Kvk.VI.39.075/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.075/2024/3.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Hajrá Békéscsaba Egyesület (...)

A kérelmező képviselője: Juhász Társas Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Juhász István ...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottság 120/2024. (V. 14.) számú határozata

Rendelkező rész

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán 2024. március 25-én jogerős 1/2024. számú határozatával a kérelmezőt, 2024. április 18-án jogerős 20/2024. számú határozatával a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) jelölőszervezetként nyilvántartásba vette.
2. A nyilvántartásbavételi eljárásban a kérelmező és az Egyesület is az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti P5 formanyomtatvány 2. (4.) pontjaiban kérte az emblémája feltüntetését a szavazólapon.
3. A kérelmező 2024. április 29-én a Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságánál (a továbbiakban: HVB) előterjesztett kifogásában az Egyesület által bejelentett jelkép használata, szavazólapon feltüntetése megtiltását kérte, mivel álláspontja szerint az alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.
4. A HVB a benyújtott kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. § (1) bekezdése alapján a TVB-hez átette.
5. A TVB 2024. május 3-án meghozott 30/2024. számú határozatában a kifogást, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem hiányában elutasította.
6. A kérelmező által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2024. május 9. napján kelt 307/2024. számú határozatával a HVB határozatát megváltoztatta, a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontjára, elkésettségre hivatkozással.
7. A HVB 2024. május 14. napján kelt 120/2024. (V. 14.) számú határozatával a 10. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyta, 2. helyen Nagy Ferenc képviselőjelölt, Hajrá Békéscsaba Egyesület (Hajrá Békéscsaba) támogatásával, a 3. helyen Dr. Pálfi-Rigó Krisztina képviselőjelölt, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Polgárok Békéscsabáért Egyesület támogatásával, a jelölő szervezetek jelképeinek feltüntetésével.
8. A HVB határozata szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán a 9. számú egyéni választókerületben 5 képviselőjelöltet vett nyilvántartásba, a 103/2024. (V. 7.) számú határozatával sorsolást követően megállapított sorrendben, a Ve. 156. §-a alapján, a Ve. 5. melléklete szerint. Döntésében hivatkozott a Ve. 160. § (1), (3) bekezdéseire, 161. §-ára, 162. §-ára.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

9. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a HVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az Egyesület szavazólapon feltüntetett szív jelképének feltüntetésével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c), d), e) pontjaiban foglalt alapelveket. Jogszabálysértésként a Ve. 132. §-ára, 133. § (1), (2) bekezdéseire, 134. §-ára, 181. § (1) bekezdésére, az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdéseire hivatkozott.
10. Érintettségét arra alapította, hogy a HVB jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, így az Egyesület emblémájának jogsértő használata kihat az általa indított képviselőjelöltek választási esélyeire és jogaira.
11. Előadta, hogy a TVB a jelölőszervezetek emblémájának vizsgálatát a jogszabályi rendelkezések alapján elvégezte. Bemutatta, hogy az emblémája kör alakú, melynek közepén egy lila szív található, a felső köríven „Hajrá”, míg az alsó köríven: „Békéscsaba” felirattal, az Egyesület emblémája egy narancssárga szív felirat nélkül.
12. Álláspontja szerint a megelőzés elve alapján az Egyesület jelképeként a szív formátumot nem lehetett volna a nyilvántartásba bejegyezni, mivel azt megelőzően, 2024. április 15-én, már a szív jelképpel nyilvántartásba volt véve. Ugyanazon választáson résztvevő jelölő szervezetek közötti azonossági tilalom az embléma tekintetében is fennáll, mivel funkciója, hogy a szervezetet azonosítsa, a többi szervezettől megkülönböztesse. A szív embléma szavazólapon való feltüntetése alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, mivel mind a lila szív, mind a narancssárga szív szürke árnyalatos megjelenítése miatt teljes azonossággal mutatja a két jelölő szervezet jelképét. A saját jelképének felső és alsó körívén megjelenő szöveg nem alkalmas a jelölő szervezetek megkülönböztetésére, mivel abban a szív alak domináló és a figyelmet felhívó, ezért a jelképre fókuszáló választópolgárt a jelölt kiválasztása során megtéveszti.
13. Megítélése szerint a TVB figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében, (5) bekezdésében foglaltakat.

A Kúria döntése és jogi indokai

14. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
15. A felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. §-a szerint az ügyben érintett kérelmező terjesztette elő, így elbírálásának akadálya nem volt.
16. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban Ve. 133. §-a alapján az illetékes választási iroda feladata, hogy ellenőrizze a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a bejelentett szervezet létezését és adatai hitelességét.
17. A Ve. 135. § (1) bekezdésének megfelelően a bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át.
18. A 4. melléklet rögzíti a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalmát, mely az a) pont ac) alpontja szerint tartalmazza a jelölő szervezet jelképét.
19. A Ve. 132. § szerint az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.
20. A Ve. 158. § (2) bekezdése kimondja, a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentéskor kéri.
21. A Ve. 162. § (1) bekezdése szerint a szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba vétele tárgyában határozatot hozott.
22. A Ve. kiemelt rendelkezéseiből levezethető, hogy a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzi a jelölő szervezetek, jelöltek nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárás. A nyilvántartásba vétel a HVB határozatával zárul, mely ellen biztosított az önálló jogorvoslat. A tényállásban rögzítettek szerint a kérelmező az Egyesület nyilvántartásba vételéről hozott határozatot jogorvoslattal támadta az embléma összetéveszthetőségére hivatkozással.
23. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása iránti – jelen felülvizsgálattal érintett - eljárásban
    a HVB feladata annak vizsgálata, hogy a szavazólapon feltüntetett adatok megegyeznek-e azokkal a nyilvántartásba vett adatokkal, amelyek törvényességét a választási bizottság a korábbi, nyilvántartásba vételről hozott határozatában már vizsgálta és értékelte.
24. Ennek megfelelően a Békéscsaba 10. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalma csak a nyilvántartásba bejegyzett adatokkal (jelöltek-, jelölő szervezetek neve, jelképei) voltak összevethetők. A jelölő szervezetek jelképei összetévesztésre alkalmassága ebben az eljárásban már nem volt vizsgálható. A szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat erre nem ad ismételten lehetőséget.
25. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem adott elő olyan hivatkozást, mely szerint a szavazólap nem felelne meg a nyilvántartási adatoknak, illetőleg, a Ve. 160 - 161. §-ok szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó követelményeknek.
26. A kifejtettek okán a kérelmező által hivatkozott Ve. 132. §, 133. § (1)-(2) bekezdései, 134. § szerinti jogszabályi előírások betartása jelen eljárásban nem voltak vizsgálhatók, nem merült fel az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében, (5) bekezdésében foglaltak megsértése sem.
27. Mindezek folytán a Kúria a HVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

28. A szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat lehetősége nem nyitja meg újra a nyilvántartásba vételéről szóló határozat elleni jogorvoslatot, ebben az eljárásban a jelkép használatával kapcsolatos jogvita nem dönthető el.

Záró rész

29. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
30. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint személyes illetékmentesség, az Itv. 5. § (2) bekezdése alapján abban az esetben illeti meg, ha nyilatkozik arról, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A kérelmező ilyen tartalmú nyilatkozatot nem terjesztett elő, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
31. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. május 17.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró