Kvk.VI.39.026/2024/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.026/2024/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező: Mindenki Magyarországa Mozgalom cím1

A kérelmező képviselője: Smidelik Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Smidelik Péter Árpád cím2

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 70/2024. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 70/2024. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Kúria hivatalos tudomása szerint a Fővárosi Törvényszék a 100.Pk.60.544/2019. számú, 2024. március 12. napján jogerőre emelkedett végzésével a kérelmezőt „Mindenki Magyarországa Mozgalom” elnevezéssel, „Mindenki Magyarországa” rövidített megjelöléssel 01-02-0017022 számon, egyesületként, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyezte.
  2. A kérelmező 2024. március 25-én 10 óra 42 perckor az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P5 formanyomtatvány) kezdeményezte jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét, „MMM” rövidített név feltüntetésével.
  3. Mellékelte emblémáját, mely három egymásba helyezett nyomtatott nagy M betűből áll, az M betűk mérete kívülről befelé fokozatosan csökken, a legnagyobb és a legkisebb kék, míg a középső fehér színű. A három M mellett szintén kék színnel nyomtatott nagy betűkkel egymás alatt három sorba tagoltan MINDENKI MAGYARORSZÁGA MOZGALOM felirat látható. 
  4. A kérelmező a P5 formanyomtatvány 2.(3). pontjában a rövidített neve, a 2.(4) pontjában az emblémája feltüntetését kérte a szavazólapon.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. március 27. napján kelt 70/2024. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kérelmezőt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerinti rövidített névvel. A nyilvántartásba vételi kérelemben megjelölt embléma használatát a választási eljárásban nem engedélyezte.
  6. Indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése alapján ellenőrizte a kérelmező létezését és adatainak hitelességét. Megállapította, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a kérelmező „Mindenki Magyarországa” rövidített név feltüntetésével szerepelt, mely eltér a P5 formanyomtatványon megjelölt „MMM” rövidített névtől, így a Ve. 134. §-a alapján a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő rövidített nevet fogadta el.
  7. A kérelmező emblémájának vizsgálata után leszögezte, hogy annak képi ábrázolása – színvilága, betűtípusa, képi megjelenése – megegyezik egy másik jelölő szervezet, a Mindenki Magyarországa Néppárt által korábban (2024. március 25-én 10 óra 40 perckor) bejelentett emblémájával, attól csak a három szóból álló név utolsó eleme tér el.
  8. Rögzítette, hogy a Mindenki Magyarországa Néppárt pártként a közös eljárásban tartott választáson az Európai Parlament tagjainak választásán, és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán indulhat jelölő szervezetként, míg a kérelmező a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehető jelölő szervezetként nyilvántartásba, vagyis mindként jelölő szervezet állíthat jelöltet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.
  9. Az NVB – figyelemmel a Kúria Kvk.VI.38.005/2019/2. számú végzésére – megállapította, hogy a kérelmező emblémájának használata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mivel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására szolgáló szavazólapokon közel azonos emblémával jelenhetne meg a két szervezet. Az ugyanazon a választáson részvevő jelölő szervezetek közötti azonossági tilalom nemcsak a rövidített név, hanem az embléma tekintetében is fennáll, mivel mindkettő funkciója, hogy a szervezetet azonosítsa, a többi szervezettől megkülönböztesse. A megelőzés elve alapján az embléma használatára az a szervezet jogosult, amely azt korábban bejelentette, így a 2024. március 25-én 10 óra 40 perckor kérelmet előterjesztő Mindenki Magyarországa Néppárt.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását, az embléma szavazólapon történő feltüntetésének és a választási eljárásban való használatának engedélyezését kérte. A felülvizsgálati kérelem a határozat egyéb rendelkezéseit nem támadta.
  2. Hivatkozása szerint kizárt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértése, mivel nem létezik olyan körzet, ahol a két szervezet együttesen indulna, ennek megfelelően kizárt annak lehetősége is, hogy bármely szavazólapon közel azonos emblémával jelenne meg a két szervezet.
  3. Kifejtette, hogy a két szervezet jogalanyiságát tekintve két teljesen független szervezet, egymással nincsenek és nem is lesznek versenyben, egymás érdekeit nem sértik és nem lesz olyan körzet, ahol együtt indulnának, így a választópolgár számára kizárt, hogy megtévesztő vagy joggyakorlást akadályozó hatást váltsanak ki. Az NVB tévesen értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, határozata alaptalan és jogszabálysértő, a Ve. 132. §-ába, 134. §-ába és 158. § (2) bekezdésébe ütközik.
  4. A Kúria Kvk.II.37.145/2014. számú döntésére hivatkozással állította, hogy a jelölő szervezetek jelképének tartalmi vizsgálata nem tartozik az NVB hatáskörébe.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A kérelmező a jelölő szervezetkénti és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő rövidített névvel történő nyilvántartásba vételét kimondó határozati rendelkezést felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, így azt a Kúria döntése nem érintette.
  3. AKúria megállapította, az NVB határozatának az embléma választási eljárásban történő használatának megtiltásával összefüggésben kifejtett álláspontja érdemben jogszerű, a felülvizsgálati kérelemben előadottakra az alábbiakat emeli ki.
  4. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni. A Ve. 224. § (3) bekezdése a) pontja kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
  5. A Ve. 134. §-a alapján a jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.
  6. A Ve. 158. § (2) bekezdése kimondja, a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentéskor kéri.
  7. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NVB feladata, hogy ellenőrizze a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a bejelentett szervezet létezését és adatai hitelességét. A jelölő szervezet rövidített neve nem térhet el a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő rövidített névtől.
  8. A Ve. kiemelt rendelkezéseiből levezethető, amennyiben a rövidített név szerepel a törvényszékek által vezetett civil szervezetek bírósági nyilvántartásban, akkor a bírósági eljárásban már elvégzett azonossági vizsgálatot követően az NVB szerepe csak adat egyeztetésre korlátozódik, eltérést nem engedélyezhet. Ha viszont a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában nem szereplő rövidített név feltüntetését kérik, akkor annak törvényességi vizsgálatát, köztük az azonossági vizsgálatot az NVB-nek kell elvégeznie.
  9. Az embléma megjelenésére, vizsgálatára vonatkozóan nincs tételes jogszabályi rendelkezés, azonban a jelölő szervezet kérésére azt ugyanúgy, mint a rövidített nevet, a szavazólapon fel kell tüntetni. A Ve. 134. §-a csak a jelölő szervezetek neve, rövidített neve azonossági tilalmát mondja ki, az emblémák azonosságának vizsgálatát nem szabályozza. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen jelkép, embléma megjeleníthető lenne, ha az embléma használata jogszabályba ütközik, a választási bizottság nem engedélyezheti annak szavazólapon való feltüntetését.
  10. A Kúria a Kvk.III.37.799/2020/3. számú végzés [17]-[18] bekezdéseiben kimondta, hogy a bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatok tekintetében nem korlátlan, annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Kúria csak a jogszabálysértő határozatot változtathatja meg, kimutatható jogszabálysértés hiányában a határozat megváltoztatásának nincs helye. A választási eljárás legalapvetőbb követelményeit a Ve. alapelvi rendelkezései határozzák meg, azokat a jogalkalmazás során is figyelembe kell venni. A töretlen bírói gyakorlat szerint, ha egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni, ilyenkor az alapelvnek a jogértelmezésnél van kiemelt szerepük. Ha azonban az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül.
  11. Tételes jogszabályi rendelkezés hiányában tehát az NVB-nek az általános zsinórmértékül szolgáló, a választási eljárás minden szakaszában érvényesülő alapelvi rendelkezések mentén kell az embléma használatának, annak szavazólapon való feltüntetésének jogszerűségét vizsgálnia.
  12. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  13. A Ve. 4. melléklete szerint a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása tartalmazza a jelölő szervezet neve mellett - többek között - a rövidített nevét, jelképét, melyek szavazólapon feltüntetését a kérelmező a P5 formanyomtatványon maga is kérte, az emblémáját mellékelte.
  14. Az NVB határozatának [8] bekezdése azt a jogi tényt rögzítette, hogy a felperes emblémája a három szóból álló név utolsó eleme kivételével megegyezik egy másik szervezet, a Mindenki Magyarországa Néppárt által korábban (2024. március 25-én 10 óra 40 perckor) bejelentett emblémájával. Ezt a tényt a felperes nem vitatta, az embléma azonosságát, annak képi megjelenésével kapcsolatos határozati megállapítást nem támadta.
  15. Jelen eljárásban az NVB nem tartalmi összehasonlítást végzett, nem a Ve. 134. § kiterjesztésével járt el, csupán jogszerűen, a Ve. alapelvi rendelkezését alkalmazva, a 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének érvényesülése, az összetéveszthetőség lehetőségének kizárása érdekében tette megállapításait, mely – a felperes hivatkozásával szemben – nem a Ve 134. § kiterjesztő értelmezése.
  16. Helytállóan állapította meg az NVB határozat, hogy nem pusztán a név, a rövidített név, hanem az embléma azonossága is lehetőséget teremthet két jelölő szervezet összetévesztésére, mivel az embléma (logó) is az adott szervezetet azonosítja, annak egy már nyilvántartásba vett jelölő szervezet emblémájához képest eltérőnek kell lennie.
  17. Az összetéveszthetőséget nem zárja ki a felperesnek az a hivatkozása, hogy azonos szavazólistán a két szervezet nem fog egyszerre megjelenni. Az NVB-nek a jelölő szervezet nyilvántartásba vételekor fennálló adatok, tények, körülmények alapján kell állást foglalnia a kérelemről. Jövőbeli bizonytalan esemény külön – jogszabályi rendelkezés hiányában – meghaladja az NVB vizsgálódási kereteit.
  18. A kérelmező által hivatkozott, a Kúria Kvk.II.37.145/2014/2. számú végzése annak eltérő tényállása okán nem volt figyelembevehető. Abban az eljárásban egy civil szervezetek bírósági nyilvántartásban már szereplő szervezetnek a jelölő szervezeti nyilvántartásból való törlését kérték a szervezetek neveinek összetéveszthetőségére hivatkozással. A jelen eljárás tárgya a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában nem szereplő embléma szavazólapon való feltüntetésének engedélyezése volt, amellyel kapcsolatban a hivatkozott kúriai végzés megállapítást nem tartalmaz. 
  19. Mindezek folytán az NVB határozata nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért azt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában a kérelemben megjelölt embléma választási eljárásban való használatának engedélyezésekor – a Ve. tételes rendelkezése hiányában – vizsgálható az emblémák azonossága a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi rendelkezés alapján.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésébe foglalt felülvizsgálati eljárási illeték a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2024. április 3.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Horváth Tamás sk. bíró