Kvk.VI.39.049/2024/8. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.049/2024/8.

A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
                           Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
                           Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező: Összefogás Zuglóért Egyesület
                       (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Forgó Bálint Tamás egyéni ügyvéd
                                          (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 89/2024. (V. 9.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 89/2024. (V. 9.) FVB határozatát megváltoztatja, a Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság 83/2024. (V. 03.) határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán Moldoványi Zsolt Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületben jelöltként indulni szándékozó választópolgár (a továbbiakban: jelölt) 2024. április 15-én – a jelölés elfogadásával - a Momentum Mozgalom, a MARÉG-Magyarországi Régiókért Egyesület, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Szikra Mozgalom Egyesület, a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: korábbi jelölőszervezet) közös jelöltjeként ajánlóíveket igényelt, amelyeket részére a Budapest XIV. kerületi Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) 2024. április 20. napján átadta.
  2. A jelölt a HVI-hoz benyújtott - 2024. április 26. napján kelt - nyilatkozatában előadta, hogy a felvett ajánló íveket azzal szándékkal kívánja visszaadni, hogy ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként elindulni, a korábban felvett ajánlóíveket – az átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint - a HVI-nél leadta.
  3. A Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületben 2024. április 26-án a jelölt a Civil Zugló Egyesület, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mindenki Magyarországa Néppárt, Szikra Mozgalom Egyesület, MARÉG-Magyarországi Régiókért Egyesület (a továbbiakban: jelölőszervezet) közös jelöltjeként – a jelölés elfogadásával - ajánlóíveket igényelt, amelyeket a HVI még aznap átadott a részére.

A Helyi Választási Bizottság határozata

  1. A Budapest Főváros XIV. kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 2024. május 3. napján kelt 83/2024. (V. 03.) számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) a jelöltet, mint a jelölőszervezet közös jelöltjét a Budapest XIV. kerület 08. számú egyéni választókerületben a helyi önkormányzati képviselő-választására nyilvántartásba vette. Indokolásában megállapította, hogy a jelölt a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, a jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlással rendelkezik, ezért őt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-ának és 307/G. §-ának megfelelően nyilvántartásba vette.
  2. A kérelmező a HVB határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételének – a kettős jelölés tilalmának megsértése miatti - elutasítását kérte. Előadta, hogy az ügyben érintett jogi személynek minősül, mivel a kerületi választáson minden egyéni választókerületben állít jelöltet. Álláspontja szerint a HVB határozat sérti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 137. § (1) bekezdését. A jogsértés abban nyilvánul meg, hogy a jelölt a jelölést — a Ve. 120. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően — elfogadta, azonban a korábbi jelöltségéről a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően nem mondott le. Az Övjt. 8. § (1) bekezdése általános jelleggel előírja a kettős jelölés tilalmát, hogy a jelölt egy választás során csak egy jelölést fogadhat el. A kettős jelölés tilalma továbbá attól függetlenül sérült, hogy a jelölt a jelölésről a Ve. 137. § (1) bekezdésének megfelelően lemondott-e, avagy sem, mivel a jelölt továbbra is a korábbi jelölőszervezet közös jelöltje, ezért a nyilvántartásba vétele jogszerűtlen.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. május 9-én kelt 89/2024. (V. 9.) FVB határozatával (a továbbiakban: FVB határozat) a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Indokolása szerint a kérelmezőnek az érintett jelölőszervezetekkel szemben versengő szervezetként az érintettsége fennáll, amely miatt a fellebbezést érdemben bírálta el.
  3. Az FVB megállapította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjának, mert nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján - [16] bekezdés - érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
  4. A [8] bekezdésben rögzítette, hogy fellebbezésében a kérelmező azt állítja, a HVB határozat megsértette az Övjt. 8. § (1) bekezdését azzal, hogy olyan jelöltet vett nyilvántartásba, aki párhuzamosan több jelöltséget elfogadott, és ezzel sérült a kettős jelölés tilalma, valamint a 137. § (1) bekezdés is. 
  5. Jogi álláspontja szerint - [9] bekezdés -, ha a kettős jelölés tilalmát valóban megsértette a jelölt, a jogsértést nem a HVB-nek a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozata valósította meg, hanem a HVI azon tevekénysége, amellyel a jelölt számára a második jelöléséhez szükséges ajánlóíveket kiadta anélkül, hogy meggyőződött volna arról, a jelölt korábbi jelöléséről a Ve.-nek megfelelően mondott-e le, továbbá új jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozata megtételekor a korábbi jelölése már megszűnt-e. Rögzítette, hogy a korábbi jelölésről való lemondás és az új jelölés elfogadása 2024. április 26-án történt és a HVI a jelöltnek még ugyanezen a napon adta át az új ajánlóíveket. Ezekkel a cselekményekkel szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogásnak lett volna helye a Ve. 209. § (1) bekezdésében rögzített határidőben, 2024. április 29-ig. A fellebbezésből megállapíthatóan azonban kifogás benyújtására nem került sor.
  6. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában (ABH 1999. 237, 243, 245) foglaltakra, az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatra és a 3167/2015. (VII. 24.) AB végzésre.
  7. Kifejtette, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításával az érintettek jogorvoslathoz való joga nem sérül. Az érintetteknek — a Nemzeti Választási Iroda által működtett hiteles nyilvántartás tartalma megismerése mellett — lehetősége lett volna a helyi választási iroda és a helyi választási bizottság rendelkezésére álló, a jelölt nyilvántartásba vétele szerinti jelölésével kapcsolatos iratokat megismerni, az alapján a jelölt korábbi jelöléséről való lemondó nyilatkozatával, annak helyi választási iroda általi elfogadásával, vagy a jelölt új ajánlóív igénylésével szemben a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidőben kifogással élni.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának – a HVB határozatára is kiterjedő – megváltoztatását, és a jelölt nyilvántartásba vétel iránti kérelmének a visszautasítását kérte.
  2. A Kúriától a fellebbezésében hivatkozott jogszabálysértések érdemi elbírálását kérte, mert megjelölte, hogy a HVB határozata mely jogszabályokat sérti, azonban az FVB - a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába és a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjába ütközően - a fellebbezését érdemben nem bírálta el. Az FVB határozata ellentmondásos is, mert azt tartalmazza, hogy a fellebbezés érdemben nem bírálható el, ugyanakkor az ellenkezőjét is, hogy érdemben elbírálható.
  3. Álláspontja szerint jogszabálysértő az FVB határozat [9] bekezdése, ellentétes a Ve.-nek az ajánlóíveket szabályozó 120. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint az ajánlóívek átadásának megtagadásáról rendelkező 121/A. §-ában foglaltakkal. A Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott feltételek teljesültek, így az ajánlóívek átadása nem volt jogszabálysértő. A Ve. 120. § (2)-(4) bekezdései a kettős jelölés tilalmát nem is tartalmazzák, a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések vizsgálatára a HVI-nek nincs hatásköre. A fellebbezés érdemi vizsgálatára kizárólag a jelölt nyilvántartásba vételére irányuló elsőfokú eljárásban van lehetőség, a kettős jelölés tilalmának esetleges megsértését a HVB hivatalból lett volna köteles vizsgálni.
  4. A magyar választási rendszer mechanizmusát kérdőjelezi meg az FVB határozat, ugyanis a Ve. 120. § (2)-(4) bekezdéseivel, 121/A. §-ával, 132. §-ával, valamint 133. § (2) bekezdésével ellentétes módon a jelöltté válásról szóló érdemi hatáskört elvonja a helyi választási bizottságtól, és azt a helyi választási iroda hatáskörébe utalja.
  5. Kifejtette, hogy az Övjt. 8. § (1) bekezdése általános jelleggel deklarálja a kettős jelölés tilalmát, a második jelölés alapján történt nyilvántartásba vétel e tilalomba ütközik. Ez akkor is megvalósult, ha a jelölt az első jelölésről a második jelölés elfogadását megelőzően akár a Ve. 137. § (1) bekezdésében foglalt, akár más módon lemondott volna. A jelölt az első jelölőszervezetek általi jelölésről azonban semmilyen módon nem mondott le, így jelenleg is az első jelölőszervezet jelöltjének minősül, ennek megfelelően a második jelölő szervezetek általi jelölése alapján összegyűjtött ajánlások elfogadásával történt nyilvántartásba vétele az Övjt. 8. § (1) bekezdése szerinti kettős jelölés tilalmába ütközik A jelöltként történő nyilvántartásba vételét az első jelölő szervezetek általi jelölés alapján kellett volna elbírálni, vonatkozó kérelem hiányában azonban erről döntés már nem hozható.

A Kúria felhívására tett nyilatkozatok

  1. A Kúria 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a jelöltnek és a jelölő szervezeteknek. 
  2. A jelölt nyilatkozatában az FVB határozat helybenhagyását kérte. Felhívta a figyelmet arra a közismert tényre, hogy a Nemzeti Választási Rendszerben technikailag is lehetetlen addig ajánlóíveket igényelni, ameddig egy állampolgár egy másik szervezet jelöltjeként regisztrálva szerepel. A kettős jelöltsége tehát nem állhatott fenn.
  3. A jelölő szervezetek nem nyújtottak be nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogszerűsége kérdésében alapos, a kettős jelölés tilalmának megsértése kérdésében nem alapos.
  2. A kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét – kétség hiányában - a Kúria elfogadta.
  3. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
  5. A jogorvoslat körében az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
  6. Fellebbezést lehet benyújtani a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  7. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani - Ve. 231. § (1) bekezdés d) pont -, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésben foglaltakat.
  8. A Kúria vizsgálta, hogy a kérelmező fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása megfelel-e a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjának.
  9. Az FVB határozatának indokolása ellentmondásos a tekintetben, hogy a fellebbezés érdemben elbírálható-e - [5], [6], [8] bekezdések -, a rendelkezése a jogszabálysértés megjelölésének hiányán alapult. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pont akkor alkalmazható, amikor a fellebbezés nem tartalmazza, hogy a támadott határozat milyen jogszabálynak melyik rendelkezését sérti.
  10. A Kúria megállapította, a határidőben és az érintett által benyújtott fellebbezés a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelt, jogszabálysértésre hivatkozást (fellebbezés 7. pont) tartalmazott, a Ve.-ben előírt alaki és tartalmi követelményeket teljesítette, így az érdemi elbírálásának akadálya nem volt.
  11. Az FVB azon megállapítása alapján, hogy a kettős jelölés tilalmának megsértése okán kifogás előterjesztésének lett volna helye, a Kúria rögzíti: az ajánlóív igénylését, tartalmát a Ve. 120. § (1)-(4) bekezdései, az átadása megtagadását a Ve. 121/A. § szabályozzák.
  12. Az eljárás során a Ve. 121/A. § szerinti megtagadó határozat meghozatalára nem került sor.
  13. Az ajánlóív átadásával szemben a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással, azaz jogszabálysértésre alapítottan lehet benyújtani. A HVI-nak a második ajánlóívet átadó cselekményével szemben kifogás nem érkezett. 
  14. Mindezek nem zárják ki, hogy az érintett a kettős jelölés tilalmának megsértésére a jelölt nyilvántartásba vétele tárgyában hozott döntéssel szembeni fellebbezésében hivatkozzon.
  15. A Ve. 132. §-a kimondja, hogy az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. E törvényhelyekben szereplő „törvényes feltételeknek nem felel meg” kitételbe a többes jelölés elfogadása is beletartozik.
  16. A HVB – hatáskörében eljárva – érdemi határozatot hozott a jelölt nyilvántartásba vételéről. A kérelmező a vélt jogsértésről: a kettős jelölés tilalmába ütközés folytán jogsértőnek tartott nyilvántartásba vételről a HVB határozatából értesülhetett, amely határozat ellen a fellebbezés volt a Ve. által biztosított jogorvoslat.
  17. Mindezek folytán az FVB a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról jogsértően, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába, 224. § (3) bekezdés a) pontjába és 231. § (1) bekezdés d) pontjába ütköző módon döntött.
  18. Választási ügyekben a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdéséből következően a választási szervet nem kötelezheti új eljárásra, jogsértés esetén a jogsértést orvosolva kell érdemi határozatot hoznia, így a kérelmező fellebbezésében foglalt jogszabálysértéseket érdemben vizsgálta.
  19. Az Öjvt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.
  20. A Ve. 137. § (1) bekezdése alapján a jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.
  21. A Kúria végzésének tényállásban rögzítette, az iratok között szerepel az a nyilatkozat, amely szerint a jelölt a jelöltként való indulási szándékáról lemondott: 2024. április 26-i írásbeli nyilatkozatában előadta, az ajánlóíveket azzal a szándékkal kívánja visszaadni, hogy „ebben a formában nem kíván ajánlásokat gyűjteni, jelöltként indulni”, és a korábban felvett ajánlóíveket a HVI-nek leadta. Mindezek alapján nem állt fenn kettős jelölés, mert csak a jelöltként való indulási szándékáról lemondó nyilatkozatának megtételét követően került sor ismételten az ajánlóívek igénylésére, a kérelmező alaptalanul hivatkozott az Övjt. 8. § (1) bekezdésének a megsértésére.
  22. Az ügyben a jelölt határozattal még nem volt jelöltként nyilvántartásba véve akkor, amikor a jelöltként való indulási szándékáról 2024. április 26-án lemondott, így a kérelmező alaptalanul hivatkozott a Ve. 137. § (1) bekezdés megsértésére is.
  23. A kérelmező konkrét jogszabálysértésre való hivatkozás nélkül állította, hogy a lemondás megtörténtétől vagy hiányától függetlenül sérült az Övjt. 8. § (1) bekezdésében foglalt kettős jelölés tilalma, és a jelölt még mindig az első jelölése szerinti jelölő szervezetek közös jelöltje, így eszerint kellett volna a HVB-nek eljárnia. Állításához indokolást sem fűzött, ezért a Kúria érdemben e kérdéssel nem foglalkozhatott.
  24. Mindezek folytán a Kúria az FVB határozatát - a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – megváltoztatta, és a HVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, ha az tartalmaz jogszabálysértésre hivatkozást.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték megfizetésére köteles.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát (30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése e) pont). Az esedékességről az Itv. 78. § (4) bekezdése rendelkezik.
  4. A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró