Kvk.VI.39.081/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.081/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (3300 Eger, Dobó István utca 16.)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (…, eljáró ügyvéd: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám)

Az I. rendű érintett: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.)

A II. rendű érintett: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.)

Az érintettek képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Mayer Erika ...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 216/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 216/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A kifogás

  1. A kérelmező, mint jelölő szervezet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdése alapján kifogást terjesztett elő az I. rendű és a II. rendű érintettel (a továbbiakban együtt: érintettek) szemben, amelyben a jogsértés tényének megállapítását, az érintettek további jogsértéstől eltiltását, velük szemben bírság kiszabását, továbbá a határozat rendelkező részének közzétételére való kötelezésüket kérte.
  2. A kifogás 1. pontjában arra hivatkozott, hogy az érintettek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. 
  3. A 2. pontban a jogszabálysértés bizonyítékai körében előadta, hogy a közpénzből működtetett I. rendű érintett M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján 2026. március 23-án közzétett hírműsorai az országgyűlési választásokon induló jelölő szervezetek közül kizárólag a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre és a Kereszténydemokrata Néppártra (a továbbiakban: Fidesz-KDNP) vonatkozó témákat dolgoztak fel, a híranyagokban csaknem kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg, a hírek mindegyikének a hangvétele a Fidesz-KDNP, illetve az általa vezetett kormány tevékenységéről elismerő, pozitív volt, míg őket negatív színben tüntették fel, elnökükről egyetlen, 30 másodperces hírt közöltek, ami a 12.00. és 18.00. órakor kezdődő hírműsorokban is szerepelt. A képviselői a hírekben nem kaptak objektív megszólalási lehetőséget, tevékenységéről csak a kormánypártok narratívájának megfelelő, nem hiteles információkat folyamatosan ismétlő „híranyagokból” tájékozódhattak a nézők.
  4.  A 2.1. pontban az M1 Híradók 2026. március 23. megnevezésű táblázatban adás címe, sugárzási időpont, téma, vendég/riportalany, politikai kötődés megjelölésű bontásban híradó részeket jelölt meg.
  5. A 2.2. pontban kifejtette, hogy az esélyegyenlőség sérelme a hirado.hu internetes híroldal médiatartalom-szolgáltatásában is tapasztalható volt, amely oldalról egy híradásokat, cikkeket és videókat tartalmazó listát közölt dátum, időpont, cím, link feltüntetésével.
  6. A 2.3. pontban az érintettek hirado.hu Facebook oldalán megjelent bejegyzéseinek az esélyegyenlőséget súlyosan sértő egyoldalúságára, a hírműsorokban és a hirado.hu-n közzétett hírekből szerkesztett olyan posztokra hivatkozott, amelyek Orbán Viktor és a Fidesz választási sikerének az előmozdítását célozták. A megjelenések sorrendjében, időpont, cím és link megjelöléssel felsorolta a 2026. március 23-ai bejegyzéseket.
  7. A 3. pontban a kifogás benyújtási határidejének megtartottságát állította.
  8. A 4. pontban a jogszabálysértés indokolása körében kifejtette, a kifogás 2. pontjában részletezett példák alátámasztják, hogy a közmédia hivatkozott platformjai kizárólag a kormánypártok híreit, a számukra fontos témákat közvetítették, egyértelműen a kormánypártok választási győzelme érdekében folytattak média- és hírszolgáltatást, ugyanakkor pártjukat és annak elnökét, mint a Fidesz politikai ellenfeleit, folyamatosan negatív színben tüntették fel. Az érintetteknek ez a magatartása sérti a választási törvény alapelveit, kockáztatja a választás tisztaságát azzal, hogy ellehetetleníti a választópolgárok tömegei számára a hiteles tájékozódáson alapuló döntést. Érvelése szerint az állami forrásból gazdálkodó közmédia nem lehet részrehajló egyetlen politikai szereplő irányában sem, a választási eljárás esélyegyenlőség alapelvének érvényesülése azt jelenti, hogy az állam azonos feltételeket köteles biztosítani a választáson indulók számára. Hivatkozott az Alkotmánybíróság több határozatára, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére, ezzel összefüggésben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §-ára, az NVB 131/2026. számú döntésének bírósági felülvizsgálata során hozott Kúria Kvk.39.043/2026. számú határozat elvi tartalmára. 
  9. Hangsúlyozta, hogy a választási kampány ideje alatt, így 2026. március 23-án is pártjuk naponta több kampányeseményt tartott, amelyekről a közmédia is értesülhetett akár a párt (magyartisza.hu) Facebook oldalának március 23-án közzétett 13 bejegyzéséből, akár Magyar Péter Facebook oldalának (https://www.facebook.com/peter.magyar.102) 10 posztjából. Hangsúlyozta, hogy az aznap négy helyszínen tartott választási nagygyűlésükről más médiumok tájékoztatást adtak.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 216/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokolása szerint a kifogás érdemi vizsgálatra alkalmatlan, mert az M1 hírcsatorna, a hirado.hu internetes sajtótermék és a hirado.hu Facebook oldal tartalmait bemutató felsorolásokhoz a kérelmező a kifogásban egyszer sem kapcsolt egyedi értékelést. Hivatkozott a Kúria Kvk.39.061/2026/4. számú végzésére, mely szerint az állított jogszabálysértés jellegétől függ, egyedileg vizsgálandó, hogy a kifogás megfelel-e a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt tartalmi követelménynek. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg a linkeket ömlesztve felsoroló listák, illetve azokat általánosságban értékelő következtetések alapján, az egyes elemek tartalmi minősítésének kimunkálása nélkül. Mivel hivatalbóli bizonyítást nem végezhet, ezért a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bizonyítékok hiányában a kifogás érdemi elbírálására nem volt lehetőség a Ve. 215. § c) pontja szerint. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem 

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozat megváltoztatásával a kifogás érdemi elbírálását kérte arra hivatkozással, hogy az NVB téves jogszabályértelmezése okán a határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontját, a Ve. 14. § (1) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait.
  2. A felülvizsgálati kérelem 1. pontjában a benyújtási határidő megtartottságára, a 2. pontban az érintettsége alátámasztására tett előadást, a 3. pontban ismertette az ügy alapjául szolgáló tényállást. A 4. pontban a kérelem jogi indokolása körében kifejtette, hogy a Kúria Kvk.39.061/2026/4. számú végzésének elvi tartalma alapján bizonyítékok: a) a kifogás 2. oldalától 5. oldaláig listaszerűen felsorolt hírműsorok; b) valamint a kifogás 5. oldalától 8. oldaláig tételesen felsorolt hirado.hu tartalmak. Az, hogy a bizonyítékok miért alkalmasak a jogsértés bizonyítására: a) a 13. oldal 4. és 5. bekezdéseiben, valamint, b) a 14. oldal 2. és 4. bekezdései között találhatók. A bizonyítékok tartalmi minősítését és bizonyító erejét: a) a 12. oldal utolsó bekezdésében, b) a 13. oldal első bekezdésében, c) valamint a 15. oldal 3. bekezdésétől a kérelem végéig mutatta be.
  3. Álláspontja szerint az NVB megsértette a Kúria Kvk.39.061/2026/4. számú határozatát, mivel az annak figyelembevételével megírt kifogás tételes vizsgálatát elutasította. Ezzel a hatósági önkénnyel az NVB a bizonyítékok és a jogsértések ellenére, az észszerű vizsgálatot mellőzve lehetetlenné tette, hogy érdemi vizsgálatra alkalmas kifogást terjesszen elő. A Kúria hivatkozott döntése nem értelmezhető úgy, hogy a médiaszolgáltató teljes magatartásával megvalósuló jogsértést minden egyes aktusnál külön kellene értékelni és azokat külön kifogásként kellene kezelni. Észszerűen nem feltételezhető, hogy a médiaszolgáltató valamennyi riport, megszólalás, cikk, vélemény tekintetében egyedileg tudná teljesíteni a kiegyensúlyozottság követelményét. Álláspontja szerint választási időszakban az érintettek műsoraiban egy teljes adásnapon belül meg kell jelennie az olyan tartalomnak is, ami nem a Fidesz-KDNP, vagy a kormány ügyeivel foglalkozik, feltéve, hogy törekednek a kiegyensúlyozott média közszolgáltatás nyújtására. A kifogásnak ezt a pontját az NVB-nek tételesen meg kellett volna vizsgálnia és elvetnie az irrelevánsnak ítélt bizonyítékokat (Ve. 46. §).

Az érintettek nyilatkozata

  1. Az érintettek – részletesen megindokolt – közös nyilatkozatukban az NVB határozatának helybenhagyását kérték. 

A Kúria döntése és jogi indokai 

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. 
  2. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmánybíróság 18/2017. (VII. 18.) AB határozata szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, mely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
  3. A Ve. 223. § - 227. §-ai határozzák meg a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. E tartalmi követelmény annak a jogszabálynak a megjelölését jelenti, amelyet a kérelmező állítása szerint a támadott határozat sért. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek az a része, amely jogszabálysértés megjelölése nélkül vitatja a határozat jogszerűségét, nem felel meg a Ve. törvényi követelményének, így az érdemben nem vizsgálható.
  4. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem a kifogásról dönt - az a választási bizottság feladata -, hanem az NVB határozatának jogszerűségéről. A Kúria töretlen, egységes joggyakorlata szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hiszen a határozat jogszerűsége nem a kifogásban előadott érvek alapján ítélhető meg. A kérelmezőnek a határozat jogszabálysértő jellegét kell állítani, megindokolni és bizonyítani, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van annak, hogy a kérelmező melyik jogszabály megsértésére és ahhoz kapcsolódóan milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.39.411/2022/3., Kvk.39.001/2025/4.). A Ve.-ben meghatározott rövid határidők és az eljárás sommás jellege miatt a bíróságok a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján döntenek, hiánypótlásra, utólagos kijavításra nincs lehetőség.
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező feladata tehát annak bemutatása, hogy a kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB határozat mely jogszabály mely rendelkezését és milyen okból sérti, a kifogás miért alkalmas az érdemi elbírálásra, továbbá, hogy az mely tények, körülmények, bizonyítékok és jogszabályok alapján alapos, amelyre figyelemmel milyen jogkövetkezmények alkalmazásának lett volna helye és miért. 
  6. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető része tartalmaz ugyan jogszabálysértésre hivatkozást [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés, Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontok, Ve. 14. § (1) bekezdés, Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont], azonban a kérelmező elmulasztotta bemutatni, hogy az NVB határozat mely pontjai és milyen módon ütköznek a megjelölt jogszabályi rendelkezésekbe. 
  7. A kérelmező a felülvizsgálati kérelme 4. pontjában a jogi indoklás körében – a kifogás meghatározott oldalaira, illetve az oldal adott bekezdéseire visszautalva – hivatkozott bizonyítékokra, a kifogásban megjelölt hírműsorokra, a tételesen felsorolt hirado.hu tartalmakra, a bizonyítékok jogsértés bizonyítására alkalmasságára, a bizonyítékok tartalmi minősítésére és bizonyító erejére, elmaradt azonban annak bemutatása, hogy ezek a hivatkozások milyen jogsértést, mennyiben és miként támasztanak alá. 
  8. A kérelmező által megjelölt Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése a jogorvoslati jogról rendelkezik, a Ve. 14. § (1) bekezdése a választási bizottság jogállását, feladatkörét szabályozza, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai a választási eljárás alapelvei. A bíróság felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz okfejtést arra, hogy az NVB határozat mennyiben és miként, továbbá milyen okból sértené ezeket a törvényi előírásokat. 
  9. A felülvizsgálati kérelemből még az sem állapítható meg, hogy az NVB határozat a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a határozat indokolására vonatkozó tartalmi követelmények közül pontosan melyik alpontba [hiányos tényállás, mellőzött bizonyítás, mérlegelési szempontok, vagy jogszabályhely megjelölésének hiánya da)-dd) pontok] ütközik a kérelmező szerint, ezzel összefüggésben indokolást egyáltalán nem adott elő. 
  10. A bírósági eljárás jogszerűségi felülvizsgálatot jelent, ezért a felülvizsgálati kérelemben állított, a Kúria Kvk.39.061/2026/4. végzésében foglaltak megsértésére, a végzés alapján megírt kifogásra utalás önmagában nem támasztja alá, hogy az NVB határozat jogszabályba ütközik.  
  11. A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az NVB határozat nem jogszabálysértő a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező feladata annak bemutatása, hogy a kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB határozat mely jogszabály melyik rendelkezését és milyen okból sérti, a kifogás miért alkalmas az érdemi elbírálásra, továbbá, hogy az mely tények, körülmények, bizonyítékok és jogszabályok alapján alapos, amelyre figyelemmel milyen jogkövetkezmények alkalmazásának lett volna helye és miért. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem terjesztett elő, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 3.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró