A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.39.087/2024/6.
A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Demokratikus Koalíció
(...)
A kérelmező képviselője: Simonka Ügyvédi Iroda
(eljáró ügyvéd: Dr. Simonka Csaba
...)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 148/2024. (V. 14.) FVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 148/2024. (V. 14.) FVB határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- Bús Balázs a FIDESZ-KDNP Budapest 03. kerületi polgármesterjelöltje (a továbbiakban: kifogástevő) 2024. május 9. napján a Budapest Főváros 03. Kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) kifogást nyújtott be. Előadta, hogy a Demokratikus Koalíció - Momentum Mozgalom - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-a Zöldek Pártja - LMP-Magyarország Zöld Pártja - Jobbik-Konzervatívok (a továbbiakban: jelölőszervezetek) polgármesterjelöltje: dr. Kiss László, valamint a Budapest 03. kerületi egyéni választókerületi képviselőjelöltjei: Sáfrán Henriett, Nagy Richárd György, Zábó Attila, Stenner Imre, Őri László, Czeglédy Gergő, Béres András, Csongrádi János, Turgonyi Dániel, Kovács Gerzson, Burján Ferenc, Derda Ádám, Szabó Ákos, Ujfalvi István, Domokos Ágnes, Hideg István folyamatosan megtévesztő kampánytevékenységet folytatnak azzal, hogy olyan választási plakátokkal és Facebook bejegyzésekben szereplő képekkel kampányolnak, amelyeken az őket jelölő jelölőszervezetek emblémája mellett a Civilek Óbudáért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) emblémája is feltüntetett, annak ellenére, hogy az Egyesület nincs jelölőszervezetként nyilvántartásba véve. A jelölteket népszerűsítő plakátok és a közösségi médiában elérhető képek nagy nyilvánosságot élveznek, a III. kerületben és a közösségi médiában is tömegesen találkoznak velük a választópolgárok.
- A kifogás szerint a plakátok és a képek megtévesztők, mert a választópolgárokban azt az érzetet keltik, hogy az Egyesület jelölőszervezetként támogatja a jelölteket. Bizonyítékként a plakátokról készített fényképeket, valamint képernyőfotókat és internetes hivatkozásokat csatolt.
- A jelöltek vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti: a választás tisztaságának megóvása, a c) pontban szabályozott: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontban foglalt: jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogsértéstől eltiltásukat, bírság kiszabását, a jelölő szervezetekre a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak megsértése miatt a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogsértéstől eltiltásukat, bírság kiszabását, a Ve. 307/D. § (1) bekezdés megsértése miatt az Állami Számvevőszék eljárásának kezdeményezését kérte.
- Sérelmezte továbbá, hogy az Egyesület - a saját weboldalán - vele szemben hamis tényállításokat tartalmazó lejárató kampánytevékenységet folytat. Kérte ezért annak megállapítását, hogy az Egyesület megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a, c) és e) pontjait, a 119. § (1) bekezdését, valamint a 307/D. § (4) bekezdését.
A Helyi Választási Bizottság határozata
- A Budapest Főváros 03. Kerületi Helyi Választási Bizottság a 189/2024. (V. 10.) BP03 HVB számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) a kifogást elutasította.
- Indokolása szerint a Ve. plakátokra vonatkozó szabályozást tartalmazó 144. §-a nem tiltja a támogató szervezet feltüntetését a plakátokon, amennyiben az nem megtévesztő, azaz, ha a választópolgárok számára egyértelműen megállapítható, hogy a jelöltet mely jelölőszervezetek állították, és nem kelti azt a látszatot, mintha a jelölt kizárólag a - jelölőszervezetként egyébként nyilvántartásba nem vett - támogatószervezet jelöltje lenne. A kifogáshoz csatolt fényképek alapján a jelöltet állító jelölőszervezetek egyértelműen felismerhetőek, ezért a kifogásban hivatkozott jogsértés nem állapítható meg.
- A kifogás a Ve. 307/D. § (1) és (4) bekezdései alapján is alaptalan.
Fellebbezés
- A kifogástevő a HVB határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy a HVB a kifogását teljes körűen nem bírálta el, amely részeiről pedig döntött, az jogsértő, megalapozatlan és a joggyakorlattal ellentétes.
A Fővárosi Választási Bizottság határozata
- A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 14. napján kelt 148/2024. (V. 14.) FVB számú határozatával (a továbbiakban: FVB határozat) a HVB határozatot megváltoztatta, megállapította, hogy a kérelmező, mint a plakátok felelős kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt, a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta és terhére 300.000 Ft összegben bírságot szabott ki.
- Indokolása szerint a fellebbezést érdemben elbírálta, mert a kifogástevő érintettsége fennáll, a fellebbezést a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
- A kifogáshoz csatolt online és offline képfelvételek vizsgálata alapján rögzítette, hogy az érintett választási plakátokon a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumai azonos méretben és egymás mellett, bármilyen grafikai vagy szöveges elkülönítés nélkül szerepelnek. Hivatkozott a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzés [17] bekezdésében kifejtettekre, amely szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.”.
- Figyelembe vette továbbá a korábbi, 84/2024 (V. 7.) FVB számú döntését, valamint a legfelsőbb bírói fórum Kvk.V.39.047/2024/4. számú határozatát, amelynek [27] bekezdésében: „A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen ügy tényállása szerint a jelölő, illetve támogató szervezetek szimbólumainak azonos méretben és egymás mellett grafikai, vagy szöveges elkülönítés nélküli plakátokon történő megjelenítése a kifogás tárgya, vagyis nem önmagában a támogató szervezet megjelenítése. Azaz az érintett plakátok vonatkozásában a választópolgár nem tudja megítélni, hogy az egyes szervezetek milyen minőségben szerepelnek. A kifogás azért megalapozott, mert a kampányeszközökön - a fenti indokokra figyelemmel - nem lehet azonos módon, megtévesztő jelleggel feltüntetni a jelölő és támogató szervezeteket.”.
- Az FVB megállapította, hogy a kifogással érintett plakátok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, alkalmasak a választások tisztasága, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmére.
- Indokolása [14] bekezdésében rögzítette, hogy mérlegelési jogkörében, a Ve. 219. § (1) bekezdése alapján vizsgálta a jogsértés súlyosságát. A plakátok online és offline térben, a III. kerület legkülönbözőbb, forgalmas helyein való elhelyezése nagyszámú, gyakorlatilag tömeges jogsértést eredményez, ezért álláspontja szerint a Ve. 152. § (2) bekezdése szerint bírság kiszabása indokolt, 300.000 Ft összegben. A bírság mértékének megállapítása során figyelemmel volt a 147/2024 (V. 10.) - helyesen: 147/2024 (V. 14.) - számú határozatában kiszabott bírságra vonatkozó körülményekre is.
- Rögzítette - [16] bekezdés -, hogy a választási plakát tartalmáért a Ve. 144. § (2) bekezdése alapján a kiadót terheli felelősség. A rendelkezésre álló információk, illetve bizonyítékok alapján a jelöltek és a jelölő szervezetek vonatkozásában nem állapítható meg, hogy a jogsértéssel kapcsolatban akár tudomással rendelkeznének. A jogsértést ezért e törvényhely alapján csak a kérelmezővel, mint a plakátokon megjelölt felelős kiadóval szemben állapította meg.
- A kifogástevő/fellebbező az ellene irányuló, állított lejárató tartalmú online kampánytevékenységgel kapcsolatosan nem mutatott be bizonyítékokat sem a kifogásában, sem a fellebbezésében, amelynek hiányában a jogsértés nem igazolt.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében - I. pont - az FVB határozat megváltoztatását, a HVB határozat hatályában fenntartását, a bírság mellőzését, illetve összegének csökkentését kérte.
- Felülvizsgálati kérelme II. pontjában az érintettségét igazolta, a III. pontban részletesen ismertette az ügy előzményeit és a 147/2024. (V. 14.) számú FVB határozatot. A bírósági felülvizsgálati kérelem indokolását tartalmazó IV. pont szerint a kérelmezővel „szemben kiszabott bírság a Ve. 218. § (1) bekezdés d) pontjába, valamint a 219. § (1) bekezdésébe ütközik”, a bírság mértékének meghatározása során a 147/2024 (V. 14.) FVB határozat nem volt figyelembe vehető. Jelen ügyben a jelölőszervezetek minden egyes plakáton megjelennek, szemben a hivatkozott üggyel, amelyben a kifogásolt választási plakátokon csak a kifogástevőt támogató egyesület szerepelt.
- Hangsúlyozta, hogy a kifogás a Ve. 144. § (2) bekezdésének sérelmére való hivatkozást nem tartalmaz, a HVB tehát helyesen az impresszummal kapcsolatosan jogszabálysértést nem vizsgált. E törvényhely kérelmező általi megsértését határozata rendelkező részében formálisan az FVB nem állapította meg, ebből következően azt indokolása [16] bekezdésében a jogsértésért felelős személy meghatározása, és a bírság kiszabása során sem értékelhette volna.
- Sérelmezte, hogy az FVB rögtön első alkalommal 300.000 Ft összegű bírságot szabott ki, amely aránytalan és szükségtelen volt.
A Kúria felhívására tett nyilatkozat
- A Kúria 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a kifogástevő/fellebbezőnek, aki az FVB határozatának helybenhagyását kérte, fenntartva a fellebbezésében foglaltakat.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
- A kérelmező a Ve. 222. § (1) bekezdés szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban érintett, mivel a támadott határozat vele szemben jogsértést állapított meg és bírság kiszabásáról rendelkezett.
- A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
- Az FVB határozatában megállapította, hogy a kifogással érintett plakátok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében e megállapítás jogszerűségét nem vitatta, ahogyan azt sem, hogy az FVB a Ve. 152. § (2) bekezdése alkalmazásával értékelte indokoltnak a bírság kiszabását, továbbá azt a megállapítást sem támadta, hogy a plakátok tartalmáért a kiadót terheli felelősség.
- A kérelmező - az FVB határozata rendelkező részében megsértett törvényhelyként a Ve. 144. § (2) bekezdésének a megjelölése hiányában - a bírság terhére történt kiszabását és annak összegét sérelmezte.
- A Kúria a bírság megfizetésére kötelezett kérdésében rögzíti, hogy a Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében e § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül. A (2) bekezdés kimondja, hogy a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
- Az FVB határozatában megállapította, hogy a plakátok sértik a Ve. alapelveit, mérlegeléssel döntött arról, hogy a jogsértés jogkövetkezményeként bírság kiszabása indokolt, meghatározta annak összegét, majd a 144. § (2) bekezdés második mondata alkalmazásával a bírság kötelezettjét. Az FVB határozata indokolásának [16] bekezdésében a Ve. 144. § (2) bekezdés második mondatát a rendelkező részben megállapított, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértéséért való felelősség megállapítása során alkalmazta.
- A Kúria az FVB határozatának felülvizsgálatát a Ve. 231. § (4) bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között végezhette el. A felperes nem vitatta, hogy a plakátok kiadásáért ő a felelős személy, ahogyan azt sem, jelölőszervezetként emblémája a plakáton megtalálható és a plakátok sértik - az FVB által megállapítottan - a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban szabályozott alapelveket. Az FVB a jogalkotó által a Ve. 142. § (2) bekezdés második mondatába foglaltan telepített felelősségi szabályok alkalmazásával határozta meg a bírság kötelezettjét, amely önmagában a kérelmező által a bírósági felülvizsgálati kérelmében jelzett okból - mert e törvényhellyel kapcsolatos jogsértést a határozat rendelkező része nem tartalmaz -, nem jogsértő.
- A kérelmező az FVB határozatban foglaltakkal szemben nem hivatkozott arra, hogy a jogsértésről a jelöltek, illetve a további jelölő szervezetek tudomással rendelkeznének, és a jogsértésért való felelősségük megállapítható lenne.
- A kérelmező felülvizsgálati kérelmében vitatta a bírság mértékét.
- Az FVB határozata [14] bekezdésében indokolta meg a bírság mértékét, megjelölve alkalmazott jogszabályként a Ve. 152. § (2) bekezdését, 219. § (1) bekezdését. A Ve. 152. § (2) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Ve. 219. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
- A választási szerv mérlegelési jogkörben jár el, ha olyan jogszabályt alkalmaz, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki. Ennek megfelelően mindig a konkrét tényállás határozza meg a mérlegelés alapját. A felülvizsgálatot végző bíróság a mérlegelési jogkörben hozott döntést is csak jogszabálysértés esetén változtathatja meg.
- A Kúria szerint az FVB határozatának a bírságkiszabásra vonatkozó része a [14] bekezdésben megfelelő részletességgel tartalmazza a Ve. 152. § (2) bekezdés, 219. § (1) bekezdés szerinti, a mérlegelés során figyelembe vett körülményeket, szempontokat, az értékelése okszerű.
- Az FVB-nek azokat a körülményeket kellett figyelembe vennie, amelyek a választási ügyben relevánsak voltak. A bíróságnak nem az a feladata mérlegeléssel meghozott határozat felülvizsgálata során, hogy a rendelkező részben megállapított jogsértés miatti jogkövetkezményeket, az azokhoz kapcsolódó tényeket, körülményeket újraértékelje, hanem arról kellett döntenie, hogy az FVB mérlegelése jogszerű-e vagy sem. Felülmérlegelésnek kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén lenne helye, amelyre a kérelmező nem is hivatkozott.
- Az FVB határozatában rögzítette, hogy a bírság mértékének megállapítása során „tekintettel volt 147/2024 (V. 14.) számú határozatában kiszabott bírságra vonatkozó körülményekre is”, azonban további részletezés, magyarázat nélkül nem állapítható meg, hogy a megjelölt határozatból a bírságkiszabás körében konkrétan milyen körülményeket vett figyelembe. Az indokolást nem tartalmazó mondat önmagában értékelhetetlen, a bírságkiszabás jogszerűségére hatása nincs, az FVB bírságmértékre vonatkozó határozatrésze - e hivatkozás nélkül is - megfelel az alkalmazott jogszabályoknak.
- Mindezek folytán a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
- Mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén felülmérlegelésnek kirívóan okszerűtlen mérlegelés esetén van helye.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
- A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
- A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
- A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2024. május 21.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró