A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.V.39.269/2022/4.
A tanács tagjai:
Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró
A kérelmezők:
Demokratikus Koalíció (székhelye: cím1);
Magyar Szocialista Párt (székhelye: cím2);
Momentum Mozgalom (székhelye: cím3);
Párbeszéd Magyarországért Párt (székhelye: cím4)
A kérelmezők képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím5)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők
A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 120/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 120/2022. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálat kérelemmel támadott részét megváltoztatja, megállapítja, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a 2022. február 25-én az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevele azzal a kijelentéssel, hogy „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.
A feljegyzett 40.000 (negyvenezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezők és két további kifogástevő (a továbbiakban együtt: kifogástevők) egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, amelyben előadták, hogy Magyarország Kormánya és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 25-én „A kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú e-mailt (a továbbiakban: e-mail vagy hírlevél) küldött azon állampolgárok számára, akik a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájárultak. A hivatkozott e-mailt a kifogástevők a beadványhoz mellékelték. Az e-mailben a következő szöveget kifogásolták: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.”. A kifogástevők álláspontja szerint az e-mail kiküldésével Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét és az e-mail kampányeszközként a Ve. 140., 141. §-ok figyelembevételével a választópolgárok választással összefüggő akaratának befolyásolására alkalmas volt. Magyarország Kormánya és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ a Kormány eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 120/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján.
[3] A kifogást két pilléren nyugvóként értékelte. A kifogás I. részeként a Kormány személyes adatokhoz való hozzájutásának módját és felhasználását azonosította, és azt állapította meg, hogy a kifogás tényleges iránya az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti, un. hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségének vizsgálata, amelyre nem terjed ki a Ve. hatálya, ezért azt hatáskör hiányára utalással érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] A kifogás II. részeként az üzenet Ve. alapjogi jogsértő jellegét azonosította, melynek érdemi vizsgálatát kizárta a bizonyíték hiányára és nevesítve a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjához tartozóan, valamint a c) és e) pontjához tartozóan is a konkrét alapjogi sérelemmel kapcsolatos okfejtés hiányára hivatkozással.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmezők törvényes határidőben előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben a támadott határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket azzal, hogy a 2022. február 25-én „A Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárggyal olyan e-mailt küldött a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájáruló állampolgárok számára, amelyben egy általa feltételezett ellenzéki állásponttal kapcsolatos álláspontot fejtett ki; a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől; a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét akként ismételtesse meg, hogy a kifogástevők mint közös országos listát állító jelölőszervezetek részéről az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, azonos személyi körnek e-mail küldésére kötelezze Magyarország Kormányát, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetirodát, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központot.
[6] Az érintettségük fennállásának igazolására előadták, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölőszervezetek, másfelől – lévén ellenzéki pártok – így a kifogást tárgyává tett e-mail rájuk nézve hátrányos. A támadott határozatban a kifogás I. részeként elbíráltakat a kifogás nem is tartalmazta, e vonatkozásban a határozat sérti a Ve. 215. § d) pontját, míg a kifogás II. részeként az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás sérti a Ve. 215. § c) pontját, mivel a kifogás tartalmazott bizonyítékot. A csatolt e-mail, valamint adatkezelési tájékoztató egy feltételezett ellenzéki álláspontot negatív színben tüntet fel azzal, hogy azt felelőtlennek minősíti, illetve azt a szöveg egészének értelmezése alapján a gázellátás és a rezsicsökkentés veszélyeztetésével köti össze. A közhatalmi szerv számára rendelkezésre álló e-mail adatbázishoz az ellenzéki jelölőszervezetek nem férhetnek hozzá, saját álláspontjukat nem tudják ezen a csatornán a választók tudomására hozni.
[7] A Kúria érintettként a Miniszterelnöki Kabinetirodát nyilatkozatra hívta fel. A nyilatkozatban az érintett a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Kifejtette, hogy egyrészt a kifogás érdemben nem vizsgálható, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazza a Ve. 43. § (2) bekezdésében hivatkozott bizonyítékot. A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.) a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa. Másrészt az ügy alapjogi érintettségére és az Alkotmánybíróság gyakorlatára (Alaptörvény D, G és Q cikk, IX. cikk (2) bekezdés, 15. cikk (1) bekezdés, 3/2015. (II. 2.) AB határozat, 3154/2018. (V. 11.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat) figyelemmel Magyarország Kormányának nemcsak joga, hanem köztelezettsége tájékoztatni az állampolgárokat egy ilyen háborús és rendkívüli helyzetben, hogy Magyarország békéjét mindenek felett és miként kívánja megőrizni. A kérelmező által vitatott tájékoztatás lényegi eleme, hogy a Kormány nem ért egyet fegyverek és katonák Ukrajnába való küldésével, mert a Kormány álláspontja szerint alapvető érdek Magyarország háborúból való kimaradása. A Kúria több döntésében is megerősítette, hogy a választási kampányidőszakban sincs felfüggesztve a Kormány tájékoztató tevékenysége, választási időszakban is feladat- és hatáskörébe tartozik a tájékoztatás (Kvk.IV.37.848/2016/3). A Ve. 142. §-a csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha kívül esik a Kormány feladatkörén.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak szerint alapos.
[9] A Kúria a kérelmezők érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, érdemben vizsgálta a benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.
[10] A Kúria megállapítja, hogy a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódó döntést nem támadta, így az nem képezte a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre folyó jelen eljárás tárgyát. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ a választási kampány idején közhatalmi szervként rendelkezésre álló e-mail adatbázisa útján kifogásolt információs tevékenység a kampányidőszakban a Ve. hatálya alá nem tartozó kormányzati tájékoztatási tevékenység körébe tartozott-e, szemben a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységgel és ezzel összefüggésben megsértésre került-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja. A Ve. 142. § utolsó fordulata alapján ugyanis nem minősül választási kampánynak, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[11] Ki kell emelni, hogy az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, a közigazgatási legfőbb szerve. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek (Alaptörvény 15., 16. cikkek). Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 1. § i) pontja szerint Magyarország minisztériumai közé tartozik a Miniszterelnökség. A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerinti kormányzati döntéshozatal rendszerébe szervesen illeszkedik a Miniszerelnöki Kabinetiroda, továbbá a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 10. § a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért. E szervek természetüknél fogva a Kormány politikáját hajtják végre, funkciójukból és jogszabályban meghatározott feladataikból szükségszerűen politikai döntéseken és politikai mérlegelés által meghatározottakon alapul a kormányzati politikai tevékenység. A kormányzati tevékenység körébe tartozó kormányzati kommunikáció, melyek fő szabály szerint szabad belátáson alapul és diszkrecionális politikai döntés, e lényeges jogalkotói megfontolásokból kívül esik a kampánytevékenység fogalmi körén, amelynek a Ve. 142. §-ában való megjelenítése az egységes bírói gyakorlat kifejezését szolgálta [Kvk.V.37.637/2019/6. [34], Kvk.III.37.421/2018/8. [16]-[17], Kvk.V.38.047/2019/5. [12], Kvk.V.37.466/2018/2. [24]-[26]]. A Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésben a Kúria a jelen ügyre is alkalmazandóan kifejtette, hogy a Kúriának az ügy keretei között arról kellett állást foglalnia, hogy a kormányzati kommunikációs tevékenység kampányidőszakban milyen módon értékelhető a Ve. szabályai alapján. A Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok a Ve. 1-2. §-aira tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampány időszakban kétség kívül érinti a választással kapcsolatos egyes közjogi jogviszonyokat. A választási eljárásban résztvevők jogait és kötelezettségeit a Ve. határozza meg. A Kúria e jogok és kötelezettségek szabályozásának módját a Kvk.II.37.307/2014/3. sorszámú határozatában érdemben vizsgálta és elvi tartalommal mondta ki, hogy a választási jogviszonyban a Ve. szabályai az irányadók, más típusú szabályozás alkalmazására a Ve. külön felhatalmazása alapján van lehetőség. Ebből az is következik, hogy a Ve. nem érintette a hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek tevékenységét és feladatkörét és ezen szervezetek részére a kampányidőszakra tekintettel külön szabályozást sem tartalmaz. Mindemellett az adott közhatalmi tevékenységre irányuló konkrét szabályok sem tartalmaznak olyan típusú rendelkezéseket, amelyek kampányidőszakra tekintettel a feladat-, vagy hatáskör gyakorlásának eltérő módjára utalnának. A Kúria a Kvk.II.37.398/2014/4. számú végzésében kiemelte, hogy a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek vonatkozásában részletesen kell vizsgálni a kifogással érintett tevékenységekre tekintettel a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.
[12] A Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében rámutatott, hogy a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására kampányidőszak alatt az a kormányzati kommunikációs tevékenység lehet alkalmas, amely formai és/vagy tartalmi egyezősége okán felerősíti az egyik jelölőszervezet üzenetét, ilyen esetben ugyanis a támogatott jelölőszervezet kampányüzenete több választóhoz képes eljutni. A Kúria a kifogással érintett e-mailt vizsgálva azt állapította meg, hogy ugyanilyen tartalmú, más napon küldött e-mail (hírlevél) minősítése kapcsán a Kúria 2022. március 5-én Kfv.II.39.260/2022/5. szám alatt végzést hozott. A sérelmezett e-mailen kívül más bizonyíték abban az eljárásban sem került becsatolásra.
[13] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a Kúria ítélkező tanácsát a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés köti, amelytől csak jogegységi eljárás kezdeményezésével, előzetes döntéshozatali indítvány benyújtásával térhetne el, amelyre a választási nemperes eljárásra irányadó Ve. 228. § (2) bekezdése szerinti három napos elintézési határidő nem ad lehetőséget.
[14] A Kúria másik tanácsa a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében megállapította, hogy az e-mailben szereplő tartalom azáltal lépte át a Ve. 142. §-ának kereteit, hogy nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe az ellenzék vélt, vagy valós álláspontjának kritizálása. Nem csupán a választói akarat befolyásolására, hanem a választói akarat megkísérlése céljából felhasznált kampányeszköz is kampánytevékenységnek minősül a Ve. 140. és 141. §-a szerint, ezért az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére. Mindezek alapján megállapítható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvének, valamint az e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a kifogásban is állított megsértése az Ukrajnában folyó háborúval kapcsolatos ellenzéki álláspont felelőtlennek minősítése kapcsán. A Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának alapelve megsértését arra tekintettel nem tartotta megállapíthatónak, hogy az email célja nem a választói akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással kapcsolatban merült fel a jogsérelem, arra is figyelemmel, hogy a bírói gyakorlat a választás tisztaságának megóvását szolgáló alapelve a szavazás titkosságával hozta összefüggésbe {Kvk. II.39.260/2022/5. számú végzés [77]; [81], [83], [87] bekezdése}. Az e-mailnek a gázellátást és a rezsicsökkentést veszélyeztető javaslat nem támogatására vonatkozó kijelentése – a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzés [86] bekezdésében foglaltak alapján – a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogszabályban rögzített feladata a kormányzati kommunikáció teljesítése keretébe tartozhat, ezért nem állapítható meg ennek kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelme. A jelen ügyre is irányadó megállapításoktól a Kúria az azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben nem térhetett el, azokat a jelen ügyben is irányadónak kellett tekintenie a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel.
[15] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érvelésére reagálva rámutat, hogy a kifogás tárgya az volt, hogy a Kormány a számára közhatalmi jogkörben elérhető kommunikációs eszközöket kampánycélra használta fel. Ezt az előadást az NVB tévesen értette úgy, hogy az Infotv. szerinti adatkezelés jogszerűtlenségére utal. Ezért nem alkalmazhatta volna a Ve. 215. § d) pontját.
[16] Az NVB határozatában a bizonyítékkal, a kérelmezőket terhelő bizonyítással kapcsolatos hiányosságot, Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjához kapcsolódóan az alapjogi jogsérelemmel kapcsolatos okfejtés hiányát tévesen állapította meg. A kérdéses e-mail – mint bizonyíték – a kifogáshoz csatolásra került, rendelkezésre állt, annak tartalmát és a Ve. alapelveinek megsértésre való alkalmasságát kellett megítélni. A fentiekben kifejtettek alapján azt, mint elégséges bizonyítékot a Kúria elfogadta.
[17] Mindezek folytán a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és a kifogás a fentiek szerint – figyelemmel a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére –, nagyobb részt alapos volt, ezért a Kúria az NVB határozatát – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadott részében – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértését a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította.
[18] A Kúria a kérelmezőknek a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján kért reparáció kapcsán rámutat, hogy a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének megismételtetését a kérelmezők által kért módon – a kérelmezők részéről az ukrajnai helyzettel kapcsolatos, ugyanazon e-mail címekre hírlevél küldetését – nem találta a reparáció körében a jogsértés orvoslásra alkalmas eszköznek, a személyes hírlevélen kívül számos más eszköz áll rendelkezésre az ellenzéki pártoknak az álláspontjuk közlésére. A Kúria a jogsértés tényének megállapításán túl a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a további jogsértéstől való eltiltás elrendelését sem tartotta indokoltnak a már közzétett és kötelező erővel bíró kúriai döntésre is tekintettel.
A döntés elvi tartalma
[19] Kormányzati kommunikáció során kampányidőszakban a jelölőszervezetek tevékenységét minősítő kijelentés sértheti az esélyegyenlőség elvét, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
Záró rész
[20] A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdés szerinti összegű eljárási illetékről a Kp. 157. § (13) bekezdése, 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdése értelmében a Kúria úgy rendelkezett, hogy a kérelmezőnként számított eljárási illetéket az állam viseli.
[22] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 9.
dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró