.
  7. A civil szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: CSZNY) foglalt adatok szerint a meghatalmazó képviseleti joga gyakorlásának módja önálló, a képviseleti jog terjedelme különös. A CSZNY további bejegyzése utal a kérelmező Alapszabályára (a továbbiakban: ASZ). A CSZNY tartalmazza még a következő bejegyzést az „Egyéb” rovatban: „… képviselő képviseleti joggyakorlásának módja: különös: ASZ 4. § (5) szerint”. Az ASZ 130. § (1) bekezdése szerint a gazdasági igazgató önállóan képviseli a Momentumot, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások kivételével.
  8. A TVB megvizsgálta továbbá a Nemzeti Választási Rendszerben (a továbbiakban: NVR) található adatokat is a kérelmező, mint jelölő szervezet képviseletével kapcsolatban. Az NVR-ben foglalt adatok szerint a meghatalmazó képviseleti joga a CSZNY-nyel egyezően önálló és különös, ezen túlmenően egyéb adatot az NVR nem tartalmaz. A kérelmező képviselője képviseletre jogosultként az NVR-ben nem szerepel.
  9. A TVB megállapította, hogy az eljárásban csatolt meghatalmazás formailag megfelelő, azonban a választási eljárásban nem fogadható el, mivel a meghatalmazó önálló képviseleti joga az ASZ 130. § (l) bekezdése szerint a választási eljárásra nem terjed ki. A rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmező képviselője a fellebbezési eljárásban a kérelmezőt nem jogosult képviselni.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a TVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte.
  2. Állította, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjait, a 144. § (2) bekezdés a) pontját, a 218. § (1) bekezdés d) pontját, a 219. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait.
  3. Érintettsége körében jelölő szervezeti minőségére hivatkozott. Előadta, hogy a vitatott plakátokon az impresszumot még a HVB határozata előtt pótolták.
  4. Állította, hogy az általános meghatalmazás megadására belső utasítás alapján külön engedélye volt a meghatalmazónak, így jogosult volt meghatalmazást adni az eljáró jogi képviselőnek. Csatolta a …, általános képviseletre jogosulttól származó meghatalmazást is, aki jelen ügyre kiterjedően nyilatkozatával a jogi képviselő korábbi eljárását kifejezetten jóváhagyta.
  5. A Kúria felhívására a beadványozó a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A Ve. 222. § (l) bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Kúria a kérelmező érintettségét a kérelemnek megfelelően, jelölőszervezeti minősége alapján elfogadta.
  3. A Kúria először a kérelmező képviselője képviseleti jogosultságát vizsgálta. A TVB támadott eljárásában csatolta a meghatalmazó által adott általános meghatalmazást, továbbá a bejegyző végzést.
  4. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:30. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
  5. A kérelmező szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzat az ASZ, amelynek 130. § (l) bekezdése szerint a gazdasági igazgató önállóan képviseli a Momentumot, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások kivételével.
  6. A Ptk. 3:31. §-a képviseleti jog korlátozása körében kimondja, hogy a jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
  7. A bejegyzett képviselőre vonatkozóan a CSZNY a következő bejegyzést tartalmazza az „Egyéb” rovatban: „… képviselő képviseleti joggyakorlásának módja: különös: ASZ 4. § (5) szerint”.
  8. Az ASZ alkalmazandó 4. §-ának nincsenek bekezdései, a CSZNY „Egyéb” rovatának megjegyzései ezért jelen ügyben nem vehetők figyelembe. Irányadó ugyanakkor a nyilvántartásnak a szervezet képviselői részében szereplő azon a meghatalmazóra vonatkozó adattartalma, hogy a képviseleti joggyakorlásnak módja önálló, a képviseleti jog terjedelme különös.
  9. A Kúria megállapította, hogy az általános meghatalmazást adó meghatalmazó, mint jogalany nem rendelkezett a jogszabály által megkövetelt terjedelmű felhatalmazással arra, hogy képviseleti joga korlátozása ellenére, nevezetesen éppen a választási eljárásokra vonatkozóan, meghatalmazást adjon. Nem adható meghatalmazás olyan ügykörben, amelyben való eljárásra a meghatalmazó maga sem jogosult.
  10. A Kúria megítélése szerint a bejegyző végzésnek nem volt relevanciája. A Fővárosi Törvényszék a bejegyző végzésben a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (Ánytv.) alapján a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles bírósági nyilvántartásába való bejegyzéséről döntött. Az általános meghatalmazás a bíróságok előtti eljárásokban való képviseleti jogosultságra terjed ki. A TVB azonban választási szerv, nem bíróság, eljárása nem bíróság előtti eljárás, ezért arra a bejegyző végzéssel nyilvántartásba vett általános meghatalmazás nem terjedhetett ki.
  11. A Kúria megállapította, hogy a TVB előtti eljárásban a jogszabályoknak megfelelő meghatalmazás nem állt rendelkezésre, a kérelmező képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultsága nem volt igazolt. Erre figyelemmel a fellebbezés nem tekinthető a kérelmező által előterjesztett fellebbezésnek.
  12. A TVB helyesen állapította meg a jogszerű képviselet hiányát, azaz a Ve. 221. § (1) bekezdésének sérelmét, így a Ve. 231. § (1) bekezdés a) alapján helye volt a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. 
  13. A felülvizsgálati kérelemhez csatolt, az ügyre szóló és immár kétségkívül az arra jogosulttól származó meghatalmazás a felülvizsgálat tárgyát képező határozat jogszerűségét utólag nem tehette kérdésessé, hiszen nem érintette azt a jogi tényt, hogy a vitatott eljárás során a jogszerű képviselet hiányzott.
  14. Mindezek alapján a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Szabályszerű meghatalmazás hiányában a fellebbezés nem tekinthető az arra jogosult által előterjesztett fellebbezésnek, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. § (1) bekezdése alapján köteles viselni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. június 7.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró