Kvk.VI.39.001/2025/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.001/2025/4.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező: Varga József
                     cím1

A kérelmező képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája
                                       eljáró ügyvéd: Dr. Kovács Eszter
                                       cím2

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 54/2024. (XII. 28.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 54/2024. (XII. 28.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Veszprémi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) név1 (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselőnek a képviselői mandátumáról történt lemondása miatt 2024. november 8. napján kelt 165/2024. (XI. 08.) HVB határozatával a Veszprém 12. választókerületet érintő helyi önkormányzati képviselő időközi választást 2025. január 19. napjára kitűzte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 302. § (2) bekezdése alapján. A határozat 26. pontja szerint a választási kampányidőszak 2024. november 30-tól 2025. január 19-én 19.00 óráig tart.
  2. Az intézmény1 2024. december 17-re Veszprémben a név2 térre karácsonyi rendezvényt (a továbbiakban: rendezvény) szervezett, amelyhez kapcsolódóan név4 (a továbbiakban: kifogástevő) 2024. december 20. napján a veszprémi HVB-nél kifogást terjesztett elő.
  3. Jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdésében szabályozott több alapelvnek - a) pont: a választás tisztaságának megóvása, c) pont: az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) pont: a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás – megsértésére hivatkozott, csatolva okirati bizonyítékokat is. Álláspontja szerint a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) e törvényhelyeket azzal sértette meg, hogy a rendezvényt kizárólag a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjének, név3nak (a továbbiakban: képviselőjelölt) a kampányrendezvényeként reklámozta, a többi jelöltet nem említette, ők a rendezvényre meghívást sem kaptak. A program a képviselőjelölt támogatására jött létre, aki azzal, hogy a közpénzből megvalósult támogatást elfogadta, megsértette a Ve. hivatkozott rendelkezéseit. A rendezvény és az arról szóló tudósítások a választási kampány részének tekinthetők, alkalmasak a választói akarat befolyásolására, a képviselőjelölt népszerűsítésére.

A HVB határozata

  1. A HVB 179/2024. (XII. 23.) HVB számú határozatával a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
  2. Indokolása szerint a kifogásban előadottak és a benyújtott bizonyítékok nem alkalmasak az Önkormányzat és a képviselőjelölt terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértésének megállapítására. Téves a kifogástevő következtetése, hogy a rendezvény a képviselőjelölt kampánytevékenységét szolgálta, az nem tekinthető az Önkormányzat kampánytevékenységének sem, mivel annak megszervezésére nem a 2025. január 19. napjára kitűzött időközi önkormányzati választás adott indokot. A rendezvény nyilvános volt, azon más jelölő szervezetek, jelöltek is részt vettek, erre az Önkormányzat, illetve a rendezésért felelős intézmény1 mindenkinek egyformán lehetőséget biztosított. A Ve. 139. § (2) bekezdésére, 140. §-ára, 141. §-ára alapítottan hangsúlyozta, hogy a kampányeszközök használata nem kapcsolódhat a jelöltön, illetve jelölő szervezeten kívüli egyéb személyhez.
  3. A kifogástevő a támogatás jogszerűtlen elfogadásával összefüggésben a pénzügyi támogatás nyújtóját nem jelölte meg, csupán feltételezésekbe bocsátkozott, bizonyítékot sem csatolt, ezért a Ve. 44. § (2) bekezdésének – törvénysértés esetén eljárás kezdeményezése - alkalmazására nem értékelt lehetőséget. Utalt az Alkotmánybíróság 3279/2019. (XI. 05.) AB számú határozatára, a Kúria Kvk.39.502/2022/2. számú döntésére.

A fellebbezés

  1. A kérelmező a HVB határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő. A bevezető részben az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyek szövegszerű idézése nélkül megjelölte a Ve. 2. § a), c), e), valamint 14. § e) pontjait és állította, hogy: „a döntés mérlegelése nem okszerű, nem tárgyilagos és elfogult”. Hivatkozott érintettségére, előadva, hogy a rendezvény a képviselőjelöltnek előnyt, a többi jelölő szervezetnek, jelölteknek, így neki is hátrányt okozott.
  2. A fellebbezés „A” pontjában jogszabályi hivatkozás nélkül rögzítette, hogy a kifogással egyetért, a HVB határozatával azonban nem, ismertette a rendezvényen történteket és csatolt két választópolgári véleményt is.
  3. A jogorvoslat „B” pontjában idézte a Ve. 14. § (1) bekezdését, részletezte a kifogásban foglaltakat, a rendezvényre vonatkozó ismereteit, a HVB határozati megállapításait. A 4. oldal első bekezdésében általánosságban, a konkrét ügyre vonatkozó tényállási elem megjelölése nélkül a Ve. 2. §-ába foglalt alapelvekre, a továbbiakban tényállási elemekhez kapcsolás nélkül kúriai döntésekre (Kvk.37.359/2014/2., Kvk.37.395/2014/2., Kvk.37.359/2014/2., Kvk.39.503/2022/2.), valamint az Alkotmánybíróság IV.2242/2024. AB számú határozatára hivatkozott.

A TVB határozata

  1. A Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 54/2024. (XII. 28.) számú határozatával a kérelmező fellebbezését - a Ve. 43. §-ára, 223. § (3) bekezdésére, 224. § (3) bekezdés a) pontjára, 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. A határozat I. pontjában az elsőfokon eljárt választási bizottság döntését, a II. pontban a fellebbezést, a III. pontban jogi indokait rögzítette. A Kúria Kvk.38.072/2014/2., Kvk.37.326/2014/3., Kvk.37.325/2014/3. számú döntéseire utalással kifejtette, hogy a fellebbezésben nem elegendő a kérelmező által sérelmesnek minősített körülmények leírása, konkrétan meg kell határozni, hogy a támadott határozat, illetve annak indokolása melyik jogszabálynak mely rendelkezését, milyen okból sérti. A kérelmező ezeket nem jelölte meg, amelyek hiányában a fellebbezésben kifejtett érvek érdemben nem voltak vizsgálhatók.

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján kérte a TVB határozatának - a HVB határozatára is kiterjedő - megváltoztatását a fellebbezésében foglalt jogsértések, jogi érvelés alapján. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az Önkormányzat, mint a rendezvényt szervező intézmény1 fenntartója, a polgármester és a képviselőjelölt megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait.
  2. Álláspontja szerint a TVB-nek a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapított döntése sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését, a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján érdemi döntést kellett volna hoznia, mivel a fellebbezés részletesen tartalmazza az 1. oldalon a második bekezdésben, hogy jogorvoslati kérelmét a megjelölt jogszabályhelyekre, és a 3. oldalon a másodiktól a hatodik bekezdésekig kifejtett jogi érvelésére alapította, mindegyik érvelés valamennyi jogszabályhelyre egységesen vonatkozott. Idézett a fellebbezéséből, a kifogásban foglaltakra utalva vitatta a HVB határozatának a kifogásra vonatkozó indokolását.
  3. Az Önkormányzat a Kúria felhívására nyilatkozatot nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § szerint az ügyben érintett kérelmező – az időközi választáson nyilvántartásba vett képviselőjelölt – terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül, szabályos meghatalmazással rendelkező jogi képviselővel eljárva, így a felülvizsgálati eljárásnak akadálya nem volt.
  3. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A kérelmező az Alaptörvényben rögzített jogát gyakorolta akkor, amikor a HVB határozatával szemben fellebbezést, a TVB határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
  4. A Ve. által meghatározott jogorvoslati rendszerben a 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bírósági felülvizsgálati kérelem alapja a választási kifogást elbíráló HVB határozattal szemben előterjesztett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító TVB határozat, így a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy fennáll-e a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a TVB részéről határozata III. pontjában megállapított tartalmi hiányosság.
  5. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani.
  6. A Ve. 223. § - 225. §-aiban foglaltak a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat azonos módon szabályozzák. A Kúria töretlen, egységes joggyakorlata szerint a fellebbezésben, a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének, a határozatnak a jogszabálysértő jellegét kell kifejteni, megindokolni és bizonyítani, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van annak, hogy a kérelmező melyik jogszabály megsértésére és ahhoz kapcsolódóan milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.39.411/2022/3.). Ha például a fellebbezésből mindezek hiányoznak, a jogorvoslatot előterjesztő mulasztása a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi (Kvk.37.292/2014/2., Kvk.37.324/2014/3., Kvk.37.325/2014/3., Kvk.39.307/2022/2., Kvk.39.037/2024/4., Kvk.39.154/2024/5., Kvk.39.176/2024/3., Kvk.39.182/2024/2.).
  7. A Kúria nem a kifogásról dönt - az a választási bizottság feladata -, hanem a TVB határozatának jogszerűségéről, amelynek során először a fellebbezést vizsgálva megállapította, hogy az jogszabálysértésre hivatkozást csak formálisan tartalmaz. A kérelmező a jogorvoslati kérelme bevezető részében a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e), valamint 14. § e) pontját [helyesen 14. § (1) bekezdés] csak megjelölte, továbbá a „B” pontban a 4. oldal első bekezdésében általánosságban utalt a választási bizottság bizonyíték értékelési és a Ve. 218. – 219. §-ainak megfelelő döntéshozatali kötelezettségére. Nem fejtette ki, hogy a határozat milyen konkrét tények, körülmények időrendi, logikai összefüggései alapján melyik jogszabályt miként megsértve jogszabálysértő. A kérelmező iratellenesen hivatkozott arra, hogy a fellebbezés jogszabályhely megjelöléssel és ahhoz kapcsolt jogi érveléssel alátámasztott lenne.
  8. A jogorvoslati eljárásban a fellebbezést előterjesztő személy feladata annak részletes kifejtése, bemutatása bizonyított indokolással, hogy a kifogást elutasító HVB döntés miért jogszabálysértő, és a kifogás miért alapos. Nem elegendő csak jogszabályhelyet megjelölni, hanem a jogszabályhelyhez kapcsolva annak megsértését megvalósító azt a tevékenységet, téves jogértelmezést is elő kell tárni, bemutatni és igazolni, amelyeket a jogorvoslati kérelmet előterjesztő szerint a választási szerv a határozata meghozatalakor elkövetett. A határozat jogszerűsége nem a kifogásban előadott érvek alapján ítélhető meg. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjának követelménye akkor teljesül, ha a kérelmező által megjelölt jogszabályi rendelkezés összevethető a valóságban megtörtént, illetve a határozatban megállapított tényállással, és a jogorvoslati kérelem tartalmazza azt is, hogy mi a jogsértő magatartás, illetve a kérelmező szerint a kifogás alapján milyen jogkövetkezmények megállapítása lett volna helytálló és miért. A kérelmező fellebbezésében előadottak és a megjelölt jogszabályok alapján ez nem volt megállapítható.
  9. A Kúria szerint a TVB jogszerűen állapította meg, hogy a fellebbezés a megsértett jogszabályra vonatkozó érdemi jogi érvelést nem tartalmaz, a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, ezért a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás helytálló döntés.
  10. A Kúria a TVB határozat jogszerűségének megállapítása miatt, azt követően a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére vonatkozó kérelmezői előadást nem értékelhette, ahogyan az – az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogszerűsége okán – a határozat megállapításainak cáfolatát sem eredményezhette. A Kúria a Kvk.37.292/2014/2. számú döntésében rámutatott arra, hogy: „Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás törvényessége az ügy érdemét érintő érvekkel nem cáfolható.”.
  11. Észlelte a Kúria, hogy a kifogás a polgármesterrel szemben jogsértés megállapítására irányuló kérelmet nem tartalmazott, arra a kérelmező kizárólag a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. A Ve. 225. §-a ugyan lehetőséget biztosít a fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok előterjesztésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérelmező olyan jogsértésre hivatkozzon, ami nem volt a HVB eljárásának tárgya, melyre vonatkozóan a határozat döntést nem tartalmazott, ezért annak érdemi vizsgálatát a Kúria mellőzte (Kvk.37.343/2015/3., Kvk.37.197/2014/3.).
  12. Mindezek folytán a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A jogorvoslati eljárásban a fellebbezést előterjesztő személy feladata annak bemutatása, indokolása, hogy a kifogást elutasító HVB döntés miért jogszabálysértő és a kifogás miért alapos. A fellebbezésben nem csupán a megsértett jogszabályhelyet kell megjelölni, hanem a jogszabályhelyhez kapcsolva azt a téves jogértelmezést, a jogszabálysértést megvalósító tevékenységet is, amelyet a választási szerv határozata meghozatalakor elkövetett.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. január 4.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró