Kvk.VI.39.028/2024/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.028/2024/3.

A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
                          Dr. Horváth Tamás előadó bíró
                          Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A kérelmező:  …
                       (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Sáfrány Szabolcs Ügyvédi Iroda
                                         eljáró ügyvéd: Dr. Sáfrány Szabolcs
                                          (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2024. április 2. napján kelt 108/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 108/2024. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező képviselője 2024. március 27-én kezdeményezte a Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) az egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán. A szervezet bejelentéséhez mellékelte emblémáját, és kérte annak szavazólapon történő feltüntetését.
2. A benyújtott emblémán szereplő rövidített név (…) csak részben egyezik meg a jelölő szervezet civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett rövidített nevével (…). A jelölő szervezet emblémája a szervezet rövidített nevén kívül pedig további szöveges feliratot (…) is tartalmaz, ami nem képezi részét sem a jelölő szervezet civil szervezetek nyilvántartásában szereplő hivatalos nevének (…), sem rövidített nevének (…).

A Területi Választási Bizottság határozata

3. A TVB a 2024. március 28-án meghozott 6/2024. számú határozatában megállapította, hogy az egyesület bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-a alapján jelölő szervezetként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán nyilvántartásba vette, ugyanakkor a jelölő szervezet által a bejelentéshez csatolt embléma használatát a választási eljárásban nem engedélyezte.
4. Indokolása szerint a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi kérelmében megjelölt embléma használatát a választási eljárásban azért nem engedélyezheti, mert az emblémán szereplő rövidített név csak részben, míg az azon kívül megjelenített szöveg egyáltalán nem egyezik meg a jelölő szervezet civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő hivatalos nevével és rövidített nevével, valamint a bejelentési formanyomtatványon feltüntetett elnevezéssel.
5. A kérelmező a TVB 6/2024. (III. 28.) számú határozatával szemben fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), kérve a határozat megváltoztatását akként, hogy mellőzze a rendelkező rész második bekezdését, és a választási eljárásban engedélyezze a csatolt embléma használatát. Álláspontja szerint a TVB határozata rendelkező részének második bekezdése téves mérlegelésen alapul, jogszabálysértő, a határozat továbbá sérti a Ve. 132. §-át, 134. §-át, valamint 158. §-ának (2) bekezdését is.
6. Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet1) 17. § (1) bekezdésének gb) alpontja alapján szerinte az embléma tartalmi vizsgálatára a fájlméretét és típusát érintő formai vizsgálaton kívül a TVB nem jogosult. A BH 2015.1.23 (Kúria Kvk.II.37.145/2014/2.), valamint BH 2014.11.351 (Kúria Kvk.II.37.110/2014/2.) számú eseti döntésekre is hivatkozott.
7. A Ve. 225. §-ára alapítottan új tényként és bizonyítékként csatolta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2024.02.05. napján kelt igazolását, amely alapján „látható, hogy ezen hatóság előtti eljárásnak a tárgya a logó, mint védjegy tárgya, de sem a TVB, sem az NVB nem jogosult a jelkép vizsgálatára, annak kiemelésével, hogy a választási eljárás keretei között, a szoros határidőkre is tekintettel, nincs mód és idő egy jelképhasználat céljának, következményeinek részletes bizonyítására.”.

Az NVB határozata

8. Az NVB 2024. április 2. napján kelt 108/2024. számú határozatával az TVB határozatát helybenhagyta.
9. Indokolásában rögzítette, hogy a vizsgált emblémán szereplő rövidített név csak részben egyezik meg a jelölő szervezet civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett rövidített nevével. A TVB helyesen ismerte fel, hogy a jelölő szervezet emblémája a szervezet rövidített nevén kívül további szöveges feliratot is tartalmaz, ami egyáltalán nem képezi részét sem a jelölő szervezet civil szervezetek nyilvántartásában szereplő hivatalos nevének, sem rövidített nevének, illetve a bejelentési formanyomtatványon (…) feltüntetett elnevezésben sem szerepel. A TVB helytállóan értelmezte a Ve.-nek a jelölő szervezet rövidített nevét szabályozó 134. §-át, hivatkozva a Kvk.II.37.108/2018/2. számú kúriai végzésre.
10. Az NVB megállapította, hogy az emblémán a szervezet rövidített nevén kívül elhelyezett … felirat nincs összefüggésben sem a szervezet nevével, sem annak rövidített nevével, és az egyesület civilszervezetek nyilvántartásába bejegyzett cél szerinti tevékenységével sem mutat kizárólagos, egyedi összefüggést. Ez utóbbi d) pontjában szerepel ugyan „A város érdekeinek képviselete … településfejlesztésével kapcsolatban” besorolás, de a … tartalom számos más civilszervezet, illetve szervezet nélküli csoport által is használt szlogen, amely meghatározott ügyben született és kifejezetten egy, a … partjára tervezett beruházás megakadályozására hív fel.
11. Mindezek miatt annak választási eljárásban való használata alkalmas lehet a választópolgárok megtévesztésére, ezért a választási eljárásban történő engedélyezése a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét idézné elő.

A felülvizsgálati kérelem

12. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a Kúriától akként, hogy engedélyezze elsődlegesen a bejelentéskor csatolt emblémának (logónak) a szavazólapon történő feltüntetését és a 2024. évi választási eljárásban való használatát, másodlagosan, hogy engedélyezze a kérelemmel együtt - a Ve. 225. §-a alapján új bizonyítékként - csatolt módosított, … felirat nélküli emblémának a szavazólapon történő feltüntetését és a 2024. évi választási eljárásban való használatát.
13. Megsértett jogszabályként a Ve. 2. § c) és e) pontjait, 134. §-t, 132. §-t, 158. § (2) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról   szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet2) 9. számú mellékletében az országgyűlési képviselők választásán a jelölő szervezet bejelentéséhez használt P1 nyomtatvány tartalmára, idézve a Ve. 158. §-ának 2018. augusztus 31-ig hatályos (2) bekezdését.
14. Az emblémahasználattal kapcsolatosan - a Kúria Kvk.VI.39.026/2024/4. számú végzését megjelölve - utalt a Ve. alapelvi rendelkezéseinek alkalmazhatóságára a Ve. tételes rendelkezései hiányában. A BH 2015.1.23 (Kúria Kvk.II.37.145/2014/2.) számú eseti döntést idézve hangsúlyozta, hogy az embléma tartalmának a vizsgálata nem tartozik a TVB hatáskörébe. Jelen esetben továbbá nincs másik, hasonló emblémájú szervezet, amelyikkel össze lehetne téveszteni a kérelmező szervezet jelképét. 
15. Bemutatott más szervezetek nyilvántartásba vett logóit, amelyek esetében álláspontja szerint az NVB korábban megengedőbb volt.

A Kúria döntése és jogi indokai

16. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
17. A kérelmező az NVB határozatának a jelölő szervezetként és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő névvel történő nyilvántartásba vételt kimondó TVB határozati rendelkezést helybenhagyó részét felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, így azt a Kúria döntése nem érintette.
18. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
19. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni.
20. A Ve. 134. §-a szerint a jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.
21. A Ve. 158. § (2) bekezdése kimondja, a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentéskor kéri.
22. A Ve. 4. számú, a „jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalma”-t szabályozó melléklete előírja, hogy a nyilvántartás a jelölő szervezet neve mellett tartalmazza - többek között - a rövidített nevét, jelképét; a kérelmező ezek szavazólapon való feltüntetését a P5 formanyomtatványon maga is kérte, az emblémáját mellékelve.
23. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NVB feladata, hogy ellenőrizze a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a bejelentett szervezet létezését és adatainak a hitelességét. A jelölő szervezet rövidtett neve nem térhet el a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő rövidített névtől.
24. A Ve. idézett rendelkezései alapján, amennyiben a rövidített név szerepel a törvényszékek által vezetett civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, akkor a bírósági eljárásban már elvégzett azonossági vizsgálatot követően az NVB szerepe csak adat egyeztetésre korlátozódik, eltérést nem engedélyezhet. Ha viszont a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában nem szereplő rövidített név feltüntetését kérik, akkor annak törvényességi vizsgálatát, köztük az azonossági vizsgálatot az NVB-nek kell elvégeznie.
25. Az embléma megjelenésére, vizsgálatára vonatkozóan nincs tételes jogszabályi rendelkezés, azonban a jelölő szervezet kérésére azt ugyanúgy, mint a rövidített nevet, a szavazólapon fel kell tüntetni. A Ve. 134. §-a a más jelölő szervezetek neve, rövidített neve azonossági tilalmát mondja ki, az emblémák azonosságának vizsgálatát nem szabályozza. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen jelkép, embléma megjeleníthető lenne, ha az embléma használata jogszabályba ütközik, a választási bizottság nem engedélyezheti annak szavazólapon való feltüntetését.
26. Jelen ügyben a kérelmező jelölő szervezet jelképével kapcsolatban merül fel a rövidített név használatának kérdése is.
27. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételi kérelmében megjelölt embléma használatát a választási eljárásban azért nem engedélyezte az elsőfokon eljáró TVB, mert az emblémán szereplő rövidített név csak részben, míg az azon kívül megjelenített szöveg egyáltalán nem egyezik meg a jelölő szervezet civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő hivatalos nevével és rövidített nevével, valamint a P5-ös formanyomtatványon feltüntetett elnevezéssel.
28. Az NVB a jelölő szervezet emblémáján - a rövidített nevén kívül - elhelyezett szöveges tartalommal kapcsolatban pedig kifejtette, a Ve. a 2. § c) és e) pontjaiban rögzített, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvekből is következik, hogy a jelölő szervezet által a választási eljárásban használt emblémának - hasonlóan annak nevéhez és rövidített nevéhez - a választópolgárok általi beazonosítását szolgáló funkciója, szerepe van, azaz megkülönbözteti és ezáltal egyedivé teszi a választási eljárásban részt vevő szervezetet. Amennyiben tehát a szervezet emblémája nem kizárólag egy képből, vagy grafikai elemből áll, hanem valamilyen feliratot is tartalmaz fontos, hogy az emblémán elhelyezett szöveges tartalom logikai vagy nyelvtani kapcsolatban legyen a szervezet teljes vagy rövidített nevével, vagy egyértelmű asszociációt mutasson a civil szervezetek nyilvántartásában rögzített céljaival.
29. A Kúria az NVB-vel egyezően megállapította, hogy a jelölő szervezet által a bejelentéshez csatolt emblémán a szervezet nyilvántartás szerinti rövidített nevének meg nem felelelő néven kívül elhelyezett: … felirat - megfelelő háttérismeret hiányában, dacára a helyismeretnek is - nem értelmezhető egyértelmű összefüggésben sem a szervezet teljes, sem annak rövidített nevével. A szöveg az egyesület civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett cél szerinti tevékenységével egy ponton mutat összefüggést, ez a tevékenységi körök d) pontja, azaz „A város érdekeinek képviselete … településfejlesztésével kapcsolatban”. A … tartalom valójában egy meghatározott ügyre utal, ami aktuálisan a szervezet kiemelt céljai között szerepel.
30. A Kúria álláspontja szerint a jelölő szervezet jelképének elsődleges rendeltetése az, hogy a szervezetet szimbolizálja, nem pedig attól elkülönülten, illetve annak helyében egy konkrét célt hirdet oly módon, ami a szervezettel való azonosítást az általánosságban tájékozott állampolgár számára nem könnyíti meg, illetve nem teszi azt elvárható módon egyértelművé. A felülvizsgált ügyben ez utóbbiak megvalósultak: a név nem egyezik a nyilvántartásban szereplő rövidített névvel, a felirat pedig nem a szervezetet azonosítja.
31. A Kúria Kvk.II.37.145/2014/2. számú döntésében rámutatott, hogy a jelölő szervezetek jelképének tartalmi vizsgálata nem tartozik az NVB hatáskörébe. A Ve. alapelveinek megvalósulása azonban olyan általánosan garantált minimum, amit maradéktalanul érvényesíteni kell, közöttük az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő rendeltetésszerű joggyakorlás elve is mindenképpen biztosítandó. 
32. A jelölő szervezet neve és jelképe a Ve. 158. §-a alapján a választópolgár számára történő azonosítást szolgálja. Ez olyankor is nehézség forrása lehet, ha nincs hasonló nevű vagy jelzetű más jelölt. A jelkép érdemi tartalmi vizsgálatába nem bocsátkozva, az azonosság tisztázása és nyilvánvaló voltának megállapítása a Ve. 134. §-a alapján a választási szervek törvényi kötelezettsége.
33. A kérelmező bejelentett jelképével kapcsolatban ezért az NVB határozata a törvényben rögzített hatáskörén nem túlterjeszkedő, jogszerű.
34. A Kúria a Kvk.III.37.799/2020/3. számú végzés [17]–[18] bekezdéseiben kimondta, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatokra nem korlátlan, annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Kúria csak a jogszabálysértő határozatot változtathatja meg, kimutatható jogszabálysértés hiányában a határozat megváltoztatásának nincs helye.
35. A kérelmező másodlagos kérelmét: a bejelentett jelkép módosított formában való engedélyezését a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. A csökkentett tartalmú újabb jelkép engedélyezése csak a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett kérelem, ekörben a vizsgálandó határozat döntést nem tartalmaz, így jogsértő sem lehet. A Kúria megváltoztatási jogkörét pedig csak jogszabálysértés esetén gyakorolhatja.
36. A kérelmező által felvetettek szerint a Ve. korábban hatályos, illetve az IM rendelet2 országgyűlési képviselők választásán alkalmazandó szabályainak értelmezése nem tartozik a Kúria hatáskörébe, mivel az ügyre irányadó jogot, és nem korábbi időállapotban, illetve más választási eljárásban alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket kell alapul venni.
37. Az NVB más ügyekben folytatott gyakorlatára vonatkozó kérelmezői hivatkozás alapos indokolás és bizonyíték hiányában az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, az adott ügyben való jogorvoslati eljárás lefolytatására van az eljáró bíróságnak törvényben biztosított hatásköre.
38. A Kúria megállapította, a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat nem sérti a kérelmező részéről megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, az ügyben szereplő embléma választási eljárásban történő használatának megtiltásával összefüggésben az NVB kifejtett álláspontja érdemben jogszerű.
39. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

40. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában a kérelemben megjelölt embléma választási eljárásban való használatának engedélyezésekor a választási szervek a jelölő szervezet egyértelmű beazonosíthatóságát vizsgálni kötelesek.

Záró rész

41. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
42. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében foglalt felülvizsgálati eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
43. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. április 9.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró