A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.524/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 918/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 918/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A kérelmező köteles megfizetni az állam javára felhívásra 10.000.- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. április 11-én kifogást nyújtott be a Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben kifejtette, hogy Budapest 044. szavazókörében a szavazóköri jegyzőkönyv és az egyik bizottsági tag elmondása alapján 10 nemzetiségi szavazónak nem egy nemzetiségi és egy egyéni, hanem tévesen egy nemzetiségi és egy pártlistás szavazólapot adtak a szavazatszámláló bizottság tagjai. A szavazatok megszámolásánál az előírt módon jártak el, minden pártlistától levontak 10 szavazatot és azokat az érvénytelenekhez számolták hozzá. Emiatt kiugróan magas, 84 pártlistás szavazat érvénytelen lett. Ugyanakkor az egyéni jelöltektől hiányzik 10 ki nem adott szavazólap. Álláspontja szerint a fentiek súlyosan sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének e) pontját. A kérelmező indítványozta, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az OEVB állapítsa meg a jogsértés tényét és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, valamint döntsön a szavazás megismételtetéséről.
[2] Az OEVB a 29/2018. (IV.14.) számú határozatával a kifogást elutasította, mert a szavazatszámláló bizottság a Ve. előírásának megfelelően járt el a szavazatok számlálása során.
[3] A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Véleménye szerint olyan hiba történt, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait, vagyis a választás tisztaságának elvét, az esélyegyenlőség elvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Ezt meghaladóan sérült a Ve. 257. § (1a) bekezdése is. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát változtassa meg, a kifogásának adjon helyt és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, valamint rendelje el a választás megismétlését Budapest 04. számú választókerület 044. szavazókörében. Mellékelte a Jobbik Magyarországért Mozgalom által delegált szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatát.
Az NVB határozata
[4] Az NVB a 918/2018. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és megállapította, hogy Budapest 04. számú országgyűlési egyéni választókerület 044. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját azzal, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok részére egyéni választókerületi szavazólap helyett pártlistás szavazólapot adott át a szavazás alkalmával.
[5] Kifejtette, hogy nem vizsgálta a kizárólag a fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértéseket, vagyis a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) pontjainak és 257. § (1a) bekezdésének a sérelmét, mert a kifogásban ezekre a kérelmező nem hivatkozott.
[6] Az NVB a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján bizonyítottnak találta a jogorvoslati kérelmekben foglalt állítást. Azzal kapcsolatban, hogy milyen ok vezetett a nemzetiségi választópolgárok részére a téves szavazólapok kiosztására, egy szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozata állt az NVB rendelkezésére, melynek oka elsődlegesen a bizottsági tagok közötti hiányos kommunikáció volt. Bizonyított, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság névjegyzéket kezelő és a szavazólapokat osztó tagjai között nem megfelelő információ-áramlás vezetett oda, hogy egyes nemzetiségi választópolgárok nem szavazhattak az egyéni választókerületi jelöltre. Ezzel a rendelkező részben megjelölt szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
[7] Az NVB rögzítette, hogy a szavazókörben az érvényes szavazatokból összesen 81 szavazatot vontak le a 10 tévesen kiosztott szavazólapok miatt, és legfeljebb 10 választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot, vagyis a szavazatszámláló bizottság alkalmazta a Ve. 197. §-ában foglalt szabályt. Önmagában a 81 listás szavazat Ve.-ben előírtaknak megfelelő érvénytelenítése nem elegendő indok a szavazóköri eredmény vizsgálatára, annak megsemmisítésére, a szavazás megismétlésének elrendelésére.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB fenti határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a jogszabálysértés megállapításán túl rendelje el a választás megismétlését Budapest 04. számú választókerület 044. számú szavazókörében.
[9] Hangsúlyozta, hogy az NVB a megállapított jogsértésnek semmilyen jogkövetkezményét nem szerepeltette a rendelkező részben és az indokolásban. Ez a jogsértés a leadott szavazatokban 84 érvénytelen szavazatot eredményezett, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kellett volna figyelembe venni. Az NVB nem indokolta meg, hogy miért nem döntött a szavazás szavazóköri megismétlése mellett. Az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
[10] A kérelmező hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére, melyhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a jogsértés következtében 10 állampolgárnak nem volt lehetősége teljes körűen élni választójogával, és ezzel önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[12] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[13] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy az NVB helyesen járt-e el akkor, amikor az érintett szavazókörben nem rendelte el a szavazás megismétlését.
[14] A Kúria szerint élesen meg kell különböztetni a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni, a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslattól. A Ve. 211. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve. 241. § (1) bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[15] A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak.
[16] A Kúria nem találta alkalmazhatónak a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában írt jogkövetkezményt, nevezetesen a jogorvoslattal érintett rész megsemmisítését és a szavazás megismételtetését. A 14. pontban tett megállapításra és arra figyelemmel, hogy a kérelmező a Ve. 297. § (1) bekezdése alapján sérelmezhette a szavazatszámláló bizottság döntését, mely jogorvoslat elkülönül az eredmény vitatásától (lásd még: Ve. 211. §).
[17] A Kúriának arra a kérdésre is választ kellett adnia, hogy a kifogás során sérelmezett és ez alapján megállapított jogsértés esetében alkalmazható-e az eredmény megsemmisítése és új eljárás elrendelése, mint jogkövetkezmény.
[18] Amint a Kúria már rámutatott, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti választás eredménye elleni jogorvoslatnak, ezért főszabály szerint nem alkalmas jogorvoslati eszköz az eredmény megállapításának felülbírálatára. Indokoltnak tartja kimondani a Kúria, hogy a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor.
[19] Releváns e körben az, hogy az eredmény megsemmisítésére kizárólag az eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslat keretében kerülhet sor. Ennek oka következik a Ve. 211. § és 241. § rendelkezéseiből, melyek szerint az eredmény elleni jogorvoslat elkülönül a választási eljárás szabályainak, alapelveinek megsértése miatti kifogástól; másrészt a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által elkövetett jogsértések iránti jogorvoslati kérelem (kifogás) előterjesztés időpontjában még nincs is megállapított eredmény, a szavazóköri eredményt önállóan nem is, csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslattal támadható, figyelemmel a Ve. 241. § (1) bekezdésére. Így kifogás alapján olyan döntésről kimondani, hogy az jogsértő és azt megsemmisíteni, amely még nem vagy később került meghozatalra, logikátlan és a Ve.-ből nem vezethető le.
[20] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt lehetőség az eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére. A Kúria ebben az eljárásban nem vizsgálhatta, hogy a jogsértés egyébként kihatott-e az eredményre.
[21] A Kúria jelen végzésében foglalt jogi álláspont megfelel a Kúria Kvk.VI.37.494/2018/2. és Kvk.I.37.495/2018/2. számú végzéseiben írtaknak.
[22] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva – részben eltérő indokolással – helybenhagyta.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmező köteles megfizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, a Ve. 228. §-a és a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró