Kvk.VI.39.045/2026/4. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.045/2026/4.

A tanács tagjai:                     

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró 
Dr. Kurucz Krisztina bíró 
Dr. Hajas Barnabás bíró 
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

Az I. rendű kérelmező: Szolidaritás Pártja 
                                       (3263 Domoszló, II. Rákóczi Ferenc utca 75.)

A II. rendű kérelmező: Magyar Munkáspárt 
                                       (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A.)

Az I-II. rendű kérelmezők képviselője: Bodor Ügyvédi Iroda 
                                                                (cím1
                                                                Név1)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű és II. rendű kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Választási Bizottság 6/2026. (III. 12.) FVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az I. rendű és a II. rendű kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 19/2026. (III.6.) OEVB határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) az I. rendű és a II. rendű kérelmezők, mint jelölő szervezetek közös egyéni képviselőjelöltje, Gazsó Attila (a továbbiakban: Jelölt) nyilvántartásba vételét visszautasította.
  2. Indokolása szerint a kérelmezők által leadott ajánlásokat a Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) ellenőrizte, amely alapján azt a tájékoztatást adta, hogy a 610 ajánlásból 475 érvényes. Az OEVB megállapította, hogy az érvényes ajánlások száma nem éri el az egyéni választókerületben megállapított jelöléshez szükséges mértéket (500 ajánlás), így nem felel meg a nyilvántartásba vétel jogszabályban meghatározott követelményének. Döntését az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 5. §-a, 6. §-a, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124-127. §-ai, 132. §-a és 133. § (2) bekezdése alapján hozta meg.

A fellebbezés

  1. Az OEVB határozatával szemben az I. rendű és a II. rendű kérelmezők a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján fellebbezést terjesztettek elő. Utaltak a Ve. 126. § (2) bekezdés a) pontjára, amely szerint nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló adatai nem egyeznek meg a központi nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható. Tekintettel arra, hogy az ajánlást gyűjtő polgár személyazonosító száma az öt érvénytelen ajánlóíven kívül más ajánlóívekről egyértelműen megállapítható, kérték az OEVB döntésének megváltoztatásával a Jelölt nyilvántartásba vételét.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

  1. A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 6/2026. (III. 12.) FVB határozatával (a továbbiakban: FVB határozat) az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A végzés jogorvoslati tájékoztatásában felvilágosítást adott a bírósági felülvizsgálat előterjesztésének lehetőségéről, a kötelező jogi képviseletről, a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmi elemeiről.
  2. Az FVB a kifogásolt öt ajánlóívet megvizsgálva az OEVB határozatával egyező eredményre jutott; az aláírást gyűjtő személy azonosítását szolgáló adatok (név, személyazonosító vagy személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány száma, aláírása) teljeskörű feltüntetésének hiányában az ajánlóívek nem felelnek meg a Ve. 122. § (6) bekezdésében foglalt formai követelményeknek. A fennálló hiányosságok, az aláírást gyűjtő személy sérült látási funkciója ellenére a fellebbezési eljárásban sem az aláírást gyűjtő nyilatkozatával, sem egyéb ajánlóívekről kinyert adatokkal nem pótolhatók. Utalt a Kúria Kvk.IV.38.045/2019/2. számú határozatára.

A bírósági felülvizsgálati kérelem 

  1. Az I. rendű és a II. rendű kérelmezők az FVB határozatával szemben bírósági nyilvántartásba-vételi számuk feltüntetése nélkül felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő jogi képviselőjük útján. A jogi képviselőnek adott ügyvédi meghatalmazást dr. Hajdú József Péter, mint a kérelmezőknek - a 2026. évi országgyűlési képviselőválasztás időszakára - a Nemzeti Választási Iroda informatikai rendszerében nyilvántartott meghatalmazottja írta alá.
  2. Kérték az OEVI által érvénytelennek nyilvánított 35 ajánlás érvényességének a megállapítását, a Jelölt nyilvántartásba vételét. Jogszabálysértés megjelölése nélkül személyi és egyéb körülményekre hivatkozással fejtették ki érveiket. Álláspontjuk szerint annak ellenére, hogy az ajánlást gyűjtő adatai több ajánlóíven hiányosak voltak, személye más, a választási szervek által elfogadott ajánlóívekről beazonosítható volt.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. Az I. rendű és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. 
  2. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. 
  3. A kérelmezők a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolták a dr. Bodor Péter ügyvédnek adott meghatalmazást, amelyet Név2, mint az I. rendű és a II. rendű kérelmezőknek az NVI informatikai rendszerében nyilvántartott meghatalmazottja adott 2026. március 13-i dátummal. 
  4. A Kúria következetes joggyakorlata szerint [Kvk.II.37.146/2014/2., Kvk.II.37.677/2020/6., Kvk.III.39.042/2024/6.] a jelölő szervezet képviselőjének személyét a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján kell ellenőrizni. Az I. rendű kérelmező bírósági nyilvántartásban szereplő képviselője Név3 elnök és Név4 alelnök. A II. rendű kérelmező képviselője Név5. A nyilvántartási adatok nem támasztják alá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez csatolt meghatalmazás a kérelmezők képviseletére jogosultsággal rendelkező személytől származik. A választási eljárás sommás jellege, a rövid, három napos elbírálási határidő kizárja bizonyítási eljárás lefolytatásának és hiánypótlási felhívás kibocsátásának lehetőségét, ahogy ezt a Kúria már több döntésében is megállapította [Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.VI.39.516/2022/2.]. Mindezekre tekintettel a jogi képviselőnek adott meghatalmazás a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe, az nem fogadható el a Ve. 224. § (5) bekezdése szerinti kötelező ügyvédi képviselet igazolására.
  5. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálati kérelmet egyrészt jogszabálysértésre hivatkozással, másrészt a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. Az FVB a kérelmezők által támadott határozatát nem mérlegelési jogkörben hozta.
  6. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, a c) pontja értelmében pedig jelölő szervezet esetében annak bírósági nyilvántartásba-vételi számát is. 
  7. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. 
  8. A kérelmezők által benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem az FVB határozatának jogorvoslati tájékoztatása ellenére sem tartalmában, sem jogszabályi megjelöléssel egyetlen jogszabályi hivatkozást sem tartalmaz, ezért az nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdésében előírt tartalmi követelménynek. Ez a hiány a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi [Kvk.V.39.306/2022/2., Kvk.V.39.307/2022/2., Kvk.VII.39.409/2022/2., Kvk.VII.39.036/2024/2., Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.VII.39.118/2024/2.].
  9. A Kúria a Kvk.VI.39.424/2022/5. és a Kfv.VI.39.103/2024/5. számú eseti döntéseiben már kifejtette, a bírósági felülvizsgálat nem általános és teljeskörű, annak irányát és kereteit a kérelmező által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki, ezért nem elegendő a sérelmesnek tartott körülmények leírása, konkrétan meg kell jelölni, hogy a támadott határozat melyik jogszabálynak, mely rendelkezését, milyen okból sérti. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértése csak az erre irányuló kifejezett kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálható. A Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy a kérelmezők helyett megjelölje a jogszabálysértést, mert ezzel megsértené a tisztességes eljárás (fair trail) követelményét. 
  10. A kérelmező jelölő szervezetek bírósági felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a bírósági nyilvántartásba-vételi számukat. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja alapján jelölő szervezet esetében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek további kötelező tartalmi eleme a bírósági nyilvántartásba-vételi szám feltüntetése, mely kógens rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, ezt az adatot a felülvizsgálati kérelemnek akkor is tartalmaznia kell, ha más iratban már szerepel [Kvk.III.37.280/2014/3., Kvk.III.37.281/2014/3., Kvk.III.37.282/2014/3., Kvk.II.38.217/2019/2., Kvk.IV.39.041/2026/3.].  
  11. Mindezek folytán a Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet (Ve. 224. § (5) bekezdés), jogszabálysértés megjelölése (Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pont, 224. § (3) bekezdés a) pont), bírósági nyilvántartásba-vételi szám feltüntetése (Ve. 224. § (3) bekezdés c) pont) hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja, valamint (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma 

  1. Ha nem igazolt, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a jogi képviselőnek adott meghatalmazás a jogosulttól származik, továbbá, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, és a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott bírósági nyilvántartásba-vételi számát, akkor a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdései alapján érdemi vizsgálat nélküli el kell utasítani. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, így az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 16. 

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke 
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró 
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró 
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró 
                                           Dr. Rák-Fekete Edina sk.bíró