A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.37.304/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 300/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 300/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező, mint jelölő szervezet 2018. március 5-én kezdeményezte Dr. ... jelölt nyilvántartásba vételét a Fejér megye 01. számú egyéni választókerületben. Kérelméhez csatolt 100 darab ajánlóívet és az E1 jelű kitöltött, aláírt nyomtatványt. A választási iroda elvégezte az ajánlások tételes ellenőrzését, melyről eredmény-statisztika készült. E szerint az ajánlóívek 745 darab ajánlást tartalmaznak, melyből 161 darab többszörös ajánlás miatt, további 173 darab egyéb okból nem elfogadható. Az elfogadható ajánlások száma 411.
[2] Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) a 20/2018. (III.5.) számú határozatában a kérelmező jelöltjének, Dr. ...nak nyilvántartásba vételét elutasította. Az indokolás szerint az ajánlóívek 500 darab ajánlást tartalmaznak, melyből 411 darab felel meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. §-ában meghatározott érvényességi feltételeknek. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a értelmében az országgyűlési képviselőjelölt nyilvántartásba vételéhez 500 választópolgár érvényes ajánlása szükséges, jelen esetben az érvényes ajánlások száma nem éri el ezt a mértéket, melynek következménye a kérelem elutasítása.
[3] Az OEVB határozatával szemben a kérelmező fellebbezést terjesztett elő. Ebben kifejtette, hogy a 100 darab ajánlóív összesen 800 darab ajánlást feltételez, az OEVB határozata 500 darab ajánlásról szól, nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy mi történt a további 300 darab ajánlással. Nem lehet megállapítani, hogy az OEVB a 411 darab érvényes ajánlást hány darab ajánlás átvizsgálása alapján állapította meg. Véleménye szerint a támadott határozat indokolása nem felel meg a Ve. 46. § d) pontjában foglaltaknak, továbbá az ajánlások ellenőrzése során megsértették a Ve. 126. §-ának az ajánlások érvényességére vonatkozó szabályait. A kérelmező hivatkozott még a Ve. 122. § (1) és 125. § (1) bekezdéseiben foglaltakra, továbbá a BH 2015.1.22. számú kúriai eseti döntésre. Sérelmezte, hogy az OEVB nem vette figyelembe az 5/2014.NVB iránymutatásban (a továbbiakban: Iránymutatás) írtakat.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 300/2018. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Az indokolásban rögzítette, hogy az ajánlások ellenőrzése során a választókerületi választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mert a Ve. 126. § egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban az NVB Iránymutatásában rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.
[5] Az NVB utalt a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt szabályra, mely szerint az ajánlásellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozata szerint ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kíván jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően a választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[6] Az NVB megállapította, hogy a kérelmező kizárólag az általánosság szintjén vitatja a támadott határozatban foglaltakat, a fellebbezése nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódó álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha az egyéni jelöltnek, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak lehetősége lett volna tájékoztatást kérni az ajánlások érvénytelenségének okairól a választási irodától.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB támadott határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria Dr. ... jelöltet vegye nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy a másodfokú határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő, ezért megalapozatlan.
[8] Hangsúlyozta, hogy az NVB határozatában hiányosan, iratellenesen idézte a fellebbezését. Az elsőfokú határozat rögzítette, hogy az ajánlóívek 500 darab ajánlást tartalmaznak. Ennek ellentmond az eredmény-statisztika, mely szerint a rögzített ajánlások száma 745 darab. A másodfokú határozat ezt az ellentmondást nem oldotta fel, míg csak említést sem tett róla. A kérelmező e körben hivatkozott a fellebbezésében is megjelölt eseti döntésre és a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatára.
[9] A kérelmező előadta, hogy az eredmény-statisztika sem tartalmazza a visszautasítás okát, mindössze az „egyéb okból el nem fogadható” megjelölést határozza meg konkrét ok rögzítése nélkül. Ennek hiányában teljesíthetetlen a jogerős határozat azon elvárása, hogy a beadványozónak meg kellett volna jelölnie a konkrét sérelmeit. Kifejtette, hogy a határozatnak külön kérés nélkül, a jogszabály alapján kell tartalmaznia a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat, nem várható el a kérelmezőtől, hogy jogorvoslati kérelmét előtte ismeretlen tartalmú és formájú bizonyítékokra alapozza. Amennyiben erre lehetőség lett volna, ez akkor sem befolyásolná érdemben a döntést, mivel indokolás hiányában a másodfokú hatóság az elsőfokú döntéséhez nincs kötve, ezért gyakorlatilag bármilyen okból megállapíthatja az adott eljárás el nem fogadható minősítését. A határozat indokolása nem tartalmazza a Ve. 46. § da) alpontjában előírtakat és sérti az Iránymutatásban rögzített azon elvet, hogy a jelölések során a bizottságnak elsősorban a választói akart érvényre juttatására kell törekednie.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[11] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[12] A Ve. 124. § (1) bekezdése értelmében a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál. A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi. A 125. § (2) bekezdése szerint az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. A Ve. 126. §-a rögzíti, hogy az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosul volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelménynek. A Ve. 127. § (3) bekezdése értelmében az eljárások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
[13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ez a jogi álláspont megfelel a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzésében és az Iránymutatásban foglaltaknak.
[14] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy – a Kúria Kvk.I.37.294/2018/2. számú végzésében foglaltaknak megfelelően – az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettségük alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozatuk tartalmazza a Ve. 46. § da) alpontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapítása.
[15] A Kúria az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendő, ha a határozatban megjelenítésre került a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény-statisztikai adatlapból az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.
[16] A felülvizsgálati bíróság nézete szerint az NVB köteles a fellebbezésben foglaltakat teljes körűen kimeríteni, indokolási kötelezettségének teljesítése a fellebbezésben írtakhoz képest vizsgálható. A kérelmező fellebbezésében – a korábban írtaknak megfelelően – elsősorban azt sérelmezte, hogy az OEVB határozatában azt rögzítette, hogy az ajánlóívek 500 darab ajánlást tartalmaznak és ez nyilvánvalóan nem felel meg a tényeknek, mert 100 teljesen kitöltött ajánlóív leadására került sor, mely összesen 800 darab ajánlást feltételez, mivel egy ajánlóíven 8 ajánlás rögzítésére van lehetőség. Az OEVB határozata 411 érvényes ajánlást határoz meg, azonban azt nem lehet megállapítani, hogy hány darab ajánlás átvizsgálása eredményeként került megjelölésre 411 érvényes ajánlás.
[17] A fenti fellebbezési okfejtést az NVB határozata indokolási részének II. pontja – melyben a fellebbezés tartalmát írja le a bizottság – nem rögzíti, azt a döntés és jogi indokolása – III. pont – nem értékelte és bírálta el.
[18] A Kúria, mivel a Ve. nem ad lehetőséget az NVB új eljárásra kötelezésére, ezért a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt – az NVB által el nem bírált – jogsértést vizsgálta és ebben is döntés hozott.
[19] A végzés tényállási részében már ismertetett eredmény-statisztika szerint a rögzített ajánlások száma 745, ebből nem elfogadható többszörös ajánlás miatt 161, egyéb okból nem elfogadható 173, az elfogadható ajánlások száma 411. Az OEVB 2018. március 5-i ülésén a határozathozatal előtt az OEVB elnöke az eredmény-statisztikának megfelelően ismertette az ajánlások számát, és ezen belül az elfogadható és el nem fogadható ajánlások mennyiségét. Ehhez képest az OEVB határozata helyesen rögzíti az ajánlóívek számát 100-ban, azonban számelírást tartalmaz, amikor a benyújtott összes ajánlást 500-ban határozta meg.
[20] Az eredmény-statisztikából egyértelmű, hogy a benyújtott ajánlások száma nem 500, hanem 745, ehhez képest az el nem fogadott ajánlások száma összesen 334, míg az elfogadott érvényes ajánlások száma 411, mely nem éri el a jelöltséghez szükséges 500 érvényes ajánlást.
[21] A felülvizsgálati bíróság nézete szerint önmagában az a tény, hogy az OEVB határozatában a benyújtott ajánlások száma helytelenül került meghatározásra nem ad alapot a kérelmező felülvizsgálati kérelemének teljesítésére, mert – a kérelmező számára is rendelkezésre álló – eredmény-statisztikából egyértelműen megállapítható a benyújtott, egyben vizsgált összes ajánlás száma, az elfogadott ajánlások száma, valamint az el nem fogadott ajánlások száma, az el nem fogadás okainak megjelölésével együtt.
[22] A kérelmező fellebbezésének az NVB által elbírált részében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt hogy adott érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni nem jelölte meg. Az NVB ezzel az általános tartalommal volt jogosult elbírálni a fellebbezést, ennek pedig – ebben a körben – a Ve. 46. § da) alpontjának megfelelően eleget tett.
[23] A fellebbezésben és a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel és a részben eltérő tényállásra figyelemmel a Kúria a kérelmező által hivatkozott BH 2015.1.22. számon megjelent eseti döntést – Kvk.III.37.327/2014/5. számú kúriai végzés – nem tartotta jelen ügyben alkalmazhatónak.
[24] A Kúria az NVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[26] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmező személyes illetékmentessége folytán az állam viseli (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pont).
[27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 16.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró