Kvk.VI.39.022/2025/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.022/2025/6.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező: Dr. Szabó Bálint Gábor (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Szigetváry Marcell ügyvéd (...)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 6/2025. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 6/2025. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

Az illetékfizetési kötelezettség ezen végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Mandiner nevű internetes sajtótermékben a https://mandiner.hu/belfold/2025/02/tortenelmi-gyozelmet-arathat-a-fide… linken, 2025. február 20. napján 12:45 órakor megjelent „Történelmi győzelmet arathat a Fidesz Újpesten” című cikkben (a továbbiakban: cikk) a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választással összefüggésben a következő tartalom volt olvasható: „A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint így az alábbi jelöltek indulnak március 23-án: Balog Csaba (Mi Hazánk), Renge Zsolt (Fidesz-KDNP), Varju László (DK), Andráska László (MSZDP), Horváth Ildikó (független), Preyer Máté Márk (Munkáspárt), Szabó Bálint Gábor (független), Szécsényi István (független)”.
  2. 2025. február 21. napján 9:45-kor ugyanazon cikk alatt keretezve a következő új tartalom került ki: „Frissítés 2025.02.21-én: Lapunk a cikk megjelenésekor (2025. február 20-án) tévesen állította, hogy Szécsényi István (független jelölt) és Andráska László (MSZDP) is elindul a március 23-ai időközi országgyűlési választáson. A valóság az, hogy Szécsényi 2025. február 14-én jelezte, mégsem kíván indulni, Andráska László pedig két nappal korábban. A hibáért szíves elnézésüket kérjük!”.
  3. A kérelmező, mint a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson nyilvántartásba vett független jelölt, 2025. február 20. napján kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB). Előadta, hogy a cikk valótlan tényállítást tartalmaz, mert amint az a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) honlapján is szerepel, Andráska László (MSZDP) és Szécsényi István (független) nem kívánnak indulni a választáson. Álláspontja szerint a cikkben szereplő tényállítás alkalmas a választók megtévesztésére, ezért az a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti. Kérte a jogsértés megállapítását, a sajtótermék kiadójának, a Mandiner Novum Zrt.-nek (a továbbiakban: érintett) eltiltását a további jogsértéstől, valamint a kifogást elbíráló határozat rendelkező részének közzétételét.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2025. február 24. napján kelt 6/2025. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást elutasította.
  2. Indokai szerint a döntés meghozatala során figyelemmel volt a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó – részletesen ismertetett – alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra.
  3. Tényként rögzítette, hogy a kifogás benyújtásának napján az NVI honlapján Andráska László (MSZDP) jelölt mellett „Nem kíván indulni 2025. február 12.”, Szécsényi István (független) jelölt mellett „Nem kíván indulni 2025. február 14.” adat szerepelt. Megállapította, hogy a cikk nem tartalmazott teljeskörű információt a két jelölt megváltozott státuszát illetően.
  4. A kifogás alapján azt vizsgálta, hogy a választások hivatalos honlapjának tartalma, valamint a cikk támadott szegmense között feszül-e nyilvánvaló és releváns ellentmondás, továbbá annak következtében a szervezetek vagy jelötek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül-e.
  5. Megítélése szerint a választási eljárás azon szakaszában, amikor még több mint négy hét van hátra az időközi választásig, a jelöltek között két korábban jelöltként indulni szándékozó személy megnevezése nem okozza az esélyegyenlőség sérelmét, különös tekintettel arra, hogy a cikk üzenete nem a jelöltek nagy számára irányult. A pontatlan közlés ezért nem járt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmével.
  6. Kifejtette, nincs döntő jelentősége annak, hogy az érintett a kifogásolt közlés kapcsán utólagos módosítást, kiegészítést eszközölt-e. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hiteles tájékoztatás elvét követve, és a választási jogi természetű vizsgálat körén kívül eső szempontokra tekintettel az érintett nem volt elzárva attól, hogy a cikk kifogásolt részét pontosítsa. Értékelése szerint mindez éppen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre törekvésként értelmezendő.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte.
  2. Előadta, hogy a cikkben szereplő valótlan tényállítás alkalmas a választók megtévesztésére, ezért az a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, viszont az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg. Az elvárható gondosság követelményének az felelt volna meg, ha a cikk szerzője a választási honlap vonatkozó részét megtekinti és annak tartalmáról pontosan számol be. A jogsértést fokozza, hogy a cikk nem önmagában állította a két jelölt indulását, hanem azt az NVI honlapjára utalással tette, azt sugallva, hogy egy hivatalos információ kerül közlésre.
  3. Utalt a Kvk.37.488/2014/3. számú kúriai végzésben kifejtettekre, amely szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik az a jelölő szervezet által kiadott sajtótermékben szereplő cikk, amely hamis tényállításokat tartalmaz.
  4. Az érintett nyilatkozatában az NVB határozat helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  4. Az NVB helyesen ismertette határozatában az alapelvek rendeltetésével kapcsolatos joggyakorlatot, és helytállóan rögzítette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény.
  5. Amint arra a Kúria a Kvk.37.394/2015/2. számú határozatában is rámutatott, a rendeltetésszerű joggyakorlás azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Ugyanebben a döntésében a Kúria - a Kvk.37.429/2010/6. és Kvk.37.211/2006/3. számú végzésekre hivatkozással – kiemelte azt is, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát - oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás).
  6. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, „[A] szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}”.
  7. A tényállítás értékelése tehát nem történhet pusztán arra figyelemmel, hogy a közlés valótlan információt tartalmazott, a mérlegelést az eset összes körülménye alapján kell elvégezni.
  8. A Kúria megítélése szerint helyesen értékelte az NVB azt, hogy a több mint egy hónappal az időközi országgyűlési képviselő-választás időpontja előtt megjelent, pusztán pár óráig, nem egészen egy napig elérhető cikkben kettő korábban jelöltként indulni szándékozó személy nevének feltüntetése nem járt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvi sérelemmel.
  9. Helyesen értékelte továbbá az NVB a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre törekvésként, hogy az érintett néhány órán belül a valóságnak megfelelően módosította a cikk tartalmát.
  10. Mindezen körülmények alapján a nem vitatottan valótlan tényállítás nem volt alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, hiszen olyan rövid ideig volt olvasható, hogy azt reálisan nem sokan vehették észre, nem is észlelhették. Ugyanezért, de a választásig hátralévő hosszú időre is figyelemmel a kérelmező politikai ellenfelei, az induló jelöltek választási esélyei sem csökkenthettek ténylegesen. Ezzel ellentétes tényt, körülményt a kérelmező nem adott elő, még érintőlegesen sem utalt arra, hogy ilyen körülmények között az érintett magatartása valóban alkalmas lehetne a választói akarat befolyásolására, az esélyegyenlőség sérelmére.
  11. Az érintett gyors reagálása, a frissített cikkben a tévedés elismerése éppen a választások tisztasága megőrzésének szándékát fejezi ki, a választók megtévesztése, a jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelme, de még az erre irányuló akarat sem ismerhető fel.
  12. A választásokkal kapcsolatos objektív, a valóságnak maradéktalanul megfelelő tájékoztatás valamennyi médiatartalom-szolgáltató kiemelt feladata, de ha a téves közlés csak rövid ideig érhető el, és a valótlan információ feltüntetése nem volt szándékos, akkor – az összes körülmény mérlegelése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg.         
  13. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választásokkal kapcsolatos objektív, a valóságnak maradéktalanul megfelelő tájékoztatás valamennyi médiatartalom-szolgáltató kiemelt feladata, de ha a téves közlés csak rövid ideig érhető el, és a valótlan információ feltüntetése nem volt szándékos, akkor – az összes körülmény mérlegelése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. március 2.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró